Pécsi Napló, 1933. november (42. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-25 / 268. szám

XML évfolyam. 268. szám. Egyes szám ára 14 fillér. 1933 november 25. Szombat szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.­ 21-09. :: Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ : LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy post­a egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 69 f. Egyes szám ára 14 fill. 16 oldalas 20 fülé A városrendezési terv­­ életbeléptetése ENGEL RICHARD mérnök. 1. Illetékes helyről elhangzott és a helyi sajtó­ban közzétett nyilatkozat szerint a város veze­tősége egy legközelebb megtartandó közgyűlés elé fogja terjeszteni és ez után kívánja életbe­léptetni a városrendezési tervet, felmerül az a kérdés, hogy időszerű-e a város vezetőségének ez a szándéka. Kétségtelenül nem azért készült el 50.000 pengő költséggel a városrendezési terv, hogy az irattárban heverjen. Azt sem lehet vi­tatni, hogy a városrendezési terv hiánya némely­kor kellemetlenül hat ki és építési engedélyek megadásánál okozott-ott nehézséget a végrehajtó szerveknek. Ezzel szemben azonban áll az a tapasztalati tény is, hogy az ilyen nehézségek aránylag csak igen ritkán merülnek fel és a nem­csak kiváló szaktudássa­l, hanem fényes, diplo­máciai ügyességgel vezetett, városi mérnöki hi­vatal mindenkor megtalálta a jelenlegi körülmé­nyek között is azt a megoldást és kivezető utat, melyen a jogos magánérdek és közérdek találkoz­tak és egymással békésen megfértek. Ha tehát a további fejteget­ésekből azon eredmény szűrőd­nék le, hogy komoly szempontok ellenzik a vá­rosrendezési tervnek a közel­jövőben szándékolt életbeléptetését, úgy a mellette szóló érvek sem­mi esetre sem bírhatnak túlsúllyal a mérleg má­sik Serpenyőjében. Egy elsőrendű, komoly szaklap, a magyar városok országos kongresszusának, Vaa­mint a Városi é községi mérnökök országos szövetségé­nek hivatalos sajtószerve, a Budapesten meg­jelenő ,,Városok Lapja” közöl dr. Halom Dezső, a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgató­jának szakavatott tollából „A városszabályozási és építésrendőri törvényjavaslat” cím alatt egy kiválóan alapos és tanulságos cikket, mely fel­hívja a közönség és a Városi szervek figyelmét a kereskedelmi miniszt­éri­um ezirényti törvényjavas­latára. Az utóbbi teljesen elkészült és a napi sajtó szerint véleményezés céljából meg is küldetett az illetékes, országos érdekképviseleteknek, me­lyeknek megnyilatkozása után rövidesen az or­szággyűlés elé kerül. A szerző élesen, de elejétől végig rendkívül tárgyilagosan, higgadtan és be­hatóan bírálja a törvényjavaslatot. Különösen kifogásolja a cikkíró azokat a túlzott és tárgyi szempontok által semmiképen sem indokolt, be­avatkozási és gyámkodási lehetőségeket, melye­ket a törvényjavaslat részint kaucsukparagrafu­­sok, részint pedig a benne már előirányzott ki­egészítő miniszteri rendeletek útján az állam­­hatalomnak és a közhatóságoknak biztosít, és sérelmezi a magántulajdonba és a magánjogba mélyen belevágó, egyaránt káros és felesleges határozmá­ynyokat . A bizalmi krízis, a munka­­nélküliség és a súlyos gazdasági válság főokozója, az etatizmus, ez a tehetetlen, meddő és falánk szörnyeteg, új térhódítást tervez. Nem tudhatjuk, hogy miképen fog a város­­szabályozási és építésrendőri törvényja­vaslat vég­legesen kialakulni, de már most is kétségtelen, hogy határozmányai és kihatásai messzemenően érinteni fogják a városi ház- és telekbírnokot. A feles bizonyosságot megközelítő valószínűség­­gel feltételezhetjük, hogy a törvény számos olyan határozmányt fog tartalmazni, mely a nálunk tervbe vett városrendezést is mindenféle irányban közelről fogja érinteni. Kár volna tehát a város­rendezési tervet az említett t­er­vén­yter­vezet meg­jelenése előtt véglegesíteni, miniszterneg jóvá­hagyatni és ilykép az okvetlenül szükségessé váló Anglia minden lehetőt elkövet, hogy Németországot megnyerje tárgyaló félnek f Az angol trónbeszéd feletti vita London, nov. 24. (Wolff.) Az alsóházban ma folytatták a trónbeszéd feletti vitát. Sir John Simon többek között kijelentette, hogy nincs módszer, amely alkalmasabb volna Németország megsértésére, mint az, hogy azt mondják neki, hogy a leszerelési értekez­lettől való távolmaradása semmit sem változ­tat a dolgokon, hogy így is megegyezésre tudnak jutni és hogy Németországot csak azután kérik meg, hogy a két okmányon számára szabadon hagyott helyet aláírja. Németország ■—­ folytatta Sir John Simon — nem olyasvalaki,akinek csak egyszerűen paran­csolni lehet, hanem tárgyaló fél. Nagybritanniának eltökélt szándéka minden lehetőt megkísérelni, hogy Németországot újból megnyerje tárgyaló félnek. A brit kormány már intézkedéseket tett, hogy a diplomáciai érintkezéseket felvegye. Ebben a tárgyban már érintkezésbe is lépett a francia és német kormánnyal.­­• Az angol kormány a francia kormány előtt már kifejezésre juttatta, hogy Anglia helye­­selné, ha a francia kormány célja az volna, h­ogy szoro­sabb kapcsolatba lépjen Berlinnel. Kijelentette továbbá az angol kormány, hogy amennyiben szükséges, mindent megtesz az ilyen szorosabb kapcsolat létrehozása érdekében. Anglia tudomására akarja adni a német birodalmi kancel­lárnak, hogy az ő és Németország más képviselőinek javaslatait nagy figyelemmel vették tudomásul. An­glia kijelentette, hogy egész befolyását latba veti a tárgyalásokra való belső hajlandóság megterem­tésére. Az angol kormány azon a nézeten van, hogy Németországnak is részt kell vennie abban, hogy az általános leszerelés gyakorlatban meg­valósuljon és reméli, hogy a meginduló eszmecserének ered­ménye konkrét formában állapítja meg azokat a biztosítékokat, amelyek szükségesek a nemzetközi biztonság felépítéséhez, mert a biztonság a lesze­relés egyik elengedhetetlen feltételek. Az egész világnak választania кеЦ a szabályozott, vagy sza­bályozatlan fegyverkezés között. Az angol kormány és az angol közvélemény­ fenntartás nélkül latba­veti minden súlyát a szabályozott fegyverkezés megvalósítása ér­dekében. S szemben a szabályozatlan fegyverkezéssel, ^‘чышйавNoПМ1111И .............................. Megbukott a Sarraut-kormány Páris, nov. 24. A francia kamara éjszakai ülésén a tiszt­viselő­k fizetése­sok m­entéssre­­ szóló szakasz tárgyalásáról a Sarraut-kormányt 321 szóval 247 ellenerm leszavazták. A kormány azonnal benyújtotta lemondását. Librin köztár­sasági elnök ma délest­t 9 órakor már megkezdte щд—ИдюаИ——»4 ■ »k­nchT «III a tanácskozásokat. Az új miniszterelnök szemé­lyére nézve egyelőre még teljes a bizonytalanság. Leginkább Ch­autemps és Bonnet nevét emlegetik, de Daladier neve is felmerült. A­ francia lapok nagy része felveti a nemzeti egység kormányának gon­dolatát. Osztrák határőrök német területen agyonlőttek egy német katonát SÚLYOS INCIDENS AZ OSZTRÁK-NÉMET HATÁRON München, nov. 24. (Wolff.) Keith im Winkel mellett az osztrák határőrök rálőttek a 21-ik bajor gyalogezrednek fegyverek nélkül a környéken sígyakorlatokat folytató tagjaira. Egy embert megöltek. A hivatalos jelentés szerint a síöltöny­ben, fegyvertelenül gyakorlatozó katonákra az osztrák határőrök öt lövést adtak le. A 6-ik század Schuhmacher nevű nürnbergi lövészét egy fejlövés halálosan találta. Az eddigi jelentések szerint az őrjárat 80—100 méternyire volt a határtól német talajon és az eset előtt sem lépte át a határt.. javítás, módosítás és enyhítés lehetőségeit mér­­ eleve kizárni, illetőleg lényegesen megnehezíteni.­­ Más nyomós okok is követelik a városrende­zési terv életbelépésének elhalasztását. A város­­rendezési terv csak akkor szolgálhatja hatéko­nyan a köz és az egyes polgárok jogos érdekeit, ha nemcsak műsza­ki szempontból kielégítő, három, ha nem idéz elő súlyos jogi és gazdasági sérel­meket. A megvalósításával járó és részben a közre, részben magánosokra háruló áldozatok legyenek tehát elviselhetők­ és igazságosak. A vá­ros vezetőségének és közönségének figyelme már több izben felhivatott arra, hogy az ez időszerint érvényes jogszabályoi­ nem biztosítják ezeket a követelményeket. Ismételten és farmatékosan kell tehát rámutatni arra, hogy a városrendezés­nek jogi és gazdasági irányban szükségesnek mu­tatkozó kiegészítése nélkül elkerülhetetlenek lesz­nek súlyos igazságtalanságok és a károsultak el­keseredett felzúdulásai. Az elhangzott zöldrend­­beli, beható figyelmeztetés után sürgős és fontos kötelessége lett volna a város vezetősége­nek a fennálló fogyatékosságok megszűrt­etését és pót­lását igazságos és célirányos, új jogszabályok elő­készítésével kezdeményezően előmozdítani. Eddig azonban minden figyelmeztetés, felszólalás és be­advány süket fülekre talált. A városrendezési terv műszaki részeinek letárgyalá­sa óta háromnegyed esztendő múlt el. Azóta épen elég idő állt rendel­kezésre a jogi és gazdasági kérdések szabályozá­sára. A város vezetősége azorban ezrek szüksé­gességét, úgy látszik, még aordig nem ismerte fel, úgy hogy a polgárságra hárul a kezdeménye­zés feladata. (Vége köv.)

Next