Pécsi Napló, 1938. június (47. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
2. oldal, 1938 június 1. PÉCSI NAPLÓ A nemzet fejlődését és gyarapodását a belső békével szolgálhatjuk — mondotta az igazságügyminiszter Budapest, máj. 31. A képviselőház mai ülését féltízkor nyitotta meg Lányi Márton alelnök. Bejelentette, hogy a felsőház letárgyalta és elfogadta a gazdasági rend egyensúlyának biztosításáról és a társadalmi rend biztosításáról szóló törvényjavaslatokat, amelyeket további alkotmányos intézkedések megtétele érdekében a miniszterelnökhöz tettek át. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt ezután a költségvetési vitában elhangzott felszólalásokra. Elismeréssel szólt a magasnívójú vitáról, majd azt fejtegette, hogy a világpolitikai helyzetben bekövetkezett változások bizonyos kihatást gyakorolnak az állami bevételek alakulására. Rámutatott arra, hogy az elmúlt április hónapban már mutatkozott bizonyos visszaesés a forgalmi adónál és a vámoknál.. A múlt év áprilisában az állami bevételek 58.5 millió pengőre rúgtak, az idei áprilisban 60.5 millió pengőre, tehát az események ellenére is javulás jelentkezett. A bevételekre tehát számítani lehet és kieséstől nem kell tartani. Ezzel egyidejűleg olyan politikát akar a kormány folytatni, ami a polgárság életlehetőségeinek könnyítésére és keresetének emelésére vezet. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fokozását minden eszközzel biztosítani kell. Ennek előfeltétele, hogy a mezőgazdasági termények megfelelő árait fenntartsák, ugyanakkor pedig a mezőgazdasági üzemanyagok árát olcsóbbítsák. Célja a kormánynak az is, hogy minél több egyedet juttasson önálló mezőgazdasági tevékenységhez. Fontos gazdasági program az iparfejlesztés is és ebben a vonatkozásban elsősorban a hazai nyersanyagokkal dolgozó iparágak jönnek számításba. Az ifjúság elhelyezése érdekében 1684 új állást szervezett a kormány, ez azonban nem elég és a Nemzeti önállósítási Alap továbbra is mindent elkövet, hogy új egzisztenciáknak nyújtson biztos alapot. A HONVÉDELEM FEJLESZTÉSE Elmondota továbbá, hogy a költségvetés most 155 milliót fordít honvédelmi célokra és hangoztatta, hogy ez a költségvetési tétel a jövőben szakadatlanul emelkedni fog. (Helyeslés.) Sokan sürgették a földbirtokpolitika erőteljesebb rendezését: az elmúlt másfél év alatt 60.000 hold nyert kiosztást és a kormány mindent elkövet a telepítés gyorsítására. A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy rendelettervezetet terjeszt a 33-as bizottság elé, hogy meggyorsítsák a gazdavédelmi rendszer lebonyolítási akcióját. A rendelettervezet szerint a tíz-húsz-ötven holdas birtokoknál is átváltoztatnák a jelenlegi terheket hosszúlejáratú kölcsönökké. Az ezer holdon felüli birtokok védettségének megszüntetése elég gyors tempóban halad és a felső határt most már egész ötszáz holdig szeretnék leszorítani. Ezen kívül a jövőben a kataszteri tiszta jövedelem húsz-huszonkétszeres mértékben megterhelt birtokok is kikerülnek a védettség alól. — Teljes tudatában vagyok annak, — mondotta Reményi-Schneller Lajos, hogy a tisztviselők mily nehéz sorban élnek. Igyekszünk segíteni rajtuk ott, ahol lehet és amint a költségvetés megengedi, ebben az irányban is további lépések következnek. Ismertete a tisztviselők helyzetének megjavítására szolgáló elgondolást, amely egyfelől adómérséklésben, másfelől életnívóemelésben fogja szolgálni a családvédelem gondolatát, amelyet a miniszterelnök is programjának középpontjába helyezett. Reményi-Schneller Lajos beszéde után a Ház elutasította Homonnay Tivadar tizenöt határozati javaslatát, majd az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. A PÉCSI NAPLÓ REGÉNYE Tarzan az aranyvárosban Irta: E. R. BURROUGHS. Fordította: VAS GÁBOR. XIII. Gyilkosság az éjszakában. Egy nagy oroszlán lépkedett csendesen Kaffa partján. Mintha nyomot követett volna, pedig a nagy záporeső, amely befejezte az esős évszakot, rég elmosta a nyomot. Mit keresett itt? Mi hajtotta ide, erre a hosszú, nehéz útra? Kellett neki mennie? Mit keresett? Kit keresett? Csak ő tudta, Numa, az oroszlán, az állatok királya. Eroth dühösen és vigasztalanul sétált fel és alá szállásán. A padon kinyújtott lábbal Xerstle ült, gondolataiba mélyedve. Mind a kettőnek meg volt az oka a szomorúságra. Ha Eroth végkép kiesik a királynő kegyeiből, kétségkívül Xerstlet is magával rántja bukásában. — Valamit tenni kell — mondotta Xerstle. — Találkoztam Nduzával és Thomassal, megígérték, hogy ők is segítenek. Hiszen őket ép annyira érinti a csapás, mint minket. De úgy látszik Nemone szerelmes ebbe az idegenbe. Még Nduza sem látta ilyen szerelmesnek, pedig ő csak jól ismeri. Még ő is úgy érzi, hogy most nem tudja majd a királynőt lebeszélni őrült szerelméről. Pedig senki sem ismeri jobban Nemonét Nduzánál, s mondhatom neked Xerstle, az öreg boszorkány nagyon be van ijedve. Nemone gyűlöli őt, s ha most az útjában áll, a királynő könynyen leküzdheti eddigi nagy félelmét, kezet emelhet rá. Legalább is Nduza fél ettől. S képzelheted mennyire fél az öreg Thomas. Nduza nélkül elveszett ember, mert Nemone csak Nduza követelésére tűri őt. De valamit mégis kell találnunk, mondta Xerstle. — Semmit sem találhatunk addig, amíg az a fickó, Tarzan elcsavarhatja Nemone fejét — felelte Eroth. Hiszen még csak le se térdel előtte, úgy beszél hozzá, mintha szolgálója volna. Thoos sörényére, azt hiszem, még azt is eltűrné tőle, hogy megverje. — Van rá egy mód, hogy megszabaduljunk tőle — mondta Xerstle és suttogóra változtatta a hangját. — Figyelj csak — és elmagyarázta tervét. Eroth kíváncsian hallgatta. Most egy Szolgáló jött ki Xerstle hálószobájából, átment a szobán, ahol ők beszélgettek, kiment a folyosóra, de Eroth és Xerstle annyira elmélyedtek beszélgetésükben, hogy nem vették észre. Gemnon és Tarzan most együtt vacsoráztak, mert egyiküknek sem volt kedve a többi nemessel együtt enni. Walthor már aludt a hálószobában és kérte, hogy reggelig ne zavarják. — Ha végleg elejtette majd Erothot, akkor megváltoznak majd a dolgok — mondotta Gemnon, — kedvedben fog járni, elhalmoz majd figyelmességekkel és lesni fogja minden kívánságodat. — Azt már nem — mondta a majomember. — Miért nem? — kérdezte a társa. — Nemone bolondul szerelmes beléd. Mindent, de mindent megtenne érted. Barátom, ha akarod ujjad körül forgathatod. — De nem akarom. Nemone lehet bo- I lond, de én nem vagyok az. És még ha bele is bolondulnék, még akkor sem egyeznék bele, hogy Eroth helyébe lépjek. Még a gondolata is undorító. Beszéljünk valami másról. — Jól van — egyezett bele Gemnon mosolyogva. — Néha azt hiszem, hogy bolond vagy, de el kell ismernem, hogy csodálom bátorságodat és okosságodat. És most beszéljünk valami mulatságosabbról. Valami nagyon mulatságosról. Ma este elviszlek valahová. Catrine legszebb leányához viszlek. — Hát azt hittem, hogy Catrineban nem lehet a királynőnél szebb nő — mondotta Tarzan. — Nem lehetne, ha Nemone tudna róla, sohasem látta ezt a lányt és Thoos adja, hogy sohasem is lássa. Nagyon aggódsz érte — jegyezte meg mosolyogva a majomember. — Szeretjük egymást — mondotta Gemnon egyszerűen. — És Nemone sohase látta? Csodálom ezt, hiszen Catrine nem nagy és ha a lány a te osztályodból való, más nemesnek is ismernie kellene. Az ember azt hinné, hogy az ilyesmi gyorsan a királynő fülébe jut. (Folyt. köv.) (48) Az igazságügyi tárca költségvetési vitája Krüger Aladár előadó ismertette az igazság- ügyi tárca költségvetését. Bejelentette, hogy előkészítés alatt áll a magzatelhajtásnak a mainál jóval szigorúbb megtorlása. Közölte azt is, hogy gyűjtik az adatokat a sajtójogra vonatkozó rendelkezések újabb átdolgozása érdekében. Dulin Jenő alacsonynak tartja a bírói és ügyészi létszámot, amellett előmenetelük nincs biztosítva. Megfelelő intézkedésekre van szükség, hogy a bírói létszámot sürgősen szapo r férmálásra Bálint Istvánnal srn,s zíthassák. Ezután a rehabilitáció kérdésének megoldását sürgette: lehetetlen eset, — mondotta — hogy apró-cseprő bűnök miatt valaki élete végéig büntetett előéletű maradjon. Petró Kálmán az ügyvédi nyugdíj és gyámintézet kérdésével foglalkozott. Györki Imre szintén a rehabilitációs javasalat előkészítését sürgette. A Pesti Napló 30 napos betiltását egy sajtóhiba, vagy rosszul értelmezett mondat miatt, túl szigorúnak tartja. Végül a bírósági épületek tatarozását sürgette. Vitéz Balogh Gábor arról beszélt, hogy a bíráskodásnál a szociális szempontoknak kell érvényesülniök. A széles néprétegek érdekeit