Pécsi Napló, 1933. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

S oldal. Boykabátok,iskolaruhák, őszi öltönyök DOCOK ЛЩ. clubi kabátok készen és mértékszerint Schwarcz Zsigmonditól a Pécsi Ruhaházban Ferenciek utca 6. — Кэии h L. 14. Telefon 1765, Telefon : 18-09. Hitel „TAKARÉKOSSÁG“ könyvecskére, / Síél és igazság. 1. Boldog új évek Eme szokásos üdvözlettel köszöntik egymást újévkor az emberek. Boldog új évet —... nost is elrebegjük, az 1933-ik év elején, de talán soha nem esett oly nehezünkre ennek őszinte, reményteljes kinyilvánítása, mint ma. Évről-évre mindig csak jobbat várunk, úgy magunk, családunk, mint nemzetünkre nézve és mindig csak rosszabb jön s ott állunk, a boldog jövőben csalatkozva, könnyezve... kétségbeesve... reménységünknek romjain. Mi ennek az okai... Szerintem az, hogy egy boldogabb új esztendőt mindig másoktól, mindig valami külső körülménytől, gazdasági és politikai színváltozástól várunk, holott a jobb jövő, a „Boldog új év” isten kegyelméből mibennünk, az én és a te szívedben van elrejtve. Minden társadalmi, gazdasági baj, egyének, családok, népek közötti harag, önzés, gyűlölség, a közjó előmozdítására odaállított hivatalvezetők, ország- és bankvezérek szűkkeblűsége és lelkiismeretlensége a megromlott, bami emberi szívből ered. S miután nem annyira a külső állapotok hatnak a belsőre, hanem a belső átalakulás változtatja meg igazában a külső állapotokat, azért az emberi szív és lélek, az én és a te szíved és lelked megújhodására, nemes valláserkölcsi tartalommal megtelítésére van szükség, hogy e nyomorúságos állapotok megváltozzanak. Tiszta jellemű, jézusi-lelki nevelőket s tanerőket adjon az Úr a családok, iskolák és tanintézetek élére, kik szeretettel, ha kell a törvény kérlelhetetlen szigorával irányítsák és neveljék, jobb jövőnk szemefényének, az ifjúságnak a szivét. A járás, a megye, egyházak és országok élére csak tiszta erkölcsű vezetők állitassanak, kiknek a közjóért önzetlen, lelkes munkálkodása, a nép minden rétegében a már-már elvesztett hitet és bizalmat visszahozva és megerősítve, Ujj életlehetőségek és kedvezőbb gazdasági viszonyok kutf forrásává lesz. Hátra arc a bűnnek s miénk a jövendő, az igazi, rég várt, boldog uj esztendő ! 2. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a falura, a falusi nép kulturális és gazdasági, erkölcsi és anyagi jólétének a megalapozására és előmozdítására. Hiszen az ország óriási többségét, honnét a nemzet jövedelme, adója jön, nem a városok, hanem a magyar falvak ezrei és tízezrei képezik. Hát az lehetetlen állapot, hogy egyes nagyvárosok, többnyire államsegélyből, tehát a falusi adózók pénzéből, minduntalan újabb és újabb milliós kultúrintézményeket létesítsenek s a falu pedig a szó teljes értelmében benne van a piszokban és a sárban. Vármegyénkben, hála Istennek, a falusi vezetők (kik bár komiszul dotáltak s kiknek inkább lebecsülésben, mint elismerésben van részük) önzetlen fáradozására és rimánkodására, egyes kisebb községekben is, a kultúra s szebb jövő biztató jeleit vehetjük észre, de sajnos, igen-igen kevés helyen. A legtöbb községben az év háromnegyed részében pld. lehetetlen a közlekedés. Nem hiszem, hogy Ázsiában volnának ilyen állapotok. Már vagy 30 évvel ezelőtt a legelsősorban kiépítendő utak között fel van véve a két nagyon fontos közlekedési utat összekötő Németbóly—Borjád— Pócsa—Virágos, kb. csupán 12 km.-t kitevő (stratégiai szempontból is fontos) útnak kiépítése s nem tudják megvalósítani. Technikailag könnyű volna a kivitele, folyóvíz nincsen, hidak nem kellenek, a kőbánya közel van, a községek minden áldozatra készek. Itt volna a legszebb alkalom éppen e gabonarozsda-sujtotta vidéken ez az építéssel min- B. U. É. K. minden növendékének, ismerősének és barátainak FELLNER LÁSZLÓ MA össztánc kát és kenyeret adni, kultúrát kívánó, dolgozni akaró népünknek. Hátralékos adójukat is ledolgozhatnák evvel. Említhettem volna más utak, vagy intézmények létesítésének sürgősségét is, de fentit azért hoztam fel, mert magam is arra járogatva, csak az előbb említett, a sárban fuldokló és kikecmeregni nem tudó községek lakóinak előttem folyton meg-megújuló keserves panaszát tolmácsolom, abban a reményben, hogy az illetékes körök jóindulata és bölcsessége már a közelgő újévben megvalósítja rég óhajtott vágyukat. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy a már elkészített költségvetést a mai alacsonyabb árakhoz mérten kell leszállítani s önzetlen szakértővel a községekben letárgyalhatni, esetleg a községek vezetőiből alakított bizottság ellenőrzésével házilag az útépítést kiadatni és foganatosíttatni. 3. Úgy hírlik, az aradi vértanuk holttetemét Budapestre akarják vitetni. Nem tudom, kinek az agyában foganzott meg ez a lehetetlen s magyar nemzeti szempontból éppen nem helyes és kívánatos gondolat. Hagyjuk őket békén pihenni ott, ahol vannak. Mért pusztítanék el a magyar Golgotát!... Nem ők akarnak idejönni, minket várnak ők Ma Fellnernél össztánc a hős vértanuk, minket élőket vár... Arad 14. Mi lesz a ,,Baranyai háromszöggel” ? E tiszta magyar vidékkel s a többi elszakított résszel?... Nagybajban van a kisantant. Tanácskozásuknak nincs vége. Nincs nyugtuk, érzik az igazság rettentő erejét. Szebb jövőt! ■ш Jelenlegi választójogi rendszerünk a nemzet egyetemes érdekében fokozatos és jól átgondolt reformra szorul. Ma mindenki magán érzi, hogy a független Csonka-Magyarországon mi minden volt lehetséges a jelenlegi választójogi rendszer mellett választott képviselők parlamenti asszisztálása mellett. Amikor nem kell tartani a nemzetiségek államfeloszlató törekvéseit a törvényhozásban érvényesítő képviselők szereplésétől, amikor az osztrák befolyás alól felszabadult magyar közélet minden tényezője számára megnyílt a nemzet érdekében való közreműködés lehetősége, akkor nem kell tartani attól, hogy a választójoggal felruházott tömegek a titkos szavazati jog állapotában a nemzet ellen lépjenek fel, mert ez a nyílt szavazási rendszer mellett éppen úgy megtörténhetik, független Csonka-Magyarország 199 nyílt szavazásos kerülete ma egyedülálló jelenség Európa kulturállamainak választójogi rendszere közt. Ha a Gömbös-kormány a közéleti tisztaság érdekében megindított nemzeti küzdelem gyorsabb ütemben való folytatásának tényezőjeként valóban eredményeket kíván produkálni, akkor vissza kell térnie a bajok eredetére, az ellenőrzést gyakorolni képtelennek bizonyult képviselőház összetételének problémájára, azaz a választójogi reform megalkotására. A Gömbös-kormány pontozatai között a legelsőnek annak a tételnek kell lennie, hogy csakis a nemzetnek hit, a közvélemény által elismert és közbizalommal övezett képvislet oldhatja meg azokat a feladatokat, melyek helyes elintézése semmiféle diktátor, szakértő, vagy politikai bűvész sem lehet alkalmas, nem lehet alkalmas azért, mert a jelenlegi rettenetes helyzetben a problémák megoldásáért csakis az ilyen képviselet viselheti a felelősség roppant terhét. Nem kormányok hosszú működési ideje, sem többségi pártok tartós hatalmi érvényesülése biztosítja a nemzet jobb jövőjét, hanem az a hit és bizalom, melyet a mindenkori parlamenti többség és az erre a többségre építő kormány a választópolgárok részéről élvez. Amikor mind erőteljesebben bontakoznak ki egy előbb-utóbb összeülő békekongresszus körvonalai, mely csakis a Duna-menti államok határ, illetve területi rendezésének keresztülvitelével kísérelheti meg egész Európa gazdasági prosperitásának megalapozását, akkor lehetetlen, hogy a határrendezéstől annyit váró Csonka-Magyarország úgy fogadja a visszacsatolandó határmenti területek polgárságát, hogy azok választójoguk tekintetében hátrányosabb, aláértékeltebb helyzetbe kerüljenek, mint amilyen helyzetben az idegen elnyomás alatt voltak. Jelenlegi választójogi rendszerünk hibái nem is az aktív választói jog terjedelmében, hanem inkább a választási rendszerben van meg. A választói joggal bírók számának további emelése nem követelmény, hiszen az a 2.539.880 szavazati joggal bíró polgár, akik 1931-ben összeirattak, megüti az általános szavazati joggal bírók számának határát. A férfiaknak aktív választójoga előfeltételei közül a 24 éves kor betöltése összeesik a magánjogi nagykorúsággal és így amíg az utóbbin változás nem történik, addig a választójoggal való bírás korhatára indokolt. Éppen úgy indokolt a 10 éves magyar állampolgárság követelménye is, valamint az elemi iskola négy osztályának elvégzése, vagy az azzal egyenértékű műveltség megszerzésének igazolása, főképen ha tekintetbe vesszük, hogy az általános tankötelezettség keresztülvitele nyomán állandóan jelentékenyen fog növekedni a megkívánt képzettséggel bírók száma. Leszállíthatónak tartjuk azonban a választójogosultságnak két évi egyhelyben való lakáshoz való kötését, mert a munkalehetőségek bekövetkezett hajszolása a belső vándorlást meg- növelte s különben is régi jogunk megelégedett egyéves helybenlakás követelésével. A nők választójoga tekintetében is szükséges a reform, mert ha nem tartjuk is megvalósitandónak a teljes paritást, mégis olyan hiányokat, mint jelenleg mutatkoznak, —• pld, hogy az a nő , akinek csak négy elemije van, de tisztes házasságban él és két gyermeke van, — ne birjon választójoggal, mig azonban azonnal megnyerje azt, ha férjét és gyermekeit elhagyja és önálló, garszon életet kezd, kiküszöbölendőnek kell nyilvánítanunk. A választhatóság jelenlegi korhatárát, a 30 évet, épen a jelenlegi súlyos viszonyokra való tekintettel fenntartandónak tartjuk.Állami létünk megerősödése után helyet lehet majd adni az ifjúság ama kívánalmának, hogy a megválaszthatóság korhatára leszállíttassék a 24 évre. Takarékossági szempontok, de még a könynyebb tárgyalási lehetőség, teszik indokolttá, hogy a jelenlegi 245 képviselő létszáma leszállíttassék. Jelenleg Magyarországon 10.366 szavazópolgárra jut egy képviselő. A lélekszám arányt véve A választójogi refor Dr. Krisztid Sándor egyetemi ny. r. tanár. l’UCSI MIAPL0 1933 január 1.