Pécsi Napló, 1931. augusztus (40. évfolyam, 172-195. szám)

1931-08-01 / 172. szám

2. oldal olytat. Felfogása szerint rövid lejárat­ú kölcsön n­élkül is keresztül lehetne vinni momentán a gazdasági nehézségeket. Majd Rassay Károly fel­szólalására reflektálva, aki az olasz barátságot dekoratív jellegűnek mondotta, Rassaynak ez­ a kijelentése nem igazságos. Nincs olyan nagyon sok jó barátunk, hogy ne becsüljük azokat, akik velünk szemben barátságosak. A magyar kormány évek óta igyekszik a francia baráti kapcsolatok kimélyí­­tésére, s einek nincs is semmi akadálya. Legfeljebb csak az, hogy akik nekünk nem nagyon jó bará­taink, Franciaországnak nagyon jó barátai. Végül hangoztatta, hogy a magyar probléma megoldása könnyebb, mint Németországé. A javaslatot el­fogadta. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Fábián Béla azt kívánta, hogy minél előbb adja vissza a kormány­ mindenkinek a pénze fölötti rendelkezési jogot. Az állami és közül­etek nem takarékoskodtak, a költségvetést nem a szükséghez mérten állapították mg. Az állami üzemeknél még ma is roppant nagy fizetések van­nak és a községi háztartásokban is pazarlás folyik. Szó sem lehet az adók emeléséről. Radikális intézkedéseket Csak akkor léptethet életbe a kormány, ha a képviselőházat együt tartja. A javaslatot nem fogadta el. Peyer Károly polemizált Lakatos Gyula fel­szólalásával és azt állította, hogy a beruházások nem voltak produktívak. Szerinte a német válság egyáltalában nem közeledik a megoldás felé. A német állapotok előidézésében nagy része van a­­ném­et nagyiparnak és a nagybankoknak­, mert ők­inans­zírozták a Hittler-mozgalmat. Í­gy értesült, hogy a Hoover-terv tárgyalására Magyarországot azért nem hívták meg, mert a Young-tervet nem írta alá és a keleti jóvátételi csoportba tartozik. Kérdi a pénzügyminisztertől: fizetni kell-e Magyar­­országnak a reá kirótt 2 millió aranykorona jóvá­tételi összeget? A javaslatot bírálva, azt állította, hogy amennyiben a pénzforgalom korlátozását augusztus 14-ig fenntartják, olyan események következhetnek be, amelyekért senki sem vállal­hatja a felelősséget. Pártja megbízásából bejelen­tette, hogy a 33-as bizottságban nem kívánnak részt venni. Pesth­y Fál : Önök kérték ezt a bizottságot. Bever : Mi nem kirakatbizottságot kértünk, hanem olyat, amelynek hatásköre is van. Végül a­­ kormány külpolitikáját bírálta és hangoztatta,­­ hogy olyan politikát kell keresnünk, amely az ország megerősödését vonja maga után. A javas­latot nem fogadta el. Az elnök ezután a vitát félbe­szakította ,és bejelentette, hogy Temesváry Imre és társai indít­­­ványt nyújtottak be az üléseknek napi 15 órában való megállapításában. (Nagy zaj a baloldalon.) Az elnök javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és azon folytassa a felhatalmazási javaslat vitáját. Temesváry Imre az elnök napirendi indítvá­nyával szemben azt indítványozta, hogy a Ház holnap reggel 9 órakor kezdje meg ülését. Farkas István ezzel szemben javasolta, hogy a Ház csak kedden tartson ülést s annak napirend­jére tűzzék ki azt­ a szoc, demokrata indítványt, amely bizottság kiküldését kéri a választások során történt, visszaélések kivizsgálására. A többség Temesváry indítványát fogadta el és így a Ház holnap 15 órás ülésben folytatja a javaslat tárgya­lását . Szilágyi Lajos személyes kérdésben válaszolt Gaál Gasztonnak a délelőtti ülésen tett kijelenté­seire. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek állás­­foglalását nincs joga tőle számonkérni, mert 1926. óta pártonkívüli képviselő, Gaál Gaszton kiélezte beszédének azt a részét, amelyben a miniszter­­elnököt a kormányzóval hozta kapcsolatba. Nem mondta meg azonban azt, hogy akkor tévedett és e tévedését férfiasan be is ismerte, amikor önmga mondott kritikát maga felett, kijelentvén, hogy parlamenti ténykedésének egyetlen szégyenteljes napja. Gaál Gaszton egyébként ne oktassa ki őt az úri modorra, mert Gaál Gaszton volt az egyetlen, sí­r, mint elnök verekedett a Beniczky Ödönnel történt incidensek kapcsán a teremben. Az ülés V­ 7 órakor ért véget. ELGÁZOLTA a cséplőgép. Sopron, júl. 31. A premontrei apátsághoz tar­tozó Gyöngyös pusztán Gyuta Gyula 31 éves gé­pészt ma a cséplőgép kerekei elragadták és lábát leszakították. A gépész kórházba szállítás közben meghalt. ráSI NAPLÓ 1931 augusztus 1 legrövidebb időn belül érvénybe lép a városnak „a közcsend és közrend biztosí­­tásáról" alkotott szabályrendelete. Pécs, július 31. Megírtuk, hogy a közrendé­szeti szakbizottság letárgyalta ,,a közcsend s közrend biztosításáról alkotott szabályrendelet”-it. A szabály­rendelet-tervezet kisebb módosításokkal elfogadta a város kisgyűlése,m­ajd a törvényhatósági közgyűlés is és a következő alakjában terjesztette jóvá­hagyás céljából a belügyminiszterhez: 1. §. A város területén (utcákon, utakon, tereken, lakóházak, nyaralók, középületek köze­lében) nemcsak éjjel, hanem nappal is tilos min­den olyan cselekmény (lárma, éneklés, zaj, bot­rány okozás, rendőrhatósági engedély nélkül való zenélés stb), amely a csendet, rendet és nyugal­mat zavarja. 2. §. A nyilvánosság jellegével bíró étkező, szórakozó és mulatóhelyek (vendéglő, korcsma, kávéház, színház, mozi, különféle mulatók stb.) nyílt vagy zárt helyiségeiben bérházak és épületek közös használatú udvarán, lépcsőházában és folyo­sóin, valamint a közönség használatára szolgáló bármely egyéb helyen (vasút, villamosvasút, tár­saskocsi stb.) tilos a csendnek, rendnek zavarása. 3. §. A vendéglőkben, korcsmákban, kávéhá­zakban és különféle mulatókon hanyitott ajtók, vagy ablakok mellett, valamint ezeknek udvari és kerti helyiségeiben rí­­fuvó hangszerekből és­­lobból álló zene­karnak este 11 óra után zenélni tilos, b) este 11 órán túl reggel 1 óráig csakis vonós hangszerekből álló zenekarnak szabad játszani. A szabályrendeletnek ez a szakasza nem vo­natkozik a város külterületén levő olyan vendég­lőkre, korcsmákra, és mulatókra, melyek lakó­épületektől olyan távol esnek, hogy a zenélés a­ lakók nyugalmát nem zavarja. 4. §. Bérházakban a ruhaneműek, szőnyegek zajt okozó porolása április hó 1-től szeptember hó 30-ig reggel 7—­10 óráig, október hó 1-től március hó 31-ig pedig reggel 8—41 óráig történhetik. 5. §. Bérházakban reggel 7 óra előtt és este 9 óra után fát fűrészelni vagy aprítani tilos. 6. §. A város belterületén tilos olyan állatokat tartani, amelyek a lakók, vagy szomszédok nyu­galmát szavarják. 7. §. A város beépített területén, magánlaká­sokban nyitott ajtó, vagy ablak mellett zenélni, gramofonozni, a rádiót hangszóróval működtetni, énekelni, vagy bármely módon zajt okozni csak reggel hét órától este 11 óráig szabad, de ekkor is csak a szomszédok nyugalmának megzavarása nélkül. Este 11 óra után csak csukott ajtó és ablak­nál szabad, de akkor is csak oly hangerősséggel, hogy az mások nyugalmát ne zavarja. Ezek a korlátozások a beépített területen­­ kívül eső helyekre, (szőlő, nyaraló stb.) nem vo­­­­natkoznak. 8. §. Bolt- és üzlethelyiségekben nyitott ajtó vagy ablak mellett vagy a helyiségen kívül gramo­­fonálás és a hangszóróvá­ való rádiózás (ilos. 9.­­§. Amennyiben a hangszóróval való rádió­­zás ,gramofonozás, más zene és zaj az istentiszte­letek rendjét, az iskolai tanítás menetét, a gyógy­intézetekben ápoltak nyugalmát, vagy a hivata­lokat és közintézményeket munkájuk végzésében zavarná, a m. kir. államrendőrség egyes helyeken a szükséghez képest ezeket a napnak bizonyos sza­kára korlátozhatja, vagy elrendelheti, hogy ezek bizonyos időben csak zárt ablak és ajtó mellett tarthatók üzemben. 10. § :A város közterületén levő parkoknak, ültetvényeknek megrongálása, továbbá azoknak bármely módon való bepiszkitása (virágágyakon, gyeppázsiton való átjárás, facsemetéknek, bok­roknak, virágoknak letördelése, megcsonkítása, par­kokat öve­ző kerítések, továbbá az ott elhelyezett padok rongálása, bepiszkitása, szemét és hulladék eldobása stb.) tilos. 11­.$. A pék és egyéb sütemények árusításá­val kapcsolatban szokásos sipolás, továbbá újsá­goknak (napilapok, folyóiratok, könyvek, röp­cédulák stb. ) vagy bármely más árunak túl hangos kiabálással történő árusítása tilos. 12. §. A város belterületén autóbuszoknak, gépkocsiknak, motorkerékpároknak általában az összes géperejű járőműveknek csak a kézi­­kü­rtöt szabad használni. 13. ,§. Tekézni (kuglizni) nyilvános helyeken és magánházakban is csak reggel 7-től este 11-ig szabad. 14. §. Ezen szabályrendelet ellen vétők kihágást követnek el és amennyiben cselekményük súlyosabb beszámítás alá nem esik, 100­0-ig terjedő pénzbün­tetéssel büntetendők. A pénzbüntetés az 1928. X. tc. 11. §-a értelmében beigazolt vagyontalanság és behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárásra változtatható át. 15. §. Az 1, 2, 3, 8, 9, 10, 11. és 12. §-okba ütköző kihágások esetén az eljárást hivatalból, a 4, 5, 6, 7. és 13. §-okba ütköző kihágások esetén pedig csak a háborgatott felek (háztulajdonos,­­ lakó, szomszéd) panaszára kell megindítani. Ha azonban a 4, 5, 6, 7. és 13. §-okban említett cselek­mények már a közcsendet és köznyugalmat za­varják, a kihágás hivatalból üldözendő. 16. §. Ezen szabályrendeletbe ütköző kihágá­sok elbírálása I. fokon a m­. kir. rendőrség pécsi kapitánysága, II. fokon az illetékes kerületi fő­kapitány, III. fokon pedig a m. kir. belügyminisz­ter hatáskörébe tartozik. 17. 11. Ezen szabályrendelet hatályba léptével az 1890. évi december hó 29-én tartott törvény­­hatósági közgyűlésen alkotott 233. közgy. — 175 1890. számú (a csendh­áboritás eltiltásáról szóló) szabályrendelet hatályát veszti. 18.­­ Ezen szabályrendelet a kormányható­sági jóváhagyást követő szabályszerű kihirdetés után a 4. pápron lép életbe. A pénzforgalmat korlátozó rendel­kezések teljes szövege. Pécs, júl. 31. Pénteki számunkban megírtuk azt, hogy a pénzforgalmi korlátozások hatályát augusztus 14-ig meghosszabbították. A hivatalos lap mai száma közli a teljes rendeletet, amelynek szövege a következő : 1. §. A minisztérium a 4.100/1931. M. E. és a 4.200/1931. M. E. számú rendelettel szabályozott, hatályukban a 4.300/1931. M. E. számú rendelet­tel meghosszabbított átmeneti intézkedések ha­tályát­­—• az alábbi rendelkezésekben foglalt ki­egészítésekkel és módosításokkal — az 1931. évi augusztus hó 14. napjáig bezáróan meghosszabbítja. Ennélfogva a 4.100/1931. M. E. számú ren­delet 1. §-ában, 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott korlátozások az 1931. évi augusz­tus hó 14. napjáig bezáróan állanak fenn, a 4.100/ 1931. M. E. számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdé­sében meghatározott fizetéseket és átváltásokat az 1931. évi augusztus hó 17. napjáig lehet el­halasztani, a 4.200/1931. M. E. számú rendelet 1.­­§-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendel­kezések az 1931. évi július hó 17. napja előtt ki­állított és az 1931. évi augusztus hó 14. napjáig bezáróan lejárt vagy lejáró váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári jegyekre vonatkoznak, az óvási határidőnek a 4.200/1931. M. E. számú­­ rendelet 2. §-ában meghatározott meghosszabbí­tása pedig az 1931. évi augusztus hó 14. napjáig bezáróan lejárt vagy lejáró váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári jegyekre vonatkozik. A jelen rendelet következtében a nem peres eljárás kiegészítése tárgyában kibocsátott 27.824/ 1931. I. számú rendelet, továbbá az 1.341/1931. P. M. és az 1.350/1931. P. M. számú rendeletek hatálya is — a jelen rendeletben foglalt kiegészí­tések és módosítások megfelelő figyelembevételé­vel — az 1931. évi augusztus hó 14. napjáig be­záróan meghosszabbodik. 2. §.__________ A 4.100/1931. M. E. számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján követelhető összegen felül

Next