Pécsi Napló, 1937. július (46. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
, о. kir. vár Xi»* ■ a t.ala 146. siám. Ara 12 fill. 1937. julius 1. Szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Bserk. tel. : 21-09 — Kiadóhivatali tel.: 20-27 ■ш———a——wiii ii 1 'г'Гп пниí FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postát egy hónapra 2 P 501, egy negyedévre 7 P 501 Egyes szám ára 12 fill. — 16 oldalas 20 fill A Zsolnay név már évtizedek óta dominálja ennek a városnak légkörét. A legnemesebb értelemben a polgári erények megtestesítését jelenti számunkra. Ezen felül azonban azt a világhírnevet is, amit a név viselője, boldog emlékű Zsolnay Vilmos kitartó munkája és alkotó zseniálítása révén Pécs városának ajándékozott. Ez a név sokra kötelezett. Többre,mint amennyit a város déli kapujában álló és Pécs lakosságának el nem múló hálájáról tanúskodó, nemes művészettel megteremtett s némaságában is beszédes, szép szobormű kifejez. Ezt érzi minden itt született és idővel idegyökerezett pécsi. Ezért a csaknem négy évtizedes serlegünnepély évente visszatérő, kiemelkedő alkalma az emlékezésnek s ezért a mind markánsabbá domborodó Zsolnay-kultusz, mely szoborral, serleggel elválaszthatatlanul összeforrva, polgáriasultságunknak azt a mély és tiszta tavát adja, amiből minden idők viszontagságaiban bőven meríthetünk, abból a szellemből, amit Zsolnay Vilmos kivételes egyénisége testesített meg számunkra jobb időkben s hagyott örökül nekünk a nehézsúlyú esztendők járásának időszakára. A zseniális apának, aki alkotások terén élte ki teremtő erejét,nem kisebb fia volt Miklós, aki örökbe kapott adottságait éppen úgy valamennyiünk, városunk javára értékesítette, mint atyja, amikor annak művészi termékei számára a szélrózsa minden irányában, a világ minden tájékán piacot keresett és talált s ezzel a magyar Zsolnay-gyártmányokat világmárkákká avatta. A szívós kitartás mellé, mellyel ezt a csodát művelte, nem kevesebb érzék, hozzáértés is kellett. Együttesen az, amit azon idők legmodernebb kereskedelmi szellemének mondhattunk. A teremtő, alkotó zseni a piactalálás és értékesítés zsenialitásával így egészítették ki egymást s így lettek a nagyapa és nem kisebb fia egyekké abban, ami saját nimbuszukon kívül Pécs jelentőségét, nevét-hírét megnövelte s a kontinensen túl is ismertté, becsültté tette. A Zsolnay-ház történetét ismerők jól tudják ezt. Méltányolják is abban, hogy Zsolnay Miklós korai halála óta apát és fiát mind gyakrabban együtt emlegetik. Jó sok esztendeje már, hogy a Vilmos nevére alapított serleg ünnepélye sem folyik le anélkül, hogy Miklós érdemeiről is ne történjék megemlékezés. Mindez azonban kevés azoknak az érdemeknek megörökítésére, melyekkel Zsolnay Miklós atyja mellé írta nevét a város analeseibe. Tudja ezt a hivatalos város maga is és a törvényhatósági bizottság csütörtöki közgyűlése elé javaslatot terjeszt Zsolnay Miklós tevékeny élete számára állítandó emlék tárgyában. Eddig rendben találjuk a város szándékát, mely osztatlanul találkozik polgárságának azzal az óhajával, akaratával, hogy fiai egyik legnagyobbikának elmúlásba hanyatlott életét ne csak annak az útnak emléke jelölje, melyen az nagy céljai eléréséért haladt s nevét ne csupán azok az eredmények hirdessék, amiket elért. Ám a méltó megörökítés eszközéül túlságosan kicsinyeljük azt az összeget, amit a város erre előirányzott. Élő ember megbecsülése sokféle lehet s mindegyik jól szolgálhatja a célt. Olyan valakié azonban, aki már eltávozott közülünk s éppen ezért emberi nagyságát még az a misztikum is növeli, ami megdicsőült személye köré fonódott, csak olyan szabad, hogy legyen, amely legalább közelítő arányban áll való érdemeivel, azok nagyságával és értékével, mert az emlék kettős értelmű. Elsősorban: annak adózik, akit holta után is megbecsülés illet. Másodsorban: a jelen háláját dokumentálja, nem a jelenben élő kortársaknak, hanem példaadásul az eljövendő generációknak. Ha Zsolnay Miklósnak adózni akarunk, álljon ez arányban iránta való tartozásunkkal. Ha pedig a hála kapcsán emberi kiválóságait is ki akarjuk hangsúlyozni s követendő példaként állítani, úgy az emlék monumentális kell hogy legyen, mert hosszú évtizedekre, évszázadokra szól. Ilyenre — sajnos — hatezer pengő, egy csepp a tengerbe. Éppen ezért helyénvaló lenne, ha a város az emlékre szánt összeget a többszörösére emelné, megfelelő kiegészítését pedig a társadalomra bízná. Ez volna egyetlen lehetősége, hogy Zsolnay Vilmos imponáló szoborműve mellett Zsolnay Miklós emlékét is méltó alkotás hirdesse.. ECKHARDT TIBOR: „A diktatúra leghatásosabb ellenszere az alkotmányos királyság"* A kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslat a Ház közjogi bizottsága előtt Budapest, jún. 30. A képviselőház közjogi bizottsága ma délelőtt megkezdte a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló javaslat tárgyalását. Ángyán Béla előadó ismertette a javaslatot, majd Rassay Károly szólalt fel. Hangoztatta, hogy elfogadja a javaslatot azért, mert a legfőbb alkotmányjogi szempontokat megvédi és figyelembe veszi. Rassay Károly ezután kérte, hogy az indokolásban minden céltudatosság nélkül többször előforduló „a királyi szék betöltéséig“ kifejezést mellőzzék és az 1920:1. t. 2.-ben alkalmazott szóhasználatot tegyék. Második megjegyzése szintén a megokolásra vonatkozik és pedig annak arra a részére, amely a törvényszentesítés jogára tér ki. Györki Imre időszerűnek tartaná, hogy most, amikor ezt a javaslatot a képviselőház elé terjesztik, az államfői hatalom kérdését ne ideiglenesen rendezzék, hanem térjenek rá a végleges rendezésre. A javaslatnak azt a részét, amely az államfő utódajánlási jogáról szól,, nem tartja szerencsésnek, mert szerinte ez a jog az országgyűlést illeti meg. Az országgyűlés joga mellett természetesen elismeri az államfő utódajánlási, vagy utódkijelölési jogát, amelyet azonban nem kell írott törvénnyel szabályozni. A törvényjavaslat hibájának tartja, hogy nincs meghatározva az államfői hatalom gyakorlásának ideje. Helyes volna ezt 10 évben megállapítani. A törvényjavaslatot nem fogadta el. A vita következő szónoka Eckhardt Tibor volt, aki a javaslatot elfogadta. örül annak, hogy közjogi rendszerünkben lévő komoly veszélyeket és igazságtalanságokat küszöbölnek ki ezzel a javaslattal. Az az álláspontja, hogyha a képviselőházat és a felsőházat megerősítik és ha az államfő hatalmát is kiterjesztik, akkor az egész nemzet és a nemzet törvényhozása nyer súlyban, erőben és jelentőségben, örömmel látja, hogy a javaslat megszerkesztésénél érvényesült az az egyedül helyes parlamentáris felfogás, amely arra törekszik, hogy a nemzet nagy, sorsdöntő kérdéseiben lehetőleg közmegelégedéssel és egészséges közvélemény kialakításával iparkodik kölcsönös megállapodásra jutni. Györki Imre beszédében felmerült az a kérdés, hogy nem volna-e szükséges véglegesen rendezni az államfői hatalom ügyét. Ezt semmiképpen sem tartaná megfelelőnek. A diktatúrának nincs hatásosabb ellenszere, mint az alkotmányos királyság és nemcsak, hogy nem áll szemben a királyság és a demokrácia, hanem a mai idők gyakorlati példái szerint a királyság bizonyult sokkal ellenállóbbnak a diktatúrával szemben, mint bármiféle más forma. Eckhardt Tibor a királyság intézményét változatlanul fenntartandónak véli, sőt nemcsak, hogy fenntartandónak, hanem minden körülmények között helyreállítandónak a maga idejében. A törvényjavaslat tulajdonképpen két kérdést szabályoz, az egyik a kormányzói jogkör kiterjesztése, a másik a kormányzó felelősségrevonásának megszüntetését. Beszélnie kell még az országtanács megszervezéséről. Az országtanácsnak, ennek az intézménynek hiányát régtől fogva érezte az ország és érezték sokan ebben az országban. A javaslatot örömmel elfogadta. Ernszt Sándor, a követkző szónok bejelentette, hogy pártja nevében elfogadja a javaslatot. Csoór Lajos és Rupert Rezső szólaltak fel ezután, majd Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Kijelenti, hogy nincsen kapcsolat a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslat, valamint a felsőházi és választójogi reform között. Köszönetet mondott Rassay Károlynak értékes felszólalásáért és azt hiszi, hogy Rassay egyes megjegyzései a felvilágítások után elesnek. Az igazságügyminiszter ezután megállapította, hogy az egész javaslatnak a legnehezebb, szabályozásra váró pontja az volt, hogy mi tör.