Pécsi Napló, 1932. március (41. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

XLI. évfolyam. 49. szám. Egyes szám ára : 4 fillér. 1932 március 1. Kedd PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy M. u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi tel.: 21­00. Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára: 14 fillér. —­16 oldalas 24 fillér Mi a megnyugtató és mi nem? Igazán nem tudja az ember, hogy csodálkoz­zon vagy nevessen, hogy akkor, amikor kétség­telen, hogy országunk a pénzügyi és gazdasági válság tetőfokán áll, amikor a munkáskezek, iparosműhelyek, gyári­ üzemek és a kereskedelmi élet hónapok óta szünetelnek, a kétségbeejtő és ijesztő mértékben terjedő munkanélküliség követ­keztében, amikor rohamosan közeledünk az orszá­gunkat fenyegető katasztrófa felé, amikor a dol­gozó társadalom és a kisfizetésű tisztviselő­-osztály ezrei és százezrei a legnagyobb nyomorral küzde­nek és amikor már az éhség, ruhátlanság és nélkü­lözés teljes erővel kopogtat ajtóinkon, amikor kétségtelen, hogy minden ok meg­van arra, hogy félve és rettegve tekintsenek a társadalom pusztu­lásra ítélt osztályai a katasztrofális jövő elé, még mindig csak azt látjuk, hogy az élettől teljesen távol álló negatív ideálokkal próbálkoznak meg­nyugtatni az aggodalmaskodó lelkeket. Ahelyett, hogy pozitív tartalommal bíró közgazdasági ter­vek, vagy programmok életrehívásával igyekezné­nek a helyzet elviselhetéséhez szükséges erőt fo­kozni és a kitartáshoz kézzelfogható alapot nyúj­tani. Már­pedig én azt hiszem, hogy a felizgatott kedélyekre és a sorsukért aggódó tömegek lelkére sokkal nagyobb megnyugvást hozna az, ha az illetékesek a közgazdasági élet megindításának megfelelő pénzügyi és a termelést szabályozó ter­vekkel, munkaalkalom megindításával, kamatok leszállításával, a közterhek csökkentésével, vagy az adósságok mérséklésével próbálkoznának a válságon enyhíteni, mint az a próbálkozás. Ami­kor országos hírű férfiak olyan beszédekkel igye­keznek az anyagi gondoktól agyongyötört lelkekbe erőt önteni, hogy csak a félelemtől féljünk, ami logikátlan indulat és hogy nincs is okunk félni, mert minket olyan rossz nem érhet, melyet köny­­nyen és vidáman el nem viselhetnénk, ha félelem­mel romba nem döntjük a saját világunkat. Mert a nap a régi felettünk, a magyar föld termése is a régi, áldások úsznak a levegőben, terem kenyér a rónán, és terem gyümölcs a fán, él a teremtő munka, mely földet művel, nyájat őriz, házat épít stb. Mert bár tagadhatatlanul gyönyörű szép szavak ezek, telve magyar lélekkel és ragyogó szép gondolatokkal és ideálokkal, de amennyire szép és ragyogó, oly távol áll a valódi élet igaz­ságaitól. Mert nagyon nehéz elhinni nekünk nyo­morban és minden földi javaktól megfosztott és tönk szélén álló társadalmi osztályoknak azt, hogy a félelem logikátlan indulat, amikor hitveseink, gyermekeink és családunk iránt érzett rajongó szeretetünk közepette látnunk kell a közelgő jövőt, amikor már oda­­­ütöttünk, hogy megverik a dobot a fejünk felett, hogy síró gyermekünknek nem tudunk kenyeret adni, nem tudjuk iskoláztatni, felruházni és fűtött szobát adni, mert nincs munka és elhelyezkedési lehetőség, mellyel létfenntartá­sunkat biztosíthatnánk. Nem lehet logikátlan ott az indulat és féle­lem, ahol már a kormány lelkét is a félelem és rettegés tölti el, mert olyan súlyosnak látja or­szága helyzetét és sötétnek a jövőt, hogy sem programmot, sem egyetlen megnyugtató szót sem tud adni az ország népének a megnyugtatására. De nagyon nehezen fogadhatjuk megnyugta­tással azokat a szépen hangzó szavakat is, hogy nincs okunk félni, hisz a nap a régi felettünk, és hogy áldások úsznak a levegőben, kenyér is terem a rónán és gyümölcs a fán, mert bár mindez igaz és szép is, csak az az egyetlen hibája, hogy nem nekünk­ szenvedő osztályoknak süt a nap, nem nekünk úszkálnak áldások a levegőben, nem ne­künk terem a kenyér a rónán és a gyümölcs a fán, hanem azoknak a kevés ezreknek, akiknek meg­adatott a jólét, a gondtalan élet a magas fix fizetés, a több helyen elfoglalt zsíros állás és akiknek van pénzük, jövedelmük és állásuk, hogy megvegyék mindazt, amire szükségük van, mert ingyen még kukacos almát sem adnak senkinek. Igaz az, hogy terem ma is elég kenyér a rónán és gyümölcs a fákon és ma is úszkálnak áldások a levegőben és mégis azt látjuk, hogy millióknak kell éhen és fázva elpusztulniok, mert nincs kere­setük, vásárlóképességük, bár ugyanakkor Brazi­liában ezer vagonszám dobnak kávét a tengerbe és búzával fűtik a mozdonyokat és nálunk is a marhákat ezzel etetik és millió métermázsa­ szám égetik el a gyapotot, hogy a felhalmozott és fenn­maradt árukészleteknek könnyebben tudjanak elhelyezést biztosítani. Meg tudnók mi érteni a félelemnek logikátlan voltát megállapító vigasztaló szavakat, ha meg volna a lehetőség az elviselhetetlen helyzet meg­változtatására és csak tisztán a saját, hitvány­ságunkon múlik, hogy azt elmulasztjuk, vagy ha azzal követnék el a mulasztást, hogy nem merjük felemelni a szavunkat a mai állapotok és igazság­talanságok megbélyegzésére és orvoslására. De hát ma lehetne érzelmeinknek őszinte ki­fejezést adni szóban, írásban, vagy választások­kor­­? Tudjuk, hogy erre nincs megadva a lehető­ség. Ha pedig ez így van, akkor a félelem logikus és indokolt indulat, mert senki sem kockáztatja meg azt, hogy becsukassa magát egy olyan szóért, mely képes volna felrázni és cselekvésre hinni a lappangó és visszafojtott elkeseredést. A magyar nép nagyon is indokolt nyugtalanságát és elkesere­dettségét nem elvont igék és ideálok hirdetésével lehet megnyugtatni, hanem csak az ország népé­nek, nagyjainak, főpapjainak és vezető osztályai­nak őszinte hozzáfogásával és állami beavatkozás­sal egy olyan rendszer életrekeltésére, amely a magyar föld és levegő, a magyar búza és gyümölcs, a munka, kenyér és elhelyezkedés áldásaiból min­den embernek megfelelő részt biztosít. Ruzsinszky Béla. J—'И|»||1М»ашиаюяжц.1й.«»­ „Japán kész a hatalmakkal együtt az együttes rendezésben közreműködni Kelley angol tengernagy közvetíti a béketárgyalásokat. Eredménytelenek maradtak a japán-kínai megbeszélések. Tokió, febr. 29. A japánok ma reggel újból megkezdt­ék szokásos fármadásukat. A helyzet alig változott. Ma újabb ötezer főnyi japán megerősítés szállt partra, egy részük a nagyhatalmak tilta­kozása ellenére a nemzetközi telepen. A Reuter­­iroda tudósítója szerint komoly béketárgyalások folynak egy angol hajón, Kelley tengernagy köz­vetítésével a japán és kínai tábornokok között. A japán kormány állítólag hajlandó az ellenséges­kedéseket nyomban beszüntetni, ám a kínai csa­patok 20 km-re vonulnak vissza a sanghai-i idegen negyedtől és semleges zónát létesítenek. London, febr. 29. Körülbelül 100 kanadai re­pülő, akiket takarékosságból elbocsátottak az állam szolgálatából, a nankingi kormánynak ajánlotta fel szolgálatait a japánok elleni harcban. Genf, febr. 29. Joshisaota japán külügymi­niszter az itteni japán delegációt tájékoztatta a kormány magatartásáról a sanghaji ügyben. Japán eddigi magatartását helyi szükségletekkel indo­kolja és kijelenti, hogy „mihelyt teljesül a biztonság követelménye, vagy a kínai haderők engedően eltávolodnak, Japán kész a hatalmakkal együtt az együttes rendezésben közreműködni“. Ebből a célból nem volna észrevétele az ellen, hogy Sangh­aj­­ban tartanak kerekasztal konferenciát, ame­lyen a Sanghaiban érdekelt hatalmak képvi­seltetnék magukat. Sanghaj,febr. 29. A japán-kínai megbeszélések, amelyeket a brit tengernagy közvetített, hír szerint eredménytelenek maradtak, mert a japánok fenn­tartják követeléseiket. Mind­amellett remélik, hogy a megbeszéléseket nemsokára újra kezdik. " .­ „Csak a moratórium segít a kereskedelem mai nehéz helyzetén. A magas kamat elsorvasztja gazdasági életünket. A gyakorlatban nem vált be a kiskereskedelmi kölcsön. Fürst Gyula nyilatkozata a kereskedelem aktuális problémáiról. Pécs, febr. 29. A statisztikai hivatal tegnapi közlése szerint Magyarországon a nyilvántartott munkanélküliek száma 48.688. Tehát közel ötvenezer ember kapcsolódik ki a kereskedelmi forgalomból. Ez a szám azonban nem végleges, mert igen sokan vannak, akiket sem a szakszer­vezetek, sem a munkaközvetítő hivatalok nem tartanak nyilván. A kereskedelem mai katasztro­fális helyzetének egyik legfőbb oka a munka­­nélküliség, a pénzügyi viszonyok rendezetlensége és a túl magas adó. Súlyosbítja a kereskedők helyzetét a kormány nemtörődömsége, amellyel lépten-nyomon találkoznak. Számtalan ígéret, biztatás hangzott el, komoly segítés még mindig késik. Közben egyre emelkedik a csődök és fizetésképtelenségek száma, egyre többen hullanak el a mindennapi kenyérért folytatott harcban. A kormány pedig tovább folytatja antimerkantilista politikáját. A Pécsi Napló munkatársa felkereste Fürst Gyula kereskedelmi tanácsost, a Pécsi Kereske­delmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának elnökét, aki a következőkben ismertette a keres­kedőtársadalom aktuális problémáit.­­ Amikor a kiskereskedelmi hitel kérdése tárgyalás alá került a Budapesten megtartott érdekképviseleti tanácskozáson, a pécsi Kereske­delmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának azt a véleményét juttattam kifejezésre, hogy a

Next