Pécsi Napló, 1931. augusztus (40. évfolyam, 172-195. szám)
1931-08-30 / 195. szám
12. »Mal. t az első pécsi Szigriszt József, az óvodásbácsi. A szabadságharc lezajlása után, 1850-ben, Szigriszt József, budapesti tanító, Szigriszt Lajos, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet ny. főpénztárnokának atyja, mint politikai fogoly Pécsre került fogházba, ahol hét havi elzárás után katonai szolgálatra ítéltetett. Be is sorozták az 52-ik gyalogezredbe. Az akkori törvények szerint a tanítók hadmentesek voltak. Ezen indokból kérvényt nyújtott be az uralkodóhoz, hogy a katonai kötelék alól felmentessék. A kérvénynek hely adatott és három évi katonai szolgálat után szabadon bocsájtották. Ezután Pécsett telepedett le és magánoktatás által tartotta fenn magát. De ez az állapot nem volt ép kedvére való, több után vágyott, magasabb cél lebegett szemei előtt: a kisdedek állandó nevelése, óvoda nyitása. Sok fáradtság, sok utánjárás után Girk György, pécsi püspök közvetítése által a soproni helytartóságtól nyert engedély alapján Szigriszt József megnyitotta az első magán óvodát Pécsett, 1860. év február hó 1-én. Helyisége az Apáca utcában, a Visy-féle házban volt. Most 12-es száma van e háznak. Itt alakult meg a hírneves, sok pályadíjat nyert királydíjas Pécsi Dalárda is. Kezdetében nehéz feladat volt a terv keresztülvitele, mert a kisdedóvási intézmény és annak célja ismeretlen volt a nagyközönség előtt. Hét éves korig otthon tartják. Óvoda addig nem létezett és így annak szükséges voltát sem ismerték. A kisdedóvási eszmének utat kellett törni, nem csekély fáradtsággal és áldozattal. Csak az ügy iránti szeretet és kitartás tette lehetségessé: az akadályokat legyőzni és az eszmét érvényre juttatni. Szigriszt József, aki azóta csak ,,Szigriszt bácsi” elnevezés alatt ismeretes, működését elkezdte 7 gyermekkel. Nem találjuk érdektelennek e két nevet felemlíteni: Eisensfeld Feri, Eisenbart Ede, Német Aladár és Béla, Höfler N. János, Kesztyűs György és Keztyüs Juliska. E csekély gyermekszám aggodalommal töltötte be az igyekvő tanító lelkét és arra indította, hogy elsősorban az óvodát és annak célját a közönséggel megismertesse, és ezt elérte nyilvános vizsgák és gyermek-ünnepélyek rendezésével. Ezáltal a közönségnek alkalmat nyújtott, hogy az óvodának beléletét megtekinthesse és annak üdvös, hasznos voltáról, valamint áldásos működéséről meggyőződést szerezhessen. Lankadatlan eljárása eredménnyel is járt. Habár az első évben csak 38 gyermek látogatta az óvodát, a második évben már a legjobb családok gyermekei keresték fel azt és a létszám 70-re rúgott, így a gyermekek száma évről-évre szaporodott, az eszme pedig napról-napra nagyobb tért hódított. Az óvoda Szigriszt bácsi fáradtságot nem ismerő buzgólkodása által magára vonta a nagyközönség és a városi hatóság figyelmét, minek következtében már az első évben Obadich József városi tanácsnok befolyása által a város négy öt tűzifával segélyezte azt. Ezt követte az áldottlelkü Girk György püspök, aki a Scitovszky-féle 1700 forintos alapítványnak kamatait (85 forintot) az óvoda javára kiutalványozta. 1868. évtől a jótékonyságban mindig elől járó Pécsi Takarékpénztár tiszteletreméltó igazgatósága évi 200 forinttal segélyezte oly kikötéssel, hogy 15 szegénysorsú gyermek ingyenes oktatásban részesüljön. A városi iskolaszék 1871. évtől évi 300 forinttal és 6 öl tűzifával járult az óvoda fenntartásához oly feltétellel, hogy 25 szegény sorsú gyermek díjtalanul vétessék fel. 1877-ben és 1878-ban az állam is 100—100 forintot adományozott. Az óvoda tekintélyének emelésére szolgált az, hogy több előkelő tanférfi tisztelte meg látogatásával. A többek közt Eötvös József báró (1870- ben), Pauler Tivadar dr. (1872-ben) és Trefort Ágoston (1875-ben) m. kir. vall. és közokt. ügyi miniszternek, akik mindannyian elismerősen nyilatkoztak az óvoda vezetése és működése felett. Eddig tehát az óvoda ügye minden irányban örvendetes módon haladt. Csak egy bajjal kellett folyton küzdenie, t. i. a célnak megfelelő helyiség hiányával. Az óvoda ugyanis magánházakban volt elhelyezve, minél fogva sohasem lehetett állandósítani. Előbb a Ferenciek ucca 14. szám alatt a Höfler Jakab-féle házban, utóbb a Deák ucca 15. szám alatt, melynek helyén Benkovits Lajos háza van, — volt az óvoda. Erről természetesen a aőegylet áldozatkészsége, a szülőknek is tudomásuk lévén, e bajnak elejét venni igyekeztek azáltal, hogy a Pécsi Jótékony Nőegyletben szóba hozták azt, miszerint a Nőegylet lenne leginkább hivatott az óvodának egy állandó otthont létrehozni. Ezen eszme a Nőegyletnek mindig nemesen gondolkodó hölgyei között visszhangra talált és gyökeret vert az Egyletben. Egy bizottságot küldöttek ki, amely hivatva volt e célra a szükséges pénzt beszerezni. A bizottság működését azzal kezdte, hogy ünnepélyeket, mulatságokat, előadásokat és a kormány engedélyével sorsjátékot rendezett. Ilyen módon sikerült összegyűjteniök 8.295 forint és 91 krajcárt, mely összegben helyt foglal egyenesen az e célra szolgáló, több nemes szivü adakozó, — név szerint: Engel Adolf 100 forint, Kölcsönsegélyző Egylet 50 forint, Kovács János ügyvéd 50 forint, Dietz színigazgató 52 forint, 60 kajcár és Szigriszt József 113 forint ajándéka is. Amikor az újonnan épült óvoda a kisdedek befogadására készen állt, a mai postapalota helyén, a Deák utcában 10. szám alatt, a Nőegylet az óvoda eddigi tulajdonosával, Szigriszt Józseffel érintkezésbe lépett és felkérte, hogy jöjjön óvodájával ezen állandó uj helyiségbe. Kölcsönös megállapodás után 1879. évi július elsején bevonult Szigriszt József az uj helyiségbe és elfoglalta azt egy megnyitó ünnepéllyel. Az ünnepély Cseh Kövér Anna elnök — a díszteremben előhelyezett — arcképének leleplezésével vette kezdetét. A Nőegylet áldozatkészsége mellett az óvoda soha és semmiben hiányt nem szenvedett, azért nem is maradt el működésében, hanem haladott kitűzött célja felé. Nem csekély befolyása volt az óvoda hírneve terjesztésére a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium azon engedélye, mely szerint 1893- ban az óvodát nyári menedékház vezetőnőképző tanfolyam megtartására feljogosította. E tanfolyam, mióta működésben van, a kitűzött célon kívül még azt is eredményezte, hogy a külföldről behozott bonne-ok száma fogy és azok helyett az innen kikerült növendékek nyernek alkalmazást az egyes családok gyermekei mellett, helyben és vidéken. Eleinte midőn még nem volt saját helyisége,, ezen ünnepélyeket a lövész-, később pedig a Czindery (Engel)-féle kertben tartották meg. Utóbb pedig saját otthona (Deák u. 10. sz. alatt) szép, árnyas kertjében. Mindezekből kitűnik, hogy a boldogult Szigriszt József bácsi, az óvodának alapítója és a kisdedóvási eszmének egyik úttörője. A nehézségekkel küzdve, az óvodát nemcsak hogy létrehozta, hanem ügyszeretettel és kitartással 19 éven át fenn is tartotta. Hogy Szigriszt bácsi igazi szeretettel ragaszkodott az óvodához, annak fényes bizonyítéka az, hogy dacára magas korának és szomorú (világtalan) állapotának, még sokáig működésben volt és mint felügyelő, a munkából kivette a maga részét. Nem fáradt el, habár 1838 óta dolgozott az oktatás és nevelés terén. Még pedig 22 éven át, mint tanító és több mint 40 éven keresztül mint óvó. 5—6000-re megy azok száma, kik az ő keze alól kikerültek. 1900 június 24-én ünnepelte Szigriszt József pécsi óvodai működésének 40 éves jubileumát a Nőegyletnek Mária-utcai házában. A Nőegylet a szülők, a volt tanítványok és az egész közönség meleg ovációban részesítették az ország óvodaügyének egyik megalapítóját és a pécsinek lelkes megszervezőjét. Megtisztelő fölkérésre ezen alkalommal én méltattam — felolvasás keretében — az óvodaügy fejlődésének bemutatása mellett Szigriszt József e téren való kiváló érdemeit. A felolvasás nyomtatásban is megjelent külön füzetben és a szaklap is hozta. 1902-ben ment jól megérdemelt nyugalomba Szigriszt József, midőn a Nőegylet által föntartott ezen óvoda megszűnt, mert a Nőegylet nagy ülés és táncteremmel, úgy rendszeres óvodával és szép kerttel rendelkező kényelmes háza helyére, nagy postapalota épült. 1907 aug. 11-én halt meg, 86 éves korában. Szigriszt József, kit a város meleg és igaz részvéte kisért a sírjába. Számottevő polgára volt ő Pécsnek. Ciol Józsa, 15 éven át (1887—1902) volt az óvodánál hű és fáradhatlan segítőtársa Szigriszt Józsefnek. Midőn Szigriszt bácsi szemevilágát elvesztette, önállólag vezette, kitünően az óvodát több éven át. 1902-ben a Nőegylet megszűnt óvodáját Ciol Józsa átvette és mint magánóvodát 25 éven át (1902—1927) föntartotta és vezette. Előbb Deák ucca 5. szám alatt, utóbb Hunyadi ucca 6. szám alatt, ahol most is fen áll még, mint a város óvodája. Ciol Józsa, 40 évi óvodai sikeres és tevékeny működés után nyugalomba ment 1927-ben. És az óvoda Pécs szab. kir. város fennhatósága alá került. A városnak most óvodája van: egy a belvárosban, három a szigeti külvárosban, három a budai külvárosban és egy a Gyárvárosban. Rónaky Kálmán dr. PÉCSI NAPLÓ 1931 augusztus 80 Hollywoodi hírek. Visszatér a múlt. Berlinből írják : Paul Morgan, a világhírű német humorista, mint ismeretes a hollywoodi Metro-stúdióban egy filmet rendezett, irt és játszott el, amely tulajdonképen egy kitűnően sikerült kabaréelőadás lefotografálása. A németül beszélő filmben egymást kergetik az ötletek és a legnagyobb sikert egy kis tréfa aratta, melyben Paul Morgan, Nora Gregor és Adolphe Menjou játszanak. Paul Morgan a férj, Nora Gregor az asszony és Menjou a csábító, akit a férj lelő. Amikor Adolphe Menjou felkerül az égbe, ott visszapergetik előtte az egész életét. Ez a jelenet, amelyben visszatér a férfi múltja, a legpompásabb és legújszerűbb filmtrükk, amit utóbbi időben a filmtechnika produkált. Buster Keaton atyja filmen, Hollywoodból jelentik : Buster Keaton, aki az Infanteriszt Buster óriási sikere után, már újabb filmjén dolgozik, az új filmen egy olyan artista produkciót akar előadni, amelyet valamikor szüleivel a varietészínpadon estéről-estére bemutatott. Three Keatons volt a címe annak a varietészámnak, azonban Buster Keaton mai kollégái nem ismerték és maga Buster sem tudta a trükk titkait, így szerződtették a filmnek ehhez a jelenetéhez az öreg Keatont, a világhírű komikus atyját, aki néhány próba után eljátszotta az artistatrükköt fiával az objektív előtt. Lionel Barrymore újra játszik, Hollywoodból jelentik : Lionel Barrymore, aki legutóbb a Lawrence Tibbett-film rendezésével bizonyította be rendezői tehetségét, ismét visszatért a filmszínészethez, amíg újabb rendezési feladatot nem kap. Legközelebbi filmje a Guilty Hands című bűnügyi dráma, melynek szerzője Bayard Weiller, a Mary Dugan Bűnpöre írója. A filmet W. S. van Dyke rendezi.___________________________ Greta Garbo nehéz szerepe. Hollywoodból jelentik: Greta Garbo már belekezdett a Susann Lennox karrierje és bukása című új fimjébe, amelynek legelső jelenete már igen nehéz probléma elé állította a művésznőt. A probléma nem színészi, hanem egészségi probléma, amennyiben az első jelenetben Greta Garbónak zuhogó esőben kell végigmennie egy utcán. A próbák alkalmával a műterem falain kívül ragyogott a gyönyörű kaliforniai napsugár, benn a műterem díszletében pedig egymásután néhányszor kilencven gallon vizet öntöttek Greta Garbo fejére. Végre az ötödik próba után sikerült az első jelenet, amelynél „nehezebb” jelenete az isteni Gretának még talán sohasem volt. Reginald Denny — drámai színész, Newyorkból jelentik: A jövő szezon egyik szenzációja kétségtelenül az lesz, hogy Reginald Denny, a legkedvesebb amerikai filmkomikus, drámai szerepekben mutatkozik be. Mégpedig nem is egy, hanem két filmben játszik. Az egyik film Cecil B. de Mille-nek a „Madame Satan” című hatalmas Zeppelin filmje, amelyben a férj szerepét játsza, a másik pedig Jenny Lind címmel a világhírű svéd énekesnőről készült film, ahol egy megvakult muzsikus szerelmes szerepét alakítja. A benfentesek szerint Reginald Denny igazi drámai színjátszó tehetségről tesz tanúságot mind a két filmjében. rwr ______ Csonttpktat fürdőszobaberendezéseket előnyösen készít Gungl Fülöp és Társa fémipari vállalat Pécs, Deák utca 9. Telefon 29-45_sz._