Pécsi Napló, 1932. június (41. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-01 / 121. szám

XLI. évfolyam. 121. szám Egyes szám ára 14 fillér 1932 junius 1. Szerda­iMike­szt­őség is kiadóhivatal. Munkftely M. o. 16 Kéziratokat nem adunk Utálsa. Sitkésit­őségi tel.: 31-09. Kiadóhivatal! tel : 36-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán­agi bóra 2 P 50 t, egy negyedévre 7 F 56 t. Egyes szám árai 14 fülés, — 16 oldalas 24 fülés Két emléktábla. Pécs, május 31. A Széchenyi-tér ma két emléktáblával lett gazdagabb és szebb. A 19-es és 52-es volt háziezredeinket szimbo­lizálják örök emlékezetül az alsóterrasz tám­falába helyezett érc-domborművek, amelyek jelentőségüktől eltekintve is művészi beccsel bírnak. A mi háziezredeink dicső múltjáról rö­viden beszámolnak a reliefek mellett el­helyezett feliratok, és a leleplezés alkalmá­val bizonyára alkalmunk lesz erről bővebben megemlékezni. Most arról a kérdésről kell írnunk, ami a közvéleményben általánosban visszhang­zik : miért van csak két emléktábla ? Holott városunknak harmadik háziezrede is volt : a 8-as honvéd huszárezred. Úgy tudjuk, hogy a 8-as honvéd huszár­ezred története most készül sajtó alá. Ez a huszárezred a világháborúban olyan hős­tetteket vitt véghez, amelyek megérdemlik, hogy az utókor számára maradandólag fel­jegyeztessenek. Azt pedig, hogy házi huszár­ezredünk is emléktáblával örökíttessék meg a másik két ezred társaságában,­­ erkölcsi kötelességünknek tartjuk. A ma elhelyezett emléktáblákat önkén­tes adakozás hozta létre. Mi meg vagyunk győződve róla, hogy a nyomasztó gazdasági viszonyok dacára honvédhuszáraink emlék­táblájára is össze fog gyűlni a szükséges költség. Hogy ez ne szenvedjen halasztást, első­sorban az előzőhöz hasonló emlékmű-bizott­­ságnak kell sürgősen megalakulni. Vegye ezt kezébe a 8-as huszárezred életben maradt tisztikara és folytassa le a gyűjtési akciót erélyesen és gyorsan. A pécsi „vörös ördögök” emléktáblájá­nak nem szabad a Széchenyi-térről hiányoz­nia ! Чдда'имич Lemondott a román kormány, Bukarest, máj. 31. A kormány benyújtotta lemondását, melyet a király elfogadott. A kormány helyzetét az tette lehetetlenné, hogy a tisztviselők hónapok óta nem kaptak fizetést. Altitokig Titu­­lescu kap megbízást a kormányalakításra. Papén kapott megbízást kormányalakításra. Berlin, május 31. A német birodalmi elnök Papén centrum-párti képviselőt megbízta koncentrá­ciós kormány alakításával. Gorgulov azért követte el a merényletet, hogy a szovjet elleni küzdelembe kényszerítse a Népszövetséget. Páris, máj. 31. Gorgulovhoz, Doumer elnök gyilkosához, — a vizsgálóbíró ismételten kérdést intézett aziránt, hogy tettét miért követte el. Azért, — felelte Gorgulov, hogy a Népszövetséget, Amerikát és Franciaországot kényszerí­tsem a szovjet elleni küzdelemre. Franciaország egyébként ellenem dolgozott, ami­kor a kommunistákkal és monarchistákkal egyet­értve megtagadta tőlem az útlevél kiadását. Én demokrata vagyok, százmillió orosz parasztot képviselek, de barátaim kijátszottak, a francia rendőrségen pedig összeesküdtek ellenem. Nem mozoghattam szabadon Franciaország területén, ezért követtem el a gyilkosságot. J az egyetemek költségvetésének további csökkenése katasztrofális lenne. J­z egyetemi ifjúság 12 pontja a parlament előtt. Budapest, máj. 31. A képviselőház mai ülésén folytatták a kultusztárca költségvetésének tár­gyalását. Éber .Лапа! azt fejtegette, hogy Magyarország mai helyzetében nem bírja el a tárca 140 milliós költségvetését. A tanyai tanítók éheznek, nem kapják meg járandóságaikat, ugyanakkor az ország gazdasági erejével össz­hangban nem álló kultúrintézményekre költik a pénzt. A költségvetést nem fogadta el. Andreetti Károly a költségvetést elfogadta. Beck Lajos felszólalásában kizárólag színházi ügyekkel foglalkozott. A színházak világválsága nem­csak súlyos anyagi nehézségre, hanem súlyos lelki válságra is visszavezetendő, amely a háború utáni nemzedéket még m­a is leköti. A költségvetést nem fogadta el. Kocsán Károly főleg a néptanítók anyagi viszonyaival fog­lakozott. Ür­esen állást foglalt a fi­zetésredukció­k ellen. Kalapot kell emelni a népta­nítók előtt, akik a mai súlyos helyzet mellett is ugyanazzal az ideális lélekkel tanítják az ifjú nemzedéket, mint régen. A néptanítók sérelmeit hétről-hétre a Ház elé hozzák, sajnos ezen a téren nem javulás, hanem visszaesés következett be. A községi felekezeti iskolák tanítói hónapokra visszamenőleg nem kapták meg illetményeiket. Mindent meg kell tenni, hogy a népoktatási kar megkapja mindazt, amit számára a törvény biz­tosít. Nagy igazságtalansá­gnak tartja a lakbérek leszállítását. A költségvetést elfogadta. Eckhardt Tibor a fiatalság kérdésével foglal­kozott. Siettetni kell a tetterős fiatalság elhelyez­kedését, s ez az országnak is érdeke. Tízezerre becsüli az állásnélküli, főiskolát végzett fiatalok számát Ezután felolvassa az ifjúság 12 pontját, az ifjúság követeléseiről. A költségvetést nem fogadta el. Söpkéz Sándor rámutatott arra, hogy az egyetemek költségvetését 25%-kal már csökken­tették­ , további csökkentés megbénítaná az egyetemek munkásságát. A költségvetést elfogadta. Fitz Artur a katolikus középiskolák részére önkormányzatot kért. A költségvetést elfogadta. Sándor Pál a költségvetést nem fogadta el. Kéthly Anna szólalt fel elsőnek. Helyeselte azt a kultúrpolitikát, amely ötezer népiskolát állított fel. A költségvetést nem fogadta el. Vázsonyi János az oktatásügy reformjával foglalkozott és azt hangoztatta, hogy a numerus clausus ellenkezik a tanszabadság elvével. A költségvetést nem fogadta el. Farka­sfalvi Farkas Géza főképen református egyházi és iskolai kérdésekkel foglalkozott, meg­állapítva, hogy az egyházközségek válságos hely­zetbe kerültek, részben a csökkent adóbevételek, részben az iskolafenntartási terhek miatt. Az ülés további folyamán Farkas István a felekezetek állami támogatása ellen beszélt, Nav­­ratil Dezső a klinikák fenntartása érdekében emelt szót, Uh­in Ferenc a kultuszminisztérium kezelése alatt álló alapok számadásait sürgette. A felszólalásokra Karafiáth Jenő kultusz­miniszter válaszolt. A rostavizsgát szerinte a nagyközönség rosszul ítéli meg. A gyorsírást a jövőben a középiskolákban kötelezővé szándéko­zik tenni. A papság és tanítóság helyzetének ja­vításával foglalkozni fog. A kultusztárcát általánosságban elfogadta a Ház. Az ülés 7 óra felé ért véget. A város kis- és közgyűlése együttesen foglalt állást a pénzügyminiszter azon rendelete ellen, mely a Speyer-kölcsönt első helyen történő bekebelezéssel kivánja biztosítani A rendelet sérti a város autonómiáját s ellene a város panasszal fordul a közigazgatási bírósághoz. Pécs, május 31. Ismeretes, hogy miként né­hány magyar város 1925-ben és 1926-ban, Pécs városa is dollárkölcsönt vett igénybe a newyorki Speyer bankháztól, 886.640 dollár értékben. A hitelmegállapodás szerint a Speyer kölcsönt rangsorozat szerint első hely illeti meg, illetőleg a városnak garantálni kel­lett,hogy a kölcsön visszafizetése előtt nem vesz igénybe olyan kölcsönt, amely rangsorban Spey­erékat megelőzhetné, avagy vele egy sorba kerülhetne. Pécs városa mostanig a legnagyobb pontos­sággal teljesítette vállalt kötelezettségét, annál nagyobb meglepetést keltett most a pénzügy­miniszter azon rendelete, amelyben felszólítja a várost, hogy tegye meg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy a Speyer-kölcsön rangelsőbbsége hat hónap tartamára telekkönyvileg biztosíth­assék. A pénzügyminiszter leiratára történő állás­foglalás céljából dr. Nendtvich Andor polgármester ma délután­­6 órára összehívta a törvényhatóság kisgyűlését és 6 órára a t­örvényhatósági közgyűlést. A kisgyűlésen a polgármester álláspontját Makay István h. polgármester ismertette. A pol­gármester álláspontja szerint nincsen jog arra, hogy az eredeti hitelmegállapításokat megváltoz­tassák és azért azt javasolja a kisgyűlésnek, hogy 1) a pénzügyminiszter megváltoztató intéz­kedéséhez a felhatalmazást ne adják meg­; 2) mondják ki, hogy a rendelet ellen, kérve annak megsemmisítését, panasszal élnek a köz­­igazgatási bírósághoz; 3) a pénzügyminiszteri rendelet esetleg fontos érdeket képviselő hátterére való tekintettel hatal­mazzák meg a polgármestert, hogy megtudja a rendelet kibocsátásának okát és azt 15 nap alatt terjessze a törvényhatóság elé. Amennyiben ez az ok országos érdekű, az első két pont sem­misnek tekintendő.

Next