Pécsi Napló, 1932. október (41. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-01 / 222. szám

2. oldal. PÉCSI NAPLÓ Országos ünnepséggé növi ki magát a tettyei szüreti ünnep. Mikrofon, hangosfilm Reék Gyuri birodalmában. Pécs, szept. 30. A vasárnapi tettyei szüreti ünnepség a jelek szerint országos ünnepséggé növi ki magát. Mint már jelentettük, az első filléres gyors jegyeit valósággal szétkapkodta a főváros lakossága, ma már a második különvonat jegyeit árusítják az Xbusz fiókjai.. Amint értesülünk, a főváros lakosságának érdeklődése nemhogy nem szűnt meg, sőt óráról-órára emelkedik. A jelek szerint vasárnap 3000 budapesti vendég visz friss szint a pécsi utcákra. A filléres gyorssal érkezők a székesegyházi szentmise után térzenét hallgatnak a sétatéren, majd fél 2 órakor mecseki kirándulásra indulnak, részben gyalog, részben autóbuszokon. Negyednégy órára mindenki a Teilyén lesz. Istenben boldogult Reed Gyuri birodalmában, ahol Püspökbogád, Hosszúhetény, Berkesd, Sellye, Nagynyárád, Alsószentmárton, Sváfoly és Szeder­kény népviseleteinek és népszokásainak bemuta­tásával országra szóló szüreti ünnepséget ren­deznek, Paulini Bélának, a Stúdió főrendezőjének vezetésével. A rádió által is közvetített nagysza­bású ünnepség egész közelről megtekinthető. Nem­csak a nagyközönség, de a szakemberek számára is rendkívül érdekes látvány lesz ez, mert a rádió műszaki emberei ígéretet tettek az idegenforgalmi hivatalnak, hogy a helyszíni közvetítés műszaki berendezését úgy állítják fel, hogy mindenki kö­zelről megszemlélhesse a közvetítés egész mene­tét. A mai nap számos megkeresés érkezett az idegenforgalmi hivatalhoz, hogy a Magyar Film­iroda, amely vasárnap délután hangos filmfel­vételeket készít a tettyei ünnepségről, tegye le­hetővé próbafelvételek készítését a jelentkező művészjelöltek számára. Az idegenforgalmi iroda a kérést azonnal továbbította a Magyar Film­irodához, ahonnan azonban csak vasárnap érkez­het meg a válasz, így az érdeklődők vasárnap délután a Tettyén tudhatják meg, lesz-e próba­­felvétel, vagy sem. Ha az engedély megjön, a próbafelvételek díjmentesen készülnek. A Magyar Rádió vezetősége nagy súlyt helyez arra, hogy a „Szüreti népszokások a Mecsek alján*" közvetítést mindenkép megtarthassák, ezért ked­vezőtlen idő esetén az ünnepség a színházban lesz vasárnap délután, 14 órai kezdettel. A nagy érdeklődésre való tekintettel az előadást 146 óra­kor megismétlik rendkívül olcsó helyárakkal. * Lobogózzuk fel házainkat ! Az idegenforgalmi Iroda felkéri a város lakosságát, hogy házait a fő­városi vendégek tiszteletére az eddigi szokáshoz híven október hó 2-án, vasárnap fellobogózni | PÉCSI NAPLÓ REGÉNYE юи|1П1111111Ш||щщш1111тш1м1||||­111111111111111||1Н11Щ||щ|||||||||Ш1|1111|||| nAszindula miiHiiiimiiiiiHiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiinnf| IRTA: KOMOR ANDRÁS nilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliiillllilHiiliiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Caprisht by Pantheon. 44 Kissé erő­sebben kéne kilépnie, jutott az eszébe Valamivel később, igen, illenék kicsit sietniem, mert hisz otthon várják, igen, hisz voltaképen ezért is van most ilyen korai időben az utcán. Ára ünnepi nap van, otthon vendégek, egykettő, hát siessen csak hazafelé. Ez eszébe jutott s mindjárt utána más ,­hogy nem, ráér még , nagyon is korán van, még nyugodtan járhat egyet, meg aztán jobb is, ha nem zavarja Vilmáékat,­ most együtt van az anyjával, Fáni néniékkel és ha ő hazaér... Ha máskor, más körülmények között találta volna szemben magát Ernő ezzel a gondolattal, rendes szokása szerint addig forgatja, tépegeti, míg az alján egy másik, idegesítő, elkeserítő szörnyű gon­dolat nem bukkant volna eléje. Hogy mi ez ? Ő Zavarná Vilmácskát ? Hát nem a felesége ? Nem csupa szeretet fűzi hozzá és az övéihez ? Mit jelentsen ez ? Micsoda rejtett érzések szólaltatták meg benne ezt a rettenetes gondolatot ? És nőttek, nehezedtek volna ezek a kérdések és kínos percek jöttek volna, és rossznak, reménytelennek érezte volna Ernő az egész életet. A most mindebből semmi,. Sétáló lába, egyszerűen átlépett ezen a gondolaton. Két perccel később már nem is tudta, hogy az előbb mi is volt a fejében. És derűsek voltak a gondolatok is, amelyek lépéseit kisérték. Nem messzire vivő,magasba bol­­tozódó tervek, ezek az este privilégiumai, az esti sötét kell hozzá, hogy akadálytalanul nőjenek, átadjanak, míg bele nem ve­sznek a langyos­ színű égbe. Rövid és egyenes gondolatok voltak ezek, az elindulásuk nem is a megszokott „mi-leime-ha”, Ernő felelőtlen ábrándozásainak a rugalmas ugró­deszkája, ahonnan soha a valóságba, mindig csakis a végtelenbe visz az út, most önérzetes ,,én” és határozott „ez lesz, igy lesz” az alanya s állítmá­nya a gondolatoknak. Most nem oly szállongó füst­­szervek, oly rég­esek, oly mindenkép alak thatók,­­ ma a világos ucca inkább a valósághoz köti őket, ami nem jelenti azt, hogy hiányzik a fantázia belőlük, ma a tiszta levegőben megjózanodtak, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem hatnának izgatóan és részegítően Ernő kedélyére .. . Igen, hát ez lesz, igen, a fontos csak, hogy az ember szépen beossza az életét. Kissé több ke­­nyelem, egy kis úri mód, így, így kell ennek lenni, mától fogva ez így lesz. Valamivel többet adni magára, igen, ha az ember csak egy kissé nagyobb gondot fordít a külsejére, már egy nagy lépéssel előbbre is van. Ruha. Igen, egyelőre most egy elegáns új ruha s pár nyakkendő, szép nyak­kendők abból a pettyes fajtából, ami most annyira divatos. Más élet, más életbeosztás. Az sem marad­hat így tovább, hogy minden percben csak munka, meg munka. Szólni fog Gerő úrnak. Igen, a leg­közelebbi alkalommal meg fogja neki mondani, hogy nyilatkozzék. 1z ragaszkodik emberi jogaihoz és nem hagyja tovább magát géppé silányítani. Igenis, ezentúl délben haza fog járni. És este sem marad bent, hanem hat órakor veszi a kalapját és agyő. És ezentúl minden szombat délután otthon marad. Mint a nyugat­i kulturállamokban, keresztül fogja vinni,hogy náluk is így le­gyen.És akárhogy is, nyáron ki fogja Venni a szabadságát. Négy hét és pihenni fog. Pihenni, meg utazni. Ó, utazni! Firenze, meg Páris. Egy kis kultúra. Az ilyen jó lesz! Am ilyen szép is lesz az élet !... Kényelmes léptein s napsütéses terveken ringatózott Ernő a délutáni utcán. A jövő elrendezetten alakult ki előtte. Az élet­ nem volt többé probléma, a sorsát nem érezte­­ kényszerítőnek. Háta mögött lehunyóban volt a­­ nap és megaranyozta lábai számára az utat, így ért el a Rákóczi-út s a Körút sarkáig. E­­ táj­ék fel­é közeledve, a­z ut­óbb­i időkben Ernő hal­án­­téka egyszerre tüzelni kezdett s a szive erősebben dobogott. Ma azonban, se nyugtalanságnak, se hango­sabb szívverésnek, sem a viaskodó érzéseknek semmi nyoma nincs. A tiszta délután derűje védi Ernőt. A józanság útját fogja állani az alattomos vágyaknak, a napfény az igazi szépségek felé tereli majd a tekintetét, a friss levegő el fogja nyomni a bujkáló s rosszra csábító illatokat, ma, ma nem történhetik semmi baj. Alá ezen a délután ... Itt számította Ernő el magát. Azérj közben este lett. Amikor Ernő jóleső biztonsággal konsta­tálta magában a meg nem ingott nyugalom jeleit, a mialatt fölényes közönnyel az első lépéseket tette az üt­eme félős részén, körülötte már sötét volt. Nem egyszerre jött a sötétedés,megszokott fokoza­taival szürkülteteket ült el az ég, de Ernő mind­eddig nem vette észre . Vagy a szeme tán észre­vette, de a gondolatáig az ucca megváltozott színe nem jutott. A fost körülötte itt a sötétségi a sarkon a kirakatok elporzó fényében, a kapuk alatt nők. Ó, mily különös az este hatalma ! Az előbb, pár perccel korábban,amíg a világosság tart még, Ernő ajkbiggyesztéssel haladt volna el e nők mellett, hisz csúnyák, kopottak, az arcukon a festék és a parfümjük durva, mig most, az este tompult színeiben szerelmeik, kívánatosaknak látszanak s hosszú pillantásuk nyugtalanítja Ernő vérét. Sietne el Ernő, hisz tudja, dolga van, várják, de az este akadozóvá teszi a lépéseit, h­abozóvá, menjek, ne menjek ? s akaratlanul egyszer és megint egy­szer és megint újra megáll. Az est­i sötétben minden megváltozott, köröskörül a világ és megváltozott Ernő.s. Am. az előbb érvényes volt, most nem szá­ra­t semmit sem. Ernő az este tehetetlen áldozata. És az este ravasz és kegyetlen , minden lépés elé csapdát állít, észrevehetetlen és bonyolult csapdá­kat, amelyekbe ép, amikor legmesszebbre elkerüli őket, l­ép bele a fán. Vesz­n­ek környékezik Ernőt s félni kell, valami rossz, egészen, nagyon rossz fog történni most ... Baljós este. Vagy,különben lehet, hogy világos nappal is bekövetkezett volna, ami ma este történt. És talán nem szabad az estet rosszszándékú meglepetéssel vádolni, orvtáma­dással, mert ki tudja, Ernő egész kényelmes lassu­­­ságú délutáni sétája nem csak azért volt-e, hogy már sötétben érkezzék erre a vidékre. (Fo­jt. köv.) 1932 október 1. Ma és minden szombaton disznótoros vacsora a régi Sörházban. Citromos kolbász és erdélyi káposzta Szives pártfo­gást kér Troll Vilmos szíveskedj­enek. Teadélután a filléres gyors utasai részére. A város idegenforgalmi irodája ezúton is közli a tán­colni vágyó fiatalsággal, hogy a filléres gyors utasai részére vasárnap délután­­­6 órakor táncos teát rendez a Korzóban. Elfogadta a város kisgyülése az Irányi­­­ániel téri iskolaépítkezés munkálataira nézve tett előterjesztést. Pécs, szept. 30. Pécs város törvényhatós­­á­­nak kisgyülése ma délután 5 órakor tartotta ülését gróf Szapáry Lajos főispán elnöklésével. A napi­rend egyetlen pontja az Irányi Dániel-téri régi reáliskola szárnyépülete építk­ezési munkálatainak vállalatba adása volt. Az építkezés vállalatbaadására vonatkozó előterjesztést Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos ismertette. Bejelentette, hogy az építkezés magas­építési részére 347.000 pengő értékben kiírták a versenytárgyalást. Kivételt képeznek a központi fűtési, vízvezetéki, csatornázási és villanyvilá­­gítási munkálatok, amelyekre később írják ki a versenytárgyalást. A versenytárgyalásra 54 ajánlat érkezett be, ezek közül azonban 26 szabálytalan volt, nagyob­­bára azért, mert az OTI balesetbiztosítási illetéket nem fizették be, így ezeket figyelembe nem lehetett venni. Az építkezési szakbizottság ennélfogva, az általunk már közölt részletezés szerint 255.000 pengő értékű magasépítk­ezés kiadását javasolja, indítványozza ezzel szemben a műkó-, kerámiás burkoló-, lakatos- és vasgerenda munkákra új versenytárgyalás kiírását. Indítványozzák a mun­ka sürgősségére való tekintettel, hogy a föld, el­helyező, kőműves stb. munkákra mondják ki a birtokon kívüli felebbezhetőséget, egyben azt, hogy a munkálatok ellenőrzésére szűkebb bizottságot küld­jenek ki, amelynek Baumann Emil, Kristóf Károly, Pilch Andor, Pincsek Virgil és Dick György bizott­sági tagok, azonkívül két egyetemi tanár legyenek tagjai. Az indítvány feletti vitában elsőnek Baumann Emil szólalt fel. Kifogásolja, hogy az építkezés­nél a tervező építész nem pécsi, hanem folyami homokot és nem pécsi lábazati követ írt elő. Vé­leménye szerint az épület tervezésénél nem vették figyelembe a ma szükséges takarékossági rend­szabályokat. A felszólalásra Kalenda Lóránt műszaki fő­tanácsos válaszolt. A folyami homok használatá­hoz a kereskedelemügyi minisztérium ragaszkodik, mivel bizonyos munkáknál a pécsi, nagyfokú iszaptartalma miatt nem alkalmas.. Legújabban megtudták azonban, hogy van alkalmas pécsi homok is. Ezt most már meg fogják vizsgálni. A lábazati kő színét a tervező építész írta elő. Ezt a színti követ azonban Pécsett eddig nem

Next