Pécsi Napló, 1932. december (41. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-01 / 272. szám

XLI. évfolyam. 272. ezsim vegyes szám ára 1g fillér. 1932 december 1. Csütörtök szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ : LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy. Poszta egy hóra 2 P 50 t. egy negyedévre 7 P­ali Egyes szám­ára: 14 fill. — 16 oldalas 24 fill* Élet és Igazság. Fenti cím alatt szándékozom, időnkint, e nagyrabecsült lap hasábjain — illetékes helyen megszivlelés végett — szárnyrabocsá­­tani s a nyilvánosság elé tárni a mai kor társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális kérdéseiről kritikai megjegyzéseimet, jóakaró tanácsaimat s kifejezésre juttatni sokat szen­vedő drága magyar népünk örömét, fájdal­mát, reménységét és vágyát. Ezt annál in­kább könnyebben megtehetem, mert immár közel 30 esztendeje, felelős állásban, sok­sok kemény küzdelmen keresztü­lmenve, ve­gyes vallási­ és ajkú honfitársaim között élek, s közvetlen közelről látom annak ügyét­­baját s hallom, értem szívének minden dob­banását. Ha itt-ott erősebb hangot használnék is, a személyeskedés kizárásával, osztály, párt, felekezeteken felülemelkedve, mindenkor csak sz elfogulatlan, tiszta jószándék vezérel s jobb sorsot érdemlő magyar nemzetünk mél­tányos és igazságos kívánalmai mellett, a megértő szomszéd népek s az emberiség egye­temének jogos érdekeit is mindig szem előtt kívánom tartani. Hiszem, hogy e papírra vetett írásom, mely élet és igazság, a szivekben visszhangra talál s a gyakorlatban a szebb magyar jövőt munkálja és va­lósitja meg. 1. Azzal kezdem, hogy a nemrég elhunyt, nagy­ műveltségű kulturpolitikusunk, Klbelsberg gróf, egyik beszédében azt mondotta: ,,Ha nagybeteg van a háznál, akkor azokat , akik a beteg ágyánál zajt ütnek, ajtócsapkodással,hangos perlekedéssel a beteg nyugalmát megzavarják, a betegházból ki szokták tessékelni.. Hazánkban is van egy ilyen súlyos beteg és pedig maga az ország,Magyarország. Aki itt osztály-, vagy felekezeti gyűlöletet sz­t, azt innét ki kell tessékelni! Nagyon komoly, megszívlelendő igazság ez, de talán arra, hogy egy pártot, vagy Vallásfelekezetet országunkból kitessékeljenek, nem kerü­l a sor. Mert nem igaz az a szálló ige­s hazugság is volna, ha iskoláink­ban azt tanítanók, hogy rajtunk a ,,turáni átok” ül, hogy ,,a magyar pártos és viszálykodó nem­zet”, mert nem pártoskodóbb, mint más nemzet s ha helviszály — a történelem­­folyamán — mégis előfordult, amikor a nemzet létérdekéről volt szó, osztály, nyelv és felekezeti különbség nélkül az Etelközi vérszerződéstől napjainkig, mindig össze­tartott a magyar. Hisz a tatár, török támadás, világháború s az e­zt követő kommunizmus, rég elsöpörte volna a magyart a föld színéről, ha a ma­gyarok Istenének különös kegyelme folytán, nem­zetünk legjobbjai önfeláldozó vezérlete alatt — egy közös frontot képezve a bel- és külellenséggel szemben — szent lelkesedéssel, testvéri ölelkezés­sel­­— fel nem ébredt és össze nem fogott volna a magyar. A haza javáért aggódó kritikusnak, ki nemcsak a rosszat kész kiteregetni, hanem­ a jót is nagybetűkkel szedeti és kiszínezi,lehetetlen észre nem vennie, hogy országunk két nagy fele­kezet­ének kiváló és exponált két egyénisége, Bangha és Baltazár mostanában, hazánk e vál­ságos idejében, ma­gyar emberekhez méltóan, mily békés testvéri hangot használnak (pl. a rádió utján elmondott beszédükben is) s úgy a r. kath. mint a prot. nagygyűlések, gyűlölködés helyett egymás jogait tiszteletben tartva, egy és ugyan­azért imádkoznak a mindenek Urához: a meg­csonkított hazának, a közös édes anyának fel­támadásáért. Mily jól esett hallani a legutóbbi kath. nagygyűlésen, a tapasztalatokban ősit. ma­ . gyar államférfit­, Apponyi Albert gróf véprende-­­ deletszerű bölcs megállapítását: „E múló, önző­­ és változó világban, csak egyetlenegy szilárd, meg­ingathatatlan és csalhatatlan alap van, melyre úgy az egyes embereknek, mint népeknek és nemzetek­nek építeni lehet és ez a Krisztus tanítása.’’ A Krisztusnak pedig egyetlenegy főtanítása van, amely így szól: ,,Szeresd az Istent és felebarátodat, mint önmagadat !” Az ország kormánya, felelős miniszterei vannak hivatva arra, hogy e magasz­tos törvénynek érvényt szerezzenek s az esetleg itt-ott fellobbanó, önző és keresztényiét­len osz­tály­párt, vagy felekezeti viszályt még csírájában elfojtsák. 2. Gömbös Gyula, honvédelmi minisztersége idején az összes katonai alakulatokhoz rendeletet bocsátott ki, melyben elrendeli, hogy a katona­ságnál, sem szolgálat közben, sem szol­gálat­on kívül felekezeti különbséget tenni nem szabad és szigo­r­o­­rúan megtiltja, bárki felekezeti érzelmeit meg­­bántani. Bizonyára megvolt az ok, hogy e ren­­deletet ki kellett adni, amit teljes egészében mi is csak helyeselhetünk. A zászlók használatára és megáldására vonat­kozólag kellene még egy mindenkit megnyugtató, a nemzet egyetemes érdekét szem előtt tartó rendeletet kibocsátani. Emlékezzünk csak a háború kezdetére, mily elkeseredést szült magyar honvédeinknél, midőn osztrák fekete-sárga lobogó alatt kellett (pl. Pécsett a Király utcán keresztül­ a harctérre indulniok, tehát oly zászló alatt, me­lyet az illető honvéd saját felekezetű és nemzet­beli papja meg nem áldott és meg sem áldha­tott. A zászló az egység, a testvériség, a magyar összetartás jele. 3. Eddig fennen azt hangoztattuk, ha mégis Beverték a kolozsvári magyar útlevél­­kirendeltség épületének ablakait, majd román zászlót tűztek ki. Kolozsvár, nov. 30. Ma délután a kolozsvári magyar útlevélkirendeltség épülete előtt na­gyá­r­­ellenes tüntetést rendeztek, melynek során az épület ablakait beverték ,majd behatoltak a ház egyik lakásába és a szoba függönyeit felgyúj­tották. Ezután román zászlót tűztek ki a­z épületre. A magyar kormány utasította a bukaresti követet, jelentse be a legerélyesebb tiltakozását , és kérje a román kormányt, hogy utasítsa e helyi hatóságokat, hogy ilyen incidensek a jövőben elő ne fordulhassanak, végül pedig megfelelő elég­tételt kérjen. Harc a fegyverkezési egyenlőségért. Németország 90 napos mar­ia-rendszert akar bevezetni* London, nov. 30. A Daily Telegraph diplo­mácia levelezője szerint Xcuralh báró német kül­ügyminiszter pénteken részt vesz Genfben az öt­­hatalom tanácskozásán. A tudósító úgy értesült, hogy Xcuhrab­ báró Németországnak a­zt a szán­dékát jelenti be, hogy újabb fegyverkezés nélkül akarja elérni az egyenlőséget. Azt tervezi, hogy 90 napi szolgálaton t­lapuló milícia rendszert vezet be negyedévenként 40 ezer újonccal. -Hl .— 1 11­­­1 ————ir hazakerülnek a legnevezetesebb és legismertebb magyar emlékek. A magyar tulajdonba kerülnek a Bsécsben őrzölt muzeális és könyvtári tárgyak. Budapest, nov. 30. A Velencében összeült nemzetközi döntőbíróság előtt, amely Soldali Ágost svájci szövetségi bíró elnöklésével ülésezett Magyarország és Ausztria kormányának megbí­zottai november 27-én egyességet kötöttek a bécsi volt udvari és hitbizományi közgyűjteményekben őrzött, magyar vonatkozású muzeális és könyv­tári tárgyakból való részesedésünk tekintetében. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter m­a délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és a következőkben ismertette előttük az egyezmény jelentőségét: — Az egyezmény régóta húzódó ügyet jut­tatott döntésre, elintézése a Magyarország és Ausztria közötti barátságos viszony szempont­jából is nagyon kívánatos volt. A triumfálásra semmi okunk nincs, mert a magyar tulajdonba kerülő tárgyak nem jelentik a Bécsben levő teljes magyar vonatkozású anyag átvételét, minthogy azonban e sorozatban mégis bennfeghallan­ak: a magyar történelem és művelődés szempontjából eg­­y­evezetesebb és legismertebb mi­gyár emlékek, meg lehetünk elégedve. Az egyezmény értelmében Magyarország­uak véglegesen kiszolgáltatandó tárgyak első­ cso­portjába 36 kézirat tartozik. Köztük magyar szem­pontból legjelentősebb a bécsi udvari könyvtárban őrzött magyar történeti és jogtörténeti források sorozata, köztük II. Béla király névtelen jegyző­jének Gesta Hungarorum-ja, a Nagy Lajos király könyvtára részére készült és díszes miniatűrökkel ékesített Képeskrónika, Kézai Simon mester Kró­nikájának legrégibb kézirata. Hazakerült Mátyás király könyvt­áréin­ak­, a Korvinának Mécsben őrzött darabjai közül 16. A múzeumi tárgyak­ csoportjából nemzeti szem­pontból legjobbak a Mátyás és Beath­y közismert egykorú domborművű képmásai, amelyek minden valószínűség szerint Budán készültek. Nagy Lajos ereklyetartó keresztje, Mária királyné halotti ko­ronája és országalmája, I. Lajos gyermekkori páncél­ja, Mátyás király kardja, II. Rákóczi Ferenc zászlója stb. —z Bocskay István koronáját a románok kétségkívül minden jogalapot nélkülöző igénye miatt írem szolgáltatták ki. Erre nézve azonban fenntartással éltünk.

Next