Pécsi Napló, 1934. október (43. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
0. oldal ) PÉCSI NAPLÓ Kétszázezer főnyi közönség jelenlétében nyitotta meg a kormányzó a Nemzeti Munkahetet A hatalmas tömeg óriási lelkesedéssel ünnepelte a jubiláló kormányzót Gömbös Gyula. Ez a nemzet élni akar és élni fog Budapest, október 1. A hatalmas ügetőpályát sokszínű zászlóerdő tarkítja. Kétszázezer főnyi tömeg vonult fel a Nemzeti Munkahét megynyitására. A pálya közepén áll az aranyozott, fehérdrapériás diszemelvény, amelynek három árkádja alatt aranyos betűkkel ez van kiírva: 1919—1934 és a kormányzó monogramja: H . M. Minden rendű és rangú ember eljött ünnepelni a kormányzót, aki 15 évvel ezelőtt vonult be a fővárosba... A néma csendben felcsendültek a Himnusz hangjai s a tribünök előtt lassan elgördült a kormányzó autója. Díszben, fehér tengerészsapkában lépett ki a kormányzó autójából. Gömbös miniszterelnök és a kormány tagjai kísértél fel a dísztribünre. Felzúgtak a kürtök, három ágyulövés dördült el és örömtüzek gyúltak a díszpáholy előtt. Pár pillanatnyi csönd, majd egetverő üdvrivalgás köszöntötte a kormányzót. Ezután Gömbös Gyula miniszterelnök kezdett beszélni: E főméltóságú Kormányzó úr! Magyar Testvéreim ! A Nemzeti Munkahétnek az a feladata, hogy aki építeni akar, aki dolgozni akar egy szebb jövőért, találkozzék, megismerje egymást, megbecsüléssel menjen el egymás mellett és megbecsülje azt, hogy ma egy szabad és független államban dolgozhatik. Meggyőződésem, hogy ha a múltban tudtuk volna, mit jelent egy nemzet számára a függetlenség, akkor fokozottabb mértékben haladunk volna azok után a vezéreink után, akik állandóan ennek a gondolatnak a jegyében folytattak politikát. A független álbmeszme igazi megvalósulása egyetlen záloga a magyar jövő kifejlődésének. Ha mint reális magyarok tudtuk volna, mit jelent a magyar energiák felett rendelkezni, mit jelent elsőrangú mezőgazdasági államnak lenni, mit jelent a kőszén, mit jelent a külkereskedelmi és a pénzügyi politika kérdéskomplexuma, akkor sokkal öntudatosabbb életet éltünk volna, akkor nem lettük volna, hogy idegenből importáljanak hozzánk idegen eszméket, nem vettük volna, hogy idegenben hogyan intézik ennek a nemzetnek a sorsát, akkor feleszméltünk volna arra, hogy itt a Kárpátok medencéjében csak mi, magyarok, csak ez a nemzet hivatott arra, hogy Közép-Európa nyugalmának békés alkotó munkájának őre és bástyája legyen. A miniszterelnök ezután Horthy kormányzó felé fordult és üdvözölte őt tizenötödik évfordulóján annak, hogy a Szegeden megszervezett magyar hadsereg élén bevonult a fővárosba. — Főméltóságod szándékainak megfelelően — mondotta a miniszterelnök ez az ország a rend, a béke és nyugalom országa. Ezzé tette Főméltóságod ezt az országot, amelynek népében annyi erő és tehetség van, mint amennyit más népekben alig találni. Ez a nemzet élni akar és élni fog, erre bizonyíték az elmúlt másfél évtized, amelynek során Főméltóságod vezetése alatt az egész világ előtt bizonyságát adta, hogy törhetetlen életerők lakoznak benne. A százezernyi tömeg, amely itt ma millió és millió magyar ember nevében jelent meg, engem kért fel arra, hogy hódolatteljes tiszteletünket magyar szeretettel tolmácsolhassam. Ez a fegyelmezett magyar társadalom Főméltóságod további parancsaira Vár! Viharos éljenzés kisérte a miniszterelnök szavait és ezután Gömbös Gyula felérésére a kormányzó megnyitotta a Nemzeti Munkahetet. Majd Kiss Ferenc állott a díszpáholy elé és lelkesen szavalt el egy ódát Magyarország kormányzójához. A tömeg percekig tartó, egetverő l lelkesedéssel hódolt az államfőnek. A háttérből pedig közben elindult a Nemzeti Munkahét ipari díszmenete. Felvonult az egész magyar ipar: óriási méretű cipőpasztadobozoktól a sörgyártásig,művészileg elrendezett ásványvizes üvegektől, zakatoló gőzturbinákig minden. ,Iliiv' " яткшшннагшшаш""»"' wiwm A. a P ÉCSI ATAPLÓff EinYiéNYg A BÁNYA MENYASSZONY* IRTA: T A S S O NY I ERNŐ 14 Látta a barátján, hogy jól esett neki ez a felelet. Nem vitte magával még a lámpahordozó fiúját sem a bányába. Egyedül indult el, hogy megnézze a megcsuszamlott aknát javító ácsok munkáját. A tegnapi heves lelkiélmények után fáradtnak érezte magát. Hosszú lábait erőtlenül rakosgatta a meredek, csúszós létrákon. Jó fél óra telt bele, amíg kiizzadtan leért az ácsokhoz. Az ácsok hevenyészett deszkapadon állva épen egy új aknakoszorút tettek be a régi, elkorhardt helyére. — Jó szerencsét ! — köszöntötte őket Kentes. — Jó szerelmet mérnök úr! — fogadta az öreg, krisztusszakállas főács. — Hogy haladunk ? — Lassacskán. Istent kísértő munka ez. Az a jó, hogy sötét van. Nem látja az ember a veszélyt. — Hát még maga előtt is van veszély? — Nem sok, de azért néha megborzong a hátam. — Amikor már amúgy is túl van rajta? — He-he. ... Inkább akkor, mint előtte. — Szeretném én, ha minden ácsom olyan kemény legény volna, mint maga, öregem. — Bizony pedig öreg legény vagyok már én. — Hány éves? — Jóformán nem is emlékszem rá. Pedig ott voltam a születésemnél. A suhancok idétlenül röhögtek. A félhomályból szurtos, korai munkától eltorzított arcukkal úgy villogtak elő, mint valami ördögfiúk. — Mégis hány éves lehet? — Ilyen gömböcfajta suhanc lehettem, amikor az apámmal barkácsoltuk belül ezt az aknát. — Bizony annak már ötven esztendeje. — Szent Borbálán, milyen egészségesek voltak ekkor ezek a vastag tölgyfagerendák! Apám azt mondta, túlélnek három embert is. íme megette őket az idő, meg a nedvesség. — Így vagyunk mindennel. — Érzem én is, hogy a kötéseim nyiszognak. — Látszik, hogy becsületes munkát csináltak annak idején. — Ha a közepe el nem korhadt volna a koszorúknak, egy se moccant volna meg. Első aknaács volt az apám a környéken, nyugosztalja az Isten. — No, a fia nem utolsó. — He-he... megaggjuk a munkát, ahogy az erőből telik. — Csak jó szorosan egymás mellé a koszorúkat! Csúszós itt a kőzet. — Megcsinálom mérnök úr. Ne köpje le majd a fiam az apja munkáját. Becsülje meg egy sereg esztendő múlva, mint én a boldogult apámét. — Amennyire lehet igyekezzenek is. Amíg nincs készen, nem merek lent dolgoztatni, csak egy pár embert. Kaphatunk egy omlást. Itt rekedünk, mint egér a fogóban. — Abbizony! Szorítjuk is, ahogy csak bírjuk. ■— Jó szerencsét! — Jó szerencsét,! — viszonozta az Öreg ács. — Menünk mink is lejjebb mindjárt padot csinálni. Itt már készen volnánk. Köntes eltávozott. Ment le a bányába, hogy megnézze az ott dolgozó munkásokat. Az ácsok még egy darabig dolgoztak azon a helyen. Amikor beillesztették az utolsó aknakeretet is, lejebb mentek vagy harminc méterrel egy új padot csinálni. Az öreg ács munka közben vette észre, hogy a suhancok hanyagságból fönt hagyták a vaskapcsokat. Fölszalasztotta érték az egyiket. A tanonc nem tudta mind levinni. Félt az öreg haragjától. Kevéssel nem mert visszatérni. Fent hagyta a lámpáját, amíg ismét visszatér a többi kapocsért. Ügyesen kúszott left lé a létrán a sötétben. Megcsúszva le-leejtett egy-egy kapcsot. Az csörömpölve hullott le az akna mélyébe. A lámpája kampóját siettében gyengén vágta bele egy korhadt gerendába. A lámpa súlya működött. Még a suhanc le sem ért, már leesett egy nagy halom száraz forgácsra. A láng belekapott a száraz fába. Néhány perc alatt végig futott a száraz forgáccsal és finom fűrészporral teleszórt f. ácsolópadon. A hegyes, piros lángok, mint tüzes kígyók kúsztak föl az akna ácsolatán. Tűzfüggönyükkel elzárták az aknának egész szelvényét. Mire a suhanc visszatért, rémülve látta maga előtt a forogva táncoló, hatalmasángokat. Sikoltozva kiabált segítségért. (Folyt. köv.) 1934 október 2 Október hat: nemzeti ünnep Budapest, okt. 1. A kormány a múlt évben kiadott rendeletével október 6-át nemzeti ünneppé nyilvánította és ennek megfelelően október 6-án a közhivatalokban ünnepi szolgálatot tartottak és a tanintézetekben a tanítás szünetelt. Ezt a rendelkezést ez év október 6-ára is kiterjesztik. A miniszterelnök a belügyminiszterrel egyetértően a legközelebbi napokban rendeletet ad ki, amely szerint addig is, amíg törvényes úton rendezik a kérdést, október 6-át nemzeti ünnepnek kell tekinteni. A hivatalokban ezután, is csak Ünnepi szolgálatot tartanak, az iskolákban, szünnap lesz, viszont az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság folytatólagos üzemét az ünnepi tilalom nem érinti. A kormány rendelkezésével kapcsolatban a budaparti napilapok testülete úgy nyilatkozott, hogy október 6-át a naptári pirosbels Ünnepnek megfelelően tekinti, vagyis okt. 6-án a déli lapok, 7-éig pedig a reggeli lapok nem jelennek meg. Gazdasági kérdésekről tárgyal Gombos Varsóban Genf, aki. 1. Eckhardt Tibor Genfben kijelentette a magyar miniszterelnök készülő varsói útjáról, hogy ennek során nem lesz szó szövetségről, hanem elsősorban gazdasági kérdésekről. A magas cseh tranzitó árak rendezésre szorulnak. Döntő stádiumba került a dunántúli valutaexportőrök ügye Budapest, okt. 1. A dunántúli valutarejtegető marhaexportőrök elleni nyomozás során letartóztatták Aristen Sándor Székesfehérvári, Fellner Zoltán és Weisz József nagykanizsai exportőröket. A döntő stádiumba kerülő nyomozás adatai súlyos bizonyítékokat tartalmaznak és az ügyészség az üggyel kapcsolatosan fontos intézkedéseket foganatosított.