Pécsi Napló, 1937. május (46. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-20 / 112. szám
2. oldal nénak, valamint Mária hercegnőnek gyönyörű virágcsokrot nyújtottak át. Ezután az üdvözlés után a menet újból megindult s a lakosság állandó lelkes éljenzése és ünneplése közben az Andrássy uton és a gróf Tisza István utcán át a Láchidhoz ért, amelynek déli oldalán, majdnem a Duna teljes szélességében a monitorok sorakoztak fel. Amikor a zászlódiszben pompázó Lánchidról az utolsó udvari fogat is legördült, 6 diszlövés dördült el a monitorok fedélzetéről. A várőrség kürtjele felharsant, az őrség fegyverben állva tisztelgett s az udvari hintók behajtottak a királyi Vár udvarába. A festői felvonulás után a királyi felségek lakosztályukba mentek. Az egykori királyi és királynéi lakosztály teljes pompában várta magas vendégeit. A kormányzói pár a királyi lakosztály sarokszalonjában vett búcsút a felséges vendégektől, akik visszavonultak lakosztályukba. AZ OLASZ SAJTÓ DICSÉRI A BUDAPESTI FOGADTATÁST Róma, máj. 19. Olaszország népe ma délelőtt fél 11 órakor a rádiónál leste az uralkodópár budapesti fogadtatásának közvetítését. A rómaiak lelkesedéssel hallgatták a meg-megújuló éljenzést, a trombiták szavát és az ágyúk dörgését. Az olasz sajtó is visszhangzik a budapesti fogadtatás dicséretétől. A délelőtti lapok már hosszú, színes tudósításokban számolnak be az eseményekről és különösen kiemelik a magyar nép szeretetének spontán megnyilatkozását. A KIRÁLYI VENDÉGEK DEZSÖNÉN VOLTAK A KORMÁNYZÓNÁL Budapest, máj 19. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és felesége szerdán 13 óra 30-kor a királyi várban családi dezsönén látta vendégül III. Emánuel olasz királyt és abesszin császárt, Eléna olasz királynét és abesszin császárnét, valamint Mária savoyai királyi hercegnőt. Rajtuk kívül a családi dezsőnén ifj. Horthy István és ifj. Horthy Miklós, ifj gróf Károlyi Gyuláné és ifj. gróf Károlyi Gyula vett részt. A „PÉCSI NAPLÓ“ REGÉNYE A családi pensio ÍRTA: KERTÉSZ ERZSÉBET. Mayával gyakran kinn állunk a ház tetőterraszán s onnan nézzük az éjszakai életet. Maya minden szerelmespár láttára felsikolt és a karomba csip. Általában impulziv természet, örömeinek és fájdalmainak hangos és élénk gesztusokkal kisért kifejezést ad. Maga szőke, édesen, tisztán ezüstszőke, mint a karácsonyfán az angyalhaj. Kerek babaarca van, finomvonalú fitos orra, durcás, biggyedt szája apró fehér fogas, törékeny gyerekteste és mindehhez a gyerekes külsőhöz zöldesbarna, sűrü feketepillájú vad macskaszeme. Mintha a természet nagy műhelyében a mester, amikor alkotta, karácsonyi babának szánta volna és aztán megunva az egészet, belerakott két tigrisszemet, hogy még érdekesebb legyen a figura, hozzáadott ostobácska kis agyvelőt és nagyon érzékeny, majdnem érzelgős lelket. Valószínűleg sokáig gondolkozott, hogy babatesttel, tigrisszemmel buta aggyal és finom lélekkel hol lehet az ember a legboldogabb... és hosszú habozás után Mayát embernek teremtette. Embernek, ez túlzás, nőnek ... Maya, polgári neve Magda és története van, mert már egy divat ebben a pensióban, hogy a hosszabb ideig ittlakóknak megvan a maguk „története“. És ezek a történetek rendszerint, bármennyire megrázóan hatnak első elmondásra, végül szörnyű sablonosak ... Magának is ilyen a története. Sárkány Magduska egy terézvárosi mellékutcában látta meg a napvilágot s amint kicsit felcseperedett, megtudta a nagy igazságot, hogy szép. Ezt a felfedezést a nagy, sivár bérház lakói közölték vele, s különösen egy híres író, aki ugyanazon az emeleten lakott, rajongott Magduskáért, még verset is írt róla. Persze, amolyan írói dicsérettel, s valójában sértőn, hogy „Szép kis maszatos lány, ha rámveti szemét a liftben, os ebben a szemben benne perzsel minden eljövendő nőiessége, vad ígérete...“ és még nagyon sok sor van a versben és mindegyik legalább ilyen hosszú és ilyen ostoba, de Maya mágis büszke rá, s a szekrényében a kombinét alatt őrzi. Ez a felfedezés természetesen elkülönítette a családjától. A családja szokványos „földhöz ragadt szegény, de tisztességes család“, apja hivatalnok négy gyerekkel, sovány, beteges, fonnyadt anya, két apró udvari szoba, amelyben elfér egy egész életre való szerencsétlenség és reménytelenség ... Magduska volt a legkisebb, szép és kecses, neki mindig mindenből a legszebb és legjobb jutott. Már tízéves korában filmszínésznő akar lenni és negyedik polgári után be is íratták egy magán színésziskolába. Ott kallódott három évig minden látható eredmény nélkül, mert kevés tehetségtelenebb teremtés volt Mayánál. Végre tizennyolc éves korában elérte legalább azt a fokot, amit tehetségtelen színésznők is elérnek: megismerkedett a „Szerelemmel“... A szerelmet Maya esetében dr. gallai Gallay István ügyvéd úrnak hívták. (Így mondja Maya, ha nagyon szerelmes, vagy nagyon elkeseredett. Sajnos, az utóbbi ok miatt gyakrabban sikoltozza végig a pensiót Pista nevével.) Tehát gallai Gallay István úr a megismerkedés után pár héttel feleségül akarta venni Mayát és csak válópere lezajlását várta. Miután a házassági szándék komoly volt az úriemberben és mert Maya érzelgős kis szívében hirtelen kivirágzott a szenvedélyes szerelem, semmi akadályát sem látták annak, hogy megkezdjék illegitim házaséletüket. Otthon megneszelték a dolgot, bár nem szóltak, túlságosan tisztelték a torpedóautója, már nem fiatal, de jólkereső ügyvéd urat, enyhe jeleneteket rendeztek Mayának, ha éjjelente hazajött. Végre Maya megunta a dolgot, zokogva könyörgött Pistának, hogy vigye el hazulról. A férfi ebben az időben talán csakugyan szerette a lányt, felelősnek is érezte magát a tizennyolcéves gyerekért, akit ő indított el egy utón és engedett kérésének. Albérletek hosszú sora után jutott el Maya a Családi pensióba, ahol majdnem egy éve lakik már. Három év óta folyik a szerelem, viharokkal és szakítások hosszú sorával, öngyilkossági és gyilkossági jelenetekkel tarkítva, mert a férfi — noha már elvált — még mindig nem óhajtja a házaság rózsaláncát magára venni. Reménytelen, halálraítélt és nagyon fájdalmas ez a szerelem, de a legfájdalmasabb benne, hogy az a törékeny, szőke gyerek, ez az édes, meghatóan ostoba Maya csakugyan szereti a férfit. Szereti a nőknek örökös, az „elsőhöz“ való buta ragaszkodásával, miatta és érte éli az életet. Naphosszat otthon ül piros pongyolában, hattyúprémes papucccsal, szőke, félhosszú haját egy csontabroncccsal hátrasimítva és telefont vár. Olyan makacsul, olyan halálraszánt kétségbeeséssel várja a telefont, ahogyan csak nők tudnak várni. És ahányszor felbug élesen, gúnyos-sértően a készülék, mást keresve, Maya szeméből megindulnak a könnyek és folynak végig puha, finom kis arcán, sorban egymásután. No igen, Maya ostoba, meglehetősen ostoba, mindössze négy polgárit végzett szegényke. Éva viszont okos, műveit és mint ahogy hivatalosan mondják: egyetemi végzettsége, sőt doktorátusa van. Idősebb is Mayánál, huszonhat esztendős, értelemben intellektusban, származásban, modorban, felfogásban a társadalom másik pólusán helyezkedik el. Csak egyben hasonlít hozzá. Hogy ugyanolyan, gondolkodás nélkül pazarolja el mindenét a szerelemre, mint Maya. Ez a magas, nyugodt mozdulatú, szabályos arcélű lány, aki fehér köpenyben, hűvös komolyságot árasztva magából dolgozik a könyvtárban, ugyanolyan kétségbeesett és reménytelen makacssággal tette fel mindenét egy szerelemre, mint Maya. Mert Évának is „története“ van. Szülei vidéken laknak, ánizsillatú, leeresztett faredő- PÉCSI NAPLÓ DEZSÖNÉ A MINISZTERELNÖKSÉGEN Budapest, máj 19. Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége május 19-én, szerdán délután 13 óra 30-kor a miniszterelnökségen dezsönét adott Ciano gróf olasz külügyminiszter, valamint az őfelségeik III. Viktor Emánuel Olaszország királya és Etiópia császára és Eléna Olaszország királynéja és Etiópia császárnéja kíséretét képező személyiségek, az olasz külügyminiszter kísérete. 1937. május 20. Joghurt kapható már OMTK pécsi tejcsarnokában, valamint a budapesti olasz követség tagjainak tiszteletére. (Folytatás az 5. oldalon.) Az angol sajtó megbélyegzi a romániai kisebbségek elleni határozatokat London, máj 19. Az angol sajtó a komoly megütközés hangján tárgyalja a román szellemi , foglalkozásúak szövetségének határozatát, amely páratlanul drasztikus megtorló intézkedéseket sürget a Romániában élő összes kisebbségek ellen. Megállapítják az angol lapok, hogy a követelés teljesítése esetén a magyarok, németek, egyéb kisebbségiek és a zsidók nem lehetnének Romániában orvosok, ügyvédek, mérnökök, gyógyszerészek, tanítók, tanárok, tudósok, művés sszek, nem járhatnának iskolába, elveszítenék okleveleiket, sőt állampolgárságukat és vagyonukat is. A Times szerint a határozat a román alkotmányba ütközik, amely egyenlő jogokat biztosít az összes állampolgároknak faj- és valláskülönbség nélkül. A jobboldal egyik pártja mozgalmat indít az alkotmány megváltoztatása érdekében. Mérvadó körök állítása szerint ez a Tatarescu kabinetjét követő kormány feladata lesz. tiszteletbeli tagjává választotta a Pécsi Képzőművészek és Társasága Jlakay Isivárt polgármestert Pécs, máj. 19. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága f. hó 18-án tartotta 1936. évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen választotta a társaság tiszteletbeli tagjává Makay Istvánt Pécs szab. kir. város polgármesterét. A közgyűlésen tisztújítás is volt és elnökké Török Lajos m. kir. rendőrfőtanácsost, alelnökké Sikorszky Zsolnay Miklós gyárost, titkárrá Klug György festőművészt, pénztárossá Borsai Árpád rendőrségi pénztárost, ellenőrzé Miklóssi Gyula festőművészt és műtárossá Kálmándi Papp László festőművészt választották meg, ismét három évre. A közgyűlés letárgyalta a múlt évi zárszámadást s a folyó évi költségvetést s ennek során 200 pengőt szavazott meg, hogy azért a tavaszi kiálításon műveket vásároljanak, melyeket az egyesület pártoló tagjai között sorsolnak ki. Felterjesztést