Pécsi Napló, 1932. február (41. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
I. oldal félremagyarázzák ezt a rendszabályt. Háború előzetes hadüzenet nélkül. Nanking, febr. 1. (Reuters) Azon a szombati tanácskozáson, amelyen a Japán elleni hadüzenet kérdését beszélték meg, részt vettek a kínai fővezérek is, közöttük Csang-Kai-Sek. Megbízható helyről nyert értesülés alapján csak az vált ismeretessé, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője a háború mellett foglalt állást, de előzetes hadüzenet nélkül. Sanghai, febr. 1. A Suffol angol cirkáló Sanghaiba érkezett. A cirkáló fedélzetéről angol tengerészkatonákat szállítottak partra, akik felváltják a város vízműveit a villongások megkezdése óta védő angol csapatokat. A francia főkonzul közölte, hogy Tiencinből útnak indult egy francia zászlóalj Sanghai felé. Ezzel a zászlóaljjal együtt a nemzet- Becserélem bármily gyártmányú hangszóróját 30, 40 pengős órban a legtökéletesebb hangvisszaadása ORION dinamikus hangszóróra Megkönnyített fizetési feltételek a Molnár Artur rádió szaküzlete Pécs, Nádor szálló épületében. Tel. 26-17. közi és francia koncepciós terület külföldi védőcsapatainak száma a rendőrség és tengerész katonai osztagok kivételével 12 ezer emberre emelkedett. PÉCSI NAPLÓ Kína nem fog háborút üzenni Japánnak, de végsőkig ellenáll. Nanking, febr. 1. A nankingi kormány külügyminisztere kijelentette, hogy Kina nem fog háborút üzenni Japánnak, de a végsőkig ellenáll, amíg egy embere és tölténye van. A jogos önvédelmet nemcsak a nemzetközi törvények, hanem az emberiesség törvényei is parancsolják s megengedik. Nankingben kihirdették az ostromállapotot. Sok ezer kínai igyekszik a városból menekülni. A nankingi kormány Lo-Yangba tette át székhelyét. Ostromállapotot hirdetett a sanghai-i városi tanács is az egész nemzetközi telepre. Az amerikai kormány egy gyalogezredet és 400 tengerészkatonát küldött Sanghaiba, odarendelték a kelet-ázsiai vizeken tartózkodó amerikai flotát is. Ma reggel Lapej körül újból fellángolt a harc. Útnak indítottak Sanghaiba egy angol cirkálót gyalogsággal és hegyi ütegekkel. 1 ..................... ír.— A külfölddel való fizetés és áruforgalom szabályozása tárgyában kiadott 4500/1931. M. E. számú, továbbá a 6210/1931. M. E. számú és végül a 143.500/1931. P. M. számú rendeletek a külfölddel szemben fennálló kötelezettségek teljesítése és a külföldről származó áruk behozatala, illetve beszerzése tekintetében több korlátozó rendelkezést tartalmaznak, amely rendelkezések gazdasági életünk forgalmában sok zavart okoznak, de amelyekhez a külföldi fizetési eszközökben mutatkozó hiány miatt kénytelen az ország közgazdasága alkalmazkodni. Köztudomású ugyanis, hogy a fent hivatkozott rendeletek értelmében a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül tilos külföldre kivinni, kiküldeni, átutalni: belföldi vagy külföldi pénzt, továbbá akár pengő értékre, akár külföldi értékre szóló váltót, csekket, takarékpénztári könyvet, értékpapírt, vert vagy veretlen, fel nem dolgozott aranyat, ezüstöt, platinát. A Nemzeti Bank engedélye nélkül külföldi részére fizetést sem belföldön, sem külföldön teljesíteni nem szabad, tilos továbbá akár pengőértékre, akár külföldi értékre szóló hitel igénybevétele, külföldi részére hitel nyújtása. Ezenfelül az árukivitel is annyiban esik korlátozás alá, hogy az, aki bármely árut, tekintet nélkül annak értékhatárára, külföldre kivisz, köteles az áru ellenértékét a Magyar Nemzeti Banknak külföldi pénznemben, pengő ellenében azonnal beszolgáltatni, vagy pedig a beszolgáltatásra nézve kötelezettséget vállalni. A Nemzeti Bank tanúsítványát az áru feladásakor a szállítólevélhez kell csatolni. A tanúsítványt vidéken a Magyar Nemzeti Bank fiókja állítja ki. Mezőgazdasági cikkek exportjánál a tanúsítvány kiállítása a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet útján történik. A kiadott rendeleteknek az árubehozatallal kapcsolatos rendelkezései annyit jelentenek hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül igénybevett áruhitel esetén az esedékes áruszámla kifizetésére a Nemzeti Banktól valutát, devizát igényelni nem lehet, kivéve, ha az áru 1931. évi augusztus hó 8-a előtt lett külföldön megrendelve. Az áruhitel igénybevételére vonatkozó engedélyek iránti kérelmeket az erre a célra szolgáló kék igénylési űrlapon kell előterjeszteni és a szükségletet a korábbi évi beszerzésekkel, vagy új megrendeléssel igazolni. A már esedékes külföldi számlatartozás kiegyenlítésére szükséges deviza kiutalása iránti kérelmeket fehér űrlapon a számlának, vámbalettának, vasúti fuvarlevélnek, esetleg egyéb igazoló okmányoknak bemutatásával kell kérni. Az igényléseket autorizált pénzintézetek, illetve ezek fiókjai, továbbá a Kereskedelmi és Iparkamarák közvetítik. Ha a külföldről beszerzendő áru ellenértéke előre fizetendő, devizaigénylésnek van helye Svejccal és Ausztriával kötött clearing egyezmény folytán, az ezen országokkal való forgalomban előre igénylés nincsen. Ausztriával szemben még az a megszorítás is fennáll, hogy csak schillinget vagy pengőt szabad igényelni. Ha az osztrák hitelező és magyar adós közötti ügylet eredetileg nemes valutába köttetett, az igényléshez a hitelező nyilatkozata csatolandó, mely szerint követelésének schillingre vagy pengőre való átszámításába beleegyezik. Abban az esetben, ha a külföldi hitelező idegen valutára szóló követelésének kiegyenlítését belföldön vezetett számlán pengőben való jóváírás útján elfogadja, az ilyen irányú igénylések teljesítésére inkább lehet számítani, mint deviza kiutalására. A már benyújtott és még el nem intézett igénylések elintézésének sürgetése azon az úton történik, amely után az eredeti igénylés a A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztésse fordul a kormányhoz a vidéki ipar és kereskedelem devizaigényléseinek méltányosabb kezelése érdekében. A, »1PÉCSI NJLF4JÓ(‰ -RE?gjÉZIV"YEZ. A JÖTTMENT. IRTA: SZIKLAY FERENC. 38 •— Érti ? —■ fordult a legjobb tanulóhoz. — Nem. Válaszolt az őszintén. — Muszáj értenie. Lássuk csak. — Hirtelen egy egész egyszerű példát adott fel. A fiú hibátlanul megcsinálta. Egy másikat szintén. A harmadikat egy másik. Tovább. Mindegyik, akit felhívott, hiba nélkül oldotta meg a feladatot. — Hát mi a manót nem értenek akkor ? — kérdezte csodálkozva. Nemessányi állt fel: — Hát ennyi az egész ? Tessék elhinni tanár úr, hogy, aki eddig magyarázta nekünk ezt a „consecutio temporumot“, mindenki avval kezdte : „Most nagyon vigyázzanak, mert ez a legnehezebb a latinban.“ Annyi ijesztgetés után nem mertük megérteni. Tanár úr az első, aki leleplezte ezt a mumust. — Na, lássák ! Ilyen mumus az egész latin nyelv. Azért mondtam: „önbizalom". De nemcsak ez lesz: leleplezett ijesztő, de életiskola is. Költészet, szépség. Az iskolán kívül is sokat foglalkozott diákbarátjaival. Sétáin, ha találkozott egyikkel-másikkal, magához intette, beszélgettek. Akik muzsikálni tudtak, azokat elhívta magához duettezni. Mikor kitavaszodott, közéjük állt, tenniszezni s megharagudott, ha kímélték a játékban. Mikor aztán úgy érezte, hogy teljes bizalommal vannak iránta, egy fiútól, akinek a kiejtésén észrevette ,hogy tót az anyanyelve, megkérdezte: — Spisák kérem, nem segítene nekem ? Szeretnék megtanulni tótul. A fiú elpirult. — Kérem, tanár úr, én nem tudok tótul. — Mért tagadja ? A múltkor hallottam az utcán egy asszonysággal beszélgetni. — Az... az édesanyám volt. — Miért tagadja meg akkor az anyanyelvét előttem ? — Mert... mert féltem. — De miért? Ki tiltja, hogy maga tótul beszéljen ? Nem szereti az anyanyelvét ?... Szégyenli ? ... — Nem ! Szeretem ! Hiszen gyermekkorom minden szép emléke hozzáfűz. Csak... — Csak ? — Nem szabad. • — Ki tiltja ? — Lenéznek. — Egymás közt sem beszélnek tótul a többi társaival ? —■ Isten ments ! Tanár úr... — De miért ? Éin nem látok abban semmi rosszat, ha gyakorolják, fejlesztik a nyelvüket. Lássa, én tudom, hogy magának fáj ez az „elnyomatás”. No, vallja meg. A fiú sápadtan sütötte le a szemét. — Velem őszintén beszélhet. Valami keserűség ott él a lelke mélyén s nem tud minket, magyarokat őszintén szeretni. — De tanár úr... nem, nem... én jó hazafi vagyok. — Ne vegyen erőszakot a lelkén, ha jó hazafi lenne, nem titkolná azt, hogy tót fia, hűséges fia, Rákóczi katonája a hazának. A fiú sírva fakadt és kiöntötte a lelkét: — Oh, tanár úr, ha mindenki igy beszélne velünk. Nagyurak a kisemberekkel, gazdagok a szegény néppel. Ha ez a haza kenyeret ad nekünk, miért akarja cserébe elvenni a nyelvünket? Mi szeretjük a földet, szeretjük a múltat, a közöst és én úgy félek, hogy... hogy... — Nos, mitől fél ? — Tanár úr, odahaza nálunk senki nem szeret minket. A szolgabirónak „büdös paraszt” vagyunk. — Iiiam, az úgy van másutt is, a magyar paraszt is büdös a szolgabirónak. Elég hiba ! — De nekünk el jobban fáj s ezt a fájdalmat kamatoztatják azok, akik... nem tudom miért, de nem hagyják megnyugodni a fájó lelkeinket. — Köszönöm magának, Spisák, lássa, sokra megtanított. Megmondom, ezt sejtettem s azért szeretném megtanulni a nyelvüket, hogy megértsem a fájdalmukat és megtudjam, mi a céljuk azoknak, akik izgatják magukat. Segít nekem? — Nem tudom. — Csak magától függ. Nem ? —• Nem. — árulta el magát a naiv fiú, amiből Kövy megértette, hogy valakitől függ az elhatározása. Spisák is észbekapott, hogy elszólta magát, igyekezett kimagyarázni: én... kérem nem tudom korrektül a nyelvtant, de majd... keresek... —• Jól van Spisák, köszönöm. — Elváltak. Kövynek volt min rágódnia sokáig. — Fegyelem alatt állnak ! ...Szervezettek! .. .Titkosan még hozzá. A diákság is már ? Sokkal mélyebbre gyökeredzett már a veszedelem, mint gondoltam !... Pár nap múlva Spisák hozzászegődött a kapunál: — Tanár úr, kérem, ha tetszik akarni, hozhatok szlovák nyelvtant és szótárt. — Köszönöm, már hozattam magamnak. Majd csak a kiejtésnél fogom kérni útbaigazításait. De kitől kapott engedélyt arra — rohanta meg hirtelen a kérdéssel, — hogy engem felszínen tartson ? — Nem, nem, senkitől! — kapkodott a meglepett fiú. Ne tessék hinni, hogy... (Folyt, köv.) 1932 február 2.