Pécsi Napló, 1936. augusztus (45. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-01 / 175. szám

i. Hibái! PÉCSI NAPLÓ ISSZ, augusztus 1. Mi és amiikor kaphat az OTI-től rokkanteámi, illetve öregségi járulékot? Pécs, július 30. Az Országos Társadalombiztosító Intézet létesítésével tudvalevőleg az volt a kormányzat célja, hogy a biztosításra kötelezett alkalmazottak (munkások és tisztviselők) baleset, rokkantság és öregség esetén támogatást kapjanak az erre szolgáló alapoktól. Minthogy az OTI kötelékébe igen sokan tartoznak, széles köröket érdekel, hogy e három ágazatban ki mikor kaphat járadékot, miért is az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az érdekelteket. Baleset mindenkinél előfordulhat, aki munkát végez. Baleseti járadékot minden OTI biztosított kaphat, akkor is, ha munkába lépésének első órájában érte azilletőt a baj. Ha a balesetből kifolyólag a biztosított rokkanttá is válik, akkor annak megállapítása után az illető,egyidejűleg rokkantsági járadékot is élvezhet a faleseti járadék mellett. A baleseti járadék tehát abban különbözik a rokkantsági és öregséégi járadéktól, hogy ennek folyósítási lehetőse nem függ bizonyos meghatározott várakozási idő elteltétől, amíg az öregségi és a rokkantsági járadékot csak a bizonyos számú munkahét eltelte után igényelheti az OTI-tól a biztosított. A maiképen a baleseti biztosítás az üzemben történt baleset esetén nyújt kártalanítást annak, akinek munkaereje jelentősen csökkent, úgy a rokkantsági biztosítás természetszerűleg az olyan munkaképesség-csökkenés esetén nyújt a biztosítottnak megélhetési lehetőséget, amely vagy természetes elöregedés, vagy betegség folytán, vagy pedig balesetből kifolyólag következett be. Amíg a baleseti biztosítás díját kizárólag a munkaadók, addig az öregségi és rokkantsági biztosítás járulékait közösen viselik a munkaadók és a munkavállalók. A rokkantsági járulékok szolgáltatása 1932. november 1-én indult meg, mert a várakozási időül meghatározott 200 hét az OTI megalapításától kezdődőleg akkor telt le először, vagyis azoknak nyílt meg a rokkantsági járadékra vonatkozó igénye, akik az OTI működésének kezdete óta biztosított tagjai voltak az OTI-nak. Tehát 1932. november 1. óta hétről-hétre mindig több lesz az igényjogosultak száma, mert mindig több és több OTI-tagnak telik le a munkában és biztosított állapotban eltöltött 200 munkahete. Ha a munkahetek száma 200-on túljut, akkor egészen 400 munkahétig mindegyre emelkedik a rokkantsági járadék nagysága is. Öregség esetére is járadékot kaphatnak azok, akik megfelelő időn át fizettek az OTI-nál öregségi bizosítási járulékot. Ez a megfelelő várakozási idő ennél a biztosítási nemnél 400 hétben van megállapítva ami 7 és háromnegyed évet tesz ki összesen. Vagyis csak az léphet öregségi járadékösszeg élvezetébe az OTI biztosítottak közül, aki annyi időn át járult hozzá biztosítási járulékdíjaival az OTI öregségi alapjának gyarapításához, mielőtt az öregségi időhatárt, azaz a 65 éves életkort elérte volna. Ha tehát az a két feltétel fennforog, hogy a biztosított 65 éves lett és egyszersmind 400 héten át öregség esetére biztosítva volt, akkor megnyílt részére az öregségi járadék igénylési lehetősége. Az öregségi járadék alapja épúgy mint a rokkantsági járadéké egyévi 120 pengős úgynevezett, járadéktörzs amely azonos úgy a munkásnál mint a tisztviselőnél. Ehhez a járadéktörzshöz azonban még megfelelő összegű mellékjáradékok is csatlakoznak és pedig mások a munkásoknál és mások a tisztviselőknél. Míg ugyanis a munás 24 százalékát, kapja annak az összegnek, amelyet járulék eintén leróttak, addig a tisztviselő csak 19 százalékát. Ezt a 24 illetve 19 százalékot vagyis a törvény szerinti „fokozódó járadékrész“-t az után az összeg után számítják, amely a kivetett járulékokból országosan befolyt. Vagyis ha a kivetett járulékokból 90 százalék folyt be, akkor a 90 százalék után számolják a 24, illetve 19 százalékot. Az öregségi járadék felöli tájékoztatás azért is fontos, mert ebben a biztosítási ágazatban most szeptember 6-án érkezünk el a folyósítási határhoz, azaz most nyílik meg az öregségi biztosítás 400 hete után az igényjogosultság. A francia miniszterelnök Belgrádiba utazik Belgrád, júl. 31. Azoknak az újsághíreknek kapcsán, hogy Leon Blum francia miniszterelnök augusztusban hivatalos látogatást fog tenni Belgrádban, illetékes helyen azt mondják, hogy nem augusztusban, hanem ősszel jön Belgrádba a francia miniszterelnök, az öthatalmi konferencia után, amelyen ő is részt fog venni. De már augusztusban Belgrádba érkezik a francia miniszterelnök egy bizalmi embere, Pierre Dominois tanár, hogy Blum miniszterelnök látogatását előkészítse. Augusztus folyamán Belgrádba várják a francia pénzügyi és gazdasági élet több kiváló személyiségét, akik tájékozódni kívánnak a jugoszláviai gazdasági viszonyok felől, hogy a két ország között a gazdasági forgalmat fellendítsék. Lepecsételt paranccsal fut ki a tengerre az angol király luxusjachja London, júl. 31. VIII. Edward király tegnap este a St. James-palotában lévő magénlskosztályában hosszasan tanácskozott Doyle kapitánynyal, a Nahlin yacht kapitányával, továbbá a yacht főszakácsával, tervezett földközitengeri útja részleteiről és a kíséretében lévő vendégei ellátásáról. A yacht szombaton fut ki Southampton kikötőjéből lepecsételt parsj cusuh A további utasításét.'t . twagfereq t gj. •■■.rákapni. Ugyancsak később kapja tors az* a , mancsot is, hogy melyik 1. Iteben fog majora. szád. a Király, kíséretével egymU. Haditengerészeti ■kértük olyan titkos szerkezetű rádió*évhesiélőkészüléket szereltek a hajóra, amely, a segélyével a király bármely palanatban beszélhet Londonnal, de csak egyetlenegy parti rádióállomás tudja felvenni a király hangját, amelyet Londonba továbbít. Ilyen módon ki van zárva, hogy a király beszélgetését avatatlanok hallgathassák. A Nahlin egyébként régi indián név és azt jelenti, hogy „Gyorslábú“. A hajó orrát hatalmas faragott szobor ékesíti, amely vörös indián törzsfőnököt ábrázol teljes hadidiszkez . A hajó helyiségeit az indián mithológiából vett képek díszítik. A király, belgrádi hírek szerint, a dalmát tengeren fog nyaralni, a hajóra Ragujában szállna be. A királyi yachtot a kéjutazás egész tartama alatt az angol királyi tengerészet két egysége kiséri. Az uralkodó valószínűleg bisztus első felében indul el a jugoszláv vi зкге. MIMUM „Ez a mi testünk" - címe a PÉCSI NAPLÓ új regényének, amelynek közlését holnapi számunkban kezdjük meg. A regény szerzője Csuka Zoltán, a fiatal, nagytehetségű költő, akinek verseit a legelőkelőbb budapesti folyóiratok és napilapok közlik. Versesköteteit a kritika egyhangú elismeréssel fogadta és az új poétagárda egyik legizmosabb tehetségének ismerik el mindenütt. Csuka Zoltán most írta meg első prózai munkáját, „EZ A MI TESTÜNK“ című terjedelmes regényét, amelyet a Pécsi Maplé szerzett meg közlésre. Ebben a regényben is szóhoz jut a meleghangú költő, azonban Csuka Zoltán, a regényíró teljesen új képességeket árul el merész beállítású, izzó magyarsággal átitatott tendenciájú regényében. Az „EZ A MI TESTÜNK“ a Bácskában játszódik le, a háború utáni évek zűrzavaros levegőjében. A megszállt Bácska szomorú időszaka rajzolódik ki markánsan ebben a regényben. Természetesen mindez csak hátteret alkot a két fonlak történetéhez. Két emberről szól a regény, aki a bácskai falu fojtott atmoszférájában, amikor a hódítók ellen ágaskodik a magyar önérzet, vívják a maguk külön nagy csatáját, egymásért, életért, szerelemért. Csuka Zoltán abszolút irodalmi értékű, érdekes regényét, a lehetőséghez képest, naponta bő folytatásokban közöljük és bizonyos vesszük, hogy publikumunk nemcsak kíváncsisággal, de a regény szépségeinek teljes átérzésével fogja azt napról-napra elolvasni. IDŐJÓSLAT. Még élénk északi, északnyugati szél, több helyen eső, vagy zivatar, néhány helyen jégeső. A hőmérséklet ma alig változik, szombaton délelőtt magasabb lesz, mint ma volt. A rendőrség köréből. A belügyminiszter Fülöp Nándor tart, honvédzászlóst, rendőrfel®yelőt, Sopronból Pécsre helyezte át. Pécsiek a forradalmi Spanyolországban. Évekkel ezelőtt várdroltak ki Spanyolországba Schwartz József pécsi kerekedő gyermekei. Schvartz Olga „Budapest“ elnevezéssel cukrászdát nyitott, Schwartz Vilmos nagy vegyészeti gyárak képviseletét nyerte el, Schwartz Ottónak jólmenő nyomdája van, Schwartz Károly pedig rádiótechnikus Barcelonában. Az ötödik testvér, András ,tornatanár Madridban. A spanyolországi események érthető izgalmat keltettek a Pécsett tartózkodó szülőknél, akiknek nagy megnyugvására szolgált most az a Berlinen keresztül érkezett távirat, amelyben Barcelonában élő gyermekei értesítik őket, hogy semmi bajuk sincsen. A kereskedelmi alkalmazottak nagy nyári ünnepélye augusztus hó 2-án, vasárnap lesz az Iparosszékházban, Ferenc József út 2 szám alatt. Az est .egyik szenzációs fénypontja lesz a hangulatos reklámrevű, fővárosi szereplőkkel. Két zenekar, tánc reggelig. Szépségverseny. Tombola. Stb. Belépődíj 60 fillér, 3 személyes családjegy 1.50 P. - Lőwy Testvérek ruhéi szépek, Erőteljes, kövér egyyéneknek, köszvényeseknek és aranyérben szenvedőknek reggelenként 1 -1 pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Leszúrta a pajtását egy inas. Bán Sándor 14 éves mágocsi fiú a dombóvári Cirkusz-téren társaival a szabadtéri előadást nézte. Bán Sándor összeveszett a mellette álló kiskorú dombóvári tanonccal, aki a vita hevében kést rántott és hasbaszúrta Bán Sándort. A szerencsétlen fiú rövid szenvedés után sérüléseibe belehalt. Felnyársalta a szőlőkaró. Barnák Sándorné kacsutai földmívesasszony a szőlőhegyen gyümölcsöt szedett. Munkája közben az asszony alattetört a gyümölcsfa ága és Barnokné a gyümölcsfa dalt földbetűzdelt szőlőkarókba esett. A karók valósággal felnyársalták. Sérüléseibe belehalt. Haladéktalanul lépt be a Magyar Reviziés Liga tagjai közé. Hiv. hely.: Egyetem-tér I. em. kedd, péntek 5 -6-ig.