Pécsi Napló, 1934. december (43. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

2. oldal A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara az OTI és MABI illetékek vidékre való kihelyezését kérte Megteremtik az elaggott iparosok és Pécs, nov. 30. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara a mai napon Visnya Ernő elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatán az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagválasztás ügyeim szükséges intézkedések megtétele, a kereskedelem kénys­zertársu­ása a korcsmaipar képesítéshez kötése az alkalmi húsárusítások korlátozása, az ОТ és МЛВ1 tőkéinek vidéki pénzintézeteknél való kihelyezése szerepeltek. A közgyűlés bevezetőjében Visnya Ernő elnök magas szárnyalású beszédben emlékezett meg a legelső magyar embernek, Horthy Miklós kor­mányzónak 15 éves munkásságáról. Kérte a min­denhatót, adjon erőt a kormányzó Úr őfőméltó­ságának nehéz, gordjeikis és emberfeletti mun­kájához, hogy országunkat az ígéret földjére elvezethesse. A kamara közgyűlése állva hall­gatta végig az elnök me­geml­éke­zését és elhat­á­rozta, hogy ezt Je­gyzőkönyvben megörökíti, s a kormányzót erről értesíti. Az elnöki jelentés vázlatosan megemlékezett mindazokról a kamarai munkákról, amelyek kü­lönösebb jelentőségüknél fogva erre számot tar­tanak. A kamarai közgyűlés a kereskedelem képe­sítéshez kötését nem tartotta időszerűnek, ellen­ben a kényszertársulást elvben magáévá tette. Elhatározta a közgyűlés, hogy a korcsma­­ipar képesítéshez kötése, illetve megszüntetése, valamint az alkalmi húsárusítások korlátozása ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez fel­terjesztéssel él.­ Beszámolt a kamarai hivatal a kiskereskedelmi és kisipari hitelakció állá­sáról, mely a hozzá fűzött várakozásnak,amint azt a kamara előre látta, nem felelt meg abban a mértékben, mint ahogy az kívánatos lenne. Élénk érde­kődést váltott ki az OTI és MABI tőkéinek kihelye­zése iránt tett előterjesztés, ami természetes is, mert a gazd­asági élet megsegítése, életrekeltése é­s az egészséges vese­­irgés fizic­­sitása, csakis tőkék fi­eszti relolásáva­l és meg­fejelő elosztásával érthe­tőr­­. A vidéki кг ri­ski de­lme és ipara joggal elvárhat­ja, hogy a tőke adó, s egyéb kereskedők menházát közterhek fejében elvitt tőkék, ne kizárólag a fővárosban használtassanak fel, ne csak az ottani ipar és kereskedelem élvezhesse azoknak áldásait, hanem azok előnyének arányos elosztásban a vidék is részese lehessen. Az egyenlő elbánás elve is megkívánja, hogy az OTI és MABI tőkéi ne csak a fővárosi nagy pénz­intézeteknél, hanem a vidék elsőrangú és megbíz­ható pénzintézeteinél is elhelyezést nyerjenek, s ezúton a vidék közgazdasági életéb­e is bekerül­hessenek. Érdekes indítványt tett Fürst Gyula, a ke­reskedelmi osztály elnöke: az elaggot és elszegényedett kereskedők és iparosok részére kamarai támogatással men­­ház létesítésének ter­vét vetette fel. A kamara közgyűlése élénk tetszéssel fogadta az indítványt és Visnya Ernő, a ki mára kiváló el­nöke ígéretet tett, hogy a maga részéről a felvetett indit­vány megvalóts­it­ás­a érde­ke­­i­n i­­s s­zt l.c ittléte felhasználásával késve hiv. r. n.üknek­. A majdnem teljes számban meg­jelent ka­­marai tagok megnyugvással, jóleső érzéssel hagy­ták el a kamarai közgyűlést, mert tudják és lát­ják, hogy a kamara kiváló vezetősége minden olyan kérdéssel, mely a kereskedelmi és ipari ér­deket, akár anyagi, akár erkölcsi vonatkozásban érinti, nemcsak foglalkozik, hanem azok meg­oldása tekintetében mindent meg is tesz. A „PÉCSI NAPLÓ» REGÉNYE ARANYDIÓ IRTA: KÁROLY FERENC 18 Négy hosszú hónap szállt az idők végtelenjé­ben. Agnes lassan-lassan belenyugodott a leg­­szörnyűbb v­od­oatba, hogy Miklóst elveszítette. Négy hónap óta nem adott étet­­elt magáról... Vége mindennek ! A férfi, akiben annyira bízott, akivel éveken keresztül megosztotta küzdelmeit, életét, lelkét is elhagyta. Most már teljesen egye­dül áll a világon! Pálma Sikerrel leérettségizett. A szülök bol­dog­ok voltak. Az orvos megígérte, hogy augusz­tusban Velencébe viszi családját. Ágnesnek megköszönték: komoly, szorgalmas munkáját, Pálma és Agnes könnyes szemekkel búcsúztak egymástól. —XXXI. A nyári hónapok alatt Dr. Vörös Illés ügy­védnél kapott állást. Az ügyvéd a „gépirókis­­asszonynak” harminc pengőt fizetett. Minden nap m­­­gdicsérte gyorsaságát és ügyességét . Néha csa­ládi ügyeit is előhozta... Ágnes azonban tartózkodó volt és életéről sohasem beszélt. Pedig néha-néha, amikor elfá­radt a munkában és összegyűlt szívében a keserű­­ség, szeretett volna beszélni magáról. A szerénysége azonban mindig győzedelmes­kedett föl-fölt­örő indu­rt f­in. Az ügyvéd barátságosan és udvariasan vi­selkedett. Vörösné kövér, szőke asszony volt, aki min­den órában beszaladt az irodába. Ezek a látoga­tások megsűrűsödtek, mióta megjelent az Bolté­ban a ,,gépiró kisasszony”. A­z ügyvédet idegesí­­tette az uszony örökös furkírozása és az egyszer indulatosan kifakadt: — Fiacskám, ne mászkálj annyit, zavarsz a munkában. Vörösné dühösen kirobant az irodából. Vörös­­né féltéke­ny volt. Éjszaka nem aludt. Gondolkozott és töpren­gett magában, az urával pedig pörlekedett. Ilyenek a férfiak! —■ Ha meglátnak egy nőt, megbolondulnak... Ágnes észrevette, hogy az aszony haragos szemeket mereszt feléje, de nem törődött vele. Vörösné délután odalépett az Írógép mellett ülőleányhoz és gőgös ha­ngon mondta : — Kisasszony, az én férjemmel ne kezdjen ki, mert... —■ Elakadt hangja, kövér teste re­megett az indulattól. Az ügyvéd letette a tollat Ágnes lassan, méltóságteljesen ráemelte nagy kék szemeit az aszonyra. Fölállt az írógép mellől. A fogasról levette kis kék sapkáját és otthagyta az irodát . Miklós jutott eszébe... Hiszen minden táj, az erdők, a mezők, a Gellért hegy, a Duna, a napsugár és a fény, a pompa és a szegénység, a paloták és kis szobájának nyomorúsága Miklóst juttatta eszébe... Miért hagyta őt el nagy sze­génységében ? Semmi hír róla! Senki sincs, aki­től érdeklődhetne vdára. Bolyong fársta!гnu, a Város utcáin, jönne h­rrerre­k az emberek, nők, férfiak és senkit sem, ismer... Mintha egyedül volna az egész világon... Észre sem, vette,hogy fiatal férfi osont melléje. — Unatkozik kislány? Agnes fölh­­dt. Félénken nézett az ismeret­len férfire,elfordította fe­jét és továbbsietett. Hazament, rádobta magát az ágyra és sírni kezdett. XXXII. Meglátogatta egykori tanárnőit és tanítvá­nyért kenyergett. Kedvesen fogad­ták az iskola büszkeségét, de tanítványt nem tudtak szerezni... Nem instruáltatnak a szülők a rossz gazdasági viszonyok miatt... Panaszkodtak, sopánkodtak kesernyés arccal, jótarácsot adtak és ígérgettek, talán a félév végén, talán az év végén... Ment szomorúan a pesti utcához.. Kis réztáblát vett észre. Közéleti ment és olvasta. Szobalányok, minde­nesek és szakácsnők. Benyitott az ajtón. A közvetítő szomorúan fogadta:­­• Nem igen keresnek szobalányt ! —• Én tanárnő vagyok! — szólt szégyen­kezve Ágnes. —■ Jól van kisasszony, majd keresünk va­rrni jobb helyet, csak fizessen két pengőt! Ágnes odaadta pénztárcáját és elővette a pénzt. Két hét múlva állásba jutott. Kövér, megtermett asszony mellé került, ki nyugalma­zott kántornak volt a felesége. Szeretett paran­csolni, intézkedni. (Folyt. l.öp.) PÉCSI NAPLÓ 1934 d­cember 1 Estélyi kikészítés ^ ^ 1-50 / 3Zekeres Boriska vizsgázott kozmetikusnő Kazinczy u. S. szám A tábla jogerősen felmentette Boros István dr. felsőkereskedelmi iskolai tanárt Pécs, nov.30. Mint ismeretes, az elmúlt év­­ orvostanhallgató, Weiland Károly cipészsegéd, tavaszán a csendőrség és a rendőrség messzeágazó Vajda Gyulánné munkásn­ ő és Halk­ovits Ede nyoma ték­ja at­­i homm­uns a szervezkedést leplezett le, amelynek vezetője Haraszti István pécsi orvos­­tanhallgató v­olt. Haraszti a budapesti kommun­­ist­a központtól azt az u­rsítást kapta, hogy Pécsett és a bányavidéken kezdjen kommunista sejtmoz­galmat. Szervezze be az ifjúmunkásokat, az egye­temi hallgatókat és a munkásokat. Haraszti és társait a törvényszék elitélte, a tábla azonban sú­lyosbította a szervezkedők büntetését. Ilyen előzmények után bűnvádi eljárás in­dult 37, részben munkás, tisztviselő és egyetemi hallgató ellen ,ahor­ a címen, hogy a tudomásukra jutott nemzetellenes mozgalomról nem tettek­ jelen­tést. Többek ellen az ügyészség megszüntette az eljárást és most már csak 16 vádlott került a vádlottak padjára az állami és társadalmi rend felforgatására irántyukó vétség címén. A vádlottak a következők: Bics­hof Pál cipészsegéd, Babella László bányász, Babella Lidia varrónő, Baranyai Aladár orvostanhallgató, Berliner Géza cipész, Boros István dr. teis­keres­ed Imi ist­olai a­tt, Kádár Mária kesztyű varrónő, H. M. háztartás­beli, Luszlig Márta háztartásbeli, Ruszi­g Tibor asztalossegéd, Paczona Péter szitakötősegéd, Pol­ Sák László banktisztviselő, Schlesinger Z­oltán Jász. Ennek a prív­ek legérd­ekesebb vádlottja Bo­ros István felsőkereskedelmi iskolai tanár, aki élénk szerepet játszott a város társadalmi és kul­turális életében. A törvényszék Bischof Pált, Babella Lászlót, Berliner Gézát, K. M. fiatalkorút, Paczona Pátert és Polsák Lászlót a társadalm­i rend erő­szakos felforgatására irányuló vétségben ta­lálta bűnösnek és ezért Bischof Pált 1 hónapi, Berliner Gézát 14 napi, Babella Lászlót 8 napi, K. M.et 14 napi,Paczona Pétert és Polták­ Lájo­­sot egyenkint 8­ 8 napi fogházra ítélte, azon­ban Babella, K. M. büntetésének végrehajtá­sát felfüggesztette. Ellenben Boros István dr-t, Luszlig (Gergely) Mártát, I­usztig Tibort és Schlesinger Zoltánt ez ellenük emelt vád alól felmentette­. Vajda Gyuláné és Barkovits Ede­ ellen megszün­tette az eljárást. Az ítélet Luszlig Mártára és fi­vérére, valamint­ Schlesinger Zoltánra vonatkozó része jogerős. Felebbezés folytán ma került az ügy a tábla Simon-tanácsa elé. | я==в=я=янайяая =

Next