Pécsi Napló, 1940. augusztus (49. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-01 / 173. szám
2. oldal. poroz-, tropikál-, vászon-, férfi-, fiú-, gyermekruhák legújabb, legolcsóbb, legnagyobb választékban. Takarékossági hitelre is Schwarcz Zsigmond és Pia, Pécsi Tihi Manoilescu román külügyminiszter nyilatkozata a délkeleteurópai kérdésekről Bukarest, július 31. (Bud. Tud.) Manoilescu román külügyminiszter a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett a salzburgi és a római tárgyalásokkal kapcsolatban. Kijelentette a külügyminiszter, hogy a jövőben egy olyan Románia alakul ki, amelynek a békés élete és jóléte biztosítva van. — Békét akarunk, — mondotta ezután, — de egy román igazságon alapuló békét. Azt akarjuk, hogy mindenki tudja meg úgy idebent, mint külföldön, hogy azok az események és helyzetek, amelyeket Románia az utóbbi időben átélt és amelyeket bizonyos, teljesen egyedülálló körülményeknek köszönhet, nem fognak megismétlődni soha. A románok tudnak áldozatot hozni a békéért, de csak akkor, ha ezek bizonyos határokig mennek. Amint ezeket a határokat átlépték, tudnak elindulni más utakon is. A román kormány azt hiszi, hogy saját kezdeményezéséből, amelyet a tengelyhatalmaknak is tudomására hozott, leszögezheti, hogy elérkezett a pillanat, amikor jószándékairól még egyszer bizonyosságot adhat abban a tekintetben, hogy a békés együttélést szomszédaival kihangsúlyozza. Utalt a külügyminiszter arra is, hogy a román kormány a kisebbségi probléma legradikálisabb megoldására törekszik. Ennél a radikális megoldásnál alkalmazni fogják az új idők módszerét, különösen a lakosságcserét, amely különböző helyeken igen hatásosnak bizonyult. Elhatározta a kormány a határokon túl élő románok visszatelepítését is, hogy így a töbségi lakosság között az összefüggés minél nagyobb legyen. Tömegesen menekül a lakosság Romániából Besszarábiába Bukarest, július 31. (NST) Tömegesen menekül a lakosság Romániából Besszarábiába. Most adták ki az első jelentést azoknak a számáról, akik elhagyták Romániát, hogy az oroszok által megszállt területre költözzenek. A jelentés szerint a határt Besszarábia felé összesen 38.442 személy lépte át. A kivándorlókat, a formalitások elintézése után, vontatógőzösön szállítják Beniba, ahol az orosz hatóságok átveszik őket. Az utóbbi napokban állítólag valamivel csökkent a kivándorlások száma. (MTI) BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST, DUNAPARTON Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egy ágyas szoba 6 P-től, két ágyas szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. A „PÉCSI NAPLÓ“ REGÉNYE Aratástól - Kaímliásig ÍRTA: SÁSDI SÁNDOR Skapyright by Cserépfalvi Könyvkiadó. (65) Talán nem is az állomás felé mennek. Pedig a vonatról le nem késhet. — Hány órakor még a vonat? •— Öt óra után. Ráérsz még az állomásra menni.— Ha rá is érek. ■— Mit csinálsz ott hat óráig? — Ülök a padon. Meleg a váróterem. Jó ott ülni.. . magam is odatalálok, ha dolgod van Márton, csak eredj utadra. Azt se mondja, hogy dolga van, azt se, hogy nincs. Lépdel mellette, bemennek a váróterembe. Ülnek egymás mellett. Ég a villany a szép nagy teremben. Márton jegyet hoz, stanecliban pedig narancsot. •— Minek költségeskedsz? •— Vidd haza. Bandzsít a bal szeme, háborog benne az indulat, sarkával veri a padlót és szájának keskeny résén lappal csúszik ki a szó. — A Jenő otthon van?— Egy hét óta. — Hát Péter? — Érzi a nyomorék lábában az időváltozást. — A Márika? — Most már nem hány. Mindent megeszik... Beszálláshoz csengetnek. Márton viszi a barna koffert a vonat felé. Megcsókolják egymást. Úgy, mint máskor is. Nem, a Márton szája szárazán, tapadás nélkül érinti az arcát. A bajuszának olyan a szaga, amilyet a szobájában érzett. — Karácsonykor hazamegyek. — Jól van Márton. Beszáll a vonatba, a Márton megy kifelé, látja még a prémgalléros kabátját, az új kalapját... Ott megy a Márton . .. Ha visszanézne, az arcát is láthatná . . . Még egyszer láthatná az arcát. . . De a Márton nem néz vissza ... Az égen csillagok ragyognak, szép téli este kéklik a mezőkön, a vonat robog, Márton nem nézett vissza, többet sohase láthatja már az arcát, a széles száját, a fekete szemét... Őszül a halántékánál... Annak a megláncolt embernek kék szeme is volt... A Mártont nem kísérték csendőrök, de a tekintete ijedten kapkodott ide- oda, bűne van a Mártonnak is, nem akarta megenni a dióstésztát... Aludt a deszkapadon. A legkisebbik árvaházi kislányról álmodott, szorította melléhez a kócoshajú, zsebkendőbe takart , babáját és sírós hangon mondta: „Nem akar szopni Kiszállt a tuskósdi állomáson. Lépdelt hazafelé, kezében a barna koffer. A temető kopasz ecetfái ágaskodtak a holdvilág felé, a vörös Renner présházának kéménye elérte az eget, egy gyorsan szálló felhő fátyolt dobott rá, a kémény szögletes feje feketén vigyorgott aztán csak a csillagok sziporkáztak, mert mi mást is csinálhatnának ilyen hosszú éjszakán. Nanica befordult a keskeny miseúton, a Rezgő-hegy mellett eszébe jutott a Márika öreganyja, szegény Pandur Zsófi, itt szakadt rá a part, amikor sárga földet akart vinni a szoba sikálásához. Csöndes a falu, a kutyák ugatják csak a holdat. A Kopaszok szilvájából kilátszik a gémeskút. Nanica megáll és most már tudja, hogy meg fog halni. PÉCSI NAPLÓ 1940 augusztus 1.1 Jidy János és Kovács József vitézi hite 1915 augusztus 1. Kiválóan bátor és vitéz, volt Ady János a kolozsvári 51. közös gyalogezredbeli tartalékos zászlós az Ivangorod irányába történt előnyomulás alatt a Sloviki Novenál vívott harcokban. Ady zászlós az ellenséges állások ellen ügyesen és bátran vezette rohamra a szakaszát. Az ellenség jól megerősített állásai egy mocsár túlsó oldalán voltak. Ady zászlós a veszéllyel nem törődött, bátran átvitte szakaszát a mocsáron, szétszórta az oroszokat, közülük sokat elfogott és egy géppuskát zsákmányolt. Ady zászlós a háború kezdetétől a harctéren volt. Kiváló fegyvertényéért az arany vitézségi éremmel tüntették ki. A végső erőfeszítésig menő önfeláldozás és törhetetlen harci vágy ragyogó példáját mutatta e napon a Krasznik környéki Marysinnél vívott harcok alatt Kovács József volt veszprémi 31. honvéd gyalogezredbeli tartalékos szakaszvezető. Támadás közben súlyos sebet kapott, de ezzel semmit sem törődve, az oroszok legélénkebb tüzében lelkesedéssel tovább vezette szakaszát és példás elszántsággal addig maradt annak élén, míg a nagy vérveszteségtől elgyengülve, összeesett, mikor szakaszával rohamtávolságra jutott. De még ekkor is minden áron ő maga akarta rohamra vezetni embereit. Ereje azonban cserbenhagyta, s hogy el ne vérezzék, a segélyhelyre kellett szállítani. Kovács szakaszvezető érdemei elismeréseképpen a nagy ezüst vitézségi érmet kapta. NEM INDÍTANAK KÜLÖNVONATOKAT AZ ARATÁSI SZABADSÁGRÓL BEVONULÓ KATONÁK RÉSZÉRE Budapest, július 31. (MTI) Az aratási szabadságról augusztus 1., 2. és 3.-án bevonuló honvédek részére a hazai vasutak külön vonatot nem indítanak, e bevonulók a menetrend , szerint közlekedő megerősített személyvonatokat használják. Gyorsvonatok igénybevétele tilos.