Pécsi Napló, 1941. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

L. évfolyam, 1. szám. Агя 12 MN­ f w Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. В R Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán Kéziratokat nem adunk vissza. В FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP I egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. [______________ | Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. 1941. január 1. SZERШЛ Örök céljaink felé* . Irta: gróf TELEKI PÁL m. kir. miniszterelnök Egy esztendő egy lépés a magyarság török történelmében. Mi, magyarok ezer­éves útra tekintünk vissza és most is messzire, előre nézünk. Magyarország azért tudott nagy európai feladatokat meg­oldani, azért van gazdag, hősi történelme, mert nem esztendőkben, hanem minden­kor évszázadokban gondolkodott. Pilla­natnyi előnyök, külpolitikai és gazdasági konjunktúra után mi sohasem futottunk. Amikor a világháború elvesztése után kö­rülöttünk új államok alakultak ki, mi ak­kor is, a szenvedésben, a sötétségben nagy történelmi távlatokat láttunk magunk előtt. Azóta sok minden történt Európá­ban. Azok az államok körülöttünk, ame­lyek nem történelmi, hanem konjunkturá­lis erők eredményeként jöttek létre, egé­szen, vagy részben összeomlottak. Mi meg itt állunk a szélesebb határokon belül és most is messzebb tekintün­k, mélyebbre né­zünk. Európai felelősségérzettel és mély­séges magyar történelmi tudattal össze­gezzük mai feladatainkat és jövő cél­jainkat. Sokat beszélnek és írnak most „új vi­lágiról. Egy ezeréves nemzet számára az új világ csak azt jelenti, hogy abban a magyar gondolat, a nemzeti érzés, a tör­ténelmi értékek fokozottabban érvényesül­nek. Ezzel a hittel lehet csak reformmun­kát végezni és új világról beszélni. Én már hosszú esztendőkkel ezelőtt írtam arról, amiről ma annyit beszélnek, az új világról s az ahhoz vezető fejlődésről. Azt a vona­lat, amelyet Gömbös Gyula ismert fel és követett, én magam is régen látom, régen tudom és követem. Ez az építő jobboldali politika útja magyar belpolitikai vonatko­zásban, s az egyes nemzetek szellemi, gaz­dasági és politikai együttműködésére épített nemzeti politika európai vonatko­zásban. Az előttünk álló esztendő a magyar jobboldali gondolat gyakorlati keresztül­vitelének fokozottabb szolgálatát fogja jelenteni a nemzeti élet minden területén. A mi jobb­old­alis­águnk alkotóelemei: a szentistváni Magyarország feladatait ösz­­szefogó nemzeti gondolat, a kenyeret adó krisztusi szellem és mindenek felett az a művelt, magyar szellemiség és em­elkedett erkölcsi felfogás, amelyből annak idején a Széchenyiek, a Kossuthok reformmun­kája is megszületett. Európa a nemzeti gondolat gazdag ki­virágzásának korát éli. Az új Európa élete azon fordul meg, hogy ezeket a különböző nemzeti törekvéseket hogyan tudják majd Európa népei a közös európai érdeknek megfelelően összhangba hozni. Mi, magya­rok egész történelmünk folyamán példát mutattunk ebben is, mert nemzeti céljaink és eszményeink feladása nélkül tudtunk meghalni, de élni és dolgozni is­ Európáért. * Gróf Teleki Pál miniszterelnöknek ez a vezér­cikke a Magyar Élet Pártértesítő 1941. évi évköny­vében jelent meg. A miniszterelnök ebben a cikk­ben röviden, tömören vázolta a magyar politika cél­kitűzéseit és egyetlen lehetséges irányát az eljö­vendő időkre. A Führer válaszolói fog Rooseveltnek Olasz lapvélemények Roosevelt beszédéről Roosevelt javaslata értelmében minden állam számára lehet hadianyagot készíteni Róma, dec. 31. (MTI) A Popolo di Roma azt írja, hogy Hitler válaszolni fog Roosevelt­­nek, de még nem tudni milyen formában, hi­vatalos nyilatkozat, vagy beszéd alakjában. Róma, dec. 31. (MTI) Az olasz sajtó to­vábbra is hosszasan és vezércikkekben foglal­kozik Roosevelt elnöki beszédével. A Messag­­gero azt írja, hogy Roosevelt elnök semmi újat nem mondott. A Popolo di Roma azt írja, hogy Roosevelt olyan játszmára kötelezte el magát, amelynek során az Egyesült Államok legfontosabb érde­kei képezhetik a tételt. A játszmát balkézzel játszó Roosevelt elnök. A Corriera Della Sera rámutat arra, hogy Amerika az Európai háborús viszály tekinte­tében mindig olyan magatartást tanúsított, amellyel ellentmondott önmagának. Az Egye­sült Államok belső ellenmondása ma nagyobb, mint valaha. Mindamellett " . .. " propaganda nem tudta elérni, hogy Amerika egyhangúlag Anglia mellett foglaljon állást. Az amerikai sajtó meg­téveszti az amerikai népet, amikor úgy mutat­ja be Amerikának a totális államokat, mintha ezek egyre jobban fenyegetnék az Egyesült Államok szabadságát és biztonságát. Roosevelt elnök is ezt fejtegette Anglia támogatása ér­dekében, bár jól tudja, hogy Olaszország és Németország nem gondol Amerika megtáma­dására. Az olasz lap megjegyzi, hogy Amerika segítsége ma már valóban egyik tényleges for­mája az angol oldalon való beavatkozásnak. Washington, dec. 31. (MTI) Roosevelt el­nök tegnap Morgentau pénzügyminiszterrel és az angol bevásárlási bizottság elnökével villás­­reggelizett, utána kijelentette, hogy a hadi­anyagszállítás kérdéseiről beszéltek. (MTI) Washington, dec. 31. (MTI) Morgentau pénzügyminiszter a legutóbbi sajtóértekezleten kijelentette, hogy Roosevelt javaslata értelmé­ben minden állam számára lehet hadianyagot készíteni, bérbeadni, vagy kölcsönözni. Ezt a kijelentést a pénzügyminiszter válaszképen adta arra a kérdésre, hogy az Egyesült Álla­mok nyújtanak-e hadianyag kölcsönt Görögor­szágnak és Kínának. Morgentau hozzáfűzte még, hogy Roosevelt javaslatának elfogadása a kongresszustól függ. (MTI) Washington, dec. 31. (MTI) Az argentin pénzügyi küldöttség befejezte hivatalos tárgya­lásait Washingtonban. Argentína 113 millió dolláros hitelt, illetve kölcsönt kap Ameriká­tól. Az argentin Központi Bank elnöke Was­hingtonban marad, hogy tovább tárgyaljon az amerikai kormánnyal. " Az északi arcvonalon az olaszok javára, jelentősen megváltozott a helyzet Valahol Olaszországban, dec. 31. (Stefani) Az olasz főhadiszállás 207. közleménye szerint a kirenaikai határvidéken tüzérségi tevékeny­ség volt. Vadász­repülőink kisméretű bombák­kal és géppuskatűzzel visszavetették és meg­rongálták az állásainkat megközelíteni akaró ellenséges harcikocsi és páncélos osztagokat. Sollum támaszpontját messzehordó tüzérségi ütegek és bombavető repülőgépek támadták. A december 29-ről 30-ra virradó éjjel az ellen­séges repülőgépek bombázták kirenaikai tábor­helyünket, de sem kárt, sem veszteséget nem okoztak. A görög harctéren főleg helyi jellegű csatározások voltak, az ellenség jelentékeny veszteségeket szenvedett és fegyvert, valamint foglyokat hagyott kezeink között. Légi egységeink szemmel látható eredmény­nyel hevesen bombázták az ellenséges után­pótlási központokat. A görög-albán partvidék mentén több bombavető és zuhanó bombázó A szentistváni Magyarország, amely­nek területén a magyarságon kívül más népek is éltek, mindenkor megtalálta az együttmunkálkodás lehetőségét mind­azokkal, akiket hazájába fogadott. A szociális egyensúly megteremtésé­nél, a népi feladatok megoldásánál minket nem a politikai divatok, hanem azok az örökérvényű törvények vezetnek, amelye­ket a kereszténység állított az ember anyagi és erkölcsi boldogulásának szolgá­latába. Európa, s ezzel együtt Magyarország új élete is ma még óriási küzdelmek és véres harcok között alakul. Mi e pillanat­­­­ban még békében élhetünk, s ezt a békét meg is őrizzük, amíg lehet, de más nem­zetek nagy és véres áldozatokkal vágják előttünk az új élet csapását. Csak ilyen hősi harcok és nagy áldozatok árán tudott Európa s a mi nemzetünk is előrejutni az egészséges fejlődés útján. Áldozatokat, lemondást és kötelezettségeket nekünk is vállalnunk kell a mi kisebb magyar vilá­gunk felépítéséért, mind pedig a békésebb és igazságosabb Európáért. Én bízom abban, hogy a nemzet min­den alkotóerejét be tudjuk kapcsolni a belső építőmunkába s a magyarság életér­dekeinek megvédésébe. Ezzel a hittel men­jünk megint egy lépéssel a nemzet örök céljai felé.

Next