Pécsi Napló, 1931. augusztus (40. évfolyam, 172-195. szám)

1931-08-30 / 195. szám

12. »Mal. t az első pécsi Szigriszt József, az óvodásbácsi. A szabadságharc lezajlása után, 1850-ben, Szigriszt József, budapesti tanító, Szigriszt Lajos, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet ny. főpénz­­tárnokának atyja, mint politikai fogoly Pécsre került fogházba, ahol hét havi elzárás után ka­tonai szolgálatra ítéltetett. Be is sorozták az 52-ik gyalogezredbe. Az akkori törvények szerint a tanítók hadmentesek voltak. Ezen indokból kér­vényt nyújtott be az uralkodóhoz, hogy a katonai kötelék alól felmentessék. A kérvénynek hely adatott és három évi katonai szolgálat után sza­badon bocsájtották. Ezután Pécsett telepedett le és magánoktatás által tartotta fenn magát. De ez az állapot nem volt ép kedvére való, több után vágyott, magasabb cél lebegett szemei előtt: a kisdedek állandó nevelése, óvoda nyitása. Sok fáradtság, sok utánjárás után Girk György, pécsi püspök közvetítése által a soproni helytartóság­tól nyert engedély alapján Szigriszt József meg­nyitotta az első magán óvodát Pécsett, 1860. év február hó 1-én. Helyisége az Apáca utcában, a Visy-féle házban volt. Most 12-es száma van e háznak. Itt alakult meg a hírneves, sok pálya­díjat nyert királydíjas Pécsi Dalárda is. Kezdetében nehéz fela­dat volt a terv keresz­tülvitele, mert a kisdedóvási intézmény és annak célja ismeretlen volt a nagyközönség előtt. Hét éves korig otthon tartják. Óvoda addig nem létezett és így annak szükséges voltát sem ismer­ték. A kisdedóvási eszmének utat kellett törni, nem csekély fáradtsággal és áldozattal. Csak az ügy iránti szeretet és kitartás tette lehetségessé: az akadályokat legyőzni és az eszmét érvényre juttatni. Szigriszt József, aki azóta csak ,,Szigriszt bácsi” elnevezés alatt ismeretes, működését el­kezdte 7 gyermekkel. Nem találjuk érdektelennek e két nevet felemlíteni: Eisensfeld Feri, Eisenbart Ede, Német Aladár és Béla, Höfler N. János, Kesz­tyűs György és Keztyüs Juliska. E csekély gyer­mekszám aggodalommal töltötte be az igyekvő tanító lelkét és arra indította, hogy elsősorban az óvodát és annak célját a közönséggel megis­mertesse, és ezt elérte nyilvános vizsgák és gyer­mek-ünnepélyek rendezésével. Ezáltal a közön­ségnek alkalmat nyújtott, hogy az óvodának bel­­életét megtekinthesse és annak üdvös, hasznos voltáról, valamint áldásos működéséről meggyő­ződést szerezhessen. Lankadatlan eljárása eredménnyel is járt. Habár az első évben csak 38 gyermek látogatta az óvodát, a második évben már a legjobb csa­ládok gyermekei keresték fel azt és a létszám 70-re rúgott, így a gyermekek száma évről-évre sza­porodott, az eszme pedig napról-napra nagyobb tért hódított. Az óvoda Szigriszt bácsi fáradtságot nem is­merő buzgólkodása által magára vonta a nagy­­­közönség és a városi hatóság figyelmét, minek következtében már az első évben Obadich József városi tanácsnok befolyása által a város négy öt tűzifával segélyezte azt. Ezt követte az áldott­­lelkü Girk György püspök, aki a Scitovszky-féle 1700 forintos alapítványnak kamatait (85 forintot) az óvoda javára kiutalványozta. 1868. évtől a jótékonyságban mindig elől járó Pécsi Takarék­­pénztár tiszteletreméltó igazgatósága évi 200 forinttal segélyezte oly kikötéssel, hogy 15 szegény­­sorsú gyermek ingyenes oktatásban részesüljön. A városi iskolaszék 1871. évtől évi 300 forinttal és 6 öl tűzifával járult az óvoda fenntartásához oly feltétellel, hogy 25 szegény sorsú gyermek díj­talanul vétessék fel. 1877-ben és 1878-ban az állam is 100—100 forintot adományozott. Az óvoda tekintélyének emelésére szolgált az, hogy több előkelő tanférfi tisztelte meg láto­gatásával. A többek közt Eötvös József báró (1870- ben), Pauler Tivadar dr. (1872-ben) és Trefort Ágoston (1875-ben) m. kir. vall. és közokt. ügyi miniszternek, akik mindannyian elismerősen nyi­latkoztak az óvoda vezetése és működése felett. Eddig tehát az óvoda ügye minden irányban örvendetes módon haladt. Csak egy bajjal kellett folyton küzdenie, t. i. a célnak megfelelő helyiség hiányával. Az óvoda ugyanis magánházakban volt elhelyezve, minél fogva sohasem lehetett állan­dósítani. Előbb a Ferenciek ucca 14. szám alatt a Höfler Jakab-féle házban, utóbb a Deák ucca 15. szám alatt, melynek helyén Benkovits Lajos háza van, — volt az óvoda. Erről természetesen a a­őegylet áldozatkészsége, a szülőknek is tudomásuk lévén, e bajnak elejét venni igyekeztek azáltal, hogy a Pécsi Jótékony Nőegyletben szóba hozták azt, miszerint a Nőegylet lenne leginkább hivatott az óvodának egy állandó otthont létrehozni. Ezen eszme a Nőegyletnek mindig nemesen gondolkodó hölgyei között vissz­hangra talált és gyökeret vert az Egyletben. Egy bizottságot küldöttek ki, amely hivatva volt e célra a szükséges pénzt beszerezni. A bizottság működését azzal kezdte, hogy ünnepélyeket, mu­latságokat, előadásokat és a kormány engedélyé­vel sorsjátékot rendezett. Ilyen módon sikerült összegyűjteniök 8.295 forint és 91 krajcárt, mely összegben helyt foglal egyenesen az e célra szol­gáló, több nemes szivü adakozó, — név szerint: Engel Adolf 100 forint, Kölcsönsegélyző Egylet 50 forint, Kovács János ügyvéd 50 forint, Dietz színigazgató 52 forint, 60 kajcár és Szigriszt József 113 forint ajándéka is. Amikor az újonnan épült óvoda a kisdedek befogadására készen állt, a mai postapalota he­lyén, a Deák utcában 10. szám alatt, a Nőegylet az óvoda eddigi tulajdonosával, Szigriszt Józseffel érintkezésbe lépett és felkérte, hogy jöjjön óvodá­jával ezen állandó uj helyiségbe. Kölcsönös megállapodás után 1879. évi július elsején bevonult Szigriszt József az uj helyiségbe és elfoglalta azt egy megnyitó ünnepéllyel. Az ünnepély Cseh Kövér Anna elnök — a díszteremben előhelyezett — arcképének leleplezésével vette kezdetét. A Nőegylet áldozatkészsége mellett az óvoda soha és semmiben hiányt nem szenvedett, azért nem is maradt el működésében, hanem haladott kitűzött célja felé. Nem csekély befolyása volt az óvoda hírneve terjesztésére a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium azon engedélye, mely szerint 1893- ban az óvodát nyári menedékház vezetőnőképző tanfolyam megtartására feljogosította. E tan­folyam, mióta működésben van, a kitűzött célon kívül még azt is eredményezte, hogy a külföldről behozott bonne-ok száma fogy és azok helyett az innen kikerült növendékek nyernek alkalmazást az egyes családok gyermekei mellett, helyben és vidéken. Eleinte midőn még nem volt saját helyisége,, ezen ünnepélyeket a lövész-, később pedig a Czin­­dery (Engel)-féle kertben tartották meg. Utóbb pedig saját otthona (Deák u. 10. sz. alatt) szép, árnyas kertjében. Mindezekből kitűnik, hogy a boldogult Szig­riszt József bácsi, az óvodának alapítója és a kisdedóvási eszmének egyik úttörője. A nehézsé­gekkel küzdve, az óvodát nemcsak hogy létre­hozta, hanem ügyszeretettel és kitartással 19 éven át fenn is tartotta. Hogy Szigriszt bácsi igazi sze­retettel ragaszkodott az óvodához, annak fényes bizonyítéka az, hogy dacára magas korának és szomorú (világtalan) állapotának, még sokáig működésben volt és mint felügyelő, a munkából kivette a maga részét. Nem fáradt el, habár 1838 óta dolgozott az oktatás és nevelés terén. Még pedig 22 éven át, mint tanító és több mint 40 éven keresztül mint óvó. 5—6000-re megy azok száma, kik az ő keze alól kikerültek. 1900 június 24-én ünnepelte Szigriszt József pécsi óvodai működésének 40 éves jubileumát a Nőegyletnek Mária-utcai házában. A Nőegylet a szülők, a volt tanítványok és az egész közönség meleg ovációban részesítették az ország óvoda­­ügyének egyik megalapítóját és a pécsinek lelkes megszervezőjét. Megtisztelő fölkérésre ezen al­kalommal én méltattam — felolvasás keretében — az óvodaü­gy fejlődésének bemutatása mellett Szigriszt József e téren való kiváló érdemeit. A felolvasás nyomtatásban is megjelent külön fü­zetben és a szaklap is hozta. 1902-ben ment jól megérdemelt nyugalomba Szigriszt József, midőn a Nőegylet által föntartott ezen óvoda megszűnt, mert a Nőegylet nagy ülés és táncteremmel, úgy rendszeres óvodával és szép kerttel rendelkező kényelmes háza helyére, nagy postapalota épült. 1907 aug. 11-én halt meg, 86 éves korában. Szigriszt József, kit a város meleg és igaz részvéte kisért a sírjába. Számottevő pol­gára volt ő Pécsnek. Ciol Józsa, 15 éven át (1887—1902) volt az óvodánál hű és fáradhatlan segítőtársa Szigriszt Józsefnek. Midőn Szigriszt bácsi szemevilágát el­vesztette, önállólag vezette, kitünően az óvodát több éven át. 1902-ben a Nőegylet megszűnt óvo­dáját Ciol Józsa átvette és mint magánóvodát 25 éven át (1902—1927) föntartotta és vezette. Előbb Deák ucca 5. szám alatt, utóbb Hunyadi ucca 6. szám alatt, ahol most is fen áll még, mint a város óvodája. Ciol Józsa, 40 évi óvodai sikeres és tevékeny működés után nyugalomba ment 1927-ben. És az óvoda Pécs szab. kir. város fenn­hatósága alá került. A városnak most óvodája van: egy a belvárosban, három a szigeti külváros­ban, három a budai külvárosban és egy a Gyár­­városban. Rónaky Kálmán dr. PÉCSI NAPLÓ 1931 augusztus 80 Hollywoodi hírek. Visszatér a múlt. Berlinből írják : Paul Mor­gan, a világhírű német humorista, mint ismeretes a hollywoodi Metro-stúdióban egy filmet ren­dezett, irt és játszott el, amely tulajdonképen egy kitűnően sikerült kabaréelőadás lefotografálása. A németül beszélő filmben egymást kergetik az ötletek és a legnagyobb sikert egy kis tréfa aratta, melyben Paul Morgan, Nora Gregor és Adolphe Menjou játszanak. Paul Morgan a férj, Nora Gregor az asszony és Menjou a csábító, akit a férj lelő. Amikor Adolphe Menjou felkerül az égbe, ott visszapergetik előtte az egész életét. Ez a jelenet, amelyben visszatér a férfi múltja, a legpompásabb és legújszerűbb filmtrükk, amit utóbbi időben a filmtechnika produkált. Buster Keaton atyja filmen, Hollywoodból jelentik : Buster Keaton, aki az Infanteriszt Buster óriási sikere után, már újabb filmjén dolgozik, az új filmen egy olyan artista produkciót akar előadni, amelyet valamikor szüleivel a varieté­­színpadon estéről-estére bemutatott. Three Kea­tons volt a címe annak a varietészámnak, azon­ban Buster Keaton mai kollégái nem ismerték és maga Buster sem tudta a trükk titkait, így szerződtették a filmnek ehhez a jelenetéhez az öreg Keatont, a világhírű komikus atyját, aki néhány próba után eljátszotta az artistatrükköt fiával az objektív előtt. Lionel Barrymore újra játszik, Hollywoodból jelentik : Lionel Barrymore, aki legutóbb a Law­rence Tibbett-film rendezésével bizonyította be rendezői tehetségét, ismét visszatért a filmszíné­­szeth­ez, amíg újabb rendezési feladatot nem kap. Legközelebbi filmje a Guilty Hands című bűn­ügyi dráma, melynek szerzője Bayard Weiller, a Mary Dugan Bűnpöre írója. A filmet W. S. van Dyke rendezi.___________________________ Greta Garbo nehéz szerepe. Hollywoodból jelentik: Greta Garbo már belekezdett a Susann Lennox karrierje és bukása című új fimjébe, amelynek legelső jelenete már igen nehéz prob­léma elé állította a művésznőt. A probléma nem színészi, hanem egészségi probléma, amennyiben az első jelenetben Greta Garbónak zuhogó esőben kell végigmennie egy utcán. A próbák alkalmával a műterem falain kívül ragyogott a gyönyörű kaliforniai napsugár, benn a műterem díszleté­ben pedig egymásután néhányszor kilencven gallon vizet öntöttek Greta Garbo fejére. Végre az ötödik próba után sikerült az első jelenet, a­melynél „nehezebb” jelenete az isteni Gretának még talán sohasem volt. Reginald Denny — drámai színész, Newyork­­ból jelentik: A jövő szezon egyik szenzációja két­ségtelenül az lesz, hogy Reginald Denny, a leg­kedvesebb amerikai filmkomikus, drámai szere­pekben mutatkozik be. Még­pedig nem is egy, hanem két filmben játszik. Az egyik film Cecil B. de Mille-nek a „Madame Satan” című hatalmas Zeppelin filmje, amelyben a férj szerepét játsza, a másik pedig Jenny Lind címmel a világhírű svéd énekesnőről készült film, ahol egy megvakult muzsikus szerelmes szerepét alakítja. A benfen­­tesek szerint Reginald Denny igazi drámai szín­játszó tehetségről tesz tanúságot mind a két film­jében. r­w­r ______ Csonttpk­tat fürdőszobaberendezéseket előnyösen készít Gungl Fülöp és Társa fémipari válla­lat Pécs, Deák utca 9. Telefon 29-45_sz._

Next