Pécsi Napló, 1934. április (43. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-15 / 84. szám

1934 április 15. PÉCSI NAPLÓ GYERMEK NAPLÓ t ДО<Ж 1АПЛ“ шшии ИШИ» « 8MHBZn KA Ивы ВАШ Madáriskola Nézzétek csak mennyi madár Szállott a tölgyfára S úgy ülnek az ágakon, mint Ti az iskolába. Középen ül a tanító, A leckét elmondja S ha hallgat, a sok madár Utána csipogja. Most tanulnak énekelni, Legyekre vadászni S megtanulják, hogyan kell a Felhők közé szállni. S mikor a nap fent ragyog már Az ég közepében. Abbahagyják a tanulást , hazaszállnak szépen. Lótragédia No most aztán! Jaj, milyen magas gát! Ugranak. Egy már szépen túl is ért rajta... a másik is... no, talán csak nincs ott baj?... A harmadik . .. megakad ... Ajaj!! A lovas ki­esik a nyeregből, bukfencet hány a levegőben, a ló lába beleakad a magas deszkafalba,... teste oldalt fordul, most lezuhan és elterül a földön. Fut a többi ló a cél felé, a szerencsétlen ott marad. Az emberek a célnál ujjonganak, nagy a zaj és örömzsivaj. Csak a távolból hallatszik egy tompa durranás és egy cilinderes úr megtörli a szemét, a szerencsétlenül járt paripa gazdája. Néhány ember sietve szállingózik a szeren­csétlenség felé. A mentők már ott vannak. A le­bukott lovas jól megütötte m­agát, bekötik a kezét, de fölkel, nem ül föl a mentőkocsira, a maga lábán sántikál tovább a mezőn. Bezzeg ott marad a szerencsétlen paripa. Hiába jöttek el érte az állatmentők, ha kitörik a ló lába, az állat­orvos nem segíthet rajta, mert a lónak nem lehet műlábat csinálni, mint a vitéz katonának, man­kón sem járhat a megrokkant ló. Agyon kell lőni, hogy ne szenvedjen oly sokat. Fölvonszolják a gyepmester lóvivő szekerére. A szekér elé sovány gebe van fogva, mely búsan mereszti nagy szemét a szomorú látványra. A sintérkocsis megcirógatja sovány gebéjét. — Ne búsulj, vén pajtásom, hogy oly nehéz a sorsod az iga vonásában. Ma halotti tort fogunk ülnni: egy marokkal több zabot kapsz vacsorára és két pu­li vizet­; egyet a vályú mellé ivásra, egyet a hátadra, hogy lemossuk a nehéz út porát. A ló bólintott a fejével, mintha igent mon­dana. Szinte láttam rajta, mint örül az életnek. Mert hát nemcsak az emberek ismerik azt a köz­mondást : jobb élő kutyának lenni, mint döglött oroszlánnak. A ló ezt bizonyára úgy gondolja : jobb élő gebének lenni sovány zabkoszton, mint selyemszőrű elhunyt paripának. (Vége.) Bodri, amint nevét halla, azonnal ott ter­mett. Fülét kíváncsian hegyező, szemét szere­tettel, kérdőleg függesztette asszonyára. De nem is várt több magyarázatot, hanem mikor meg­látta, hogy kis gazdája sir s édesanyja becézi, haját simogatja, kedvesen vigasztalja — mintha minden szót megértett volna, oda ment hozzá, megnyalogatta könnytől ázott arcát, kezét. Rá­tette két első lábát vállára, hűségesen pislogott, vakkantott, míg csak rá nem nézett a fiúcska, akkor aztán nagyot ugrott örömében s fark­­csóválva a kert felé szaladt, majd megint vissza Janiért. — Gyere, gyere kis gazdám! Játszom én veled szívesen! — vakkantotta. Erre bukfencet vetett, majd előhozta kis gazdája diabolóját, labdáját,"­ az első lábával ker­gette maga előtt, a másodikat orrával ütögette és bolondosan addig ugrált, mókázott ott a ház terraszán, mig Jani siró arca nevetésre vált s vidáman szaladtak együtt a tárna lepke után. Nem unatkozott már Jani, segitett az álla­tok etetésénél, gondozásánál István bácsinak. Az állatok mind ismerték, jó barátai lettek. Vég­telen sok örömet, gyönyörűséget szereztek neki nemcsik munkájukkal, hanem kedves ragasz­kodásukkal, sok szép tulajdonságukkal is. Jani jó volt hozzájuk, s azok azt sem tudták, hogyan hálálják meg ezt a jóságot. (Folyt, köv.) Fejtörők. A kis pupos barátai — Anyukám! — szóld be Jani sírva — miért bántanak a fiúk, hiszen nem tehetek róla, hogy pupos vagyok? Miért csúfolnak s miért nem akar­nak velem játszani? Feri azt mondta: ,,Menj in­nen, te pu-pos! A pupos n­e­m kell! A pu-pos n­e­m ját-szi­k!“ zokogta. Édesanyja fájó szívvel, rejtett könnyel ölelte szívére. — Ne sírj, kicsi fiam, ne törődjél velük, ne menj feléjük se. Majd eljönnek azok még tehoz­­zád! Nézd itt van a szép kert, itt vannak az állí­tok: a Bari, a Szakálla (kecske), a Sárga, a Riska, a Hosszufülü, ezek nem bántanak téged, meg a te hűséges kis pajtásod, a Bodri. Mind szeret­nek, jók és kedvesek hozzád. Szeresd őket te is, gyermekem, ők megvigasztalnak, ha a rossz em­berek megbántanak. Buzaszem da UCévükUo : Fiseuer -it u.ia. X cdd­&i 56 BeKüldte: Foszler Hédi. FA KÓ г­­ JA Beküldte: Fánk Zsuzsa. Adél Te­ it-tKüldte: Fischer ,Magda. A fejtörők megfejtése csütörtök estig kül­dendők be a szerkesztőségbe. A megfejtők között 2 drb. színházi zsöllye-jegyet sorsol ki a Gyermek Napló. A sorsolásban való részvételre egy meg­fejtés is jogosít. Károly bácsi postája A Gyermek Napló legutóbbi számában meg­jelent fejtörők megfejtése: 1. Ikrek. 2. ötletes. A megfejtést elsőnek küldték be: Danzinger Gyuri és Pál Ilona, kiket törekvő iparkodásukért dicséretben része­sítek. A sorsolás eredményeként a színház vasár­nap délutáni előadására szóló 2 zsöllye-jegyet Steiner Laci nyerte. Átveheti vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között, a Pécsi Napló kiadóhivatalában. Üzenetek : Fánk Zsuzsi és Feszler Hédi. Jók voltak. Mint láthatjátok, le is közöltem őket. — Pál Ilona. Legközelebb sorát ejtem. — Makk Margit. Ké­pes ábrázolású fejtörőket nem használhatok. — Danzinger Gyuri. Jó. Jönni fog. — Fischer Test­vérek. Szorgalmatokért mindkettőtöket megdi­csérlek. Török András. A fejtörőt legközelebb hozom. Szép írásodért, római egyest kaptál. — Trankovics Blanka. Mit hozott számodra a hús­véti nyuszi? — Több levélre legközelebb vá­laszolok. A fejtörők Károly bácsi cimére, Munkácsy ucca 10. sz. küldendők. 13 oldal. Már egy éve viselem a P­ALMA Olima tartóstalpat Kérje Ön is cipészétől ! Színház. Világsikert aratott vígjátékból irt operettet két pécsi orvos­­tanhallgató Pécs, ápr. 14. Mintegy hat évvel ezelőtt a Magyar­­Színház frenetikus sikerrel játszotta Hamas Bran­dose vígjátékát, a Charley nénjé­t. Ebből a szellemes vígjátékból két tehetséges pécsi orvostanhallgató kitűnően sikerült operettet csinált. A darab zenéjét Láng László szerezte, lib­rettóját pedig Ákos Ferenc írta. Mindketten orvos­­tanhallgatók és valamelyes múltra is tekinthetnek vissza. A tavalyi szezonban játszották a pécsi színházban Tiéd vagyok című háromfelvonásos operettjüket. A Charley nénje új formájában sokat nyert a hozzáértő átdolgozás révén. Láng László öt nagyszerű zeneszámot komponált Ákos Ferenc könnyen perdülő verseire és bizonyosra vehető, hogy Keleti Árpád búcsúfellépéséül meg­felelőbb darabot nem is választhatott volna. Miután három a magyar igazság, a Láng­er Ákos cég elkészítette már harmadik operettjét is, ehhez azonban betársult harmadik szerzőnek a színház népszerű táncoskomikusa, Erdődy Kálmán is. A jó zene, az ötletes librettó mellett— éppen Erdődy révén — a humorról is gondoskodtak, a siker tehát a harmadiknál sem maradhat el. Mert a Charley nénje biztosan befut a közönség kegyeibe, annál inkább, mert eredeti bemutatónál is na­gyobb érdeklődés jár ki egy olyan operettnek, amely vígjáték formájában már letette a vizsgát: világsikert aratott. A színházi iroda hírei : Tánc verseny a Jimes Jill vasárnapi előadásain. A színház kiváló táncos-együttesének soha nem volt jobb alkalma, hogy képességeit csillogtassa, mint ebben a vidám hangulatú táncos-operettben. Erdődy Kálmán a boszorkányos Ügyességű akro­bata-1 a дс p­ro­d­uксió­ egész sorát vonultatja fel s minden számmal tapsorkánokat arat A pompás előadás főerősségei Harczos Irén, Vágó Mary, Szenczy Mária, Vass Irma, Erdődy Kálmán, Kallós Emil, Keleti Árpád, Ко’Лау Gyula, Késmárky Kálmán. A Jim és Jill vasárnap délután 3 órakor és vasárnap este fél 6 órakor van műsoron. Több mint szerelem — vasárnap délután és hétfőn este olcsó helyárakkal. Régi nyár — filléres helyszakkal kedden d. u. Helyet az ifjúságnak — vígjátékszenzáció. Kedden este mutatja be a színház prózai együttes Fodor László és Lakatos László, a két legnép­szerűbb vígjátékírónak pompás újdonságát, a Helyet az ifjúságnak című vígjátékot. A Helyet az ifjúságnak vígjátéknak alig kell hangzatosabb reklám. A fővárosi 150 előadás, a sajtó és közön­ségkritika osztatlan elragadtatása már ország­szerte közismert. Ez az előadás kétségtelenül a tavaszi évad szenzációja lesz. A bombasikert biztosítja Fodor Oszkár stílusos rendezése, amely teljesen a fővárosi előadást varázsolja a színpadra..

Next