Pécsi Napló, 1934. január (43. évfolyam, 13-24. szám)

1934-01-30 / 23. szám

6. oldal. Február 1-én MIEFHOE táncestéig­ a Pan­nóniában.­­ A Pécs­i Jótékony Nőegylet farsangi est­je iránt városszerte rendkívül nagy az érdeklődés. AZ elnökség lázas és gondos munkáján kívül a sikert már­is biztosítja a háziasszonyoknak díszes sora. A háziasszonyi tisztet erre a farsangi estére a következő hölgyek vállalták : Ábrahám Gyuláné, dr. Berde Károlyné, dr. Bök Béláné, özv. dr. Erreth Lajosné, dr. Faluhelyi Ferencné, vitéz Felszeghy Jánosné, dr. Fischer Józsefné, dr. Fodor Leóné, dr. Frankó Zoltánná, dr. Gács Ferencné, Gö­bel Kálmánná, Graumann Gusztávné, Garay Lajosné, Hahn Andorné, id. Hamerli Károlyné, dr. Harsány­ Imréné, Hendrey Józsefné, Imrefi­lm rétré, dr. Jobszt Pálné, dr. Johan Béláné, Kam­­prád Hermannné, dr. Kenessey Aladárné, Keresztény Jánosné, Keszthelyi Gáborné, Kőszeghy Gyuláné, Lakits Margit,Massay Valterné,dr. Máté Károlyné, dr. Nendtvich Andorné, dr. Olasz Antalné, dr. Jónás Gézáné, Ozanich Gyuláné, Pánczél Ottóné, Pilch Andorné, dr. Sárkány Árminné, Schneider Ilona, özv. Scholtz Gyuláné, Schutták Józsefné, dr. Szekér Jenőné, Soós Nándorné, Szabolcs Re­­zsőné, dr. vitéz Szelenczy Mihályné, Szigethy Fri­­gyesné, Kisaszondy Gézáné, dr. Teschler Lászlóné, Teleky­ Sándorné, Tibor Istvánné, Tihanyi Sán­­dorné, Tóth Zoltánné, Vargha Károlyné, dr. Zaka­riás Nándorné. A Nőegy­let elnöksége ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy honvédtisztek és családtagjaik, a Nőegylet tagjai és családtagjaik és az igazolvány­os egyetemi hallgatók, valamint karpaszományosok névre szóló meghívó nélkül is megjelenhetnek. Akik mégis meghívót igényelnek, azok jelentsék be igényüket a Nőegy­let házfel­ügyelőjénél. (Tel. 27-98.) Az elnökség a mai nap folyam­án még arról is értesítette szerkesztőségün­ket, hogy a február elsejei álarcosbálon egészen új­szerű meglepetéseket tartogat vendégei számára. Ezeket azonban az elnökség egyelőre nem volt hajlandó elárulni.­­• A MIEFHOE táncestélyén hangul­at­os légit­é­s, bárhangulat, Vadas-duó február 1-én a Pannóniában. — Az uccán járók közbiztonsága. A rendőr­ség az uccai gyalogjárók tisztántartása, a hó és jég e­­szlítása, síkos járdák teh­intése tekinte­tében szigorúan megteszi kötelességét. A mér­nöki hivatalnak is kiterjed a figyelm­e mindenre, hogy a háztulajdonosok az építési szabályrende­­letnek minden tekintet­ben eleget tegyenek. Egy­ről azonban nemcsak a rendőrség, hanem a város vezetősége is megfeledkezett, ami minden szá­mottevő más váro­­szigi­ru szabá­lyren­del­etet­én már régen megvan. Ugyanis a házak utcai részei­nek tetővízfelfogó ősi tornával való ellátása. Kü­­lönösen itt Pécsett, ahol többnyire oly keskenyek és meredekek a gyalogjárdák, hogy a gyalogjárók kénytelenek a kocsiútra letérni, hogy a nyakukba ne csurogjon az esővíz és az olvadó hólé. Külö­nösen télvíz idején, mikor a tetőn fekvő hó a rá­sütő napsugarak által olvadásnak indul és állan­dóan csurog a járókelők nyakába, a keskeny jár­dán azután a hideg, árnyékos oldalakon a le­csepegő hólé ismét jéggé fagy és a járókelők köz­­biztonságát veszélyezteti. Míg más városokban a házak uccai része mindenhol kötelezőleg el van látva esővízfelfogó csatornával, itt Pécsett még a Király uccában is van olyan ház, amelynek uccai részén nincsen csatorna. Sokan azt hiszik, hogy a tetőcsatorna luxus, pedig tulajdonképpen az védi az egész épület alapzatát a nedvesség fel­szí­vódását­ól és t­art­ja szárazon az egész épület­et. Ez az építési költségnek csupán két százalékát teszi ki.Nagyon helyesen cselekedne a Város veze­tősége, ha egy oly szabályrendeletet adna ki, mely a háztulajdonosokat arra kötelezi, hogy az utcai részen épülete­­ket t­etővízfelfogó csatornáva­­ lássák el. Van azonban az uccai személyforgalomnak még egy másik, szintén veszélyes közbiztonsági akadálya, ez az épületek ablakainak uccára nyíló szárnyai,melyek szintén veszélyeztetik és akadá­lyozzák a legtöbb siető járókelőt. Mert ha nem akarja, hogy a fejét beleüsse, vagy az arcát össze­vágja a kitámasztott ablakszárnyak üvegje, az ilyen házak előtt szintén kénytelen letérni a kö­zönség a kocsiútra. Ilyen kifelé nyíló ablak még szintén nagyon sok Van Pécsett. Erre vonatkozó­lag is kellene hozni szabályrendeletet, hogy a földszintes házak, vagyis két méternél alacso­nyabban nyíló ablakok szintén bizonyos határ­időn belül befelé nyílókká alakíttassanak át. Úgy hisszük, hogy nemcsak a közbiztonság, hanem Pécs Város fejlődő idegenforgalma is megkívánja ezt. Csukás Zoltán: — Szabadk­ecum. A Nemzeti Szabadtanités Pécsi Egyesülete által rendezett elő­adások során ma Schaurek Ráfael dr. egyetemi ny. r. tanár fog előadást tartani. A salzburgi ünnepi játékokról, vetített képekkel. A nagy érdeklődéssel várt elő­adás a városháza közgyűlési termében pontosan délután 6 órakor kezdődik.­­ Megjelent a Szabadság, vitéz Bajcsy-Zsi­­­linszk­y Endre pompás hetilapjának új száma. A gazdag, szenzációsan érdekes tartalomból kiemel­jük vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Féja Géza, Balla Antal, Nádas József dr. és Vér Andor cikkeit. Simándi Pál Ady Endre halálának 15 éves év­fordulója alkalmából emlékezik meg a nagy magyar költőről. Áfra Nagy János dr.a Föld népe rovatban több cikkben foglalkozik a falusi lakosság gondjá­val, bajával. Sántha György verset irt. Riportok, cikkek, hetirigmus, krónika teszik teljessé a 12 nagy oldalon megjelenő lapot, amely 10 fillérért minden árusítónál kapható. RIX­SI NAPLÓ * Ideál­is vőlegény* Eljegyzési lakomán ültem. A menyasszonnyal évek hosszú során át­koptattuk az iskolapadot. Ez­úttal a vőlegénye UH mellette. Előttem ismeretlen, szórakozott, középkorú úr, akeinek a feje kop­asz és cinegel­iba volt. Már akkor, amikor végigsiklott tekintetem a vőlegény tar koponyáján, megállapí­tottam, hogy a szerelem csakugyan vak. Megállapí­tottam továbbá azt is, hogy soha senkivel sem talál­koztam eddig, aki mem szerette volna a gyomrát, mint ahogy ő. Szája állandóan nedves volt a vágy­tól, hogy valami emészthetőt megragadjon és gyom­rába kebelezzen. Apró, fényes, sündisznó szemével bizonyára olyan fáradhatatlanul les, fürkész, kulas, vizen és szárazon, árvíz és tűzvész alkalmával, akár a hivatali poros akták közt, mint otthon, édesanyja éléskamrájában, valami ennivaló után. Ez a pislákoló szem amikor m­egpillantotta a tálaló szobaleány bóbitáját, valósággal fellángolt és örömmámorban úszott. Végre, végre ! Már hozzák a melegített tányéro­kat, a szakácsművészet remekeit. ,,Vadat, halat, és mindent, mi jó falat.“ De milyen lassan cam­mog a szobaleány ! Kibírhatatlan! Szemével való­sággal vonzza magához. Végre előtte van a kívánatos tál a maga valódiságában! Színes, könnyű, friss gasztronómiai örörr­ökre vágyott a vőlegény.. Kését, villáját magasra emelve — mint valami csatabárdot— tanulmányozta a tá­lak tartalmát: a kecsegét aszpíkban, rózsaszinhasu rákot, az elomló sülteket, a szalonnával áltüldelt fácánokat, a fölfújtakat arany ló borhabbal... Lángölő pillantásssal nézett a tálakba. Olvadva szenvedélyesen. — Drága — susogva lágyan, ailán villájára szúrt egy hatalmas libamellet. Közel emelte szemé­hez, bocsánatkérő búcsúpillantást vetett rá és talán meg is kérdezte tőle: — Szeretsz ? Mert én szeretlek... Olyan ünnepélyes elfogódottsággal hallgatja sa­ját csemcsegéjét, mint ahogy én a lüktető, ringató melódiáik hullámverését a rádióban. Leírhatatlan, milyen gyorsasággal tűnik el tányérjáról minden falat. Volt, nincs. Előrehajol és rosszul leplezett bosszúsággal vizsgálja az üres tálat.­­ Sóhajt egy hatalmasat, aztán valami lágy, fájdal­mas merengéssel néz a menyasszonyára. Tévedtem. Nem a menyasszonyéit nézte. Hanem annak a tányérját, amelyen egy elárvult, érintetlenül hagyott tortaszelet várt a sorsára. L. M.­­ ékelte az igazgató szándékait és bizony részvét­­lenség miatt az előadást nem lehetett megtartani. Második este hasonló volt a helyzet. Harmadik nap azután a következő színházi hirdetmény je­lent meg: „Hiába okoskodnak. Amíg ezt a da­rabot nem nézik meg, mást nem játszunk”. És este tele volt a színház. A jelek szerint Fodor Oszkár előtt sem ismeretlen ez az adoma. Kétszer Volt már ugyanis műsorra tűzve a ,,Nem válok el” és­ egyszerű. Volt megtartható a bemutató, akkora részvétlenség nyilvánult meg a dara­b iránt. És Fodor Oszkár nem engedett. Vasárnap délutánra újból kitűzte a darabot. Neki volt igaza, mert a színház gyönyörűen megtelt és a közönség kitű­nően mulatott. Valljuk be, rég volt a fővárosi közönség és kritika oly igazságtalan egy darabbal szemben, mint ezúttal. Mi tette indokolttá ennek a darabnak fővárosi bukását? Képtelenek va­gyunk erre felelni. Igaz, nem irodalmi remekmű, de nagyszerű felépítésű Vígjásték, fele szellemes fordul­atokkal, kitűnő szituációkkal és szerepekkel­. A pécsi szintársulat tökéletes mértékben aknázta ki a kínálkozó alkalmakat és olyan sikerült, pergől tempójú előadást produkált, amilyenre mosta­nában nem volt példa. A darab sikerében Földessy Géza, Mezei­ Mária, Vass Irma, Simonyi Magda, Szász Istvánka, Danis Jenő, Burányi A., Kallós Emil, Koltay Richard és Késmárky osztozkodnak, kiket a közönség nagy tetszéssel fogadott és szere­tettel ünnepelt. (kj.) Köhögés ellen évszázados gyógyszer, a Mecsekfű cukorka Készíti: Sipőcz Patika. Ára 20 fillér Színház: Nem válók el! Orbók Attila vígjátékénak bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban. A színház Vasárnapi bemutatójával, Orbók Attila,,Nem válók el” című vígjátékéval kapcso­latban egy régi színházi adoma jut az eszünkbe. A kisvárosi színigazgató kitűzött előadásra egy darabot. A közönség azonban nem túlságosan él- 1934 január V. Törtarany ezüst, használt ékszerek, fogarany, zálogcédulák vétele és cse­rélése . — HELL ékszerész, Pécs, Király-ucca 20. A színházi irodla hírei: Iglói diá­kok — filléres helyárakkal« Az Eme­­ricana jótékonycélú Iglói diákok előadá­sa ma dél­után 5 órakor filléres helyárakkal — közkívánat­ra kerül színre negyedszer. Ezúttal éppen a fillé­res helyárak folytán a nagyközönség legszélesebb rétegeinek is módjában van főiskolai ifjúságunk nagyszerű játékában gyönyörködni . A főszerepe­ket Stayer Margit, Kerényi Károly, Hetinácz An­tal, Krasznai Béla, Thán Nándor, Hulub József, Vékony Zoltán, Bors Dezső, Magyar Ferenc, Fülöp István, Szabó Zoltán, Minyó András, Par­­mantier László, Princhausz Jenő játsszák. Tessék beszállni ! A legdrágább hely 90 fillér. Kedden este az évad legnagyobb revüsikere, a Tessék beszállni van műsoron. Mezey Mária, a kitűnő hősnő vezényli a zenekart. Új eredeti táncok tömegével lepi meg a közönséget Erdődy Kálmán, a vidéki színpadok első táncoskomikusa. Öreg tekintetes — filléres helyárakkal. Szer­dán délután az évad ragyogó Gárdonyi-vígjátéka, az öreg tekintetes van műsoron Danis Jenővel a címszerepben. Mezey Mária, Földessy Géza, Vass Irma és Keleti Árpáddal a főszerepekben. Kék lámpás — legdrágább hely 90 fillér. A farsang utolsó napjaiban a színház igazgatósága lehetővé teszi a közönségnek, hogy az évad slá­gereiben filléres helyárakon gyönyörködhessék, az esti előadásokon is, így szerdán este a Kék lámpás operettújdonság kerül színre a bemutató kitűnő szereposztásában. Fruska — filléres helyárakkal. Csütörtökön délután 5 órakor Vágó Maryvel a címszerepben ismét Barry Conners ragyogó fehér vígjátéka van műsoron. Ed­hó forradalom — Bemutató. Csütörtökön este érdekes színházi eseménynek ígérkezik Császár Géza hírlapíró és Melius Imre szatirikus vígjá­téka. A próbák Földessy Géza és Császár Géza­­vezetése mellett már javában folyna­k és a fel­fokozott ambíció bizonyára az évad egyik ki­magasló színpadi sikerét termi meg.­­ A t. bérlő­közönség jegyeit szerda délig tartja fenn a pénztár, Cselényi József vendégfelléptével — népszin­­műciklus. Cselényi József vendégfelléptével kerül szinre a magyar népszinműirodalom három ra­gyogó gyöngye. Cselényi József, a leghivatottabb népszinműénekes nótáiban a rádión keresztül gyönyörködhetett közönségünk és most színpa­dunkon láthatjuk vendégül s élvezhetjük nemes művészetét. Szombaton délután 5 órakor a Gyi­­mesi vadvirág, vasárnap délután 0 órakor János vitéz, vasárnap este­­9 órakor Sárga csikó és hétfőn délután 6 órakor a Piros bugyelláris fő­szerepeiben lesz alkalmunk megcsodálni szinját-­­­szásunk büszkeségének művészetét.

Next