Pécsi Napló, 1936. október (45. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

XLV. évfolyam лаЬ. kir. város Тек. Főjegyzői hivata­l ^—— jáz" Ara 12 fill. 1936. október 1. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09 — Kiadóhivatali tel.: 20-27­­ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 I. Egyes szám­ára 12 fill. - 16 oldalas 20 fill.­ ­ Érik a revízió Három nap óta az egész világ feszült érdeklődéssel figyeli azt a hatást, amit Eden angol külügyminiszternek a Népszö­vetség jelenlegi ülésén mondott megnyitó­beszéde váltott ki szerte az egész világon. Európa viszonyai éppen elég bonyo­lultak ahhoz, hogy a Népszövetségnek le­gyen mit tárgyalni, hiszen a szemünk előtt fejlődik fel az antibolsevista és bolsevista front a maga szembenálló hatalmas erői­vel. Eden beszédének azonban volt egy része, amely a világ valamennyi nemzete között nekünk, magyaroknak a legnagyobb és legkellemesebb meglepetés. Mióta a Nép­­szövetség fennáll, felelős politikus, még ke­vésbé felelős külügyminiszter szájából nem hallottuk ilyen határozottsággal leszögezni a békés revízió lehetőségét. Sőt, ha Eden beszédének idevágó részét figyelmesen el­olvassuk, minden óvatos fogalmazás mel­lett is az az érzésünk, hogy Anglia nemcsak lehetségesnek, de Európa békéje érdekében szükségesnek tartja a revíziót. Eden olyan határozott formában szólott erről a kérdésről, mondanivalóit annyira félreérthetetlenül fogalmazta meg, hogy ez szinte szokatlan egy külügyminiszteri be­szédben, aki évszázados hagyományok s az angol mentalitás alapján mindig hajlani szokott a kompromisszumok, a félmegfo­galmazások felé. Ebben a beszédben azonban nincs ho­mály, nincs kertelés. Egyenesen és őszintén kimondja, hogy a népszövetségi alapok­mány 19. cikkelye módot nyújt arra, hogy a területi kérdéseket szabad szellemben meg­vitassák és felülvizsgálják. Egész nyíltan igazságtalanságokról beszél s leszögezi, hogy a nemzetek őszinte együttműködése mind­addig nem várható, amíg azok az állapotok, amelyeket egyes nemzetek joggal igazság­talannak találnak, meg nem szűnnek. „A mai status quo egyes nemzetekre kívána­tos, mások szempontjából igazságtalan” — mondotta Eden. Mi magyarok, nagyon is látjuk ennek a mondatnak a mélyebb értelmét. Nincs igazságtalanabb helyzet annál, mint amely­ben a trianoni béke által agyonnyomorított Magyarország szenved. A magyar nép na­gyon is jól tudja, hogy mit vesztettünk a trianoni békeszerződés által, amelyet a bru­tális erőszak kényszerített ránk és homályos, alattomos diplomáciai mesterkedések készí­tettek elő. Országunk területének kéthar­mad részét, s elszakított véreink millióit siratjuk. Ez a status quo Magyarország szempontjából igazságtalan, a kisantant szem­pontjából kellemes. Nyilván Edennek is gondolnia kellett a trianoni szerződésre, amikor megállapításait tette, hiszen annak a tételnek igazolására, amelyet védelmezett, nincs döntőbb, nincs véresebb, szomorúbb bizonyítéka, mint éppen a mi helyzetünk. Annál nagyobb örömmel üdvözöljük Edennek azt a bejelentését, hogy Anglia kormányát mi sem tartja vissza attól, hogy a 19. szakasz felett általános vitát indítson. Ha Eden hangsúlyozta is azt, hogy e sza­kasz nem adja meg a jogot és lehetőséget területi változtatások megvalósítására, min­denesetre nem haladja meg a lehetőségek körét az, hogy felháborító lépések történje­nek e szakasz alkalmazására. „Az emberi élet nem statikus, hanem változó és nagy­­ tévedés volna, ha a világ ügyeit rideg for­ i­mákba próbálnák szorítani” — jelentette ki Eden. Mi ennek a mondatnak az értelme ? Nyilván egyenes szembefordulást jelent a békeszerződések megváltoztathatatlanságá­­ról vallott francia felfogással, amelyhez­­— természetesen merő érdekből és félelemből — a kisantant is mindig csatlakozott. De Edennek el is kellett jutnia ehhez a belá­táshoz, már csak az európai politika leg­utóbbi eseményeinek szemlélete alapján is. Németország széttépte a versaillesi béke­­szerződést, mert volt ereje hozzá. Olasz­ország meghódította Abesszíniát, mert volt ereje hozzá, Ausztria kimondta az általános védkötelezettséget, mert a viszonyok ala­kulása ezt lehetővé tette számára. Csak egy pár példát soroltunk fel, de ezek hatal­mas erővel bizonyítják, hogy valóban az élet nem statikus, hanem a dinamikája áttöri azokat a korlátokat, amelyek közé a győztes hatalmak valamikor a legyőzötteket akar­ták szorítani abban a hitben, hogy a győ­zelem örök életre szól s a vereségből nincs feltámadás. Mi magyarok azt látjuk, hogy igen­is van feltámadás, de egyben sajnálattal álla­pítjuk meg, hogy számunkra a feltáma­dás napja még mindig késik. A legyőzött államok közt mi vagyunk egyedül olyan ország, amelyre vonatkozóan a békeszer­ződések kegyetlen, brutális és esztelen ren­delkezései a maguk teljes egészében érin­tetlenül fennállanak. Nálunk még mindig nincsen általános védkötelezettség, velünk kapcsolatban az utódállamok még mindig semmibe veszik a kisebbségek védelmére tett ünnepélyes ígéretüket. Magyarországgal szem­ben még mindig a fenyegetőzés álláspontjára helyezkednek a kisantant államok akkor, ha egyenjogúságunkat, az élethez való elemi igényünket hangoztatni merjük. Ennek a helyzetnek a megváltoztatá­sára nyújt nekünk igen komoly és nagy re­ményt Eden állásfoglalása. Ez a beszéd megint nagy angol tett volt, annak az Angliá­nak a kiállása a jog és igazság mellett, amely minden nép között a legjobban szokta megőrizni józanságát s amelynek mindig a legnagyobb érzéke volt a brutális bánás­módból, elnyomásból és egyenlőtlenségek­ből sz­ármazó veszélyek felismerése. Z. K.­ ­ A szilárn, megszavazta a devalvációt Páris, szept. 30. A szenátus ma délelőtti ülé­sén megindult az általános vita. Elsőnek Farjon szenátor, a köztársasági szö­vetség pártjának vezérszónoka beszélt. - A köztársasági szövetség - mondotta - mindig ellenezte a pénzcsökkentést, amely igaz­ságtalanságra és romlásra vezet. Az a javaslat, amelyet a képviselőház meg­szavazott, az értékcsökkentést megfosztja min­den esetleges hasznos eredményétől. Chaumié a javaslat következményeivel fog­lalkozva azt hiszi, hogy az áremelkedés nem lesz túl nagy, ezért nincs is szükség kiegyenlítő rend­szabályokra. De Blois gróf szemére veti az egymást követő kormányoknak, hogy nyilatkozataikban mindig visszautasították a frank értékcsökkentésének gon­­d­olatát. Az ülést ezután felfüggesztették és a vita folytatását délután 13 órára halasztották. Páris, szept. 30. A szenátus délutáni ülésé­nek első szónoka Lemery, volt igazságügyminisz­­ter, pártonkívüli jobboldali szenátor volt. Élesen kikelt a szakszervezeti vezér múlt vasárnapi be­széde ellen, amelyben kijelentette, hogy a nép­fronti kormány megbuktatása esetén az álta­lános munkaszövetség általános sztrájkkal felel. Ha a kormány továbbra is megengedi a gyárak megszállását, éppen azok fogják cserbenhagyni, akikre a legnagyobb szükség van. A kormány politikája csődbej ütött. Kérem a szenátus tagjait, hogy ne szalasszák el ezt a pillanatot és szavazzanak a Blum-kormány javaslata ellen. A felszólalások után a szenátus 137 szavazattal 127 ellenében megszavazta a javaslat első cikkelyét, amely kimondja az értékcsökkentést. Lengyelország háromszázötven millió zlotit nyert a devalváción Varsó, szept. 30. Lengyelország mindaddig, míg a valutáris helyzet nem tisztázódik, várakozó álláspontra helyezkedik. Félhivatalos jelentés szerint a legutóbbi francia-lengyel megállapodások végrehajtását további intézkedésig felfüggesztik Lengyelország a francia frank, a svájci frank és a holland forint értékcsökkenése következtében­­ 350 millió zloti nyereséget könyvelhet el. Olaszország megfigyelő álláspontot foglal el Róma, szept. 30. Tekintettel arra, hogy a francia frank értékcsökkenése következtében elő­állott helyzet a külföldön még nem tisztázódott, az olasz kormány elhatározta, hogy egyelőre a megfigyelő álláspontjára helyezkedik és az érték­tőzsdék újabb megnyitását meghatározatlan időre elhalasztják. ÁX

Next