Pécsi Napló, 1934. július (43. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

*ХШ1. évfolyam. 146. szám. Ára fill. 1934 julius 1. Vasárnap Pécs szab. kir város tek. Fő­város­haza NAPLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. :: Ki­adóhivatali tel.: 20-27. I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 1 Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 14 fill. 16 oldalas 20 fil. Kultúra és politika Tiltakoznak és fenyegetőznek szom­szédaink. Megbolygatott méhkashoz ha­sonlatos Románia fővárosa. Mű fel­hábo­rodás az arcokon (a Párisból importált rúzs várjon mit takar, félelmet?) és tüzet-békát ki­áltanak reánk. Miért? Mert meg mertük mondani őszintén az igazat. Még akkor is, ha az Titulescuéknak nem is volt kellemes. Mert az igazság gyakran kellemetlen és alkalmas arra, hogy álmatlan éjszakákat szerezzen azoknak, akik a hazugság ingová­­nyára építették fel otthonukat. A Titulescu & Cie társas­cég egyszerre csak feltűnően érzékeny. Hogyan lehet róluk még csak fel is tételezni, hogy Mare Romania a francia szuronyokra támaszkodva akarja létét fenntartani, nem pedig az igazság és a tör­ténelmi evolúció törvényszerűségének gránit­fundamentumán. Románia a békés fejlődést kívánja, mondják, hozzáfűzik azonban, hogy jelenlegi határain belül, Románia bé­késen akar fejlődni, tőlünk azonban még a pusezta lét feltételeit is megtagadják. Ez az igazság, nem pedig Barb­ou úr hordóizó kijelentése, amelyben Romániának ezer­ért s jogát bizonyítgatta Erdélyre. Ez a politika, mondják egyesek. Ezt tagadjuk. Ez nem politika, nem bánthatjuk meg ezzel az „örök Franciaország“-ot, amelynek kül­ügyminisztere tette meg elvégre ezt a ki­jelentést. Ez tudatlanság, súlyos tudatlan­ság, amivel Franciaországot nem vagyunk hajlandók azonosítani. M. Barl'hou, a francia Tudományos Akadémia rendes és állítólag a Magyar Tudományos Alkadémia tisztelet­beli tagja (jó volna ennek utánna nézni) egyszerűen nem ismeri a történelmet. Esetleg szántszándékkal ferdített. Politikus? Állapítsuk meg­: rossz, szűklátókörű, lelki­­ismeretlen politikus. A környezete kommen­tálja is m­ár kijelentéseit: nem így gondolta Barthoiu. A beszéd szellemét mi nem ér­tettük meg. Bariliou nem azt akarta mon­dani, hogy­ Románia ezer évvel ezelőtt bir­tokolta már Erdélyt, hanem azt, hogy annak szelleme, kultúrája román évszázadok óta már és azt mindmáig meg tudta őrizni. Hát így még szebb. A kommentár még sértőbb. Erdély és „román kultúra”. Mi köze volt valaha Bethlen Gábor, Thököly Imre, Bocskay, Rákóczi Ferenc romlokoszorulta Erdélyének a román szellemhez, avagy bár­mely román kulturális megnyilatkozáshoz? Román kultúra? Valószínűleg ugyanott keresendő, mint ahol a román hősiesség. Varsóból a magyar kard nagy diadalát röpíti a világ négy tája felé a rádió, Londonban a magyar alkotóerő legnagyobb produktumának, az „Ember tragédiájá“­­nak filmfelvételeit kezdik meg, Párisban az elmúlt, héten elhunyt nagy francia víg­­játékírónak, Savoir-nak azon kijelentését publikálják, amelyben arról panaszkodik, hogy a francia vígjátékírókat mindenütt magyarok szorították ki. Bécsben minden idők egyik legzseniálisabb muzsikusának, a magyar Liszt Ferencnek életét viszik filmre stb. stb. Magyar neveket találunk mindenütt, a világon, az irodalom, Zene, film, színészet és a sport legkülönbözőbb megnyilvánu­lásaiban. Végülzakadatlanul folytathatnék a ■ felsorolást. Ezt nem lokálpatriotizmus diktálja, de az egész kulturvilág elismerése állapította meg- Mindenütt ismerik nemcsak jelenünket, de dicsőséges múltúnkat is. .Csak a Quai d'Orsayn nem- A Quai d'Orsay jelenlegi ura az „évezredes román kultúrát” ismeri csak. Vájjon hol ismerte meg, kik voltak tanítómesterei? Nem hisszük, hogy ezzel a tudásával került volna be a zöld­­frakkosok elismerésre méltó társaságába. M. Barthou, a Francia Tudományos Akadémia tagja: "Ön nemcsak világtörté­nelemből, de kulturhistoricából is meg­bukott ! (K. J.) Hitlerellenes tiszti összeesküvést lepleztek le Németországban Újabb forradalmat készítettek elő a rohamosztagok vezérei Agyonlőtték Rohm vezérkari főnököt és Schreicher tábornokot Sorozatos kivégzések és határzár Németországban Berlin, jún. 30. Németországban ma Hiter­­elenes, nagy összeesküvést lepleztek le, amely behálózta az egész országot és vezérei a roham­osztagok vezetői voltak. Az összeesküvésről a Német Birodalmi Nemzeti Szocialista párt orszá­gos sajtóosztálya Hitler nevében a követ­kező hivatalos jelentést adte ki: — Rohm vezérkari főnököt a'Jávától elmoz­dítottuk és a párt vezetőségéből, a rohamosztagok kötelékéből kitaszítottam. Vezérkari főnökké Lutz© főcsoportvezetőt nevezem ki. Azokat, akik nem engedelmeskednek, vagy ellenem cselekednek, ki­zárom a rohamosztagok és a párt kötelékéből, illetőleg letartóztattatom. Berlin, ju­n. 30. (Német Távirati Iroda.) A rohamosztagos­ok egyik főembere, Rohm vezér­kari főnök, több magasrangú tiszt, összeesküvést szőtt a célból, hogy megszervezzék a második forradalmat. Velük tartott Schleicher tábornok is, akit siker esetében miniszterelnökké neveztek volna ki. München, jún. 30. (Német Távirati Iroda.) Hitler kancellár Münchenbe repült és személyes intézkedéssel letartóztatta az összeesküvés ve­zérelt. Schleicher és Rohm halott. A­ többire halál vár. Az összeesküvés meghiúsult. Az ország északi részében a rendcsinálással a Hitler Göringet bízta meg. Paris, jul.. 30. (Havas.) Schleicher tábornokot szanatóriumban tartózkodott, amikor le akarták tartóztatni. Miután állít­ólag ellenszegült, agyon­­lőtték. Hasonlókép letartóztatásakor lőtték agyon Rohm vezérkari főnököt is. Goring kijelentette, hogy két hét óta tudnak már az összeesküvésről és most léptek csak közbe, miután megtudták, hogy szálai egy külföldi állam külképviseletéhez vezetnek. (Tudósításunk folytatása a 4. oldalon) Több bombarobbanás történt Ausztriában Horogkeresztes tüntetők rálőttek egy segédrendőrjárőrre Bécs, jún. 30. (Bácsi Távirati iroda.) A karin­­thiai Radentheimben négy nemzeti szocialista és két kommunistának gyűjtőtáborba való szállítása alkalmával tüntetések voltak. A tüntetők részint Hifiért, részint­­Moszkvát éltették. Ŕ­utat­óságok a rendet azonnal helyreállították. A karinthiai Hojjeneck kastély előtt bombát robbantottak. Ŕ robbanás jelentékeny kárt okozott. A tettes Jugoszláviába szökött. Június 30-ára virradó éjszaka Sanct-Faul köz­ség területén a Lavant Vidján ismeretlen tettesek tüzeltek egy segédjárőrre. Muehitsch segédrendőrt , гаюнек egy seyeurem­urjdrorre a golyó bal alsó karján súlyosan megsebesítette. Ma reggel a brigittennaui keresztény német tornaegylet tornatermében bombát robbantottak, amely jelen­tékeny kárt okozott. Bécs, jan. 30. Seeboden mellett dinamíttal levegőbe röpítették a vasúti hidat, Kufsteinben a vízvezetéket, Markuschlagban és Neubergben a vasúti pályát, az troli Hall fürdőhelyen a villamos­­áramfejlesztő telepet, úgy, hogy az üzem megszűnt. Vorarlbergben Dornbirn és Hohenems között dina­­mitpatronokkal elpusztították a síneket. Egyetlen­egy esetben sem sikerült a tetteseket kézrekeríteni. „Barthou nyilatkozatai a sovány eredmény leplezésére szolgáltak"* London, jan. 30. Az angol lapok továbbra is foglalkoznak Bart­ho­u francia külügyminiszter bal­káni írtjával. Az egyik vezető lapnak, a „Daily Herald“-nak ma megjelent száma a következőket írja : —­ Barthou belgrádi és bukaresti szenvedélyes nyilatkozatai természetesen viharos helyesléseket váltottak ki úgy Bukarestben, mint Belgrádban. A delirium abban érte el tetőpontját, amikor Bar-­­­thonnak átnyújtották a román útlevelet. Mindezek­nek azonban az volt a célja, hogy leplezzék a na­gyon sovány eredményeket. Balkánon azonban politikai ügyletet csak készpénzért lehet kötni. Romániának és Jugoszláviának pénz kell. Barthou román­­ levele minden valószínűség szerint a leg­drágább útlevél volt, amelyet valaha is kiállítottak — fejezta be cikkét a Daily Hernad. Lapunk mai száma a Rádió­ melléklettől 16 oldal.

Next