Pécsi Napló, 1940. február (49. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

XLIX. évfolyam. 25. szám. Ara 1940. február 1. C­S U TÖRT­Ö K a——b»i iiiiiii ai—mi Hite——.« PÉCSI NAP Scerkes^i V­arosi Any­a­könyvi Hivatal * a 1. emelet. Pécsett. UGGEXLEN POLITIKAI NAPILAP­­ Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 I. Egyes szám ára 12 fillér , jó oldalas 20 fillér. Kultúrpolitika, igazi, nagyvonalú, a nemzet egyetemének érdekeit felölelő és ezáltal a magyar kultúr­­fölényt megteremtő, reális kultúrpolitika az volt, amelyet annak idején gróf Klebels­­berg Kunó kultuszminiszter kezdett meg az országban. Ma, amikor ennek a nagy­szabású kultúrpolitikának áldásait már bi­zonyos mértékben érezzük és élvezzük, őszinte örömmel vesszük tudomásul, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter, aki nagy­nevű korábbi elődjének középiskolai poli­tikáját is átvette és kifejlesztette, most Klebelsberg iskolaügyi, helyesebben nép­oktatásügyi elgondolásait tette magáévá az­által, hogy erőteljesebb országos iskola­építési programot terjesztett a kormány elé. Feleslegesnek tartjuk ezzel kapcsolat­ban rámutatni arra, hogy az iskolákba be­fektetett tőke mindenkor meghozza kama­tát, még­pedig busásan. E helyett inkább azt hangsúlyozzuk ki, hogy a kormány iskolaépítési programjának megvalósításá­ra előirányzott 4 millió pengőt a cél nagy­ságához mérten kevéseljük. A klebelsbergi elgondolások távlatai szinte beláthatatla­­nok. Tudjuk, hogy azok kiépítése csak lépésről-lépésre történhetett meg. Hogy megakadtak Klebelsberg halálával, újbóli elindításuk nemcsak nagy erkölcsi erőt feltételeznek, hanem megfelelő anyagi bő­kezűséget is. Nem kicsinyeljük le a kor­mány jószándékúságát, de csak első lépés­nek tekintjük azon az úton, amelyen korábban Klebelsberg haladt és most Hómann Bálint lépett. Hómann Bálint által előterjesztett iskolaépítési program keretében négymillió pengőt szánnak népiskolák létesítésére. Ebből egymillió egyszázezer pengő jutna a mezőgaz­dasági népiskolákra, egymillió ötszázezer pengő tanonciskolák építésére, további fél­millió a népiskolák felszerelésére. A kul­tuszminiszter elgondolásai szerint különö­sen a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja szempontjából fontos, hogy az iskolák fel­szerelését kiegészítsék és ezért erre is jelentékeny összeget szánnak. Ha ennek az előirányzatnak a mélyére tekintünk, kénytelenek vagyunk azt kérdezni, hol van itt a népiskolák kultúrbástyáinak további kiépítése? Elismerjük ugyan, hogy a mező­­gazdasági oktatás és tanonckérdés a nép­oktatás körébe tartozik, népiskolák építése alatt azonban mégis csak az elemi oktatás céljait szolgáló intézműveket értjük. Ezért, amikor azt látjuk, hogy a 4 milliós program­ból éppen a kimondott elemi népoktatás számára nem jut semmi, szót kell emel­nünk az elemi népiskolák érdekében, me­lyekből magyar földön soha nem lehet elég. Nem akarunk hivatkozni arra a meg­dönthetetlen igazságot kifejezésre juttató szólásformára, mely szerint azé az ország, akié az iskola. De kénytelenek vagyunk rámutatni arra, hogy a mezőgazdasági ok­tatásnak éppen úgy, mint a tanoncképzés­nek alapjait az elemi népiskolák rakják le s ha ezekből nem jut minden faluba, oly hézagok maradnak, amelyeket bizonytalan ideig a visszamaradottság tudatlansága tölt ki. A magyar kultúrfölény nemcsak megkívánja, de meg is követeli, hogy im­ponálóan hatalmas épülete azokon a szilárd bázisokon nyugodjék, amelyeket az elemi ismeretek nélkülözhetetlen alapanyaga nyújt. A népoktatás kiszélesítését tartjuk tehát elsősorban fontosnak és pedig olyan A magyar-román viszony és a belgrádi értekezlet Berlin, január 31. A Berliner Börsenzeitung a február 2-án összeülő balkáni értekezlet feladataival foglal­kozva megállapítja, hogy a bakáni egyezmény jelentősége ugyanabból a forrásból ered, mint az elavult kisantanté, nevezetesen revízióelle­nes törekvésből. Éppen ezért ezt a jelentőség lényegesen csökkent. Ma már a leglassúbb gon­dolkodásúak is rájöttek — folytatja a lap, — hogy ez a gyakran felidézett veszély csak kép­zeletben szegény, kérődző propagandisták szá­nalmas szüleménye. Oroszországnak a Kárpá­tokon át Délkeleteurópába való betörése olyan kérdés, amelyről sokat lehet írni, de amelynek nincs semmi jogosultsága, tekintettel a kárpáti orosz—magyar határról és Romániával szem­ben Beszarábiáról tett félreérthetetlen orosz kijelentésekre. A balkáni értekezlet tárgysorozatán való­színűleg szerepel majd a szomszédos dunai államokhoz, Magyarországhoz és Bulgáriá­hoz való viszony megjavítása is. Feladata pedig az értekezletnek megállapítani a balkáni béke fenntartására és a balkáni álla­­­mok semlegességének fenntartására szükséges intézkedéseket. Egyben a belgrádi értekezlet bizonyos lehet, mind Rómának, mind Berlin­nek és Moszkvának, valamint Budapestnek és Szófiának jóindulatában. (MTI.) Milano, jan. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Corriera della Sera budapesti tudó­sításában az alábbiakat írja: — Rendkívül fontos hangsúlyozni a jelen­legi kényes nemzetközi helyzetben azt a német­román tárgyalások idején és a belgrádi érte­kezletet megelőzően a következő körülményt. Magyarország számára nem áll fenn sem szüksége, sem hasznossága bármelyik ha­talom, vagy hatalmak közvetítésének ah­hoz, hogy megoldja immár húszéves pro­blémáit. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy ilyen közvetítés senkinek sem válik elő­nyére. Ez természetesen a magyar—román vi­szonyra vonatkozik, amelyben jelenleg nincs semmilyen közvetlen érintkezés sem. Újabb kilenc elsüllyesztését Berlin, január 31. (Német Távirati Iroda) A német repülőgépek január 30-án is felderítő­repülést végeztek az Északi-tenger és az angol partok fölött, az Orkney-szigetektől egészen a Themse torkolatáig. Repülőútjuk során is­mét elsüllyesztettek hét felfegyverzett keres­kedelmi hajót, egy további hajót erősen és angol gőzös jelenti Berlin többet könnyebben megrongáltak Ezenkívül elsüllyesztettek két brit jelzőhajót. Bár vala­mennyi megtámadott hajóról heves légelhárító­­tüzet intéztek ellenük és több ellenséges va­dászgépet is kiküldtek, csupán egy német gép tűnt el. (MTI) Húszezernél több bombát dobtak finn városokra az oroszok Fielsinki, jan. 31. (Havas.) A finn légelhá­rítás főnöke a sajtó képviselői előtt részletes beszámolót adott a szovjet bombatámadások­ról. November 30 óta a szovjet 207 község el­len hajtott végre bombatámadást. 685 alkalommal 20.337 bombát dobott le. A bombázások aránylag kevés anyagi kárt és még kevesebb emberáldozatot követeltek. Egy kisebb községben például, ahol az oroszok igen jól működött. (MTI.) mintegy 2000 különböző nagyságú bombát dob­tak le, senki sem halt meg és súlyosan sérül­tek sem voltak. Ha a két hónap alatt ledobott bombák nagy számát figyelembe vesszük, meg­állapítható, hogy az okozott kár anyagi és gaz­dasági szempontból érezhető ugyan, de nem volt túlságosan nagy, ez arra magyarázható, hogy a finn légvédelem Lengyel légió indul Finnország megsegítésére Róma, január 31. A Popolo di Roma lon­doni jelentése szerint a szövetségesek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a Franciaország fe­dik ki Finnország megsegítésére. Jóllehet a hírt nem erősítették meg, minden jel arra mutat, hogy komoly alapja van. (MTI) —­—*­ mértékben, hogy ne legyen falu az ország olú­ásának is a kiindulópontja és Hóman határain belül csak egy is, melynek nép-­­ Bálint akkor jár helyes úton, ha ebben is iskolája nincs. Ez volt Klebelsberg elgen- Klebelsberg nyomdokaiba lép.

Next