Pécsi Napló, 1934. április (43. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
2. oldal. Talán szörnyű kiábrándulással végződik az oroszok újabb ötéves terve. De semmi sem változtat azon az igazságon, hogy e legenda nélkül az orosz bolsevizmust már régen elfújta volna a szél. Az sem változtat a legenda erején, hogy teljes erővel dolgozik a terror a legenda mellett. A legendának mindig szüksége volt a terrorra. Legyen ez a terv akár homlokegyenest ellenkező, mint az orosz terv, de terv legyen. Valami, amiben a tömeglélek hinni tudjon, ami átemelje, átlendítse a szakadékok fölött. Budapest, márc. 31. (A Pécsi Napló munkatársától.) Városszerte nagy feltűnést keltett annak idején a „Pécsi Napló” azon híradása, hogy mód kínálkozik a fedett uszoda megépítésére, a,,Pécsi Napló” munkatársának adott nyilatkozatában, miként ismeretes. Weiss István, az OTI vezérigazgatója kijelentette, hogy fedett uszoda építésére az OTI hajlandó lenne a városnak megfelelő kölcsönt nyújtani. A híradás a pécsi úszókörökben természetesen a legnagyobb örömet váltotta ki. Az utóbbi években erősen nekilendüt pécsi úszósport rendkívül nélküözi ugyanis a téi tréninglehetőséget, amely nélkül teljes formáját nem is tudja kifutni. A tavaly megnyílt népfürdő legmegfelelőbb bizonyítéka annak, hogy az úszósport valóban a legnépszerűbb sport ma Pécsett, amely a sportolókon kívül is nagy tömegeket mondhat magáénak. Ennek tudható be, hogy a népfürdő minden sportbeli és közegészségügyi hatásán kívül oly kitűnő üzletnek is bizonyult, hogy az idén már bővítéséről kell gondoskodni. Az OTI-kölcsön lehetőségének felszínrehozatalával a „Pécsi Napló”, úgy érezzük, megvalósítás esetében, az épülő fedett uszoda fundamentumát rakta le. Ezúttal még egy lépéssel visszük a fedett uszoda ügyét a megvalósulás felé. Az OTI-kölcsön anyagi lehetőségei mellé megszereztük ugyanis a MUSz rendkívül agilis, fiatal elnökének, ifj. Horthy Miklósnak megértő jóindulatát és személyén keresztül természetesen a magyar úszósport vezető egyesületeinek támogatását. Ifjú Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, az Angol-Magyar Bank egyiptomi osztályának igazgatója nagyon elfoglalt ember, aki rengeteg hivatali munkája mellett is talált módot arra, hogy fogadja a „Pécsi Napló” munkatársát. Látszik, hogy megszokta az interjúadást. Figyelmesen hallgatja kérdéseinket, amelyekre gyorsan, ífjú Horthy Miklós, a MUSz elnöke nyilatkozik a Pécsi Naplónak a fedett uszoda építéséről „Feltétlenül építse meg Pécs fedett uszodáját" A magyar uszdszövetség hajlandó az építkezést támogatni A „PÉCSI NAPLÓ" REGÉNYE Szivek és sinek IRTA: LUKÁCS ENDRE 45 George ráhajolt Kate szájára és ajkaival tapasztotta be a szépen ivett ajkakat. És látta, hogy a leány szemében örömkönnyek csillognál.. Nem tudta levenni tehetetlen ajkát, a leány ajkairól és talán tíz percig állottak volna igy, ha valaki meg nem szólal a hátuk mögött. — Egy időre hagyjétok abba ,— mondotta a hang — most itt az alkalom, George elbocsátotta Kátét és felnézett. Henry MacGregor állott vele szemben szolgálati öv és revolver nélkül, csendőregyenruhában. — Maga az a bizonyos George? — kérdezte végigmérve a mozdonyvezetőt. —• Igen— válaszolta George— és nem maga az a bizonyos Henry? A csendőr igenlően intett: — Én vagyok. Szóval maga szereti Kátét? — Nincs rá kifejezés, hogy hogyan. — És el akarja venni feleségül? — Minél hamarabb, de mi ez magánkihallgatás? — Nem. Csak mielőbb cselekedne, figyelmeztetem, hogy jól godolja meg. Mert az adott szó az Íratlan Törvény értelmében kötelező... ámbár jólehet, hogy a királyi csendőrség és az egyéb rendbiztossági intézmények kissé szabályozták hatáskörét... hiszen már ezerkilencszázharminckettőt írunk, de azért nem ajánlom, hogy az ősi, íratlan Törvénnyel szembekerül jó-,, Rawjinson... — Mit kertel olyan sokat MacGregor... maga mondotta, hogy ezerkiencszázharminskettőt írunk, hagyja ezeket az ősi... — Kate, nézd meg az apád, szobájában van-e? -4- vágott közbe a csendőr. A leány bólintott és kiment a szobából, MacGregor pedig Georgehoz fordult. — Szükségesnek találtam, hogy meggondolásra késztessem... mert ha maga könnyű kis kalandnak veszi ezt az egészet, akkor még van idő, hogy Kátét észretérítsem... most még nem kötelezi magát semmi... de ha eljegyezte Kátét, akkor... akkor, ha boldoggá teszi őt, maga lesz a legkülönbb ember előttem a világon... de ha tönkre teszi, akkor kicsavarom a nyakát, még ha felkötnek akkor is... különös dolgokat hallottam már a maga családjáról, Rawlinson a minap Winnipegben... George sápadt volt.. — Kate szabadított meg engem attól a démontól, amely ránehezedett a lelkemre és az apám lelkére is. Kate nem szerelmem nekem, hanem az istennőm... fölösleges hát nagy szavakkal dobálódzni, MacGregor. A csendőr mosolygott: — Maga csakugyan derék ember lehet Rawlinson. Menjünk. Kate apja vár. A szél sivítva kavarta fel odakünn a porhanyós havat. Az állomásépület ablaktáblái kellemetlen hangon csörömpöltek. Joe Parray úgy állított be a meleg „nagy szobába“ mint egy hóember. — Olyan idő van künn, mintha tél közepe volna — mondotta mikor kis olajlámpáját letette az asztallapra, mely felett Bassett őrmester és Ladislav Svoboda kártyáztak. — Itt úgy látszik soha sincsen vége a télnek — válaszolta a cseh — Ilyen idő nálunk januárban sincsen. — Már itt is esedékes — mormogta Joe, miközben letörölte arcáról a havat — még szerencse, hogy van rajtam valami ruha. Mentem egészen Darwinig ellenőrizni a pályát hajtánnyal, azután visszafelé elcsípett ez a nyavalyás vihar. Én Kaliforniában tizenkilenc év alatt nem láttam annyi havat, mint itt tizenkilenc hónap alatt. Albert Bassett csendesen keverte a kártyákat. — Sok bajuk van maguknak ezzel az országgal— mondotta — hideg, furcsa, nem lehet benne élni. .. hát akkor mi az ördögnek jönnek mégis ide. Hívta magukat valaki? Svoboda elvette a kártyákat és osztott. — Mit gondol őrmester, lehet valami reményem? Bassett bedugta a fogai közé a pipát. — Mindig kell reménykedni, Svoboda. Még akkor is, ha egészen reménytelen a helyzet... — Gondolja, hogy reménytelen? — Akit tudom én... azt magának kell tudni. A szoba ablakának üvege hangosan csörrent. Svoboda felemelte a fejét. — Kellemetlen lehet most künn lenni, nem gondolja? — Voltán én már künn ilyen esetekben. Magának is meg kell szokni. Mooney Manor igazán nem kéjutazásra szánt hely. — De ott, lesz talán mellettem valaki, akiért érdemes dolgozni— mondotta a cseh elpirulva. Joe Parray ásított: — Nyolc óra tizenöt — mormogta — rögtön itt a DOMINION... vinné el az ördög ezt az időt. Felállóit, kezébe vette a kis olajlámpást és kidöcögött az ajtós. Svoboda ledobott egy lapot. — Negyvenhat centtel jön őrmester — mondott a halkan — annyit plus a javamra. (Folyt, köv.) PÉCSI NAPLÓ 15)34 ápril 1. a világ legjobb keserüvize! Az Igmándi gyógyvíz, legjobb magyar márka. Ha fejfájás gyötör, a gyomrod nincs rendben, ki egyszer használta másnak is ajánlja. igyál csak Igmándit félpohárral reggel. П*у.1.т. Az Igmándi ketszűlviz kla, három év «1 dada üvegekben is kapható! A Terv — a legenda. És legendák nélkül az emberi lélek összeomlik. * A középkori metszeteken egy réz-szalag tekergett ki az alakok szájából és erre a réz-szalagra volt felírva a legenda. Az európai társadalmi rend szájából hiányzik ez a rézszalag. Ezért nincs benne hitünk. Mahatma Gandhi így szólt: „Egy szegény és munkanélküli nép számára Isten csak egy formában nyilatkozhatok meg: a munka és a kenyér formájában!“ Akik tehát hivatva vannak arra, hogy Európa, vagy akár csak egy ország életéről gondoskodjanak, vegyék át a vészkiáltást, vegyék át a sötét uccák kiáltását, amelyben Isten kiált: Munkát, kenyeret! ►