Pécsi Napló, 1933. november (42. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-25 / 268. szám
XML évfolyam. 268. szám. Egyes szám ára 14 fillér. 1933 november 25. Szombat szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel. 21-09. :: Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ : LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy posta egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 69 f. Egyes szám ára 14 fill. 16 oldalas 20 fülé A városrendezési terv életbeléptetése ENGEL RICHARD mérnök. 1. Illetékes helyről elhangzott és a helyi sajtóban közzétett nyilatkozat szerint a város vezetősége egy legközelebb megtartandó közgyűlés elé fogja terjeszteni és ez után kívánja életbeléptetni a városrendezési tervet, felmerül az a kérdés, hogy időszerű-e a város vezetőségének ez a szándéka. Kétségtelenül nem azért készült el 50.000 pengő költséggel a városrendezési terv, hogy az irattárban heverjen. Azt sem lehet vitatni, hogy a városrendezési terv hiánya némelykor kellemetlenül hat ki és építési engedélyek megadásánál okozott-ott nehézséget a végrehajtó szerveknek. Ezzel szemben azonban áll az a tapasztalati tény is, hogy az ilyen nehézségek aránylag csak igen ritkán merülnek fel és a nemcsak kiváló szaktudással, hanem fényes, diplomáciai ügyességgel vezetett, városi mérnöki hivatal mindenkor megtalálta a jelenlegi körülmények között is azt a megoldást és kivezető utat, melyen a jogos magánérdek és közérdek találkoztak és egymással békésen megfértek. Ha tehát a további fejtegetésekből azon eredmény szűrődnék le, hogy komoly szempontok ellenzik a városrendezési tervnek a közeljövőben szándékolt életbeléptetését, úgy a mellette szóló érvek semmi esetre sem bírhatnak túlsúllyal a mérleg másik Serpenyőjében. Egy elsőrendű, komoly szaklap, a magyar városok országos kongresszusának, Vaamint a Városi é községi mérnökök országos szövetségének hivatalos sajtószerve, a Budapesten megjelenő ,,Városok Lapja” közöl dr. Halom Dezső, a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgatójának szakavatott tollából „A városszabályozási és építésrendőri törvényjavaslat” cím alatt egy kiválóan alapos és tanulságos cikket, mely felhívja a közönség és a Városi szervek figyelmét a kereskedelmi minisztérium ezirényti törvényjavaslatára. Az utóbbi teljesen elkészült és a napi sajtó szerint véleményezés céljából meg is küldetett az illetékes, országos érdekképviseleteknek, melyeknek megnyilatkozása után rövidesen az országgyűlés elé kerül. A szerző élesen, de elejétől végig rendkívül tárgyilagosan, higgadtan és behatóan bírálja a törvényjavaslatot. Különösen kifogásolja a cikkíró azokat a túlzott és tárgyi szempontok által semmiképen sem indokolt, beavatkozási és gyámkodási lehetőségeket, melyeket a törvényjavaslat részint kaucsukparagrafusok, részint pedig a benne már előirányzott kiegészítő miniszteri rendeletek útján az államhatalomnak és a közhatóságoknak biztosít, és sérelmezi a magántulajdonba és a magánjogba mélyen belevágó, egyaránt káros és felesleges határozmáynyokat . A bizalmi krízis, a munkanélküliség és a súlyos gazdasági válság főokozója, az etatizmus, ez a tehetetlen, meddő és falánk szörnyeteg, új térhódítást tervez. Nem tudhatjuk, hogy miképen fog a városszabályozási és építésrendőri törvényjavaslat véglegesen kialakulni, de már most is kétségtelen, hogy határozmányai és kihatásai messzemenően érinteni fogják a városi ház- és telekbírnokot. A feles bizonyosságot megközelítő valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a törvény számos olyan határozmányt fog tartalmazni, mely a nálunk tervbe vett városrendezést is mindenféle irányban közelről fogja érinteni. Kár volna tehát a városrendezési tervet az említett tervénytervezet megjelenése előtt véglegesíteni, miniszterneg jóváhagyatni és ilykép az okvetlenül szükségessé váló Anglia minden lehetőt elkövet, hogy Németországot megnyerje tárgyaló félnek f Az angol trónbeszéd feletti vita London, nov. 24. (Wolff.) Az alsóházban ma folytatták a trónbeszéd feletti vitát. Sir John Simon többek között kijelentette, hogy nincs módszer, amely alkalmasabb volna Németország megsértésére, mint az, hogy azt mondják neki, hogy a leszerelési értekezlettől való távolmaradása semmit sem változtat a dolgokon, hogy így is megegyezésre tudnak jutni és hogy Németországot csak azután kérik meg, hogy a két okmányon számára szabadon hagyott helyet aláírja. Németország ■— folytatta Sir John Simon — nem olyasvalaki,akinek csak egyszerűen parancsolni lehet, hanem tárgyaló fél. Nagybritanniának eltökélt szándéka minden lehetőt megkísérelni, hogy Németországot újból megnyerje tárgyaló félnek. A brit kormány már intézkedéseket tett, hogy a diplomáciai érintkezéseket felvegye. Ebben a tárgyban már érintkezésbe is lépett a francia és német kormánnyal.• Az angol kormány a francia kormány előtt már kifejezésre juttatta, hogy Anglia helyeselné, ha a francia kormány célja az volna, hogy szorosabb kapcsolatba lépjen Berlinnel. Kijelentette továbbá az angol kormány, hogy amennyiben szükséges, mindent megtesz az ilyen szorosabb kapcsolat létrehozása érdekében. Anglia tudomására akarja adni a német birodalmi kancellárnak, hogy az ő és Németország más képviselőinek javaslatait nagy figyelemmel vették tudomásul. Anglia kijelentette, hogy egész befolyását latba veti a tárgyalásokra való belső hajlandóság megteremtésére. Az angol kormány azon a nézeten van, hogy Németországnak is részt kell vennie abban, hogy az általános leszerelés gyakorlatban megvalósuljon és reméli, hogy a meginduló eszmecserének eredménye konkrét formában állapítja meg azokat a biztosítékokat, amelyek szükségesek a nemzetközi biztonság felépítéséhez, mert a biztonság a leszerelés egyik elengedhetetlen feltételek. Az egész világnak választania кеЦ a szabályozott, vagy szabályozatlan fegyverkezés között. Az angol kormány és az angol közvélemény fenntartás nélkül latbaveti minden súlyát a szabályozott fegyverkezés megvalósítása érdekében. S szemben a szabályozatlan fegyverkezéssel, ^‘чышйавNoПМ1111И .............................. Megbukott a Sarraut-kormány Páris, nov. 24. A francia kamara éjszakai ülésén a tisztviselők fizetésesok mentéssre szóló szakasz tárgyalásáról a Sarraut-kormányt 321 szóval 247 ellenerm leszavazták. A kormány azonnal benyújtotta lemondását. Librin köztársasági elnök ma délestt 9 órakor már megkezdte щд—ИдюаИ——»4 ■ »knchT «III a tanácskozásokat. Az új miniszterelnök személyére nézve egyelőre még teljes a bizonytalanság. Leginkább Chautemps és Bonnet nevét emlegetik, de Daladier neve is felmerült. A francia lapok nagy része felveti a nemzeti egység kormányának gondolatát. Osztrák határőrök német területen agyonlőttek egy német katonát SÚLYOS INCIDENS AZ OSZTRÁK-NÉMET HATÁRON München, nov. 24. (Wolff.) Keith im Winkel mellett az osztrák határőrök rálőttek a 21-ik bajor gyalogezrednek fegyverek nélkül a környéken sígyakorlatokat folytató tagjaira. Egy embert megöltek. A hivatalos jelentés szerint a síöltönyben, fegyvertelenül gyakorlatozó katonákra az osztrák határőrök öt lövést adtak le. A 6-ik század Schuhmacher nevű nürnbergi lövészét egy fejlövés halálosan találta. Az eddigi jelentések szerint az őrjárat 80—100 méternyire volt a határtól német talajon és az eset előtt sem lépte át a határt.. javítás, módosítás és enyhítés lehetőségeit mér eleve kizárni, illetőleg lényegesen megnehezíteni. Más nyomós okok is követelik a városrendezési terv életbelépésének elhalasztását. A városrendezési terv csak akkor szolgálhatja hatékonyan a köz és az egyes polgárok jogos érdekeit, ha nemcsak műszaki szempontból kielégítő, három, ha nem idéz elő súlyos jogi és gazdasági sérelmeket. A megvalósításával járó és részben a közre, részben magánosokra háruló áldozatok legyenek tehát elviselhetők és igazságosak. A város vezetőségének és közönségének figyelme már több izben felhivatott arra, hogy az ez időszerint érvényes jogszabályoi nem biztosítják ezeket a követelményeket. Ismételten és farmatékosan kell tehát rámutatni arra, hogy a városrendezésnek jogi és gazdasági irányban szükségesnek mutatkozó kiegészítése nélkül elkerülhetetlenek lesznek súlyos igazságtalanságok és a károsultak elkeseredett felzúdulásai. Az elhangzott zöldrendbeli, beható figyelmeztetés után sürgős és fontos kötelessége lett volna a város vezetőségenek a fennálló fogyatékosságok megszűrtetését és pótlását igazságos és célirányos, új jogszabályok előkészítésével kezdeményezően előmozdítani. Eddig azonban minden figyelmeztetés, felszólalás és beadvány süket fülekre talált. A városrendezési terv műszaki részeinek letárgyalása óta háromnegyed esztendő múlt el. Azóta épen elég idő állt rendelkezésre a jogi és gazdasági kérdések szabályozására. A város vezetősége azorban ezrek szükségességét, úgy látszik, még aordig nem ismerte fel, úgy hogy a polgárságra hárul a kezdeményezés feladata. (Vége köv.)