Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

1939 május 28. PÉCSI NAPLÓ tetben nem román. A Duna másik oldalán te­rül el, lakossága túlnyomórészben bolgár. Ezen­kívül egy kevés tatár és török. Dobrudzsa a jövőben Bulgária és Románia között mindig súlyos szakadékot fog jelenteni. És ez a szaka­dék csak azoknak az érdekeit szolgálja, akik minket mindig csak háborúba akarnak sodorni.“ A cikk a továbbiakban azt mondja még, hogy a románoknak Bulgáriára vonatkozólag sem történelmi, sem hadászati jogaik nincsenek. Ezen elmondottak — melyek mind igazol­ják a román szenátus, kamara és különböző miniszterek egyértelmű állásfoglalását — eléggé mutatják a mai helyzet tarthatatlanságát. Kik képviselték 1848 óta Pécs városát a t. Házban? Régi pécsi képviselőválasztások Pécs városa választotta meg először képviselővé Kossuth Lajost Pécs, máj. 27. Vasárnap és hétfőn járul is­mét az urnák elé Pécs szab. kir. város közön­sége, hogy szavazatával döntse el: kik képvisel­jék a jövő hónapban megkezdődő parlamenti ciklusban a törvényhozásban. A jelen politikai küzdelmei szemlélésekor önkéntelenül a múltba siklik tekintetünk: kiket tisztelt meg Pécs városa a régmúlt időkben arra, hogy parlamenti képviseletével megbízta? ... Megsárgult újságkötegeket, választási jegy­zőkönyveket kellett végigböngésznünk, hogy az egyes adatokat megállapíthassuk. És amikor va­­­­lamit sehol sem tudtunk már megállapítani, jött segítségünkre Rónaky Kálmán dr. ny. vármegyei árvaszéki h. elnök és bocsátotta ren­delkezésünkre páratlan érdekességű feljegyzé­seinek, újság és kéziratgyűjteményének adat­halmazai­t. Ezek szerint Pécs város első alkotmányos országgyűlési képviselőjévé az 1848—49. évi országgyűlésre Aidinger Pált választotta meg. A szabadságharc tragikus befejezése utáni években, egészen 1861- ig nem volt ország­­gyűlés. Bécs népképviseleti szerv nélkül, erőszakkal, rendeltekkel igazgatta az ország ügyeit. A legközelebbi választást az 1860 okt. hó 20-án kelt császári diploma (októberi diploma) alapján tartották meg 1861-ben, amikor is nem­zeti programmal dörgincsei Antal János ügy­véd lett a város képviselője. Képviselősége azonban mindössze 1­2 hónapig tartott és négy évig ezután ismét az abszolutizmus foly­tatódott. 1865-ben választott ezután ismét képviselőt Pécs városa Angyal Pál Baranya vármegye fő­jegyzőjének (Angyal Béla kormányfőtanácsos és Angyal Pál dr., egy. tanár édesapja)­sze­mélyében. Ő képviselte Pécs városát 1867 jú­nius 8-án I. Ferenc József koronázásán. Angyal Pál halála után az ülésszak hátralevő részére új választást írtak ki. Az 1867 nov. hó 10-én megtartott választás alkalmából Pécs vá­ros képviselőjévé a száműzetésben élő Kossuth Lajost választották meg. Pécs város büszke lehet reá, hogy az első volt, amely Kossuthnak mandátumot ajánlott fel. Kossuth Lajos azon­ban igazolása után lemondott a mandátumról és maga helyett Irányi Dánielt ajánlotta, akit a város 1869-ben­­ nagy szótöbséggel meg is választott képviselővé. Három évig volt a balpárti Irányi Dániel Pécs város képviselője, míg 1872-ben kibukott a jobbpárti Taray Andorral szemben. 1875-ben, majd ezután 1878-ban másodízben választották meg a szabadelvű Taray Andort a város kép­viselőjévé. A következő választás, 1881-ben a függet­lenségi Czierer Ákos dr., budapesti ügyvéd, földbirtokos győzelmét eredményezte. 1884-ben a szabadelvű párti Antal Gyula, budapesti egyetemi tanár lett a város képvise­lője, majd 1887-ben pártonkívüli programmal Perczel Miklós, Pécs szab. kir. város és Baranya vármegye ny. főispánja. 1892-ben Baross Gábor kereskedelemügyi minisztert választották meg Pécsett képvise­lővé, aki azonban a mandátumról lemondott. Az ugyanezen évben megtartott pótválasztás alkalmából a város közönsége a pártonkívüli Erreth János ügyvédet, az ügyvédi kamara el­nökét bízta meg parlamenti képviseletével. 1896-ben szabadelvű programmal Aidinger János polgármestert választották meg, majd 1901-ben újból Erreth Jánost. Emlékeztet az 1905. évi pécsi képviselő­­választás, amikor is a disszidens Wlassics A királyuccai üzlet kirakatában he­lyezték el az érettségi tablót. Harminc-har­­minckét fiú képe sorakozik rajta, a meg­szokott elrendezésben. Pár hete tették ki a kirakatba, eleinte csoportosan nézeget­ték a járó­kelők, főként az ismerősök, mostanában ritkul már a kíváncsiskodók csoportja. Annál inkább meglepett, hogy ma délelőtt, a pünkösd előtti szombaton, öt parasztasszonyt, két parasztembert és egy siheder fiút láttam álldogálni a kira­kat előtt. Érdeklődésük nem az üveg mögé kirakott divatcikkeknek szólt, hanem a tablónak. A fiatalabb férfi mondta, ame­lyik a kezében szíjostort szorongatott: — Nézzétek, ott a Gyuri... Közelebb tömörültek — ekkor már mögöttük álltam — és jól hallottam, amint a kék­ fejkendős, üres kosarat szorongató asszony csöndesen, meghatott szóval mondja: — A fiam ... A többiek is felfedezték a Gyurit, aki nyolc esztendővel ezelőtt valamelyik kis baranyai faluból indult el, háziszövésü ingben, kopottas rékliben, félszeg, szé­gyenlős kis parasztgyerekként és most álla alatt uras kravátliban, simára fésült hajjal, nyílt, okos tekintettel néz velük­­ szemben. A kék­ fejkendős, a Gyuri anyja oda­­nyúl a vastag kirakatüveghez, mintha azon keresztül akarná simítani a fiát. Ügyetlen, suta mozdulat, de mélységesen megható. Csendben áll a nyolc főből álló cso­port, akkor megszólal a legöregebbnek látszó asszony. — Hajszálra olyan, mint a többi... — Olyan, bizony ... Kórusban felelik ezt és láthatólag tet­szik nekik, hogy a Gyurit semmi sem kü­lönbözteti meg a többi, városi úrigyerek­től. Fehér az ingplasztronja, sötét a ruhája, a nevét is olyan szépen kicirkalmazott be­tűvel rajzolták a papirosra, mint a többiét.­­ öntudatlanul érzi a nyolc ember az idő mindent átgyúró hatását, csodálatos for­máló erejét, de talán érzik, sőt bizton tud­ják azt is, hogy ezt az új Gyurit a lelke szálai mégis csak odakötik majd örökké ahhoz a hegy mögé bújt kis baranyai falu­hoz. Lehet, hogy csak én magyarázom mindezt a jelentőségteljes hallgatásuk mögé, lehet, hogy ilyen határozottan, vagy szavakba rögzíthetően nem is gondolják végig gondolataikat, csak állnak a Király ucca ünnep előtti nyüzsgésében, az egyik büszke a fiára, a többi a falubelire, aki or­vos, vagy talán ügyvéd lesz és holnap, pünkösdi­ misére menet mesélik majd: — ... Künn van a képe a kirakatban, a neve is rajta ... A kék fejkendős asszony, a Gyuri anyja sóhajt. — Hej, de sokszor elfáradtam a más földjén, sok erőmet elvitte a kapa meg a sarló nyele, de nem volt fáradság a fárad­ság se, ha a Gyurira gondoltam. Letöröl­tem homlokomról a verejtéket, nekihajol­tam a munkának ... a Gyuriért... Hogy neki jobb legyen ... Most már tudom, így, ilyen áron ta­nult a fehérplasztrónú Gyuri. Jó volna megfogni az anyja, a perbálszoknyás, pa­raszti anyja kezét, megszorítani és valami nagyon szépet mondani neki. Talán azt, hogy büszke lehet, vagy csak annyit, hogy hős... De a szavak üresen konganak, a szavak kopott másai a gondolatnak, hát lépdelek inkább odébb. Riport, érdekes interjú kerekedhetne belőle, ha kérdezném a Gyuri anyját, ha papírra jegyezném a szavait. De nem, nem Gyula dr., ny. kultuszminiszter, a szövetkezett ellenzék jelöltje nagy szótöbbséggel nyerte el a város mandátumát. Egy évvel ezután újból képviselőt válasz­tott Pécs. Batthyány Tivadar gróf, a megvá­lasztott képviselő azonban lemondott és az ugyanabban az évben megtartott második vá­lasztás eredménye alapján függetlenségi pro­grammal Pleininger Ferenc ügyvéd, az ügy­védi kamara titkára lett a város képviselője. Az 1910-ben megválasztott Zichy János gróf lemondott a mandátumról és a pótválasz­tás alkalmából, függetlenségi programmal Egry Béla dr. ügyvéd került ki győztesnek. Az ezután következő választások már kö­zelebb állanak a jelenhez, mint a múlthoz. Pécs városát a felszabadulás utáni években Ráday Gedeon gróf—Baumann Emil alelnök (1921), Oberhammer Antal—Esztergályos János (1922 —1927), Oberhammer Antal—Esztergályos Já­nos (1928—1932), Vargha Imre dr. államtitkár— Esztergályos János (1932—1935), Fabinyi Tibar írja­: Sásdi Sándor 7. oldal. Penzió Propaganda­ Budapest, VI . Teréz körút 26. Tel. 121-381 Alkalmat nyújt önnek, hogy budapesti tar­tózkodása olcsó és kellemes legyen. A jó penzió pótolja az otthont, mert házias, csendes és barátságos. Teljes ellátással sem kerül többe, mint amennyit eddig a szobájáért fizetett 20 kiválasztott és a legkényesebb igénynek is megfelelő penzió készséggel és szeretettel várja Önt a főváros min­den részén. A fenti propagandát szolgáló kedvezményes penzió-bonok darabokkért 50 fillérért kiadóhivatalunkban kaphatók. mér pénzügyminiszter — Esztergályos János, majd Fabinyi lemondása után Hamerli József képviselték a törvényhozásban.­­ Ez eddig, hogy úgy mondjuk a tegnap és a tegnapelőtt, a holnap, a legközelebbi jövő most dől el. Az eredmény — véleményünk szerint — előrelátható. Nem is kell hozzá különösebb jóstehetség. Minden politikai kortesfogáson ke­­­­resztül csupán a pécsi mentalitást kell egy kissé ismerni. Meglepetés kizárva. Pécs — különö­­­­sen a megszállás óta — nem a meglepetések­­ városa. I K. J. Elegáns névjegyek fadobozban vagy fadoboz nélkül, legolcsóbban készülnek A RÉSZVÉNYNYOMDÁBAN

Next