Pécsi Napló, 1938. június (47. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

2. oldal, 1938 június 1. PÉCSI NAPLÓ A nemzet fejlődését és gyarapodását a belső békével szolgálhatjuk — mondotta az igazságügyminiszter Budapest, máj. 31. A képviselőház mai ülését féltízkor nyitotta meg Lányi Márton alelnök. Bejelentette, hogy a felsőház letár­gyalta és elfogadta a gazdasági rend egyen­súlyának biztosításáról és a társadalmi rend biztosításáról szóló törvényjavaslatokat, ame­lyeket további alkotmányos intézkedések meg­tétele érdekében a miniszterelnökhöz tettek át. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter válaszolt ezután a költségvetési vitában el­hangzott felszólalásokra. Elismeréssel szólt a magasnívójú vitáról, majd azt fejtegette, hogy a világpolitikai helyzetben bekövetkezett vál­tozások bizonyos kihatást gyakorolnak az állami bevételek alakulására. Rámutatott arra, hogy az elmúlt április hónapban már mutat­kozott bizonyos visszaesés a forgalmi adónál és a vámoknál.. A múlt év áprilisában az ál­lami bevételek 58.5 millió pengőre rúgtak, az idei áprilisban 60.5 millió pengőre, tehát az események ellenére is javulás jelent­kezett. A bevételekre tehát számítani lehet és kiesés­től nem kell tartani. Ezzel egyidejűleg olyan politikát akar a kormány folytatni, ami a polgárság életlehetőségeinek könnyí­tésére és keresetének emelésére vezet. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fokozását minden eszközzel biztosítani kell. Ennek előfeltétele, hogy a mezőgazdasági termények megfelelő árait fenntartsák, ugyanakkor pedig a mezőgaz­dasági üzemanyagok árát olcsóbbítsák. Célja a kormánynak az is, hogy minél több egyedet juttasson önálló mező­­gazdasági tevékenységhez. Fontos gazdasági program az iparfejlesztés is és ebben a vonatkozás­ban elsősorban a hazai nyersanyagokkal dolgozó iparágak jönnek számításba. Az ifjúság elhelyezése érdekében 1684 új ál­lást szervezett a kormány, ez azonban nem elég és a Nemzeti önállósítási Alap továbbra is mindent elkövet, hogy új egzisztenciáknak nyújtson biztos alapot. A HONVÉDELEM FEJLESZTÉSE Elmondota továbbá, hogy a költségvetés most 155 milliót fordít hon­védelmi célokra és hangoztatta, hogy ez a költségvetési tétel a jövőben szakadat­lanul emelkedni fog. (Helyeslés.) Sokan sürgették a földbirtokpoli­tika erőteljesebb rendezését: az elmúlt más­fél év alatt 60.000 hold nyert kiosztást és a kormány mindent elkövet a telepítés gyorsítá­sára. A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy rendelettervezetet terjeszt a 33-as bizott­ság elé, hogy meggyorsítsák a gazdavédelmi rendszer le­bonyolítási akcióját. A rendelettervezet szerint a tíz-húsz-ötven holdas birtokoknál is átváltoztatnák a jelen­legi terheket hosszúlejáratú kölcsönökké. Az ezer holdon felüli birtokok védettségének meg­szüntetése elég gyors tempóban halad és a felső határt most már egész ötszáz holdig sze­retnék leszorítani. Ezen kívül a jövőben a ka­taszteri tiszta jövedelem húsz-huszonkétszeres mértékben megterhelt birtokok is kikerülnek a védettség alól. — Teljes tudatában vagyok annak, — mondotta Reményi-Schneller Lajos,­­ hogy a tisztviselők mily nehéz sorban élnek. Igyek­szünk segíteni rajtuk ott, ahol lehet és amint a költségvetés megengedi, ebben az irányban is további lépések következnek. Ismertete a tisztviselők helyzetének meg­javítására szolgáló elgondolást, amely egyfelől adómérséklésben, másfelől élet­nívóemelésben fogja szolgálni a család­­védelem gondolatát, amelyet a miniszterelnök is programjának kö­zéppontjába helyezett. Reményi-Schneller Lajos beszéde után a Ház elutasította Homonnay Tivadar tizenöt határozati javaslatát, majd az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. A PÉCSI NAPLÓ REGÉNYE Tarzan az aranyvárosban Irta: E. R. BURROUGHS. Fordította: VAS GÁBOR. XIII. Gyilkosság az éjszakában. Egy nagy oroszlán lépkedett csendesen Kaffa partján. Mintha nyomot követett volna, pedig a nagy záporeső, amely befe­jezte az esős évszakot, rég elmosta a nyo­mot. Mit keresett itt? Mi hajtotta ide, erre a hosszú, nehéz útra? Kellett neki mennie? Mit keresett? Kit keresett? Csak ő tudta, Numa, az oroszlán, az állatok királya. Eroth dühösen és vigasztalanul sétált fel és alá szállásán. A padon kinyújtott lábbal Xerstle ült, gondolataiba mélyedve. Mind a kettőnek meg volt az oka a szomo­rúságra. Ha Eroth végkép kiesik a királynő kegyeiből, kétségkívül Xerstlet is magával rántja bukásában. — Valamit tenni kell — mondotta Xerstle. — Találkoztam Nduzával és Thomassal, megígérték, hogy ők is segítenek. Hiszen őket ép annyira érinti a csapás, mint minket. De úgy lát­szik Nemone szerelmes ebbe az idegenbe. Még Nduza sem látta ilyen szerelmesnek, pedig ő csak jól ismeri. Még ő is úgy érzi, hogy most nem tudja majd a királynőt le­beszélni őrült szerelméről. Pedig senki sem ismeri jobban Nemonét Nduzánál, s mond­hatom neked Xerstle, az öreg boszorkány nagyon be van ijedve. Nemone gyűlöli őt, s ha most az útjában áll, a királynő köny­­nyen leküzdheti eddigi nagy félelmét, ke­zet emelhet rá. Legalább is Nduza fél ettől. S képzelheted mennyire fél az öreg Tho­­mas. Nduza nélkül elveszett ember, mert Nemone csak Nduza követelésére tűri őt. De valamit mégis kell találnunk, mondta Xerstle. — Semmit sem találhatunk addig, amíg az a fickó, Tarzan elcsavarhatja Nemone fejét — felelte Eroth. Hiszen még csak le se térdel előtte, úgy beszél hozzá, mintha szolgálója volna. Thoos sörényére, azt hi­szem, még azt is eltűrné tőle, hogy meg­verje. — Van rá egy mód, hogy megszabadul­junk tőle — mondta Xerstle és suttogóra változtatta a hangját. — Figyelj csak — és elmagyarázta tervét. Eroth kíváncsian hall­gatta. Most egy Szolgáló jött ki Xerstle hálószobájából, átment a szobán, ahol ők beszélgettek, kiment a folyosóra, de Eroth és Xerstle annyira elmélyedtek beszélgeté­sükben, hogy nem vették észre. Gemnon és Tarzan most együtt va­csoráztak, mert egyiküknek sem volt ked­ve a többi nemessel együtt enni. Walthor­­ már aludt a hálószobában és kérte, hogy reggelig ne zavarják. — Ha végleg elejtette majd Erothot, akkor megváltoznak majd a dolgok — mondotta Gemnon, — ked­vedben fog járni, elhalmoz majd figyelmes­ségekkel és lesni fogja minden kívánsá­godat. — Azt már nem — mondta a majom­ember. — Miért nem? — kérdezte a társa. — Nemone bolondul szerelmes beléd. Min­dent, de mindent megtenne érted. Bará­­­tom, ha akarod ujjad körül forgathatod. — De nem akarom. Nemone lehet bo- I lond, de én nem vagyok az. És még ha bele is bolondulnék, még akkor sem egyeznék bele, hogy Eroth helyébe lépjek. Még a gondolata is undorító. Beszéljünk valami másról. — Jól van — egyezett bele Gemnon mosolyogva. — Néha azt hiszem, hogy bolond vagy, de el kell ismernem, hogy csodálom bátorságodat és okosságodat. És most beszéljünk valami mulatságosabbról. Valami nagyon mulatságosról. Ma este el­viszlek valahová. Catrine legszebb leányá­hoz viszlek. — Hát azt hittem, hogy Catrineban nem lehet a királynőnél szebb nő — mon­dotta Tarzan. — Nem lehetne, ha Nemone tudna róla, sohasem látta ezt a lányt és Thoos adja, hogy sohasem is lássa. Nagyon aggódsz érte — jegyezte meg mosolyogva a majomember. — Szeretjük egymást — mondotta Gemnon egyszerűen. — És Nemone sohase látta? Csodálom ezt, hiszen Catrine nem nagy és ha a lány a te osztályodból való, más nemesnek is ismernie kellene. Az ember azt hinné, hogy az ilyesmi gyorsan a királynő fülébe jut. (Folyt. köv.) (48) Az igazságügyi tárca költségvetési vitája Krüger Aladár előadó ismertette az igazság-­­ ügyi tárca költségvetését. Bejelentette, hogy­­ előkészítés alatt áll a magzatelhajtásnak a mai­nál jóval szigorúbb megtorlása. Közölte azt is, hogy gyűjtik az adatokat a sajtójogra vonatkozó rendelkezések újabb átdolgozása érdekében. Dulin Jenő alacsonynak tartja a bírói és ügyészi létszámot, amellett előmenetelük nincs biztosítva. Megfelelő intézkedésekre van szük­ség, hogy a bírói létszámot sürgősen szapo­­ r férmálásra Bálint Istvánnal s­­r­n,­s­ zí­thassák. Ezután a rehabilitáció kérdésének megol­dását sürgette: lehetetlen eset, — mondotta — hogy apró-cseprő bűnök miatt valaki élete vé­géig büntetett előéletű maradjon. Petró Kálmán az ügyvédi nyugdíj és gyám­intézet kérdésével foglalkozott. Györki Imre szintén a rehabilitációs ja­vasalat előkészítését sürgette. A Pesti Napló 30 napos betiltását egy sajtóhiba, vagy rosszul értelmezett mondat miatt, túl szigorúnak tart­ja. Végül a bírósági épületek tatarozását sür­gette. Vitéz Balogh Gábor arról beszélt, hogy a bíráskodásnál a szociális szempontoknak kell érvényesülniök. A széles néprétegek érdekeit

Next