Pécsi Napló, 1934. október (43. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-28 / 244. szám
8. oldal A „PÉCSI NAPLÓ” VASÁRNAPI MELLÉKLETE # SZERKESZTI KÁROLY BÁCSI GYERMEKNAPLÓ Felébredtem őrangyalkám, Köszönöm, hogy vigyáztál rám. Kérlek ma is légy mellettem, Hogy semmi baj ne érhessen. Add tudtomra, ami szép, jó, Hogy fogjon rajtam a jó szó, Hogy szüleim szeressenek , bennem örömet leljenek. Fejtörők. A fejtörők megfejtése csütörtök estig küldendő be a szerkesztőségre. A megfejtők között több mesekönyvet sorsol ki a Gyermek Napló. A sorsolásban való részvételre egy megfejtés is jogosít. ÉCSI NAPLÓ Reggeli ima !eleki meg a kolbász Irla : SPIXFIHKÉ G. KÜZSI. Bodri életéből Itt aztán meg is akadt a Bodri élettörténete s Jó ideig semmi esemény, semmi elmondásra méltó nem történt, mit annak tulajdoníthatunk, hogy nem is foglalkoztunk a Bodrival, mert a kotlóstyuk után nemsokára két fehérszőrű, örökösen éhes malaccal gyarapodtunk. Szóval Bodrit elhanyagoltuk, mert hát nagy szó is az a malac, pláne ha négy hónapi fizetését adja az ember érte. (De ki gondol arra, hogy két álló hónapig tanítottunk ketten 150 nebulót a két malac áráért ?) A fő az, hogy van malac... Bodri a mellőzést megszimatolta s nagy vizelkedéssel akarta visszahódítani a feleségemet. Elkísérte mindig az iskoláig és a tanítás után eléje ment. A malacokat pedig haragosan megugatta, noha még a szomszéd macskával is békességben élt. Bodri már nagy kutya volt, mikor a gólya megérkezett hozzánk. A gólyahitr nyitott s az illatos ibolya is kilesett a bokrok alól, amikor az élet tündére gólya nénivel elküldötte Dióskét, az én drága kis buksimat. Bodri, mikor először hallotta a kis gazdája hangját, csodálkozott s mereven, figyelmesen nézte, de mikor látta, hogy Dinikét édesanyja a szivéhez szorítja s csókjai özönével borítja el, kutyaszivével megtanulta nagyon szeretni Dinikét. Attól kezdve mindég, hacsak lehetett, közelében tartózkodott. Az ajtó előtti akácfa a tanú, hogy a kis gyermekkocsit, melyben Dinike feküdt — csendben figyelve az akáclevelek mozgását s élvezve a fa alatti tiszta levegőt — Bodri nem hagyta el soha. Ha állt, ha feküdt, szeme mindig a kis gazdáján volt. Járni, is úgy tanult Dinike, hogy fogta Bodri fülét. Dinike aztán árva lett. Az angyalkák megirigyelték Dinikétől a legszebb, legjobb, legnemesebb édesanyját s egy szép fényes napon elvitték lelkét oda, ahol örök tavasz van. Akkor fakadt a természetben millió élet. Nyílott májusnak minden szép virága s elborította a frissen hántolt sirt virágtakaróval... Mind hiába, a mi szivünkben éppen most kezdődött az ősz... Dinike nem tudta, de mivel sok szomorú arcot látott , szomorú lett ő is. Nemsokára a szép Csikországba vitték Dinikét, a nagymamához. Nekem csak a múlt édes, szép emlékei, soksok bánat s Bodri maradt, de Bodri is csak három napig. Attól a perétől kezdve, hogy kis fiam is elment, egy falatot sem evett s belepusztult szomorúságába. Én pedig azóta tudom, hogy milyen nagyonnagyon sokat jelent, hogy: „kutyám sincsen”. (Véga.) K. D. Sanyi gyerek nagy kópé volt, mindig valami csinytevésen járt az esze és ugyancsak sok borsot tört társai orra alá. Ravasz képe után elnevezték Sunyinak. Ez a név aztán rajta is ragadt. Sunyiskodott is őkelme iskolában és iskolán kívül. Sokat tudnék mesélni róla, de csak egy esetet írok le, ami vele és Floki kutyával esett meg. Volt Sunyinak egy testi-lelki jóbarátja, Siró Feri és annak volt egy vörös kutyája. Valahol az uccán szedték fel és hosszas rimánkodásra Siró papa engedelmével megtartották a helyes állatot. Siró mama kosztján aztán jól meghízott a Floki és jóban rosszban együtt volt a két fiúval. Reggel a kapuig kisérte az iskolába induló gyerekeket, dél felé pedig már az utcán leste őket, no meg a tízóraiból megmaradt jólalatokat. Egy szép napon olyan hírt hozott a tanító úr az iskolába, amitől felderült a lurkók arca. Két napi szünet! Hát lehet ennél elgondolni valami jobb ! Két egész napig övék az erdő, a mező. Alig várták a déli csengetést. Százszor is elkérdezték egymástól: — Te hová mész ? — Te mit fogsz csinálni? Sunyi és Feri együtt jöttek ki. A szemük összevillant. Sunyi szólalt mg : — Tudod mit, holnap lemegyünk a vásárba, eszünk cigánypecsenyét, — és már előre nyelt egyet. — Igen ám, de nincs pénzünk, tudod jól, hogy a tízórai pénzünkön golyókat vásároltunk, otthon meg úgy sem kapunk. — Majd kigondolok valamit, bízd csak rám ! — Zárta le a vitát Sanyi. Másnap tényleg elmentek a vásárba. Frokit természetesen vitték magukkal. A lacikonyha körül ólálkodtak. Feri kíváncsian Várta a cigánypecsenyét. Hát abból épen ettek, de egy jókora sültkolbász leesett véletlenül a tele tálról. Sunyi szólt valamit Flokinak, az nem volt rest, oelaugrott, szájába kapta a kolbászt és usgyi earamedolt. A két gyerek a nyomába. Szerencsére a nagy tolongásban senki se vette észre ezt a kis epizódot, a kolbászt meg senki se kereste. Floki meg csak szaladt, míg egyszer szemben találta magát egy nagy faraskutyával. Hopp, itt baj lesz, gondolta Floki, hátra sandított, de a gyerekek bizony még messze voltak. A nagy kutya rárontott a kis Flokira, egy-kettőre leteperte és ham, bekapta a kolbászt. Mire odaért Sunyi és Feri, hűlt helye volt a kolbásznak, csak Floki vinnyogott egy kapu sarkában. A gyerekek is bánatosan tekintgettek egymásra, de mikor Flokira néztek, elnevették magukat, mert végül mégis csak ő járt legrosszabbul. Megsimogatták, közrefogták és hazafelé indultak. Az ebédnél aztán mindegyik a legjobb falatot tette félre a négylábú pajtásnak. Gyerekek ! Fejtörőket újból lehet beküldeni. A legsikerültebb fejtörők beküldői jutalomban részesülnek. — Harmincadikén tartja közgyűlését a Zenekedvelők Egyesülete. A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete okt. 30-án 6 órakor tartja a belklinika könyvtártermében ez évi rendes közgyűlését.Ugyancsak 30-án este órai kezdettel az egyesület zenés közgyűlési ünnepélyét tart a Pannóniában, melyre minden érdeklődőt ezúton, meghív az Elnökség. A közgyűlési ünnepély műsora 1. Mozart: Don Juan, nyitány, 2. Ángyán János dr.: Elnöki üdvözlés, 3. Heizl X. Ferenc élete és működése. Irta és felolvassa : Lajos Gyula székesegyházi karigazgató, 4. Schubert: Rossemunde, nyitány. Vezényel: Várhalmi Oszkár. Belépődíj nincs. — Sok száz női kabát és ruha Löwy Testvéreknél Ferenciek, u. 1. —• Házasságkötések. A városi anyakönyvi hivatalban a következők kötöttek házasságot Dr. Balázs,László ügyvéd és Forbáth Irina Katalin. Pető Sándor vásári bazár tulajdonosjért Bakó Ilona , Végh István középiskolai tanár és Bene Mária Margit Emma, Bogárdi János zenész és Hepe Mária,Gazdag István villanyszerelő és Pétermann Mária, Steidl Géza Győző magánzó és Dani Rozália, Ziegler Ádám kereskedelmi alkalomaz itt és Schmidt Katalin, Kovács Lajos asztalosseger és Schneider Асда, Balog József apsz. és Pap Mária, Fekecs József fuvaros és Janó Terézia, Takács Ádám hordógyári munkás és Varga Erzsébet, Császár Ferenc fm. és Pölöskei Julianna, Mózes István borbélysegéd és Béres Erzsébet, Markó István kisbirtokos és Biczó Mária, Bachmann János bányakovács és Augsberger Terézia, Kritskavics Ernő iimársegéd és Staub Erzsébet, Waszner József fm. és Waszner Anna, Kozma Dezső asztalosmester és Müller Gizella Mária, Tegzes Emil szabósegéd és Gyám Mária, Nagy Gyula villanyszerelő és Gerélyi Terézia. Károly bácsi postása A Gyermek Napló legutóbbi számában megjelent fejtörők megfejtése: 1. Párduc, 2. Nagymama. A sorsolás eredményekérnt 1—1 mesekönyvet nyertek: Horgas Aranka és Grémann Pista átvehetik szombat délután 3 és 4 óra között a szerkesztőségben. A fejtörők megfejtése és minden a Gyermek Naplót illető megkeresés Károly bácsi címére. Pécsi Napló, Munkácsy u. 10. sz. intézendő. 1934 október «Г. Az mégenyhítő akció általános gyűjtése során ezek nevében jönnek hasznart, régi ruhákért, fehérneműért és minden javítható és értékesíthető ócskaságért a diákok, cserkészet.. ADAKOZÓ KÉSZSÉGGEL, SZERETETTEL VÁRJÁTOK ŐKET ! Szabadliceális előadás a polgári fiússkolában. A polgári fiússkola tanári kara agilis igazgatójával, dr. Gedeon Mátyással az élen, a polgári iskolába járó tanulók szülei s általában hozzátartozók számára szabadliceális előadásokat rendez a téli hónapokban hetenként két alkalommal (hétfőn és pénteken esti 1 7 órai kezdettel)teljesen ingyenesen azzal a céllal, hogy népies gyakorlati tárgyú előadásokkal bővítse a hallgatóság ismereteit, másrészt nemzetünk dicsőségben és szomorúságban oly gazdag múltjának, valamint irodalmunk remekeinek ismertetésével, a nemzeti öntudatot és összetartozás érzetét ápolja. Az ismeretterjesztés és a nemzeti érzés ébrentartása mellett az a másik cél is lebeg a szervező testült szeme előtt, hogy nemes szórakozást nyújtson a hallgatóságnak egy-egy komoly, vidám jelenet, költemény előadásával, ének és zeneszámmal. Így a legutóbbi pénteken Kellner Róbert tanár tartott előadást azokról a veszedelmes betegségekről, melyek egyik legkedvesebb háziállsunktól, a kutyától származhatnak. A mindvégig l eltilincselő előadást a legnagyobb figyelemmel hallgatta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Székesi (Breszár) János tanár pedig vetelt képek kísérésében nemzetünk egyik legszomorúbb korszakát ismertette. Megható hangon ecsetelte a magyarság szenvedését a szatmári békét követő időkben, majd a francia háborúk alatt. Szép előadása nagy tetszésre talált. Változatossá tette az estet Grőbl Emil és "Vasvári Zoltán szavalata,, továbbá Mojzes László és Göltz Ferenc kedves bohókás csevegése a rádióról. Falrengető tapsot aratott a Keresztény Szocialista Egyesület Arany János Önképzőkörének műkedvelő gárdája. A pécsi leventék dalárdája pedig Tóth Aladár karnagy vezetésével szebbnél-szebb magyar nóták teljesen precíz előadásával gyönyörködtette a hallgatóságot olyannyira, hogy el sem akarták őket engedni. A dalárda újabb és újabb ráadásokkal köszönte meg a lelkes ünneplést. A jól s kellemesen eltöltött est érzéséről távozott el a közönség a szemekben a Viszontlátás ígéretével