Pécsi Napló, 1935. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-01 / 198. szám

'niu limi«.... j». и.чуо+я1я PécS szab. kir. «ros­tok. F«W»* Városháza Ara 20 HU. N­APLÓ ***** Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09 . Kiadóhivatali tel.: 20-27. 1935 szeptember 1. Vasárnap ••""UTIT'ÍI----------------------­| FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP­­ Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f Egyes szám ára 14 fill. — 16 oldalas 20 fill' asmiHiiiHifcaH—нашивши———e- Olasz-Abesszinia (W) Nem lesz hosszú idő kérdése, hogy a térképek színes mezőin átfestenek egy foltot, a négus független birodalmából Olasz- Abesszinia lesz és a föld egykedvűen forog tovább. Nem nagy jóstehetség kellett ennek a megjövendöléséhez, mert elkerülhetetlen volt. Olaszországnak egyenesen létkérdése évtizedek óta, hogy fölös és egyre szaporodó lakosságát levezesse és erre lámpással sem találhatott alkalmasabb területet, mint Abesszíniát, mely amúgy is két meglévő olasz gyarmat között fekszik. A múlt század végén balul sikerült expedíciója óta sem került le a kérdés pillanatra sem a napirend­ről. Ha a gyarmatok kérdésében az európai hatalmak ki nem nullázzák, adódhatott volna más megoldás, de így nem. Elég egy pillantás a térképre, hogy a kérdés tisztán álljon előttünk. Anglia, a fél világ ura, 48 milliónyi lakosával több mint 40 millió km­2-t mondhat a magáénak és az ezen élő lakosság száma közel jár a félmilliárdhoz, ami a földkerekség összlakos­ságának negyedrésze. Franciaország, sze­gény, rosszabbul van ellátva : 41 millió lakosára csak 12 millió km2 gyarmat jut 60 millió lakossal, de a francia szférába így is közvetlenül 100 millió lélek tartozik. Olasz­ország lakossága szintén meghaladja a 40 milliót, gyarmatbirodalma azonban csak 2 és egynegyed millió km2, ami elég sok volna,­­de jellemző a területek értékére, hogy raj­tuk mindössze 2 millió ember él, pontosab­ban még annyi sem. Az olasz gyarmatok jórésze sivatag, holott egyik államnak sem oly égető a gyarmati kérdés, mint éppen Olaszországnak. Csakhogy a gyarmatszer­­zés korában az olasz államegység még se­­hol sem volt és mire Cavour zsenialitása megteremtette, a legértékesebb gyarmati területeken az angolok és franciák rég be is rendezkedtek. Itália lakossága nőttön­­nőtt, a feszültséget egyre sürgősebb lett levezetni. De jó gyarmat már nem maradt, nem is engedték hozzájutni, sőt a világ­háború utáni rendezésre vonatkozó ígéretet sem tartották be, és Libya, meg a Szahara belseje felé engedélyezett terjeszkedés nem lehetett megoldás. Nem maradt más hátra, mint a gyar­­matszerző háború. Kényszerűségből ugyan, de ne csűrj­ük-csavarjuk, ez az igazság. Fö­löslegesek az olyan naiv belemagyarázások, hogy a rabszolgaság eltörléséért, meg a kultúra terjesztése érdekében fognak nem­sokára megindulni a hadműveletek. Ugyan kérem ! Minek ezek a hipokrita szólamok ! Olaszország elfoglalja Abesszíniát, mert lét­érdeke erre egyenesen kényszeríti ! És jogcíme is van rá éppen elég. Mert az olasz éra kétségtelenül kulturális hasznot fog jelenteni az abesszin lakosságnak is, mert tényleg sok sérelem érte Itáliát abesz­­szin részről és végül, sőt elsősorban, legalább is akkora, ha nem nagyobb erkölcsi alapon hódít, mint annak idején a többi gyarmato­sítók. Talán az ágyuk elé kötött hinduk lord Clive és Warren Hastings idején, vagy a véres búr háborúk a Fokföldön a csöppen­­tett humanizmus jegyében folytak ? Mégis beláthatatlan haszna származott idővel a bennszülötteknek is az új uralomból, mely kultúrát, pénzt, modern fejlődést hozott ősi elmaradottságukba. A fejlettebb, na­gyobb kultúra fölszívja a gyengéket, érvé­nyesül az erő, különösen a politikában, amit megmondott már Lafontaine is egyik ver­sében : „La raison du plus fort est toujours la meilleur”, legjobbnak mindig az erősebb igazsága bizonyul, ez fog történni Abesszí­niában is. A népnek nyilván nem lesz mit megbánni rajta, de tán magának a négusnak sem, ha szuverenitását megcsorbítja is az olasz hadjárat. Azt hisszük, Európában sem lesznek már komplikációk. A genfi sóhivatal már csak presztízskérdésből tart irodai órákat. Újra bebizonyult, hogy a Népszövetség nem más, mint külpolitikai búcsújáróhely, vagy politikai sporttelep, ahol eddig minden meccs eredménye egyformán döntetlen volt. Anglia kétségkívül be fogja érni eddigi lé­péseivel, mert kizártnak látszik, hogy Ье­ láthatatlan következményeket felidéző ak­tív akcióba fogjon. A többi hatalom vagy jóindulatú az abesszin-ügyben, vagy ér­dektelen. És hogy az legyen, arról gondos­kodott Mussolini, aki az olasz élniakarást grandiózus gesztusokkal tárja nap-nap után a világ elé. Igazi zsenijét ezekben a napok­ban mutatta meg igazán. Fölismerte a legszerencsésebb pillanatot, melyben nem­zete megvalósíthatja aspirációit. Remek diplomáciai frontjával megőrizte az európai békét, de nem tette le kezéből a fegyvert. Államférfim mestermű volt, melyért mél­tán lehet hálás egész Itália. Viruló ország, beteljesült aspirációk. A jóbarát szereteté­­vel és szolidaritásával nézünk reájuk, de nem tudunk elnyomni egy fájdalmas kér­dést. Ki és mikor fogja a mi százszor jogo­sabb igazságunkat és területi restitúciónkat valóra váltani ? A kisantant elvben elfogadta a dunai értekezletre való francia meghívást A kisantantot az európai helyzet megítélésében saját biztonsága irányítja Belgrád, aug. 31. ) Pol Uska értesülése sze­rint a kisantant három külügyminisztere a bledi értekezleten elhatározta, hogy a Szovjetoroszországhoz való viszony kérdé­sében a három állam mindegyikére saját külön érdekei lesznek irányt adók. Ez a határozat megfelel a kisantant régebbi ha­tározatainak. A Politika további értesülése sze­rint a kisantant elvben elfogadta a francia kor­mánynak a dunai értekezlet tárgyában hozzá intézett meghívását, de elhatározta, hogy részletesen közölni fogja állásfoglalását a dunai egyezményről szóló fran­cia-olasz javaslat egyes pontjai tekintetében. Ezt­­ a javaslatot a belgrádi francia követ terjesztette­­ elő a francia kormány nevében a bledi értekezlet alatt. Bukarest, aug. 31. A Diminiata véleménye szerint a bledi értekezletről kiadott közleményben általában élesebb és határozottab, mint valamennyi ,eddigi hasonló közleménye a kisantantnak. A Curentul úgy tudja, hogy a kisantant államok vezérkarai már megállapították, miként működ­jenek együtt az európai helyzet kiéleződése esetén. A kisantant hajlandó bármily engedményt tenni Középeurópában, de csak akkor, ha nö­velik biztonságát. Ez utóbbi alatt kölcsönös segélynyújtási egyez­­mények rendszerét értik. Hetvenöt évre egy angol-amerikai társaságé Abesszínia természeti kincsei kiaknázásának joga Páris, aug. 31. Párisban a legnagyobb meg-­­­lepetést keltette az a hír, hogy Abesszínia császára 75 esztendőre biztosította egy angol-amerikai társaságnak Abesszínia természeti kincseinek kiaknázását. Az Intransigeant angol mesterkedésről beszél. Anglia az új szerződés alapján jogot szerez arra, hogy beleavatkozzék az olasz-abesszin viszályba. Még nem lehet tudni, hogy Anglia miképen hasz­nálja fel ezt a szerződést.­­Lehet, hogy a kereskedelmi eszközből a há­ború, vagy béke eszköze lesz. Mindenesetre olyan kártyát játszott ki, amivel a játék egyáltalán nem lesz egyszerűbb. Az abesszin négus óriási gazdasági engedményeket tett egy angol-amerikai társaságnak London, aug. 31. Londonban általános fel-­­ újabb hírek szerint amerikai társaságról van szó, tűnést keltett az a hír,­ hogy a négus nagyszabású amelynél anglil tőke van érdekelve. Különösen gazdasági engedményeket tett egy angol-amerikai társaságnak Abesszínia természeti kincseinek ki­aknázására. Abesszin hivatalos helyen ugyan meg­erősítik a hírt, de angol mértékadó körökben mind­addig tartózkodnak nyilatkozattételtől, ameddig további részletek nem érkeztek Londonba. A leg­figyelemreméltónak tartják Londonban azt a tényt, hogy a szóbanforgó területek legnagyobb része az eritreai és Szóm­ál­földi olasz gyarmatok ha­tárán terül el. Az amerikai lapok vezető helyen közlik Borah amerikai szenátor nyilatkozatát. Borah kijelen- Lapunk mai száma a mellékletekkel 20 oldal*

Next