Pécsi Napló, 1941. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-12 / 9. szám

1941 január 12. PÉCSI NAPLÓ min ahogyan a fest a pécsi Képzőn Eddig két cikkemben foglalkoztam a ki­állítással, és pedig az élő festők műveivel, me­lyek a terem falait foglalják el. A teremsor végén egy hosszú folyosóra jutunk, melyen a grafikai művek vonulnak szoborművekkel vál­takozva, túlnyomórészben akvarellek, néhány tempera, rézkarcok és fametszetek. Nézzük először a színes dolgokat. Baransky E. László és Ducsay Béla szép rutinos akvarelljei a nedves alaprafestés kitűnő példái. Pohárnok Zoltán merészen odavetett tájképe, Gallé Tibor friss útijegyzete (Mostari ucca), Hessky István kéréi után a pécsi szár­mazású Klie Zoltán kitűnő akvarelljeihez érünk, amelyek közül különösen a nagyméretű ,„öreg fűzfá“-ja kitűnő alkotás, mely alkotó­jának nagy tudását és a természet iránti mély megérzését bizonyítja. Zebegényi patakja is finom szürkére hangolt kép. Itt emeljük ki a mi Nikolszky Gézánk gazdag színezésű, finom vízfestményét, mely mély perspektívájú réten álló fákat ábrázol. Barzó Endre pasztell­­je költői alkotás, bár kissé emlékeztet a Bala­ton nagy festőjének, Egrynek stílusára. Jeges Ernő szerencsésen állította egymással ellen­tétbe a házfalak vörös színét és a víz kékjét. Edvi Illés Aladár rég ismert mestere az akva­­rellnek, aki felülmúlhatatlan fogásokkal adja vissza az istállók külsejének, belsejének omla­dozó, kopott falát, félárnyékba boruló részle­teit, szénát, szalmát, ládákat és hasonló kellé­keket. Néhol igazán remekül, zamatos színek­be foglalja a formákat. Mélyen átérzettek Elekfy Kirchner Jenő tájai. Egészen különös kifejezési módot talált a vastagtörzsű, nagy­­lombú fák és a közöttük sötétlő erdei mély­ség kifejezésére. Hasonló értékű a dombol­dalt ábrázoló képe, míg egy ülő nőt egész könnyedén, vázlatosan festett meg. Mattioni Eszter temperatájképei finom ezüstszürkébe ágyazva, nagy kilátást tárnak elénk a Balaton­ról, kedves dombjaival, szőlőivel, fácskáival. Fölényes könnyebbséggel bánik anyagával és problémáival. Emnőd Aurél lombos tájképe férfias erőtől duzzad, Bernáth Aurél finom szürke tópartja mesterének éles színlátását bizonyítja. Csebi Pogány István és Muhoray Mihály képei után Dióssy Antal Sétatér című képét franciásan könnyednek érezzük. Ellen­ben Nagy Imre falusi jelenete robosztus, erő­teljesen színezett kép és jól megformázott igazi paraszttípust és igazi falusi hangulatot érzünk benne. Kedves apróság H. Lukács Steffy groteszk alakokat ábrázoló képe, Várkonyi Ferenczy László kanyargó folyója és még egy csomó hasonló kép, amit sok volna felsorolni. Az egyszínű rajzok között jó Boross Géza kuglizója és Petrovszky Iván aszfaltozója. Az egyéb fekete grafikai munkák között legjob­ban Koffán Károly misztikusan imbolygó figu­rái ragadnak meg. Munkából valami doszto­­jevszkij hangulat árad és emellett technikai­lag egészen kiválóan vannak megoldva. Aprólé­kos gonddal, de artisztikusan karcolja Ká­­veczky Zoltán rézlemezre műveit, melyek kö­zül az arckép és a szélmalom a legszebb. Komjáti Gyula rézkarcán is elárulja, hogy jól ismeri Rembrandot, Bajor Ágost, Tichy Kál­mán, Aszódi Weil Erzsébet és Élesdy István munkáinak megemlítése után búcsút mondha­tunk a grafikának és figyelmünket a képek mellett álló szobrok felé irányítjuk. Újból el­indulunk a bejárat felől és a képek előtti te­remben a Zsolnay és a Herendi gyár remekei között pompás szobrok is akadnak. A legelső kisterem sarkaiban Metky Ödön és Matzon Frigyes és Hiesz Géza jó portréit látjuk. Az első ny­gteremben áll Varga Ferenc figurája és borbereki Kováts Zoltán remek munkása. A következőben Buzi Barna fából faragott szentje és Trapli István szerzetese. Az utolsó teremben Madarassy Valter szép plakettjei és boldogfai Farkas Sándor relifje, mely Szent László küzdelmét ábrázolja a leányrabló kún­­nal. Végig a folyosón, hosszú sorban állnak a kis szobrok, melyek közül kiemeljük Med­ látja a nagy evéssel kiállitást gyessy Ferenc tömör hatású ülő nőjét, Antal Károly szt. Ferencet, Lux Ernő és Martinelli Jenő kecses táncosnőit, Andrássy Kurta János remek „Ázsiai csikós“-át, mely erőteljesen fejezi ki a puszták fiának őserejét. Buzi Barna Szent Lászlója ágaskodó lovon ül. Dabóczi Mihály női fejéhez gyönyörű kezeket formált, Marosán László nagyméretű parasztasszonya jó típus. Kocsis András női fejét és gróf Teleki Mária japán diplomatáját emeljük még ki. Re­mekül stilizált és összefoglalt szobor a pécsi Sinkó András terrakottája, melynek „Filozó­fus“ a címe — és egy gondolatokba mélyedt majmot ábrázol. Jó ötlet, de a megmunkálás még jobb. A bejárat mellett lévő vitrinben, egész sereg szép szobor közül, megemlítjük Marosán marokszedő leányát, Kocsis András magvetőjét, Sinkó András bulldogját, Mikus Sándor fésülködőjét. Ezzel gyors iramban vé­­gigszáguldottunk a szobrok légióján. Persze, aki műélvezetet akar magának szerezni, az szánjon rá egy-két órát és nézze végig, jobb­ról, balról a plasztikai műveket, maga is meg fogja bennük találni a jót és művészit. Ez a néhány soros tanulmány nem akar kioktatni a művészet felől, csak felhívja a figyelmet, hogy mit nézzen meg a tájékozatlan szemlélő,­­ a műélvezetért garanciát vállalunk. Ezzel a mai művészetről szóló részt befejeztem és a visszamaradt részt, a régi nagy mesterek mun­káit legközelebbi alkalommal fogom ismer­tetni. Gábor Jenő. 7. oldal. Hétfőtől kezdve csak 50 százalék nemes és 50 százalék aprószén szolgáltatható ki Pécs, január 11. A városunkban mutatkozó szénhiányra való tekintettel, a város hatósága Budapesten, a szénkormánybiztosságnál tár­gyalásokat folytatott a Pécsnek nyújtott eddigi havi 80 vagon nemes házitüzelésű szénkontingens feleme­lése ügyében. Ugyanez ügyben a város főispánja távbeszélő útján lépett érintkezésbe a szénkormánybiztos­­sággal. A szénkormánybiztosság a nemes házi­­tüzelésű szénkontingens felemelése iránti ké­relemnek nem tudott eleget tenni. Minthogy a honvédség, állami hivatalok és egyéb közintézmények ellátása havi 75 vagon nemes szenet igényel, a város polgárainak csu­pán 5 vagon ilyen szén áll rendelkezésére. Ez a szénmennyiség korántsem elegendő a szükségletek fedezésére, ezért Esztergár Lajos dr. polgármester a város gazdasági szak­osztályával lefolytatott értekezlet eredménye­ként elrendelte, hogy a szénkereskedések úgy a közintézményeknek, mint magánosoknak, a megrendelt szénmennyiségnek csak 50 százalékát elégíthetik ki kályhatüzelésű nemes szénnel, míg a másik 50 százalékot apró szénfajtákból tartozik kielégíteni. Ez a rendelkezés 13-án, hétfőn lép életbe. Természetesen az apró szenet a vevő a nemes szénnél olcsóbban, az erre a szénfajtára érvényes áron fizeti. A mosatlan apró szén Pécsújhegyen átvéve métermázsánként 3.20 P, az iszapszén métermázsánkint 1,81 P. Ezekhez az árakhoz, házhozszállítás esetén, fuvardíj számítódik. A város polgármestere ettől az intézkedés­től reméli a szénínség némi enyhülését, mert az apró szénfajták ezideig korlátlan mennyi­ségben állnak rendelkezésre és házitüzelésre is megfelelő módon felhasználhatók. Ünnepélyes keretek között nyernek kiosztást a Kormányzó Úr jubileuma alkalmával adományozott biztosítási kötvények Pécs, január 11. Baranya vármegye köz­ponti székházának másodemeleti dísztermé­ben folyó évi január hó 19-én délelőtt 11 óra­kor Blaskovich Iván dr., Baranya vár­megye főispánja elnöklete alatt ünnepélyes ke­retek között nyernek kiosztást a Kormányzó Úr őfőméltósága országlásának húszéves jubi­leuma alkalmából a biztosító intézetek által adományozott biztosítási kötvények. Az ün­nepi beszédet Esztergár Lajos dr., Pécs szab. kir. város polgármestere mondja, özv. dr. Gyarmathy Miklósné a női egyesüle­teknek a családvédelem terén való működé­sét, Eötvös Jenő ny. takarékpénztári igaz­gató pedig a biztosítási kötvények rendszerét ismerteti. Az ünnepély fényének emelésére közreműködik még a Királydíjas Pécsi Dalárda Lompsitz Pál társkarnagy vezényletével. A megajándékozandók névsora: Pétersz József és neje Kern Anna pécsi lakosok Irén nevű leánya, Seermayer Imre és neje szül. Ta­kács Hedvig komlói lakosok Károly Imre nevű­­ fia; Enyeszti József és neje sz. Kovács Julianna­­ márfai lakosok Ida nevű leánya; Horváth Ist­­­­ván és neje Dömse Anna márfai lakosok Já­­­­nos nevű fia; Tóth József és neje Szente Mar­git nagyharsányi lakosok Margit nevű leánya; Schlichter István és neje Krumzer Krisztina vasasi lakosok Krisztina nevű leánya; Ámon János és neje Hopp Terézia pécsváradi lako­sok Terézia nevű leánya; Andok József és neje Tasch Katalin dunaszekcsői lakosok Jó­zsef nevű fia; Auth Mihály és neje Denisch Borbála himesházai lakosok Jakab nevű fia; Horváth Nándor és neje Horváth Apollónia vásárosdombói lakosok Márton György nevű fia; Hufnagel Henrik és neje Jung Éva hidasi lakosok Imre nevű fia; Wágner János és neje Róth Anna kozármislenyi lakosok Anna Te­rézia nevű leánya; Gothár József és neje Illés Gizela tékesi lakosok Irma nevű leánya; Som Zoltán és neje Tormási Mária gerdeci lakos Irma nevű leánya.

Next