Pécsi Napló, 1937. május (46. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-01 / 98. szám
2. oldal PÉCS IMAFLO Befejeződött a sértettek és tanuk kihallgatása a vasasi bányászperben Stubna Győző izgalmas kihallgatása az éhségsztrájk előzményeiről Vasas, ápr. 30. (A Pécsi Napló kiküldött munkatársától.) A vasasi éhségsztrájk ügyében folytatja a bíróság a sértettek és tanuk kihallgatását. A tárgyalás megnyitása után elsőnek Kerényi István bányahatósági főtanácsost, a pécsi bányakapitányság vezetőjét hallgatja ki a bíróság szakértő tanúként. Kerényi István kihallgatása előtt felolvasták a szakértői véleményt, amely szerint a szivattyúk meg nem indításával 7571.04 pengő készpénz és 22.320 méter mázsa szénkárt okoztak a sztrájkolók. Minthogy a szivattyúk nem működtek ,520 liter víz zúdult le percenként a VII. szintre, amelyet elöntött a víz. A VII. szinti bányamező Víz alatt állott. A szakvélemény végül megállapítja, hogy a 88 kilogram dinamit sértetlen maradt. Kerényi István bányakapitány kihallgatása során elmondotta, hogy a széntermelés és a szállítás az elmúlt esztendőben némileg emelkedett. Mohácson jelenleg 6 -8000 vagon eladatlan szenet tárolnak. Az egyik védő kérdésére elmondta Keréngi, hogy Stubna felügyelő részéről tapasztalható rossz bánásmód miatt hozzá panasz nem érkezett, pedig ilyen természetű panaszt bármelyik munkás szabadon terjeszthet elő. Egy évvel ezelőtt Mihalics mérnök ellen érkezett panasz, hogy gorombán bánik a munkásokkal. A panaszt kivizsgálta, mivel a panasz megfelelt a valóságnak, a bányaigazgatóság utasította Mihalics mérnököt, hogy a jövőben jobb bánásmódban részesítse a munkásságot. Azzal fejezte be vallomását, hogy a szigorú büntetésre szükség van, mert a D. G. T. bányái a legveszélyesebbek és ha a fegyelem meglazul, beláthatatlan következménnyel járhat. Végül a bérrendszerről beszél. Ezután az ügyvédek tesznek fel gyors egymásutánban kérdéseket, amelyekre részletesen felel a bányakapitány. Posep Ferenc vájár német nyelven tesz vallomást. Elmondja, hogy ő nem magyar állampolgár és ezért neki is azt kellett tennie, amit a többi magyarnak. Rankl Antal tud arról, hogy minden kijáratot Sztrájkőrök álltak el, hogy senki fel ne mehessen és le ne jöhessen. Csak a betegeket engedték fel. Rákos Lajos arról vall, hogy Stehl Györggyel beszélt arról, hogy jó lenne a szivattyúkat megindítani. Stekl azt felelte, hogy nem ő szavazta meg a “Szivattyúk leállítását. Stekl körül 20 -30 ember csoportosult. - Ha drágább a szivattyú mint mi, akkor adják meg, amit kérünk, akkor mehet a pumpa - kiáltozták kórusban. Majd felszólították Rákost, hogy ne tágítson. Róth János a Frőlich mélyfúró cég alkalmazottja elmondta, hogy ki akart jönni, de nem engedték. Erre lefeküdt és a sztrájkot átaludta. Ruppert István 22 éves csillés azt vallja, hogy édesapja, aki aknász, élelmet hozott neki. Megkérdezték tőle a sztrájkolók, hogy ki akar-e menni. Mire azt felelte : - Ha a többiek kibírják, akkor én se halok meg. Schmellenberger Mihály kovácsmester azt adja elő, hogy ő nem próbált feljönni. Schwab Henrik futómunkás lényegtelen vallomása után, Simon Antalra kerül a sor. Simon a csendőrségen tett vallomását visszavonja és kijelenti, hogy önként csatlakozott a sztrájkhoz. Stencer Ferenc szerint a sztrájkőrök azért voltak, hogy senki se mehessen veszélyes helyekre. Sturbey Antal, Szecsődi Lajos, Szűcs József II., Szűcs József IV., Tar József II., Tóth Károly, Varga István VI., Vokó József, Vörös József I., Weibl Béla, Weinbrant János és Zsébi János sértettek egyöntetűen vallják, hogy saját akaratukból csatlakoztak a sztrájkhoz. A vádlottak megbüntetését nem kérik. Az első tanú Brasics Ferenc elmondta, hogy Stehl György erőszakkal tartotta vissza. Február 24-én a sztrájk első napján a szerpentinfeljárón fel akart menni, Szanek Wein József azonban nem engedte fel. Azt mondta, hogy ő nem engedheti fel, csak, ha a többség beleegyezik. Azzal fejezi be vallomását, hogy egy ízben azt mondták a sztrájkolók, ha nem jön kedvező válasz, akkor robban a a kazán és megkezdődik a szállítás lefele. Dénes Győző, Frank Pál aknászok és Fritz András bányafelvigyázó arról tesznek vallomást, hogy a sztrájkolók nem engedték le az altiszteket a bányabejárásra. A délelőtti főtárgyalás ezzel befejeződik. A DÉLUTÁNI TÁRGYALÁS Pontban fél négy órakor nyitja meg a délutáni főtárgyalást Szüts Jenő tanácselnök. Jungl János után Mátyás Péter főaknász tesz vallomást. Elmondja, hogy amikor megtudták, hogy az V. szinten a munkásság gyülekezik, Mihalicv mérnök utasítására leszállt. Nagyobb csoportot talált együtt. Megkérdezte őket, mit akarnak. - Kenyeret - hangzott a válasz, - így nem lehet kenyeret keresni - felelte. - Úgy is rongyosak vagyunk - válaszolták a sztrájkolók. Ezután felment és jelentést tett, hogy földalatti sztrájkra készülnek. Stubna felügyelő leküldte őt másodszor is, hogy jelentse be, hogy a főispán tárgyal ügyükben és bírja rá őket, hogy szánjanak fel. Leszállt másodszor és bejelentette, hogy tárgyalás folyik ügyükben és felszólította a munkásokat, hogy vagy menjenek dolgozni, vagy száljanak fel. - Nem szállunk fel - kiáltotta a tömeg , dolognal sem megyünk. Közben Mihalics mérnök telefonált, hogy Kuppi, Szauerwein és Szabó jöjjenek fel a felügyelőhöz. Kuppi azonban azt felelte, hogy a tömeg nem engedi fel . A tömeg a sztrájk mellett döntött. Erre felszállt a többi aknásszal együtt. Milovetz Antal, Milovetz György, Sebestyén Sándor és Till János lényegtelen vallomása után Stubna Győző bányafelügyelőt hallgatja ki a bíróság. Részletesen előadja a januári béremelési memorandum benyújtásának körülményeit. Erre a béremelési kérésre az igazgatóság azt válaszolta, hogy bérjavítást a bányamű gazdasági helyzete nem enged meg, így tehát a kérést elutasítja. Minthogy bizalmas értesítést kaptak, hogy a bányamunkásság körében nyugtalanság észlelhető, ezért két napos általános szigorú üzemszünetet rendelt el a bányaigazgatóság. A munkásság képviselői a memorandum benyújtása után a főispán előtt garanciát vállaltak, de munkásság minden zavaró megmozdulástól ózkodni fog. Erre az üzemszünetet feloldotta Majd a sokat emlegetett kijelentésről beszél. Február 22-én délután idehivattam 30 embert, előzőleg azonban a felolvasandó szöveget megmutattam Kadarkuti csendőralhadnagynak, aki bizonyos részletek felolvasását mellőzendőnek tartotta. Kadarkúti tudtomon kívül Szabados csendőrrel a szomszéd szobában egy nyitott ajtón keresztül kihallgatta a felolvasást. Ezután felolvasta a szöveget, amely szerint a tárgyalások folynak s tudomása szerint a főispán másnap fel is utazik Budapestre az iparügyi minisztériumba tárgyalni. Majd igy folytatja : - Raub ezután igy szólt : - Szóval nincs tárgyalás. Erre én magamból kikelve tiltakoztam szavaim elferdítése ellen. Erre Raub János azt mondta, ha ezt közli a munkásokkal ,akkor a munkásság fel lesz bőszülve. Arra kért, olvassam fel az üzenetet az összmunkásság előtt. Ezután megkérdeztem, hogy olvassam-e fel másodszor is a szöveget, de ezt senki sem kérte. Raubnak pedig kijelentettem, hogy meggondolom még, hogy felolvassam-e az üzenetet az összmunkásság előtt. Vallomása további során elmondja, hogy a sztrájkra előre készültek. Ezt Kiss József XII. vájár Stehl György apósától hallotta, aki 23-án két nadrágot és több élelmet hozott magával. Till aknász pedig már hetekkel ezelőtt jelentette, hogy földalatti sztrájk készül. Az egyik védő a szakmánybérek megállapításáról tesz fel kérdést, mire a tanú előadja, hogy úgy látszik feljelentés alapján Bornemisza iparügyi miniszter ittartózkodása előtt átnézte a szakmánykönyveket és megállapította, hogy a szakmánybéreket nem szállították le. A szakmánybérek nemhogy csökkentek, hanem emelkedtek. A panaszkihallgatások napját 2 napra emelte fel. Senkivel durván nem bánt. A büntetéseket Mihalics mérnök állapította meg. Ő csak átnézte és ellenőrizte a büntetési naplót. Ezután a védők a kérdések pergőtüzét zúdítják a tanúra, aki szakszerűen, részletesen felel a gyorsan pergő kérdésekre. Több tanú lényegtelen vallomása után Hrabéczy Jenő dr. kir. ügyész, Balassa Miklós és Balla Ignác védők bizonyítás kiegészítési indítványt terjesztenek elő. A védők többek között kérik V. Horvát István főispán, Fischer Béla alispán, Bognár Gyula főszolgabíró és Szabolcs Rezső bányaigazgató kihallgatását. A bíróság azonban kihallgatásukat mellőzi, míg több mint 80 tanú kihallgatását elrendeli. A tárgyalást 7 óra előtt rekeszti be az elnök. Május 5 és 6-án tartja a Pécsi Dalárda jubileumi ünnepségeit Pécs, ápr. 30. Megemlékeztünk arról, hogy ,a Királydíjas Pécsi Dalárda május hó 5-én este fél 9 órai kezdettel a Pannonia szálló nagytermében kilencvenéves fennállása emlékére hangversenyt rendez. A hangverseny műsora a következő: 1. Offenbach J.: Orfeusz a pokolban. Zenekari nyitány. 2. Kilencven év. Ünnepi költemény. Irta és Szigriszt Lajosnak, - aki a Pécsi Dalárdának 60 éve tagja - ajánlotta: Kovács Mihály, a P. D. volt királydíjas működő tagja. Szavalta: Bartók József, a P. D. működő tagja. 3. Rieger Gy. -Bajza J.: Isten hozzád. Férfikar. A szerző emlékezetére, aki ,,Ki a gonddal“ c. férfikarával a P. D. pályázatán 1867-ben, 17 pályamű közül, az első díjat nyerte. Ezzel a férfikarral aratta a P. D. 1868-ban Debrecenben első országos diadalát. 4. a) Puccini: Turandot operájából Minária. b) Lavotta szerelme. c) Dienzl Oszkár: Tavaszi dal. Énekli: Höfler Mária énekművésznő, aki. énektanár. Zongorán kiséri: Sass Dezső zongoraművész. 5. G. Baldamus: Alpesi áldás. Férfikar zenekari kísérettel. A baritonszólót énekli: dr. Szilárd Leó, királydíjas működő tag. 6. A kilencven év történetéről rövid áttekintést tart: Kiss Zoltán, alelnök. 7. a) Makay István, Pécs szab. kir. város polgármestere a város közönsége nevében üdvözli a Pécsi Dalárdát. b) Üdvözlések a társegyesülete és mások részéről. c) Borsy Jenő, elnök megköszöni az üdvözléseket. 8. a) Sgambati: Nocturne (h-moll). b) Chopin: Barcarola. Zongorán előadja: Bán János zongoraművész, városi zenetanár. 9. Erkel F. -Petőfi S.: Elvennélek.. . Férfikar. A P. D. nagynevű tiszteletbeli tagja, Erkel Ferencnek emlékezetére, akit a dalárda 1863-ban választott t. le.