Pécsi Napló, 1938. május (47. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

2. oldal, PÉCSI NAPLÓ 1938. május 1. Szemüveget kell venni? _____akkor Éden Drogériába kell menni! Benes lemondása küszöbön áll Az angol sajtó további engedményeket segzet — Csehország megsegítésért szó sem lehet London, ápr. 30. Az angol-francia minisz­teri tanácskozások befejezése után az angol közvélemény figyelme elsősorban a csehszlovák kérdésre irányul. Mint ismeretes, a tanácsko­zások során az angol és francia kormány ab­ban állapodott meg, hogy a csehszlovák kérdés­ben egységesen lép fel közvetítő tárgyalások megindítása érdekében. Az angol sajtó továbbra is igen súlyosnak látja ezt a problémát és van­nak lapok, amelyek következtetéseikben odáig mennek, hogy az áthidalhatatlan politikai ne­hézségekre való tekintettel Benes köztársasági elnöknek le kell mon­dania. Az angol sajtó úgy látja, hogy Francia­­ország és Anglia talán már május első hetében akcióba lépnek, hogy a közvetítő tárgyalásokat létrehozzák. London, ápr. 30. Az angol lapok elárulják, hogy az angol-francia miniszteri tanácskozá­son még egy közvetítési kísérletet határoztak­­ el a legsúlyosabb európai probléma, a cseh ki­­s­­ebbségi kérdés megoldása érdekében. A leg­több lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Franciaország Prágát közelíti meg kölcsönös engedékenységet ajánlva. A „Daily Express“ rendkívül erélyes hangú vezércikkben hangoztatja, hogy Csehország megsegítéséről szó sem lehet, történjék bármi, akár bevonulnak a néme­tek Csehországba, akár nem, akár védekezik a cseh hadsereg, akár eldobálja fegyvereit. Az egész vita nem az angol biro­dalom ügye, nem és ezerszer nem! Az új en­tente cordiale legfeljebb csak annyit jelent, hogy Anglia megvédi Franciaországot a francia terület elleni vétlen támadástól, de soha semmi körülmények között nem védi meg Csehországot sem vétlen, sem egyéb támadások ellen. Cower és képviselőtársai a magyarok lakta területek visszaadását követelik London, ápr. 30. Sir Robert Gower, az alsóház középeurópai csoportjának alapítója, tizenhat képviselőtársával együtt nyílt levelet intézett a Times szerkesztőjéhez Magyarország függetlenségéről. A levél szerint a közép- és keleteurópai államok nem akarnak teljesen a német szférá­hoz csatlakozni. Magyarország meg akarja tar­tani önkormányzatát és függetlenségét, de he­ves nemzeti szocialista hadjárat színtere. A levél hangoztatja, hogy egyetlen nemzet sem szenvedett annyit a háború után kötött szerződések következtében, mint a magyar. Magyarország nagyobb részét felosztották el­lenségei között, nemzeti és gazdasági érdekei­nek legcsekélyebb figyelembevétele nélkül. Európának elsősorban Csehszlovákiának, na­gyon fontos érdeke, hogy a jelenlegi lehetetlen helyzetet a trianoni szerződés területi hatá­­rozmányainak olyan felülvizsgálásával szüntes­­­ sék meg, amelynek következtében visszaadják Magyarországnak lényegileg . A PÉCSI NAPLÓ REGÉNYE Tarzan az aranyvárosban Irta: E. R. BURROUGHS. Fordította: VAS GÁBOR. (30) — Már jönnek — kiáltott Phobeg. — Kicsoda? — kérdezte Tarzan. — A királynő és az oroszlánemberek — felelte ellenfele. — Kik azok az oroszlánemberek — kérdezte Tarzan. — A nemesek — magyarázta Phobeg. — Csak a régi nemesek tagjai az oroszlán­törzsnek, ezért mi oroszlánembereknek nevezzük őket. Eroth nemes, mert Nemone nemessé tette, de nem oroszlánember, mert nem született nemesnek. — Eleget is mérgelődik miatta — szólt közbe az egyik őr. — A jobb szemét odaadná, ha orosz­lánember lehetne — mondta Phobeg. — Most már késő — jegyezte meg az őr — választotta volna meg jobban a szü­leit. — Ő azt állítja, hogy nemes apja volt — magyarázta Phobeg, — de az anyja ta­gadja. Egy másik őr felnevetett. — Nemes fia! Ismerem az öreg Tib­­dost, Eroth anyjának férjét. Jól ismerem! Az oroszlánok ketrecét söpri a tenyész­telepen. Eroth szakasztott mása. Még, hogy­­ nemes fia! — Sakál fia — dörmögte Phobeg. —­­ Szívesebben őt ölném meg, mint ezt a sze-­­­gény fickót itt. — Sajnálod? — kérdezte az őr. — Igen, egy keveset — felelte — Nem rossz fiú, semmi kifogásom sincs ellene, csak hogy buta. A legegyszerűbb dolgokat sem érti meg. Képtelen felfogni, hogy én vagyok a legerősebb ember Catrinéban, hogy ma délután meg fogom ölni, hacsak nem kerül ránk még előbb a sor s meg nem ölöm még délelőtt. — Honnét tudod, hogy nem érti meg ezt? — kérdezte az őr. — Mert a félelemnek semmi jelét se adta. — Talán nem hiszi, hogy megölöd. — Hiszen ez is mutathatná, hogy mi­lyen buta, de akár buta, akár nem meg fo­gom ölni. Addig csavarom majd a nyakát, míg el nem törik. Alig várom már, hogy rátehessem a kezem, semmit sem szeretek annyira, mint egy embert másvilágra kül­deni. Ez jobb, mint asszonyokat szeretni. — A franciáknak van erre egy szavuk — mondotta Tarzan. — Nem értem, hogy mit mondasz — csodálkozot Phobeg. — Csöppet sem csodálom, hogy nem érted. — Már megint! — kiáltott Phobeg. — Hát ennek mi értelme van? Nem mondtam hülye?! Most már egész közel volt a dobper­gés és a trombitaszó, a zenészek a lépcsőn !....... —H, imiBMMWMMMWIIIinM IHM« ■'!—I »■WMMWW.TMMIWBWfli' lementek az arénába. Ezrével tódult nyo­mukban a nép s most már minden ülőhe­lyet elfoglaltak körül-körül. — A zenekar mögött egy csapat ka­tona lépett, színes zászlók lengtek lánd­zsáikon. Szép kép volt ez, de mennyivel különb, ami utánuk következett. Néhány lépésnyire utánuk aranyszekér jött, amelyet négy sörényes oroszlán hú­zott, akiket Nemone, a királynő hajtott. Az aranyszekér mindkét oldalán hat ra­gyogó nemes lépdelt, hátulról pedig egy hatalmas fekete rabszolga nagy vörös er­nyőt tartott a királynő fölé. Mikor megjelent a királyi menet, az emberek fölé L. . , majd térdenállva üdvö­zölték uralkodójukat, s harsogva megélje­nezték. Nemone szekere után újabb csapat katona jött, ezek után pedig pompásan díszített faszekereken egy-egy nemes haj­tott két-két oroszlánt. Utánuk egy csapat nemes gyalog, majd még egy csapat katona zárta le a menetet. A menet körüljárta az arénát. Most Nemone leszállt szekeréről és a lépcsőn felment páholyába, a nép éljenzése köz­ben, a nemesek szekerei az aréna közepén álltak meg, a királyi gárda az aréna bejára­tánál helyezkedett el s a nemesek elfoglal­ták helyüket páholyaikban. Most egy csomó verseny következett, tőrvívás, lándzsavívás, birkózás, verseny­­futás. Minden számnál fogadások történ­tek,, a közönség kiáltozott, biztatta a ver­senyzőket, neve ett és tapsolt. (Folyt. köv.) magyarok lakta egykori területeit. E cél elérése végett megegyezést kell létre­hozni a kisantantállamok és Magyarország kö­zött. Magyarország a háború óta a nemzetközi viszonylatok tekintetében mintaszerűen visel­kedett, bár súlyos sérelmeket szenvedett és nagyon sajnálatos volna, ha a magyar népet a kétségbeesés arra kényszerítené, hogy — bár nem szívesen — Németországhoz forduljon abban a reményben, hogy csak ilyen módon érheti el kétségkívül jogos követeléseinek tel­jesítését. A LONDONI ÉRTEKEZLET HÁROM FONTOS PONTJA London, ápr. 30. A teljes sikerrel végző­dött londoni értekezletnek magyar szempont­ból legfontosabb eredményeit így lehet össze­foglalni: 1. A két nagy demokrácia azonnali gaz­dasági segítséget ígér a dunai államoknak. 2. A csehszlovák kérdésben London Ber­linben, Párizs Prágában közvetítést kísérel meg. 3. Anglia nem vállal újabb kötelezettséget de kijelentette, hogy minden középeurópai fegyveres bonyodalomba azonnal kénytelen volna Franciaország mellett beavatkozni. A két nagyhatalom fokozott diplomáciai tevékenysége, mely előreveti árnyékát, a fe­szültség enyhítésével kecsegtet. Erre vall az a körülmény is, hogy Róma örömmel üdvözli az angol-francia szövetséget és attól kedvező ha­tást remél a folyamatban levő francia-olasz tárgyalásokra is. Saját készítményű tavaszi ballon és vízmentes kabátok, öltönyök nagy választékban PILL ÖDÖN Pécs, Széchenyi-tér 18. Csonka-Magyarország legnagyobb mérték­­ szerinti férfiszabó üzeme Takarékosság tagja. "e—KWI>K!BraiWBliauil—M|111111'111 "nrNaMBnMHgFinaJ?

Next