Pécsi Napló, 1934. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

XLIII. Árfolyam. 21. i cím ^—es szűnt Ára 14 finer. 1934 február 1. Csütörtök маЬ. kir. város tek. Főjegyzői hivatala Pécs Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 HI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP­­ Előfizetési árak házhoz szállit­ve vagy postán Kéziratokat nem adunk vissza. sink.ui­tte 1896i ess egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Szerketet.: 21-09. Kiadóhivatali tel.: 20-27 |||____________LENKEI LAJOS_____________| Egyes szám ára 14 fill.16 oldalas 20 flil­ A bankfúziók­­ kérdése foglalkoztatja ma nemcsak az érdekelte­ket, de azokat is, akik kivikről szemlélik azt az ádáz küzdelmet, amely a vidéki bankok és az úgynevezett I. kúriáké­­, fővárosi bankok között most már nyíltan folyik. A­ fővárosi bankok megszerezték egyrészt a Nemzeti Bank hitelt, másrészt kötvények el­helyezésével a külföldi hiteleket és azokat, mint rövid lejár­tú kölcsönöket a vidéki bankoknál helyezték el kamatozásra. A kamatláb rendszerint magas volt,a vidéki bank term­észetszerűeleg,hogy él­n­i t­ud­jon ,t­o­vább adt­a kamat nyeres­éggel az­őkét, rendszerint ingatlanfedezet mellett. A Nemzet­i Bank deflációs, pénzvisszavonási politikája az ingatlan vagyonokra halálos csapást mért, előidézte a munkanélküliséget, a kereskede­lem forgalmának megcsappanását, az iparos­­műhely pangását és az állami jövedelmek és adók mennyiségi bizonytalanságát, de a hitelezők vál­ságát is eredményeznie kellett, mert tőkevissza­fizetést a mezőgazdaság egyáltalában nem tud teljesíteni,a kamatok is csak szórványosan foly­nak be. A­ vidéki bankok kétségkí­vül igen nehéz helyzetbe kerültek. A nehézségek tovább már nem palástolhatók, dacára annak, hogy nem is vég­zetesek. Az adósok fizetésképtelensége miatt a vidéki bankokat veszteség érte. Ki fizesse meg ezt a veszteséget ? A Vidéki bankok semmi eset­re sem viselhetik a veszteséget teljes egészében, mert hiszen ők éppen olyan áldozatai a deflációs poli­tikának, mint a többi adós. A veszteségeket az I. kuriabeli bankokra kell bezítan­i, mert nekik döntő szavuk volt a mindenkori pénzügyi politi­kában. Ha előidézték a mai helyzetet, viseljék a következményeket is, annál inkább, mert hiszen a külföldön felvett kölcsöneik ma már az eredeti névérték 20—25%-án állanak. Vidéki bankok erős mozgalmat indítottak a veszteségek miatt. Pécsről indult ki ez a mozgalom. Visnya Ernő, a Pécsi Takarékpénztár elnök-igazga­tója, jókorán­ae ismerte a helyzetet és a pénzügyminiszterhez beadott emlékiratában írja: ,,a nagybankokkal osszuk meg az elkerülhetetlen veszteségeket egy­­más között, még akkor is, ha a jogi formák mai állapota azt teljes mértékben nyakunkba lőcsölné.’’ A kormányelnök Sátora’ jav id­e yen erre azzal válaszolt, hogy a vidéki bankokat össze kell vonni, fuzionáltatni kell őket. Bethlen István gró­f Debrecenben vasárnap ugyanezt a hírt feszegette. Ez a terv nem új, hiszen 1912-ben még a há­ború előtt,dr. Éber Antal egy ilyen értelmű vitát vezetett be. A vitához hozzászólók Valamennyien állást foglaltak a sok vidéki bank ellen, de ezt tették az érdekeltek azért, mert ha kevés a vidéki bank, kisebb a rezsije, az I. korabeli bank a vidéki banknak magasabb kamat-, nagyobb ha­szon mellett tudja kihelyezni a tőkét. A bank­hitelt igénybevevő egytized százalékkal sem kap­ta volna olcsóbban a hitelt, mint a több vidéki bank fennállása esetében. Erről bizonyosak le­hetünk. A vidéki bankok ellen indított hajszában, nem a bankok megszűnése miatt kell keseregnünk, mert legyünk őszinték, egyik-másik ban­k kegyet­lenül tönkretette az adóst, de a sok bankalkal­mazottal mi lesz ? Az az érzése az embernek, hogy ez a mai gazdasági rendszer, am­elynek mudja nincs, abban tobzódik, hogy egy tömeg embert elkerget a munkaasztaltól, kiveszi a kezétől a dol­gozó szerszámot, de hogy éhen ne haljon, a szenvedőt munkanélküli segéllyel injekciózza. A másik oldalon azonban gyönyörűen katonás rend­ben sorakoznak a munka irányelvei , hirdetvén, hogy a nemzet egyetlen igazi érték­e: a munka ! ­Az igazságügyminiszter rendelete a védett birtokká nyilvánítási eljárási szabályok kiegészítése tárgyában Budapest, jan. 31. Az igazságügyminiszter rendel­tet adott ki, a védett birtokká nyilvání­tással kapcsolatos eljárási szabályok kiegészítése tárgyában. A rendelet arra az esetre, ha a gazda­adós saját hibáján kívül elmulasztotta a védettség kérésére 1933 december 15. napjában megálla­pított határidőt,illetőleg a felfolyamodási határ­időt , és megengedi az igazolást. Helye van igazolásnak akkor is, ha a gazdaadós kérelme megalapozására szolgáló bizonyítékot csak később szerezhette meg. Oly esetben, ha a bizottság a védetté nyilvánítás iránti kérelmet csupán alaki kellékek hiánya miatt utasította el, a gazdaadós beadhat újabb kérelmet. Azonban minden esetben ki kell mutatni a vé­detté nyilvánítás előfeltételeit, melyek 1933 december 15. napjáig beállottak. Az ingatlan ter­helésének kiszámítására továbbra is az 1933 októ­ber 24-iki állapot irányadó. Az igazolást 15 nap alatt kell beadni. A felfolyamodás határideje ugyancsak 15 nap, hiány pótlásának felfolyamodási eljárásban is helye lehet. A rendelet azt is meghatározza, hogy ha a gazdaadós tulajdonjoga 1933 december 15. napjáig nem volt a telekkönyvben bejegyezve, miképpen kell igazolni a telekkönyvön kívül szer­zett tulajdonjogot. Erre a célra azonban csak olyan okiratot lehet felhasználni, amely már 1933 december 15. napján a telekkönyvön kívül szerzett tulajdonjog igazolására szolgálhatott. Göbbels: „Nem megyünk addig vissza Genfbe, míg egyenlősogú félként nem fogadnak be“ Ber­lin,j­an. 31. Göbbels úl­­birodalmi miniszter, a nemzeti szocialisták hatalomra jutásának év­fordulója alkalmából a sportpalotában mondott nagy beszédében többek között részletes áttekin­tést nyújtott a birodalmi kormánynak az elmúlt évben végzett munkájáról.­­• Belpolitikákig — mond’od­a — a biroda­lomban megingathatatlan a tekintély, de a kor­mány uralma nem az önkényen alapul, hanem a demokrácia legnemesebb formáján. Nincs Euró­pának még egy állama, amely annyi joggal hivat­kozhatnék a népre, mint mi. Külpolitikai tekintetben nem engedünk a jog­­egyenlőségre irányuló követelésünkből. Nem akarunk háborút, de nem fogadunk el olyan szerződést, amely becsületünkön ejt csorbát. Nem megyünk vissza Genfbe addig, amíg minden tekintetben egyenlőjogú félként nem fogadnak be bennünket. Fegyvereink nincsenek, de győzni fog erős aka­ratunk. A miniszter ezután a jövő feladatairól szólva hangoztatta, hogy a nyáron további két millió munkanélkülit helyeznek el. A nagy külpolitikai problémákat is elintézik, nevezetesen azt, hogy Európa békéjét biztosítsák és hogy Németorszá­g megkapja az egyenjogúságot és az őt megillető helyet a nap alatt.­­­ Lehet, hogy a monarchista propaganda nemzeti,azonban nem lehet szó olyan propagandá­ról, amelynek céljait az állam magáévá nem teszi, ha pedig egyik oldalra megengedjük a propagandát, akkor a más­i­k olda­lró­l i­s meg ke­ll en­gedn­i. Ugyanez a helyzet az egyházak köréből származó ameri­­kázással is. Göbbels ezután a láthatatlan reakció ellen fordulva, így folytati­a beszédét:­­• Romboló üzelmeiket nem fogjuk tétlenül nézni és a nacio­nalizmust megfisz­­itjuk itt il a salaktól. Végül a vezér és a párt iránti hűségre hi­vta fel hallgatóit. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. TEVFIK RUZSDI TÖRÖK KÜLÜGYMINISZTER BUKARESTRE ÉRKEZETT. Bukarest, jan. 31. Tevfik Rüzsdi bég, török külügyminiszter ma délelőtt érkezett meg Buka­restbe. A török külügyminiszter Titulescu vendége volt villásregge­ln, amely után délután megbe­szélést folytat vele. Holnap kihallgatáson jelenik meg Károly királynál, csütörtökön este pedig Titulescuval együtt Belgrádba utazik. Szakemberek állítás­a szer­int néhá­nyezer bank­­alkalmazott marad majd kenyér nélkül, hogyha a bankfúziókat végrehajtják. A feles Vezérigaz­gatók nyugdíjba mennek, de aztán kiket bocsáj­­tanak el ? Bizonyára a fiatalságot, azokat, akik­­boldogok voltak, hogy egyszer odajutottak a munkaasztal mellé, akik még este is szívesen maradtak a munkában, csakhogy meg legyenek velük elégedve. Dolgoztak és dolgoztak, hogy eltarthassák magukat és a jövő családi életet készítsék elő. Ahány fiatal munkaerőt elbocsáj­­tanak, ugyanannyi leány marad pártában, mert a mai gazdasági rendszer mellett várjon hol lehet elhelyezkedni ? A problémák már túlon-tul nőtték az egyéni és az egyes érdekeket, s az elavult pénzügyi babonákkal hipnotizált nemzet válsága követ­kezik. Bethlen István gróf debreceni készén élen 25 százalékos aláért­ékelésben látja a pénzügyi probléma megoldását. Lehet, hogy túlzott óva­tosságból mondot­t­a ezt, mert aki ala­pos­an i­smer­i, — mint ő is — a magyar válságot, tudja: a bajok olyan nagyok, hogy a pengő átértékelésének százalékos arányát a mai alap mellett előre meg­határozni nem lehet. Foglalkozás és érdekek szerint meg nem szer­vezett társadalom a bajokból sohasem, fog ki­evezni. A vidéki bankok is azért vesztik el a csatát, mert időben nem gondoskodtak kellő szervezettségről. —ez —

Next