Pécsi Napló, 1935. november (44. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-26 / 269. szám

XLIV. Moly ,b. kir. város Тек. Főjegyzői hivatala Pécs Ara14 1935 november 26. Kedd X II. PÉCSI NAPL Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09 ■­ Kiadóhivatali tel.: 20-27. I­I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 14 fill.­­ 16 oldalas 20 fill. A nagyatádi Visy László dr.­­ Pécs, nov. 25. A város közéletének súlyos gyásza van. Alig néhány napi gyengélkedés után, ma a délelőtti órákban elhunyt nagy­atádi Visy László dr. ügyvéd, nyugalmazott főispán, a szabad kir. város törvényhatósági bizottságának örökös tagja. Visy László dr. egészségi állapotáról már napok óta aggasztó hírek keringtek a városban. Ezek hatása alatt érdeklődtünk hozzátartozóinál, kiktől kedvező választ kap­tunk, amit még szombati számunkban siet­tünk nyilvánosságra hozni, hogy a beteg ismerőseinek és tisztelőinek nagy táborát megnyugtathassuk. A megnyugtató sorok után annál meglepőbb volt a városi szék­házon és több középületen tizenegy óra tájt megjelent gyászlobogó, mely a város egyik pátriárka korú, gazdag múltú, közbecsü­­lésben álló polgárának, Visy László dr.-nak halálát hirdette. A gyászhír pillanatok alatt terjedt el Pécsett, mindenütt mélységes meg­döbbenést és részvétet keltve, mert Visy László dr. magas kora ellenére délceg alak­jával nem csak egy puritán életű, minden idejét a köznek szentelő, egyéni értékeinél fogva nagytekintélyű személyiség omlott a megsemmisülésbe, hanem azért is, mert tá­­voztával újból azon kevesek sora ritkult meg, akik Pécs városa kortörténetének azt az idejét idézték és testesítették meg,­­me­lyet a „boldog béke” jelzőjével szoktunk nem ok nélkül illetni. Visy László dr. ennek a boldog béke­időnek markáns vezéralakja volt s ebből a mesekorszakból annyi értéket tudott min­den zűrzavaros hullámzáson, meg nem nyug­váson, háborgáson átmenteni, hogy élete alkonyán, a neki idegenszerű politikai be­rendezkedésű próbaévekben is súlyos szavú tekintély maradt, akire hangja végső el­halkulásáig mindig és mindenki tisztelettel, megbecsüléssel tekintett. Szava súlyát az utóbbi esztendőkben ritkán hallatta csak úgy, mint ahogy tekintélyével sem igyekezett a változott idők előterébe kerülni, de, ha a köz érdeke úgy kívánta, még megjelent a fórumon s lehiggadt bölcseségével, párto­kon felül álló önzetlenségével adott nem egy kérdésnek helyes pályára irányitó lö­kést. Megfontoltsága, nyugodtsága, a ferenc­­józsefi korszak politikáján iskolázott elméje, széles látóköre és gazdag tapasztalata, hogy végleg elszakadt kedves Pécs városától, tá­tongó űrt fog hagyni maga után a város köz­életében éppen úgy, ahogy soká, igen soká hiányozni fog társadalmi életünkből, mely­nek éppen olyan jellegzetes egyénisége volt, mint megjelenésre alakja az utcának, ahol rendes sétája során is megkülönböztetett tisztelet övezte Visy László dr.-t a magyar nagyurat, aki minden ideg- és izomszálával ,Pécs talajába gyökerezett s azt a szép kar­riert, amit kivételesen hosszú élete során megfutott, a maga erejével, emberi értékei­vel vívta ki. Visy László dr. 1854-ben született Nagy­atádon, ahol atyja, Jobst János, gyógyszerész volt. Középiskoláit Kaposvárott és Pécsett végezte. Jogi tanulmányait Pécsett kezdte és Budapesten, a Pázmány egyetemen fejezte be. Ugyanott tett ügyvédi vizsgát. Ügyvédi oklevele birtokában Pécsett telepedett le, ahol gyakorlata mellett igen fiatalon részt vett a város társadalmi és közéletében.­­ Ügyvédsége első időszakában politikai téren ellen-­­­zék­i tevékenységet fejtett ki. Később a Tiszák politikai irányzatához csatlakozott s mint gróf Tisza István izig-vérig meggyőződéses hive, szol­gálta a szabadelvűséget. A fiatal ügyvéd ekkor már hangadó a város életében, törvényhatósági bizott­ságának igen tevékeny tagj­a, az ügyvédi kamarának előbb alelnöke, később hosszú éveken át elnöke. A saját erejéből vezető pozícióba került Visy László dr.-t a kormány 1910-ben a város főispáni székébe ültette. Hét éven keresztül töltötte be a főispáni tisztet. A nehéz, háborús esztendőknek is ő volt a főispánja. Hogy mit jelentett ez munkában, tennivalóban és felelősségben, azt csak azok tudják, akik felszaporodott hivatali teendői mellett mér­hetetlenül megnőtt karitativ tevékenysége önkén­tes munkatársaiul szegődtek. Visy László dr., aki szellemre szinarany, fizikuma acél volt, ezt a testet­lelkét őrlő munkát hősiesen bírta s a magabizásából még a város sokszor csüggedő polgárságát is erősí­tette. Mérhetetlen optimizmusa erősítette hitét és tartotta bennünk is a lelket egész az összeom­lásig, amikor a változott idők elől mint főispán nyugalomba vonult, de továbbra is aktív ténye­zője maradt a város közéletének. A szerb megszállás nehéz éveiben egyike volt a megszállók elleni pro­paganda szervezőinek s a magyarság ébrentartói­­nak. Ezért a nyílt agitációs tevékenységéért sokat zaklatták, később elfogták és hosszabb időre Val­­jevóba túszként internálták. A szerb megszállás minden mozzanatáról naplószerű feljegyzéseket készített, melyek egykor történeti hűségű dokumentumok lehetnek a meg­szállás történetének megirója számára. Visy László dr.-t, aki 1883-ban kötött házas­ságot néhai Ferenczy István takarékpénztári fő­pénztáros Ilona leányával, neje s pár év előtt pedig fia elv­sztése megrendítették, de erős lelke emberül viselte el e csapásokat. Szive mélyen, fájdalmasan, az igaz magyar múlhatatlan sajgásával feldarabolt hazájáért fájt, egész halálig. Ő, aki Nagymagyar­­ország utolsó pécsi főispánja volt, az ország három­negyedének elrablását égő sebként hordta élete végéig s talán az volt számára a legmardosóbb fáj­dalom, hogy a külpolitika alakulása mellett a revízió gondolata egyelőre háttérbe szorult Európa problémái között. Visy László dr.-t, aki egy kivételesen hosszú és eseményekben gazdag élet után szenderült örök álomra, 27-én, szerdán délelőtt a Szent Mihály templomban tartandó engesztelő szentmise után helyezik nyugalomra, a családi sírboltban. Rava­talát, mely a központi temető ravatalozójában, hozzátartozói és tisztelői virágdíszében pompázik, két kitüntetés is ékesíti: a Schaumburg-Lippe hercegi család házirendje és a III. osztályú Lipót­­rend, miket annak idején a „nagyatádi“ nemesi előnévvel egyetemben, kiváló érdemeinek elisme­réséül nyert. Visy László dr. földi maradványai számára a város díszsírhelyet ajánlott fel, családja azonban a polgári erényeknek ezt a megbecsülését elhárí­totta, így Visy László dr. ott fog nyugodni, ahol az ő halálát megelőző hozzátartozói pihennek. A város nagy halottjában Jobst Béla ny. táblai tanácselnök fivérét, Visy Imre dr. ügyvéd, István takarékpénztári tisztviselő, Zoltán mű­építész, Márta, férjezett Fischer Béláné és Ilona, férjezett Lakatos Arturné édesatyjukat gyászolják. Az elhalálozásról gyászjelentést adtak ki Pécs szab. kir. város, továbbá a Pécsi Takarék­­pénztár, mely igazgatósági tagját, a Dunántúli Bank és az Apollo Projektograph Rt., melyek igazgatósági elnöküket veszítették benne. Gyász­lobogó hirdeti az elhalálozást az ügyvédi kamara épületén és a Dunagőzhajózási Társaság igazgató­­sági épületén, mely részvénytársaságnak az el­költözött évtizedeken át ügyésze volt.­­. Az abesszin csapatok a déli fronton sikeres ellentámadást hajtottak végre .vuuisz­.iueuii, novenmer zo. /\Desszin részről vasárnap este újabb győzelmi híreket terjesz­tettek . Állítólag az abesszin csapatoknak sikerült visszafoglalniok Gorahai városát is. Annyi bizonyos, hogy az abesszinek a déli fron­ton ellentámadásba mentek át. A császári palota személyzetének titkolód­zása következtében nem sikerült megtudni, hogy a császár valóban elutazott e újból a frontra. Az ogadeni tartományban újból megindult esőzés bizonyos fokig kedvez az abesszin csapatok hadmo­zdulatainak, mert az olaszok motorizált hadserege az esőtől átázott talajon nem tud fel­fejlődni. Az északi fronton részben az olaszok védelmi vonala mögött, részben pedig a frontszakasz két szárnyán gerillaharcok folynak. Az abesszin kormánykörökben cáfolják a tigrei törzsfőnökök tömeges behódolásáról szóló olasz híreket és azt állítják, hogy Gukisza herceg kivételével eddig egyetlen számottevő törzsfőnök még nem hódolt be. AZ ABESSZIN CSAPATOK VISSZAFOGLALTAK TERÜLETEKET AZ OLASZOKTÓL. Addisz Abeba, nov. 25. Harrarból jelentik, hogy abesszin csapatok a Fanfan völgyében vissza­foglaltak olyan területeket, amelyeket olasz csapatok még a múlt héten el­foglaltak.

Next