Pécsi Napló, 1940. február (49. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
XLIX. évfolyam. 25. szám. Ara 1940. február 1. CS U TÖRTÖ K a——b»i iiiiiii ai—mi Hite——.« PÉCSI NAP Scerkes^i Varosi Anyakönyvi Hivatal * a 1. emelet. Pécsett. UGGEXLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 I. Egyes szám ára 12 fillér , jó oldalas 20 fillér. Kultúrpolitika, igazi, nagyvonalú, a nemzet egyetemének érdekeit felölelő és ezáltal a magyar kultúrfölényt megteremtő, reális kultúrpolitika az volt, amelyet annak idején gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdett meg az országban. Ma, amikor ennek a nagyszabású kultúrpolitikának áldásait már bizonyos mértékben érezzük és élvezzük, őszinte örömmel vesszük tudomásul, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter, aki nagynevű korábbi elődjének középiskolai politikáját is átvette és kifejlesztette, most Klebelsberg iskolaügyi, helyesebben népoktatásügyi elgondolásait tette magáévá azáltal, hogy erőteljesebb országos iskolaépítési programot terjesztett a kormány elé. Feleslegesnek tartjuk ezzel kapcsolatban rámutatni arra, hogy az iskolákba befektetett tőke mindenkor meghozza kamatát, mégpedig busásan. E helyett inkább azt hangsúlyozzuk ki, hogy a kormány iskolaépítési programjának megvalósítására előirányzott 4 millió pengőt a cél nagyságához mérten kevéseljük. A klebelsbergi elgondolások távlatai szinte beláthatatlanok. Tudjuk, hogy azok kiépítése csak lépésről-lépésre történhetett meg. Hogy megakadtak Klebelsberg halálával, újbóli elindításuk nemcsak nagy erkölcsi erőt feltételeznek, hanem megfelelő anyagi bőkezűséget is. Nem kicsinyeljük le a kormány jószándékúságát, de csak első lépésnek tekintjük azon az úton, amelyen korábban Klebelsberg haladt és most Hómann Bálint lépett. Hómann Bálint által előterjesztett iskolaépítési program keretében négymillió pengőt szánnak népiskolák létesítésére. Ebből egymillió egyszázezer pengő jutna a mezőgazdasági népiskolákra, egymillió ötszázezer pengő tanonciskolák építésére, további félmillió a népiskolák felszerelésére. A kultuszminiszter elgondolásai szerint különösen a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja szempontjából fontos, hogy az iskolák felszerelését kiegészítsék és ezért erre is jelentékeny összeget szánnak. Ha ennek az előirányzatnak a mélyére tekintünk, kénytelenek vagyunk azt kérdezni, hol van itt a népiskolák kultúrbástyáinak további kiépítése? Elismerjük ugyan, hogy a mezőgazdasági oktatás és tanonckérdés a népoktatás körébe tartozik, népiskolák építése alatt azonban mégis csak az elemi oktatás céljait szolgáló intézműveket értjük. Ezért, amikor azt látjuk, hogy a 4 milliós programból éppen a kimondott elemi népoktatás számára nem jut semmi, szót kell emelnünk az elemi népiskolák érdekében, melyekből magyar földön soha nem lehet elég. Nem akarunk hivatkozni arra a megdönthetetlen igazságot kifejezésre juttató szólásformára, mely szerint azé az ország, akié az iskola. De kénytelenek vagyunk rámutatni arra, hogy a mezőgazdasági oktatásnak éppen úgy, mint a tanoncképzésnek alapjait az elemi népiskolák rakják le s ha ezekből nem jut minden faluba, oly hézagok maradnak, amelyeket bizonytalan ideig a visszamaradottság tudatlansága tölt ki. A magyar kultúrfölény nemcsak megkívánja, de meg is követeli, hogy imponálóan hatalmas épülete azokon a szilárd bázisokon nyugodjék, amelyeket az elemi ismeretek nélkülözhetetlen alapanyaga nyújt. A népoktatás kiszélesítését tartjuk tehát elsősorban fontosnak és pedig olyan A magyar-román viszony és a belgrádi értekezlet Berlin, január 31. A Berliner Börsenzeitung a február 2-án összeülő balkáni értekezlet feladataival foglalkozva megállapítja, hogy a bakáni egyezmény jelentősége ugyanabból a forrásból ered, mint az elavult kisantanté, nevezetesen revízióellenes törekvésből. Éppen ezért ezt a jelentőség lényegesen csökkent. Ma már a leglassúbb gondolkodásúak is rájöttek — folytatja a lap, — hogy ez a gyakran felidézett veszély csak képzeletben szegény, kérődző propagandisták szánalmas szüleménye. Oroszországnak a Kárpátokon át Délkeleteurópába való betörése olyan kérdés, amelyről sokat lehet írni, de amelynek nincs semmi jogosultsága, tekintettel a kárpáti orosz—magyar határról és Romániával szemben Beszarábiáról tett félreérthetetlen orosz kijelentésekre. A balkáni értekezlet tárgysorozatán valószínűleg szerepel majd a szomszédos dunai államokhoz, Magyarországhoz és Bulgáriához való viszony megjavítása is. Feladata pedig az értekezletnek megállapítani a balkáni béke fenntartására és a balkáni államok semlegességének fenntartására szükséges intézkedéseket. Egyben a belgrádi értekezlet bizonyos lehet, mind Rómának, mind Berlinnek és Moszkvának, valamint Budapestnek és Szófiának jóindulatában. (MTI.) Milano, jan. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Corriera della Sera budapesti tudósításában az alábbiakat írja: — Rendkívül fontos hangsúlyozni a jelenlegi kényes nemzetközi helyzetben azt a németromán tárgyalások idején és a belgrádi értekezletet megelőzően a következő körülményt. Magyarország számára nem áll fenn sem szüksége, sem hasznossága bármelyik hatalom, vagy hatalmak közvetítésének ahhoz, hogy megoldja immár húszéves problémáit. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy ilyen közvetítés senkinek sem válik előnyére. Ez természetesen a magyar—román viszonyra vonatkozik, amelyben jelenleg nincs semmilyen közvetlen érintkezés sem. Újabb kilenc elsüllyesztését Berlin, január 31. (Német Távirati Iroda) A német repülőgépek január 30-án is felderítőrepülést végeztek az Északi-tenger és az angol partok fölött, az Orkney-szigetektől egészen a Themse torkolatáig. Repülőútjuk során ismét elsüllyesztettek hét felfegyverzett kereskedelmi hajót, egy további hajót erősen és angol gőzös jelenti Berlin többet könnyebben megrongáltak Ezenkívül elsüllyesztettek két brit jelzőhajót. Bár valamennyi megtámadott hajóról heves légelhárítótüzet intéztek ellenük és több ellenséges vadászgépet is kiküldtek, csupán egy német gép tűnt el. (MTI) Húszezernél több bombát dobtak finn városokra az oroszok Fielsinki, jan. 31. (Havas.) A finn légelhárítás főnöke a sajtó képviselői előtt részletes beszámolót adott a szovjet bombatámadásokról. November 30 óta a szovjet 207 község ellen hajtott végre bombatámadást. 685 alkalommal 20.337 bombát dobott le. A bombázások aránylag kevés anyagi kárt és még kevesebb emberáldozatot követeltek. Egy kisebb községben például, ahol az oroszok igen jól működött. (MTI.) mintegy 2000 különböző nagyságú bombát dobtak le, senki sem halt meg és súlyosan sérültek sem voltak. Ha a két hónap alatt ledobott bombák nagy számát figyelembe vesszük, megállapítható, hogy az okozott kár anyagi és gazdasági szempontból érezhető ugyan, de nem volt túlságosan nagy, ez arra magyarázható, hogy a finn légvédelem Lengyel légió indul Finnország megsegítésére Róma, január 31. A Popolo di Roma londoni jelentése szerint a szövetségesek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a Franciaország fedik ki Finnország megsegítésére. Jóllehet a hírt nem erősítették meg, minden jel arra mutat, hogy komoly alapja van. (MTI) ——* mértékben, hogy ne legyen falu az ország olúásának is a kiindulópontja és Hóman határain belül csak egy is, melynek nép- Bálint akkor jár helyes úton, ha ebben is iskolája nincs. Ez volt Klebelsberg elgen- Klebelsberg nyomdokaiba lép.