Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-28 / 121. szám
8. oldal. akarok engedni a kíváncsiskodó, érdekeset, szenzációsat hajszoló ösztönnek, magánember maradok, elteszem magamnak örök emlékül a királyuccai jelenetet, sejtésekben, halvány körvonalakban sokkal szebb, életesebb marad... Visszanézek. Azok még mindig ott állnak a kirakat előtt. Autó robog, villamos csilingel, rikkant csak az újságok nevét kiabálják, de én — túl a lármán és zsivajon — tisztán hallom még a kékkendős parasztasszony csöndes, meghatott szavát: — A fiam ... Száz esztendővel ezelőtt irta egyetlen kötországi versét a Dráva partján a tizenhétéves Petőfi Sándor. Szlovénia, máj. 27. Magyar emlékekkel van telis tele ez a páratlan szép vidék: a Dráva és a Mura völgye, öreg várromok, amelyek méhlépte omladékain bagoly huhog és ahova nagyritkán csak turisták merészkednek, éppen úgy históriai emlékekről mesélnek, mint a népdalok, amelyeknek nyoma él még mindenfele. Loos József, a maribori Putnik igazgatója — maga is gyűjtője a históriai emlékeknek Basch doktorhoz vezet el, a múzeum tudós igazgatójához, aki a következőket mondta el nekem: — Tudja-e azt, hogy nálunk, Mariborban, a Dráva partján írta az Önök legnagyobb nemzeti költője, Petőfi Sándor — akkor még Petrovitsnak hívták — egyetlen külországi költeményét. Ennek jövőre lesz kereken száz éve. Ez a vers, amelyet a nagy költő munkáinak gyűjtői a „zsengék" közé soroznak, Petőfi összegyűjtött versei között nem igen jelent meg, minthogy Petőfi verseinek első gyűjteményes kiadása is — 1844-ben jelent ez meg — csak a költőnek 1842 óta megjelent verseit vette fel, mint első költeményeket a sorozatba. Mikor járt Petőfi itt? Az évszám a költemény dátumából megállapítható. 1840-ben Abban az évben, amikor mint katona Zágrábban leszerelt. Lehet, hogy katonasága előtt, de lehet, hogy katonasága után utazott Mariboron keresztül. Száz évvel ezelőtt, 1839-ben hasonlott meg atyjával, odahagyta a selmeci líceumot, télvíz idején gyalog ment Pestre, néhány hónapig a nemzeti színháznál statiszta volt és maga meséli „úti rajzai"-ban, hogy „hordtam a színpadra a székeket, pamlagokat s a színészek parancsára korcsmába szaladtam sörért, borért, tormás kolbászért.“ Ekkor ment a katonasághoz, ahol — mint egy négy évvel későbben írt versében mondja — „csak káplár sem voltam, mindig közkatona ...“ Rövid ideig hordta az angyalbőrt, mert 1841-ben már újra vándorszínész és a Petőfi Társaság ereklyeként őrzi azt a lapot, amelyet a költő 1841 március 23-án Pozsonyból ír egyik volt bajtársának, Török Gyulának imigyen: Hogyha messze leszek tőled vettetödve E lap által légy rám emlékeztetödve Pozsony, mart. 23-án 1841. igaz barátod: Petrovits Sándor opsitos katona. Az a vers, amelyről Baseh doktor nekem említést tett, valóban egyetlen Petőfi költeményei között, amely külországi helyet jelöl meg a költemény születési helyéül. Valószínű, hogy a Petőfi-kutatók által felfedezett és ugyancsak 1840-ben született „Honvágy“ című vers is külföldön született meg, alkalmasint Zágrábban, de ennél nincsen feltüntetve, hogy Petőfi ezt a verset hol írta. A szóban levő — és általában ismeretlen — vers címe: A DRÁVÁN (Marburgnál.) A cím alatt zárójelben lévő megjegyzés a tizenhétéves Petrovits Sándor sajátkezű írása. A költemény három négysoros strófából áll és így hangzik: Zúgó habjaidba szórom E virágfüzért, Dráva! Hajtsd alá s a partra Tedd, midőn hazámba ért. Bárha dúlt lesz akkorára Díszes hervadott, És özönnel kelyhe nem hint Szerte éden illatot. S mondjad: ilyen a honáért Lángoló kebel, Melyet a sors zivatarja Tőle messze sodra el. ...Talán a Dráva partjának ugyanazon pontjánál állott száz évvel ezelőtt a fiatal Petrovits Sándor „opsitos katona“, ahol nyolc évvel később, 1848 tavaszán a magyar szabadságharc legtragikusabb drámája lejátszódott. Magas sziklafal emelkedik itt a parton, szemben a világhírű maribori strandszigettel, a sziklafalat ma is „husarska pec“-nek hívják és üldözői elől e szikláról ugratott a halálba az a zászlóaljnyi magyar huszár, akik Veronából szöktek meg, hogy odahaza harcoljanak a szabadságért. 1 * Nem messze a Mura egykori medrétől, közvetlenül a radencsi források mellett van egy különös alakú domb. Tudósnak sem kell lenni hozzá, hogy megállapíthassuk: nem a véletlen teremtette meg ezt a földrakást. A legenda szerint e domb rejti magában Attilának, Isten ostorának hármas koporsóját. Bizonyos, hogy Attila járt erre és azt is megállapították, hogy e helyen folyhatott valamikor a Mura. Lehet, hogy még ebben az évben ásatási munkálatok kezdődnek meg Radenci mellett, „Attila dombijánál, amelynek közelében egyébként már sok értékes lelet került felszínre. Éjszakánként, ha erre járnak a környékbeliek, kereszetet vetnek magukra . .. * A világhírű és magyarságára mindig büszke zeneszerzőt, Lehár Ferencet is megihlette a szlovén hegyek sok-sok romantikus legendája. Egyik legszebb, örökéletű dala, amely mindig a fülünkben cseng: ...oh Vilja, oh Vilja, Te szép és csodás... itt született meg Bledben, a bledi tó közepén ájtatosan megpihenő sokszáz esztendős kicsiny kápolnában. Talán a bledi tó partjáról inte- Iget felénk legszebben a Triglav, hóval födött merész bérceivel. A bledi tó partján mesélik a legszebb legendákat a villákról, ezekről az észbontó szemű tündérekről, akik megigézik a jámbor vándorokat. Arany hajukat arany fej síivel bontják ki a sziklák tetején és nekik köszönhetjük Lehár Ferenc legszebb dalát. . . Paál Jób. Levélpapír, boríték, memorandum, számla, cégkártya, üzleti könyvek, juxta tömbök valamint egyéb nyomtatványokat legizlésesebben és jutányos áron készítünk Telefonhívásra megbízottunk megjelenik és árajánlattal szolgál Részvénynyomda Pécs, Munkácsy M. u. 10. Telefon 20-27. — Mit tartalmaz az üzleti záróráról szóló rendelettervezet? Elkészült a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter törvénytervezete az üzleti záróráról, mely a közelmúlt napokban jutott el az érdekképviseletekhez. A tervezet szerint a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert árusító nyílt árusítási üzlet köznapon reggel 6 óra előtt nem szabad kinyitni, este 7 órán túl, szombaton pedig 8 órán túl, egyéb nyílt árusítási üzletet köznapon 7 óra előtt nem szabad kinyitni, este 6 órán túl, szombaton pedig 7 órán túl nyitvatartani nem szabad. Nyílt árusítási üzletnek kell azt a boltot is tekinteni, amelyben kizáróan vagy túlnyomórészt csak tovább árusítók részére szolgáltatnak ki árut, de az ilyen üzletet reggel 7 óra előtt kinyitni és este 6 óra után nyitvatartani nem szabad. Igen fontos rendelkezés az, amelynek értelmében Gergely-naptár szerinti ünnepnapon, ha az nem munkaszüneti nap, élelmiszerüzletet délután 2 órán túl, egyéb boltot déli 12 órán túl nyitvatartani nem szabad. Zárórán túl új vevőt beengedni az üzlethelyiségbe tilos és a záróra előtt érkezett vevőt is a zárórán túl legfeljebb 15 percig szabad kiszolgálni. A nyílt árusítási üzletekre vonatkozó rendelkezések a velük kapcsolatos iroda- és raktárhelyiségekre is kiterjeszkednek. Vannak természetesen kivételek is a rendelkezésekben, legfontosabb intézkedések azonban a fentebb említettek. Részletesen szabályozza a törvénytervezet a pálinkamérések, vendéglők, kávéházak, piaci árusítóhelyek, stb. záróráját is. Nyolc paragrafusból áll a rendelettervezet, amelynek utolsó paragrafusa a büntetőintézkedéseket tartalmazza. 1939 május 28. Egy ebédlökredenc 70 P-ért eladó. Bővebbet: H C I ékszerésznél, Pécs ,■ Mmn Király u. 20 Tel: 23-43. VILMA KIRÁLYNŐ ELUTAZOTT BRÜSSZELBŐL Brüsszel, május 27. Vilma holland királynő hivatalos látogatása befejeztével pénteken elhagyta Brüsszelt. A királynő Lipót belga király kíséretében hajtatott át a pompásan feldíszített utakon a pályaudvarhoz. A királynő elutazására nagy embertömeg gyűlt össze. Politikai körökben és a sajtóban hangoztatják, hogy a látogatás még jobban elmélyítette a Hollandia és Belgium közötti viszonyt.