Pécsi Napló, 1935. február (44. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-01 / 26. szám (27. szám)

m: tebr­fkr ii PÉCSI NAPLÓ Те1.2й-4бД P О 1л L OTeba0’4 Péntek—szombat—vasárnap, február 1—2—3 f­il­m A budapesti Urania és Decsi filmszínházakká egyidőben I Eggarth Márta parádés filmje: Bécsi csalogány Remek kiállítású vidám operett. Rendezte: Johannes Mayer. Főszerepben: EGGERTH MÁRTA, Albrech Schönhals* Theo Lingen, Leo Slezak, Aribert Mog. Шадуат világhíradó. Bécsi csalogány Eg­gerth Márta átütő sikere Ismét egy nagy magyar művésznő tökéletes diadaláról számolhatunk be. Eggerth Márta eddig is merészen felfelé ívelő pályájának zenitjére jutott el ezen minden tekintetben kiválóan sikerült filmben. Szerencsés ezen film minden tekintetben. Kedves a meséje - pompás a zenéje, a főszereplők, brilliánsak. Elsősorban Eggerth Mártát illeti a pálma. Gyönyö­rűen énekel, felejthetetlenek a pianói, nagyszerű, mint koloratúrénekesnő, szép a megjelenése, hibát­lanul játszik. Mellette Slezák Leó­nak van megérde­melt nagy sikere. Л—Ы—1 уц V,­­V munkahelyeikre s a munkaidő lejártával a bányában maradtak. A többi aknán délelőtt a munka rendesen folyt és a munkások ki is szálltak a bányából. Délutánra a bányaigazgatóság az összes aknákon üzemszünetet rendelt el.­­ A bányaigazgatóság ugyanakkor hirdet­ménnyel fordult a munkássághoz s közölte újból vele, hogy az elbocsájtott munkások visszavételé­nek előfeltétele, hogy a munkafegyelem feltétlenül és teljesen helyreálljon s a munkazavarást előidé­zőket a munkából haladéktalanul el fogja távo­lítani. . Végül kijelentette informátorunk, hogy a vállalat minden körülmények között helyreállítja a meglazult munkafegyelmet, mert lehetetlen, hogy egy elenyésző kis csoport a higgadtan gondolkodó, dolgozni akaró munkásokat terrorizálja. Két bizalmit fogva tartanak Délután a munkásvezérek érintkezésbe léptek a sztrájkoló bányászokkal. Két bizalmi férfi szál­lott le az aknába. Érintkezésbe léptek a sztrájko­­lókkal, akik hajthatatlanok maradtak és a két bizalmi férfit nem engedték felszállni, valósággal fogságban tartják őket. Az alkudozások a késő esti órákban még folynak a vezetők és sztrájkolók között. A késő délutáni órákban a bányaigazgatóság a következő hirdetményt bocsájtotta ki: ~n r~inu ."ТДТМГ11И1 mai—um niwinii­­ ,—ura.­..« A budapesti Royal­ Apolloval egyidőben: K­aál Franciska - A munkásság egy részének magatartása, mellyel kikényszeríteni kívánta, hogy a f. hó 5-én , elbocsájtott 114 munkásnak felvétele a régi kate-­­­góriába, tehát a szokásos fokozatcsökkentés nélkül történjék, arra az elhatározásra juttatta a bánya-­­ igazgatóságot, hogy viszont a 114 munkás vissza-­­­vételét felfüggessze és addig tartsa függőben, amíg a munkafegyelem - amint az f. hó 7-iki hirdetményünkben foglaltatik - feltétlenül és hiánytalanul helyreáll. Ha pedig hétfőig, azaz február 4-ig teljes biz­tosítékot nem nyerünk arra, hogy az üzemek­nél mindezen rendellenesség gyökeresen meg­szűnik, akkor a mai munkazavarásból kifolyó­lag ezúttal felmondandók és a f. hó 5-én fel­mondottak egyaránt, többé vissza nem térhet­nek a munkába. Szabolcs s. k. A keresztényszocialista munkás­ság állásfoglalása A keresztényszocialista szakszervezetbe tö­mörült bányamunkásság a következő nyilatko­zatot juttatta el szerkesztőségünknek : NYILATKOZAT. A pécsvidéki bányamunkások keresztényszo­cialista csoportja nevében kijelentjük, hogy a mai nappal megkezdett sztrájkmozgalommal minden­féle közösséget nemcsak megtagadunk, hanem azt a legmesszebb menően el is ítéljük és kérjük az arra illetékes hatóságot, hogy a frányában akaratuk ellenére visszatartott munkásoknak a felszállást tegyék lehetővé. A magunk részéről kijelentjük, hogy ezen sztrájkmozgalmat politikai jellegű sztrájknak te­kintjük, melynek indító okai a magyar nemzeti társadalom ellen irányulnak. Schlang Hermann, a Keresztényszocialista Bánya­munkások országos elnöke. Fluck Henrik, csoport­elnök. Ambrus József, keresztényszocialista szakszerve­zeti titkár. A bánya­igazgatóság az eseményekről nyom­ban értesítette a pénzügyminisztérium bányászati főosztályának vezetőjét, Michnay miniszteri taná­csost, majd Kovrick Ottó vezérigazgatót infor­málták részletesen telefonon. A szociáldemokrata párttól szerzett értesülé­sünk szerint a pécsbányatelepi munkásság el­hamarkodottan cselekedett, mert a tárgyaló bizott­ság éppen megkezdte a visszavétel ügyében tanács­kozásait, amikor váratlanul bekövetkezett a sztrájk, amely így kedvezőtlenül befolyásolta az eseményeket. I' "híiii—и мнивши inimw ми щип■iiiiiihihimi iiiiiiiiiimii nun PETER legnagyobb diadala! D D D ■ D D П 0Is­ card­o Stracciari, a világ legjobb két énekmestere v­oltak tanítóim. Közben a Scala megkínált szer­ződéssel, azonban Hadnay igazgató úr meghívá­sára hazajöttem az Operaházhoz. — Melyek­ a legközelebbi tervei ? —­ Szeptembertől kezdve a bécsi Sldassoperthez szerződtem három évre. A­ leglényegesebb kikö­tésem az­onban az volt, h­ogy ezen idő alatt huzamos ideig idehaza is vendégkerepelhessek. Wier­i köte­le­zettségeim után Prágába utazom két fellépésre, utána február 16-á­n, Bécsben az Anyegin cím­szerepét éneklem, 22.-én az Aida Am­maszoját, 26-án pedig a Trubadúr Luna grófját. Közben egy hangverseny keretében Reuter oratóriumá­nak baritm­s­­­dóját is elénekelem. Áprilisban Ber­li­nbe és Clemens Krauss vezénylete alatt a Don Cart­is ,,Posa“ márkijában szerepelek. Májusban pedig a londoni Covent Garden operaház hívott meg, ahol több estén fog­ok fellépni. —• Mi a legkedvesebb emléke ? —• Mussolininál énekeltem— magyarul. El Volt tőlem ragadtatva és megigértette velem, hogy ha Olaszországban járok, mindig fel fog­on ke­resni. Utána egy meghitt sar­okban elbeszélget­tünk. Tempe­ramentuma és egyénisége lenyűgöző. — írja meg kérem — fejezte be nyilatkoza­tát Svéd Sándor, hogy pécsi hangversenyem mű­során a legszebb operaáriákat, így a Bajazzok pedig azt, Don Juan Szerenádját, Szevillai Ca­va­ttaiját énekelem. Nagy g­onddal állítottam össze a mű­ jóit, ismerve a pécsié I­ igény­ességét. Ha azon­ban­ valaki olyat is kívánna meg, ami nem sze­repel a műsorban, a ráadásokkal nem fogok fu­karkodni. A pécsi közönségnek pedig azt üze­nem : — Viszontlátásra pénteken este a színház­ban. A hangverseny iránt megnyilvánuló óriási érdeklődésből következtetve, a kiváló művész kí­vánsága fokozott mértékben fo­g teljesülni. Hogyan lett a hegedűművész Svéd Sándorból a világszínpadok legtennepeltebb baritonistája? Pécs, jan. 31. Illusztris vendég érkezett csü­törtökön este városunkba. Svéd Sándor, a Magyar Királyi Operaház világhírű művésze, akinek pén­teki hangversenye valóban az idei hangverseny­­szezon kimagasló eseményét jelenti. A tüneményes hangú, fiatal baritonistát, akiért a legelőkelőbb operaházak vetélkednek, elkísérte felesége is és vele együtt érkezett Pécsre zong­orakísérője, dr­. Herz Ottó is, aki régi ismerőse már a pécsi hangversenyközönségnek. Svéd Lind­er ezúttal először van Pécsett. Indok­oltnak láttuk tehát, hogy lapunk hasábjai­n keresztül is bemutassuk a közönségnél­. Amik Г nyilatkozatot kérünk tőle örömmel áll rendelkezé­sünkre. —■ Pécsett még sohasem voltam, — min­­d itta—, de s­okat hall­ottam a vár­osról, annak szép­ségeiről és fejlett zenei kultúrájáról. Szabó Lujza megboldogult kolleganőm is több ízben dicsérte a pécsi közönség nagy zenei hozzáértését és a kom­oly muzsika iránti lelkesedését. Nagy örö­mömre sz­olgál, hogy a várossal és annak közön­ségével közelebbi ismeretségbe kerülhetek, két­szeres ez az orom, mert szinte búcsufellépésnek is számít. Pécsből egyenesen Wienbe utazok, ahol február 3-án az Álarcosbál He­ne éléi, 7.-én a Higo­­letto címszerepét, 10.-én pedig a Tosco. Scarpiáját énekelem. — Hogyan lett énekes ? —• Tulajdonképpen hegedűsnek készültem és meg is szereztem a diplomát a Zeneakadémián. 19 éves koromban kezdtem énekelni és első éves növendék koromban már tagja voltam a Magyar Királyi Operaháznak és akadémiai vizsgám előtt mir nagy sikereim voltak a„Tr­ubadu­­r“és„Pa­­r.'.sztbecsületű főszerepeiben. 24 éves koromban Schalk Ferenc ajánlására Milanóba utaltam, ahol Toscanini pártfogásával Maria Sanmarce és Ric- 3. oldal A pécsi református egyház közgyűlése Pécs, jan. 31. Most tartotta a pécsi refor­mátus egyház a 3 évenként esedékes részleges tisztújító közgyűlését, mely alkalommal Kenesse­y Aladár dr. nyug. kórházi szemész-főorvost, a pé­csi református egyháznak 16-ik éve műk­ödő f kondn­okát a­z egyházközség választó közgyűlése egyhangú lelkesedéssel, újabb 3 évre jőgund’­i­­­k­uk­ választotta. A hivatalát ismét elfoglaló i'c­­g'udunk megköszönve a belehelyezett bizalmat, buzgó együttműködésre hívta fel a gyülekezet tagjait, kiknek az Istentiszteleteik és lelk­­­épelő egyéb alkalmak buzgó látogatását ajánlo­tt,„ az egyház anyagi terheinek készséggel hordozásá­val egyben. A választó gyűlés Benkő Dezső gondnokot és Fejér Győző alapítványi felügyelőt újabb 3 évre ugyancsak egyhangúlag választotta meg. Megújította a választóg­yű­lés 7 péesi sterne­k lejárt mandátumát, tehát Újabb 12 évre presbiterekül választotta: Barankay Lajos dr. felsőkereskedelmi iskolai igazgatót, vitéz Berde Károly dr. egyetemi tanárt, Fonód Gyula állami­ elemi iskolai tanítót, Nagy Sándor nyug. műv. felügyelőt, Hózsa Gyula posta­ távirda főfelügyelőt, Varga Károly dr. l dr. Ügyészségi alelnököt, Kovách Lajos posz­atanácsost és a betegsége miatt presbiteri tisztét tovább vállalni nem hajlandó Cseh József állategészség­ügyi főtanácsos helyébe Вцгу Zsigmond dr. egye­temi adjunktust. A presbitérium póttagjai lettek: Bitó Károly már­samester, Kander István mérnök, Lénán Ernő mészárosmester, Molnár József háztu­­j­­d­ois ,Horgonyi László állami tiszt­viselő, Szalánczy Elemér dr. orvos, Szabó András vámszaki taná­csos és Tóth József h­imikbányatulajdonnos. A régebbi póttag­ok közül rendes presbitereket a legutóbbi behívások al­kalmával behívattak: Al­­mássy Károly fő­reáliskolai tanár és Kozma György­­ már altiszt.

Next