Pécsi Napló, 1936. augusztus (45. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-01 / 175. szám

1031­. augusztus 1 Szórni,ai Х1Л HK­Mti.'H. 175 dzain­. AwwMmm­ шжак сиимавг Fej * Ára 12 fill. ж *тг Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09 — Kiadóhivatal! tel.: 20-27 | iim ини111ПГ1Т|Ггтщг~1тг||| п'т....-tttt-'b— «swi« FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fill. - 16 oldalas 20 fül. A Liszt-év margójára Ma, július 31-én volt ötven éve, hogy a világ egyik legnagyobb magyar zeneszerző­jének és zongoraművészének élete rövid betegség után Bayreuthban ellobbant. A rádió ez alkalomból a Szent Ferenc­­rendiek templomából közvetítte a Budai Dalárda előadásában Liszt „Nagy rekviem”­­jét, ezzel gyújtva emlékfáklyát a szerző zsenijének, mely előtt 1935 őszétől a más­ napig, a Liszt-esztendővé deklarált időszak alatt isméreten hajtotta meg az elismerés zászlaját, mint ahogy az világszerte meg­történt, a Liszttől nálunknál távolabb álló kulturnemzetek sorában is, akik mind velünk ünnepelték a zentitánt, hálából azért, hogy a programzene első mestere, a modern zon­gorajáték technikájának virtuóz megalapí­tásán kivül, nem kevesebb, mint 1250 remek­műves ajándékozta meg az emberiséget. A magyar rádió, a fővárosi hivatalos és nem hivatalos zeneélet s mellettük a Liszt­hagyományokat lelkes kitartással ápoló kis Baja, kívüle Sopron, Szeged, Miskolc és még számos magyar város mind találtak módot és alkalmat a Liszt-év folyamán hódolni a nagy halott emlékének s örökéletű alkotásai megszólaltatásával ápolni elmúlhatatlan em­lékét. Pécs, a „zeneváros” ezek sorából ki­maradt. Az Ünnepi Hét kiemelkedő ese­ménye, a szabadtéren bemutatott Missa Sollemnis ugyan Liszt nagyszabású miséjével került előadásra, ezenkívül még a Posta­tisztviselők Dalárdája adott hangversenyt, kizárólag Liszt-művek interpretálásával, egy­­egy időközi muzsikális megmozdulás műsorán is szerepeltek Liszt-szerzemények, sőt a szín­ház is bemutatta Martos—Komjáthy „Liszt rapszódia” című munkáját, olyan, a város zenei tényezőit összefogó, imponáló muzsi­kális megnyilatkozásról azonban, mely egye­dül és kifejezetten Liszt Ferenc iránti kegye­­letes hódolatot lett volna hivatva dokumen­tálni, nem tudunk. Pedig Pécs ezzel tartozott volna úgy Liszt Ferenc emlékének, mint a saját zenei múltjának. Ez az egyik, amit ma, a kivételes tehet­ségű és képességű magyar lángelme kihuny­ténak ötven éves fordulóján elmondani kény­szerülünk, némi szégyenkezéssel mutatva reá, mennyire távol estünk azoktól az idők­től,amelyek szívvel-lélekkel zenészei,énekesei a magyar zene- és dalkultúra külföldön is dicsőséges meghordozásával, számunkra a „zeneváros” jelzőt megérdemelten meg­szerezték. A másik, amiért szót ejtünk, az a kö­zömbösség, mellyel a hivatalos város tudo­mást sem vett, egy még az ősszel, a Liszt­esztendő kezdetén általunk felvetett gondo­latról, mely Liszt pécsi időzésével kapcsolat­ban azt javasolta, hogy 1846 októberi hang­versenyeinek színhelyét, a Király­ utca 15. számú házat emléktáblával jelöljék meg. A francia nemzet megjelölte azt az épü­letet, melyben Liszt Ferenc Párisban hosz­­szabb ideig lakott. Budapest székesfőváros művészi márványemlékkel örökítette meg jótékonycélu hangversenyeinek színhelyét. Mindkét emlék leleplezése az egész művelt világ érdeklődése közepette, a legünnepélye­­sebb formák között zajlott le s az utóbbi a fővárosba vonzotta Európa zenei életének legkiválóbbjait s ezek bizonyára lelki meg-s elégedéssel konstatálták, mennyire hálás tud s lenni ez a kicsi, szegény magyar nép az olyan nagy fiai iránt, akik a maguk teremtő erejé­nek megnyilatkoztatásával nemzetük kiváló­sága mellett bizonykodtak s hírük, dicsősé­gük fénykérésével az egész nemzettestet ragyogták be. Pécs külön hálával kellett volna, hogy emlékezzék Liszt Ferencről, akinek Budapest, Bécs, Páris, Róma, Szentpétervár és Weimar mellett, ahol csodálatos istenadományát, mu­zsikális zsenijét meghordozta, egy állomása ez a macsekalji város is volt, ahol világjáró útjában két egész nap időzött s ez alatt két alkalommal szórta hangszeréről páratlan tu­dása lelkeket megejtő nagyszerűségeit. De hálával tartozik e város azért is Liszt Ferencnek, mert akkori püspöke, Scytovszky János, későbbi prímás kérelmére misét szere­­­zett, amelynek az újabb magyar zeneesztéták­­ megállapításai szerint oly szoros kapcsolata van városunkkal, hogy ma már az „Eszter­gomi” elnevezés helyett általánosságban „Pécsi mise” néven emlegetik. Ez a kettős kapcsolat, a hangversenyek emléke és a mise mindig élő valósága meg­érdemelt volna egy márványtáblát. Weber Xavér Ferenc, Munkácsy Mihály és Pap- Váry Elemérnén kívül még csak a Pécsi Dalárda bölcsőjét jelöli tábla. Szegények vagyunk az olyan emlékekben, melyek nagy egyéniségek, kiemelkedő események idejét, szellemét, jelentőségét idézik. Már csak ezért is kár volt a Liszt-évet úgy leperegni hagyni, ahogy itt Pécsett elmúlott. Liszt-ünnepség nélkül és anélkül, hogy az idetévedő idegenek tudomást vehessenek róla, áll a Király-utcá­ban egy régi ház. Ódon falai között annak a magyarnak muzsikája hangzott el 1846-ban, akit 1936-ban az egész világ ünnepelt. A Liszt-év lezárult. De Pécs tartozása Liszt emlékezetével szemben fennállo­tt. MEGALAKULT AZ ÚJ SPANYOL KORMÁNY A spanyol felkelők elfoglalták a kormánycsapatok főhadiszállását Paris, júl. 31. A portugál rádióállomás jelent­­­tése szerint a spanyol felkelők elfoglalták Guadarramát, ahol a kormánycsapatok főhadiszállása volt. A madridi kormány lefoglalta a legnagyobb spa­nyol hajózási vállalat hajóit. A vállalat részvé­nyeit, amelyek Juan March­nak, Spanyolország leggazdagabb pénzemberének tulajdonában álltak, a kormány elkobozta. Marcirot ugyanis azzal gyanúsították, hogy ő pénzeli a jobb­oldali felkelést. A Morning Post szerint a felkelők továbbra is küldenek csapaterősítéseket Marokkóból. .Malagát akarták elfoglalni, amely a kormány hadihajóinak fontos támpontja, továbbá Valenciát, amelynek eleste Madrid élelmi­szer ellátását bénítaná meg. San Sebastian volt katonai parancsnokát a kormánycsapatok 20 más tiszttel együtt agyon­lőtték. Alfonz, volt király egyik bizalmasa Linares márki, angol repülőgépen a felkelők kezén lévő Burgusba érkezett. Madrid, júl. 31. A kormány a katonai fel­kelés vizsgálatára öt tagból álló külön bíróságot nevezett ki. Ugyanakkor a haditengerészet ren­deletet adott ki, amelynek értelmében elmozdította állásától Spanyolország berlini és párisi tengerészeti attaséját. Hendaye, júl. 31. Hendayeben péntek reggel óta tisztán hallani a határról túlról a nehéztüzér­ség ágyútű­zét. Madelupe és San Marcos körül he­ves harcok folynak. Ezeken a helyeken a felkelők elsáncolták magukat. Állítólag 25 ezer főből álló felkelő sereg van útban Pampula felől. Ez a sereg el akarja állni az Iránból San Sebastianba vezető utat, hogy ellenőrizze a határmenti for­galmat. Olaszország teljes semlegességet tanúsít a spanyol eseményekkel kapcsolatban Róma, júl. 31. A spanyol Marokkóba repült állítólagos olasz repülők kérdésében olasz hiva­talos helyen semmiféle nyilatkozatot nem tesz­nek. A hír a kora reggeli órákban terjedt el Rómá­ban, de hivatalos helyen mindezideig sem meg nem cáfolták, sem meg nem erősítették a híreket. Jól értesült körökben mindenesetre hangoztatják, hogy Olaszország teljes semlegességet tanúsít a spanyolországi eseményekkel kapcsolatban és az olasz kormány sem hadianyagot, sem repülő­gépek kivitelére engedélyt nem adott. Róma, júl. 31. Cabanellus tábornok megalakí­totta az új kormányt és ezt távirati úton bejelen­tette Olaszországnak. Egyúttal annak a reményének adott kifejezést, hogy a két ország között a jó­viszony továbbra is fenn fog maradni. Németország résztvesz az öthatalmi értekezleten Berlin, júl. 31. Neurath báró, birodalmi kül-­­ kormány képviselőivel, hogy Németország elfogadja ügyminiszter közölte ma az angol, francia és belga­­ az öthatalmi értekezletre való meghívást.

Next