Pécsi Napló, 1941. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-12 / 9. szám
1941 január 12. PÉCSI NAPLÓ min ahogyan a fest a pécsi Képzőn Eddig két cikkemben foglalkoztam a kiállítással, és pedig az élő festők műveivel, melyek a terem falait foglalják el. A teremsor végén egy hosszú folyosóra jutunk, melyen a grafikai művek vonulnak szoborművekkel váltakozva, túlnyomórészben akvarellek, néhány tempera, rézkarcok és fametszetek. Nézzük először a színes dolgokat. Baransky E. László és Ducsay Béla szép rutinos akvarelljei a nedves alaprafestés kitűnő példái. Pohárnok Zoltán merészen odavetett tájképe, Gallé Tibor friss útijegyzete (Mostari ucca), Hessky István kéréi után a pécsi származású Klie Zoltán kitűnő akvarelljeihez érünk, amelyek közül különösen a nagyméretű ,„öreg fűzfá“-ja kitűnő alkotás, mely alkotójának nagy tudását és a természet iránti mély megérzését bizonyítja. Zebegényi patakja is finom szürkére hangolt kép. Itt emeljük ki a mi Nikolszky Gézánk gazdag színezésű, finom vízfestményét, mely mély perspektívájú réten álló fákat ábrázol. Barzó Endre pasztellje költői alkotás, bár kissé emlékeztet a Balaton nagy festőjének, Egrynek stílusára. Jeges Ernő szerencsésen állította egymással ellentétbe a házfalak vörös színét és a víz kékjét. Edvi Illés Aladár rég ismert mestere az akvarellnek, aki felülmúlhatatlan fogásokkal adja vissza az istállók külsejének, belsejének omladozó, kopott falát, félárnyékba boruló részleteit, szénát, szalmát, ládákat és hasonló kellékeket. Néhol igazán remekül, zamatos színekbe foglalja a formákat. Mélyen átérzettek Elekfy Kirchner Jenő tájai. Egészen különös kifejezési módot talált a vastagtörzsű, nagylombú fák és a közöttük sötétlő erdei mélység kifejezésére. Hasonló értékű a domboldalt ábrázoló képe, míg egy ülő nőt egész könnyedén, vázlatosan festett meg. Mattioni Eszter temperatájképei finom ezüstszürkébe ágyazva, nagy kilátást tárnak elénk a Balatonról, kedves dombjaival, szőlőivel, fácskáival. Fölényes könnyebbséggel bánik anyagával és problémáival. Emnőd Aurél lombos tájképe férfias erőtől duzzad, Bernáth Aurél finom szürke tópartja mesterének éles színlátását bizonyítja. Csebi Pogány István és Muhoray Mihály képei után Dióssy Antal Sétatér című képét franciásan könnyednek érezzük. Ellenben Nagy Imre falusi jelenete robosztus, erőteljesen színezett kép és jól megformázott igazi paraszttípust és igazi falusi hangulatot érzünk benne. Kedves apróság H. Lukács Steffy groteszk alakokat ábrázoló képe, Várkonyi Ferenczy László kanyargó folyója és még egy csomó hasonló kép, amit sok volna felsorolni. Az egyszínű rajzok között jó Boross Géza kuglizója és Petrovszky Iván aszfaltozója. Az egyéb fekete grafikai munkák között legjobban Koffán Károly misztikusan imbolygó figurái ragadnak meg. Munkából valami dosztojevszkij hangulat árad és emellett technikailag egészen kiválóan vannak megoldva. Aprólékos gonddal, de artisztikusan karcolja Káveczky Zoltán rézlemezre műveit, melyek közül az arckép és a szélmalom a legszebb. Komjáti Gyula rézkarcán is elárulja, hogy jól ismeri Rembrandot, Bajor Ágost, Tichy Kálmán, Aszódi Weil Erzsébet és Élesdy István munkáinak megemlítése után búcsút mondhatunk a grafikának és figyelmünket a képek mellett álló szobrok felé irányítjuk. Újból elindulunk a bejárat felől és a képek előtti teremben a Zsolnay és a Herendi gyár remekei között pompás szobrok is akadnak. A legelső kisterem sarkaiban Metky Ödön és Matzon Frigyes és Hiesz Géza jó portréit látjuk. Az első nygteremben áll Varga Ferenc figurája és borbereki Kováts Zoltán remek munkása. A következőben Buzi Barna fából faragott szentje és Trapli István szerzetese. Az utolsó teremben Madarassy Valter szép plakettjei és boldogfai Farkas Sándor relifje, mely Szent László küzdelmét ábrázolja a leányrabló kúnnal. Végig a folyosón, hosszú sorban állnak a kis szobrok, melyek közül kiemeljük Med látja a nagy evéssel kiállitást gyessy Ferenc tömör hatású ülő nőjét, Antal Károly szt. Ferencet, Lux Ernő és Martinelli Jenő kecses táncosnőit, Andrássy Kurta János remek „Ázsiai csikós“-át, mely erőteljesen fejezi ki a puszták fiának őserejét. Buzi Barna Szent Lászlója ágaskodó lovon ül. Dabóczi Mihály női fejéhez gyönyörű kezeket formált, Marosán László nagyméretű parasztasszonya jó típus. Kocsis András női fejét és gróf Teleki Mária japán diplomatáját emeljük még ki. Remekül stilizált és összefoglalt szobor a pécsi Sinkó András terrakottája, melynek „Filozófus“ a címe — és egy gondolatokba mélyedt majmot ábrázol. Jó ötlet, de a megmunkálás még jobb. A bejárat mellett lévő vitrinben, egész sereg szép szobor közül, megemlítjük Marosán marokszedő leányát, Kocsis András magvetőjét, Sinkó András bulldogját, Mikus Sándor fésülködőjét. Ezzel gyors iramban végigszáguldottunk a szobrok légióján. Persze, aki műélvezetet akar magának szerezni, az szánjon rá egy-két órát és nézze végig, jobbról, balról a plasztikai műveket, maga is meg fogja bennük találni a jót és művészit. Ez a néhány soros tanulmány nem akar kioktatni a művészet felől, csak felhívja a figyelmet, hogy mit nézzen meg a tájékozatlan szemlélő, a műélvezetért garanciát vállalunk. Ezzel a mai művészetről szóló részt befejeztem és a visszamaradt részt, a régi nagy mesterek munkáit legközelebbi alkalommal fogom ismertetni. Gábor Jenő. 7. oldal. Hétfőtől kezdve csak 50 százalék nemes és 50 százalék aprószén szolgáltatható ki Pécs, január 11. A városunkban mutatkozó szénhiányra való tekintettel, a város hatósága Budapesten, a szénkormánybiztosságnál tárgyalásokat folytatott a Pécsnek nyújtott eddigi havi 80 vagon nemes házitüzelésű szénkontingens felemelése ügyében. Ugyanez ügyben a város főispánja távbeszélő útján lépett érintkezésbe a szénkormánybiztossággal. A szénkormánybiztosság a nemes házitüzelésű szénkontingens felemelése iránti kérelemnek nem tudott eleget tenni. Minthogy a honvédség, állami hivatalok és egyéb közintézmények ellátása havi 75 vagon nemes szenet igényel, a város polgárainak csupán 5 vagon ilyen szén áll rendelkezésére. Ez a szénmennyiség korántsem elegendő a szükségletek fedezésére, ezért Esztergár Lajos dr. polgármester a város gazdasági szakosztályával lefolytatott értekezlet eredményeként elrendelte, hogy a szénkereskedések úgy a közintézményeknek, mint magánosoknak, a megrendelt szénmennyiségnek csak 50 százalékát elégíthetik ki kályhatüzelésű nemes szénnel, míg a másik 50 százalékot apró szénfajtákból tartozik kielégíteni. Ez a rendelkezés 13-án, hétfőn lép életbe. Természetesen az apró szenet a vevő a nemes szénnél olcsóbban, az erre a szénfajtára érvényes áron fizeti. A mosatlan apró szén Pécsújhegyen átvéve métermázsánként 3.20 P, az iszapszén métermázsánkint 1,81 P. Ezekhez az árakhoz, házhozszállítás esetén, fuvardíj számítódik. A város polgármestere ettől az intézkedéstől reméli a szénínség némi enyhülését, mert az apró szénfajták ezideig korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre és házitüzelésre is megfelelő módon felhasználhatók. Ünnepélyes keretek között nyernek kiosztást a Kormányzó Úr jubileuma alkalmával adományozott biztosítási kötvények Pécs, január 11. Baranya vármegye központi székházának másodemeleti dísztermében folyó évi január hó 19-én délelőtt 11 órakor Blaskovich Iván dr., Baranya vármegye főispánja elnöklete alatt ünnepélyes keretek között nyernek kiosztást a Kormányzó Úr őfőméltósága országlásának húszéves jubileuma alkalmából a biztosító intézetek által adományozott biztosítási kötvények. Az ünnepi beszédet Esztergár Lajos dr., Pécs szab. kir. város polgármestere mondja, özv. dr. Gyarmathy Miklósné a női egyesületeknek a családvédelem terén való működését, Eötvös Jenő ny. takarékpénztári igazgató pedig a biztosítási kötvények rendszerét ismerteti. Az ünnepély fényének emelésére közreműködik még a Királydíjas Pécsi Dalárda Lompsitz Pál társkarnagy vezényletével. A megajándékozandók névsora: Pétersz József és neje Kern Anna pécsi lakosok Irén nevű leánya, Seermayer Imre és neje szül. Takács Hedvig komlói lakosok Károly Imre nevű fia; Enyeszti József és neje sz. Kovács Julianna márfai lakosok Ida nevű leánya; Horváth István és neje Dömse Anna márfai lakosok János nevű fia; Tóth József és neje Szente Margit nagyharsányi lakosok Margit nevű leánya; Schlichter István és neje Krumzer Krisztina vasasi lakosok Krisztina nevű leánya; Ámon János és neje Hopp Terézia pécsváradi lakosok Terézia nevű leánya; Andok József és neje Tasch Katalin dunaszekcsői lakosok József nevű fia; Auth Mihály és neje Denisch Borbála himesházai lakosok Jakab nevű fia; Horváth Nándor és neje Horváth Apollónia vásárosdombói lakosok Márton György nevű fia; Hufnagel Henrik és neje Jung Éva hidasi lakosok Imre nevű fia; Wágner János és neje Róth Anna kozármislenyi lakosok Anna Terézia nevű leánya; Gothár József és neje Illés Gizela tékesi lakosok Irma nevű leánya; Som Zoltán és neje Tormási Mária gerdeci lakos Irma nevű leánya.