Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-28 / 121. szám
1939 május 28. PÉCSI NAPLÓ tetben nem román. A Duna másik oldalán terül el, lakossága túlnyomórészben bolgár. Ezenkívül egy kevés tatár és török. Dobrudzsa a jövőben Bulgária és Románia között mindig súlyos szakadékot fog jelenteni. És ez a szakadék csak azoknak az érdekeit szolgálja, akik minket mindig csak háborúba akarnak sodorni.“ A cikk a továbbiakban azt mondja még, hogy a románoknak Bulgáriára vonatkozólag sem történelmi, sem hadászati jogaik nincsenek. Ezen elmondottak — melyek mind igazolják a román szenátus, kamara és különböző miniszterek egyértelmű állásfoglalását — eléggé mutatják a mai helyzet tarthatatlanságát. Kik képviselték 1848 óta Pécs városát a t. Házban? Régi pécsi képviselőválasztások Pécs városa választotta meg először képviselővé Kossuth Lajost Pécs, máj. 27. Vasárnap és hétfőn járul ismét az urnák elé Pécs szab. kir. város közönsége, hogy szavazatával döntse el: kik képviseljék a jövő hónapban megkezdődő parlamenti ciklusban a törvényhozásban. A jelen politikai küzdelmei szemlélésekor önkéntelenül a múltba siklik tekintetünk: kiket tisztelt meg Pécs városa a régmúlt időkben arra, hogy parlamenti képviseletével megbízta? ... Megsárgult újságkötegeket, választási jegyzőkönyveket kellett végigböngésznünk, hogy az egyes adatokat megállapíthassuk. És amikor valamit sehol sem tudtunk már megállapítani, jött segítségünkre Rónaky Kálmán dr. ny. vármegyei árvaszéki h. elnök és bocsátotta rendelkezésünkre páratlan érdekességű feljegyzéseinek, újság és kéziratgyűjteményének adathalmazait. Ezek szerint Pécs város első alkotmányos országgyűlési képviselőjévé az 1848—49. évi országgyűlésre Aidinger Pált választotta meg. A szabadságharc tragikus befejezése utáni években, egészen 1861- ig nem volt országgyűlés. Bécs népképviseleti szerv nélkül, erőszakkal, rendeltekkel igazgatta az ország ügyeit. A legközelebbi választást az 1860 okt. hó 20-án kelt császári diploma (októberi diploma) alapján tartották meg 1861-ben, amikor is nemzeti programmal dörgincsei Antal János ügyvéd lett a város képviselője. Képviselősége azonban mindössze 12 hónapig tartott és négy évig ezután ismét az abszolutizmus folytatódott. 1865-ben választott ezután ismét képviselőt Pécs városa Angyal Pál Baranya vármegye főjegyzőjének (Angyal Béla kormányfőtanácsos és Angyal Pál dr., egy. tanár édesapja)személyében. Ő képviselte Pécs városát 1867 június 8-án I. Ferenc József koronázásán. Angyal Pál halála után az ülésszak hátralevő részére új választást írtak ki. Az 1867 nov. hó 10-én megtartott választás alkalmából Pécs város képviselőjévé a száműzetésben élő Kossuth Lajost választották meg. Pécs város büszke lehet reá, hogy az első volt, amely Kossuthnak mandátumot ajánlott fel. Kossuth Lajos azonban igazolása után lemondott a mandátumról és maga helyett Irányi Dánielt ajánlotta, akit a város 1869-ben nagy szótöbséggel meg is választott képviselővé. Három évig volt a balpárti Irányi Dániel Pécs város képviselője, míg 1872-ben kibukott a jobbpárti Taray Andorral szemben. 1875-ben, majd ezután 1878-ban másodízben választották meg a szabadelvű Taray Andort a város képviselőjévé. A következő választás, 1881-ben a függetlenségi Czierer Ákos dr., budapesti ügyvéd, földbirtokos győzelmét eredményezte. 1884-ben a szabadelvű párti Antal Gyula, budapesti egyetemi tanár lett a város képviselője, majd 1887-ben pártonkívüli programmal Perczel Miklós, Pécs szab. kir. város és Baranya vármegye ny. főispánja. 1892-ben Baross Gábor kereskedelemügyi minisztert választották meg Pécsett képviselővé, aki azonban a mandátumról lemondott. Az ugyanezen évben megtartott pótválasztás alkalmából a város közönsége a pártonkívüli Erreth János ügyvédet, az ügyvédi kamara elnökét bízta meg parlamenti képviseletével. 1896-ben szabadelvű programmal Aidinger János polgármestert választották meg, majd 1901-ben újból Erreth Jánost. Emlékeztet az 1905. évi pécsi képviselőválasztás, amikor is a disszidens Wlassics A királyuccai üzlet kirakatában helyezték el az érettségi tablót. Harminc-harminckét fiú képe sorakozik rajta, a megszokott elrendezésben. Pár hete tették ki a kirakatba, eleinte csoportosan nézegették a járókelők, főként az ismerősök, mostanában ritkul már a kíváncsiskodók csoportja. Annál inkább meglepett, hogy ma délelőtt, a pünkösd előtti szombaton, öt parasztasszonyt, két parasztembert és egy siheder fiút láttam álldogálni a kirakat előtt. Érdeklődésük nem az üveg mögé kirakott divatcikkeknek szólt, hanem a tablónak. A fiatalabb férfi mondta, amelyik a kezében szíjostort szorongatott: — Nézzétek, ott a Gyuri... Közelebb tömörültek — ekkor már mögöttük álltam — és jól hallottam, amint a kék fejkendős, üres kosarat szorongató asszony csöndesen, meghatott szóval mondja: — A fiam ... A többiek is felfedezték a Gyurit, aki nyolc esztendővel ezelőtt valamelyik kis baranyai faluból indult el, háziszövésü ingben, kopottas rékliben, félszeg, szégyenlős kis parasztgyerekként és most álla alatt uras kravátliban, simára fésült hajjal, nyílt, okos tekintettel néz velük szemben. A kék fejkendős, a Gyuri anyja odanyúl a vastag kirakatüveghez, mintha azon keresztül akarná simítani a fiát. Ügyetlen, suta mozdulat, de mélységesen megható. Csendben áll a nyolc főből álló csoport, akkor megszólal a legöregebbnek látszó asszony. — Hajszálra olyan, mint a többi... — Olyan, bizony ... Kórusban felelik ezt és láthatólag tetszik nekik, hogy a Gyurit semmi sem különbözteti meg a többi, városi úrigyerektől. Fehér az ingplasztronja, sötét a ruhája, a nevét is olyan szépen kicirkalmazott betűvel rajzolták a papirosra, mint a többiét. öntudatlanul érzi a nyolc ember az idő mindent átgyúró hatását, csodálatos formáló erejét, de talán érzik, sőt bizton tudják azt is, hogy ezt az új Gyurit a lelke szálai mégis csak odakötik majd örökké ahhoz a hegy mögé bújt kis baranyai faluhoz. Lehet, hogy csak én magyarázom mindezt a jelentőségteljes hallgatásuk mögé, lehet, hogy ilyen határozottan, vagy szavakba rögzíthetően nem is gondolják végig gondolataikat, csak állnak a Király ucca ünnep előtti nyüzsgésében, az egyik büszke a fiára, a többi a falubelire, aki orvos, vagy talán ügyvéd lesz és holnap, pünkösdi misére menet mesélik majd: — ... Künn van a képe a kirakatban, a neve is rajta ... A kék fejkendős asszony, a Gyuri anyja sóhajt. — Hej, de sokszor elfáradtam a más földjén, sok erőmet elvitte a kapa meg a sarló nyele, de nem volt fáradság a fáradság se, ha a Gyurira gondoltam. Letöröltem homlokomról a verejtéket, nekihajoltam a munkának ... a Gyuriért... Hogy neki jobb legyen ... Most már tudom, így, ilyen áron tanult a fehérplasztrónú Gyuri. Jó volna megfogni az anyja, a perbálszoknyás, paraszti anyja kezét, megszorítani és valami nagyon szépet mondani neki. Talán azt, hogy büszke lehet, vagy csak annyit, hogy hős... De a szavak üresen konganak, a szavak kopott másai a gondolatnak, hát lépdelek inkább odébb. Riport, érdekes interjú kerekedhetne belőle, ha kérdezném a Gyuri anyját, ha papírra jegyezném a szavait. De nem, nem Gyula dr., ny. kultuszminiszter, a szövetkezett ellenzék jelöltje nagy szótöbbséggel nyerte el a város mandátumát. Egy évvel ezután újból képviselőt választott Pécs. Batthyány Tivadar gróf, a megválasztott képviselő azonban lemondott és az ugyanabban az évben megtartott második választás eredménye alapján függetlenségi programmal Pleininger Ferenc ügyvéd, az ügyvédi kamara titkára lett a város képviselője. Az 1910-ben megválasztott Zichy János gróf lemondott a mandátumról és a pótválasztás alkalmából, függetlenségi programmal Egry Béla dr. ügyvéd került ki győztesnek. Az ezután következő választások már közelebb állanak a jelenhez, mint a múlthoz. Pécs városát a felszabadulás utáni években Ráday Gedeon gróf—Baumann Emil alelnök (1921), Oberhammer Antal—Esztergályos János (1922 —1927), Oberhammer Antal—Esztergályos János (1928—1932), Vargha Imre dr. államtitkár— Esztergályos János (1932—1935), Fabinyi Tibar írja: Sásdi Sándor 7. oldal. Penzió Propaganda Budapest, VI . Teréz körút 26. Tel. 121-381 Alkalmat nyújt önnek, hogy budapesti tartózkodása olcsó és kellemes legyen. A jó penzió pótolja az otthont, mert házias, csendes és barátságos. Teljes ellátással sem kerül többe, mint amennyit eddig a szobájáért fizetett 20 kiválasztott és a legkényesebb igénynek is megfelelő penzió készséggel és szeretettel várja Önt a főváros minden részén. A fenti propagandát szolgáló kedvezményes penzió-bonok darabokkért 50 fillérért kiadóhivatalunkban kaphatók. mér pénzügyminiszter — Esztergályos János, majd Fabinyi lemondása után Hamerli József képviselték a törvényhozásban. Ez eddig, hogy úgy mondjuk a tegnap és a tegnapelőtt, a holnap, a legközelebbi jövő most dől el. Az eredmény — véleményünk szerint — előrelátható. Nem is kell hozzá különösebb jóstehetség. Minden politikai kortesfogáson keresztül csupán a pécsi mentalitást kell egy kissé ismerni. Meglepetés kizárva. Pécs — különösen a megszállás óta — nem a meglepetések városa. I K. J. Elegáns névjegyek fadobozban vagy fadoboz nélkül, legolcsóbban készülnek A RÉSZVÉNYNYOMDÁBAN