Pécsi Napló, 1941. június (50. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

L. (ötvenedik) évfolyam, 124. szám. шашниагаамви«­ihi simhikh 'in 1 ними' Ara 20 Ш1. NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. | FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. штшшнавпиаипвш Mi az, ami elválaszt és ami egyesít? Irta: VÉRTESI ZOLTÁN ág. ev. lelkész Minden józan egyházi és világi ember, államférfiú és népvezér, író és politikus, az emberiség összefogásáról, a keresztény testvériségről ír, beszél és érette hadako­zik. És ime mit látunk? Azt, hogy embe­rek és népek, országok és világok között, nem lobogott még olyan magasan a viszály és gyűlölség tüze, mint ma. Már jövő reménységünknek, az életbe kilépő ifjainknak is, korán tisztában kell lenniük avval, hogy tulajdonképpen, me­lyek is azok az okok, melyek az egységre és testvériségre hivatott, isten képmására teremtett emberiséget egymástól elválaszt­ják és melyek azok, melyek őket egyesít­hetik. Azok az okok, melyek az emberisé­get egymástól elválasztják, lehetnek külső okok, pl. földrajzi, gazdasági határ, népi­­ség, nyelv, rang, vérmérséklet, természeti kincsek, vagyonkülönbség, aztán lehetnek belsők, pl. hitbeli (dogmák), lelki adott­ság, műveltségi fok stb. Fentieknek azon­ban még mindig nem szabadna okot szol­­gáltatniok arra, hogy ezek miatt az embe­riség lelki egységét s a keresztény testvé­riséget megbontsák, mert hiszen az összes vallási szentírások szerint: egy a mi meny­­nyei Atyánk és egymás közt testvérek vagyunk; a Teremtő Ur Isten mindenki­nek helyet biztosított a nap alatt s a „talentumok is különbözők“ és az Ur mondása szerint „szegények is lesznek mindenkor velünk“. De hát a Sátán, a bűn, az önzés, személyi és hatalmi gőg annyira elhatalmasodott a szívekben, hogy ember ember ellen, testvér testvér ellen — a nyelv, faj, rang, vagyon s hitbeli kü­lönbségek miatt — kész véres háborút is folytatni. Ami pedig az emberiséget testvéri kö­zösségében összehozza és egyesíti, az az első pünkösd története (Ap. Csel. 2, 1—13) szerint nem más, mint a Szentlélek, Isten­nek és Jézus Krisztusnak szent és jó lelke. „Hiszek Szentlélekben“ azt jelenti: „hi­szem, hogy a Szentlélek az egész keresz­ténységet, sőt az egész emberiséget hívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és egye­síti“. A Szentléleknek, a szeretetnek nyel­ve volt az, amelyet az első pünkösdkor Jeruzsálemben összegyűlt különböző nem­zetbeliek megértettek s ez által nem a ma­guk, hanem egyedül az őket teremtő és megváltó Gondviselő Isten nagyságos dol­gai dicsőítésében egy akarattal összeforr­tak. Milyen gyönyörű egy virágos kert, melynek, bár különböző alakú, nagyságú, színű és illatú virágai vannak, de kelyhü­­ket egyformán mind a Teremtő Isten él­tető napsugara felé fordítják; mily meg­ható a Szentlélek hatása alatt összegyűlt egy-egy nemzetközi vallásos társulatnak imaórája, midőn annak tagjai, az őket teremtő egy és ugyanazon kegyelmes Isten előtt megalázva, saját nyelvén rebegi el az úri imát és mily felemelő egy különböző rendű és rangú tagokból álló, mégis pom­pás harmóniába olvadó s égbe szárnyaló, egyet dicsőítő és egyért könyörgő himnu­sza: „Te Deum laudamus“ — „Téged Isten dicsérünk“ és „Veni sancte spiritus“ — „Jövel Szentlélek Úz Isten!“ A régi, bölcs egyházi atyák a hitviták alkalmával, a lelki békesség megőrzése végett, híveiket arra intették, hogy „In necessariis unitas“, vagyis a hívő emberek a legszükségesebb, a legfőbb dolgokban legyenek egyek. „In dubiis libertas“ a ké­tes és vitás ügyekben szabadok, egymás véleményét megbecsülök, de „In omnibus caritas“, vagyis minden kérdésben és cse­lekedetükben vezesse őket a szeretet. A Szentlélek éppen a lelkiismereti sza­badságnak, az egyetértésnek és a szeretet­nek a lelke. Midőn az államfők és nép vezérek és mi is tanácskozásra összegyü­lekezünk, egymás létét, jogait és igazsá­gait elismerve, tanúsítsunk egymás iránt jóakaratot s magunkat megalázva és Istent dicsőítve, könyörögve kérjük összejövete­leinken a Szentlélek eljövetelét, mert e nélkül Európa és a világ tartós és boldog újjárendezése, népek és nemzetek erkölcsi és gazdasági újjászületése, nemzetiségek, felekezetek közti békés harmónia soha meg nem valósul. Bár szükséges, hogy megismerjük a népek, fajok, vallások közötti különbséget, a keresztényeket elválasztó főbb vallano­­kat, de ezzel párhuzamosan emeljük ki, hangsúlyozzuk összes iskoláinkban új tan­tervként, mai nemzedékünk körében a leg­komolyabban tanítsuk azokat a hittétele­ket és törvényeket is, amelyekben ezek megegyeznek és testvéri szeretetben ösz­­szeforradhatnak. Nyugodt lélekkel állít­hatjuk, hogy több van, ami az emberisé­get, népeket, nemzeteket s az idők folya­mán sok felekezetre bomló kereszténye­ket egymással összeköti, mint ami elvá­lasztja. Ennek bizonyítására csak a követ­kezőket sorolom fel: Egy Istenünk, Terem­tünk van, egy vérből származunk és szár­mazik az egész emberiség (Ap. 17, 26). Mindnyájunknak egyformán testet és lel­ket adott a Teremtő. Egy mennyei Atyánk van a Krisztus által s így az összes embe­rek egymás közt testvérek. Az eredendő bűn folytán mindnyájan bűnösök vagyunk és kegyelemre, meg­váltásra szorulunk. Egy közös 10 paran­csolatunk, egy Messiásunk, Megváltónk van. Ha az egyes keresztény felekezetek némileg különbözőképpen is veszik és ér­telmezik, egy fő lelki táplálékunk van: Isten igéje és a sakramentumok, egy közös hit­vallásunk van, az apostoli hitvallás, mely szerint a szentháromság egy Istenben hisz­nek, egy a jelvényünk a kereszt, egy a fő imánk a „Mi Atyánk“. Minden ember ha­landó s előbb, vagy utóbb, de búcsút kell vennie e földi élettől s mindenki meg fog ítéltetni az égi, igazságos Bíró által és pedig nem neve, nyelve, színe, nemzetisége, vagyona, hanem az Urban való hite s az ebből folyó jócselekedete, szíve-lelke sze­­retete szerint. Ha sokszor különböző uta­­kon is megyünk, egy a célunk, egy a re­ménységünk, egy boldogabb haza felé tart vándorlásunk, Isten országa, a mennyország felé, hol az Úr eltöröl minden könnyhulla­­tást, hol a megtért, hívő, szerető szívek viszontlátják egymást. Íme már ezekből is láthatjuk, mily sok közös vonás és tanítás van az embe­rek és felekezetek között, melyek folytán ők, az egymást pusztító gyűlölködés helyett, a bűn és hitetlenség ellen egységes frontot alkotva, a háborúk okozta sebek gyógyí­tásában, a szociális, család nemzetvédelmi és nemzetgyarapító munkában, egymást támogató testvéri közösségben egyesülhet­nek. Ehhez kérjük ma, piros pünkösd nap­ján, a szíveket egyedül ujjáteremteni, egye­síteni s meleg szeretetre lobbantani képes Szentlélek isteni szikrájának eljövetelét: „Veni sancte spiritus“ — „Jövel Szentlélek Uz Isten!“ Kréta szigetén folytatták a németek a megvert ellenség üldözését Berlin, május 31. (MTI) A véderő főpa­rancsnoksága közli: Kréta szigetén a német csapatok folytatták a megvert ellenség üldözését kelet felé és fel­vették az érintkezést a Heraklion közelében álló német ejtőernyős vadászokkal. A kelet felől előnyomuló olasz csapatokkal való egye­sülés csak rövid idő kérdése. Német harcirepü­lőgép kötelékek pénteken ismét bombázták az ellenséges csapatösszevonásokat és viszavonu­­lási útvonalakat. Különösen élénken támadták a déli partokon fekvő kikötőket. Ezekből kí­sérlik meg a brit csapatok maradványai a me­nekülést. Krétától délre német harcirepülőgé­pek megtámadtak egy brit tengeri erőkből álló köteléket és egy rombolót olyan súlyosan meg­rongáltak, hogy valószínűleg elpusztult. Táma­dást intéztünk a Gaudos szigetre menekült brit kötelékek ellen. Egy jelzőállomást elpusz­títottunk. Észak-Afrikában meghiúsítottuk az ellen­ségnek Tobrukból való éjjeli kitörési kísérle­tét. Tüzérségünk tüzelése felrobbantott egy nagyobb brit lőszerraktárt. Zuhanóbombázó alakulataink Tobruk közelében elhallgattattak több brit légvédelmi üteget. Rombolórepülő­gépeink géppuskázták az ellenséges csapatösz­­szevonásokat. Német és olasz repülőgéposzta­gok hatásosan támadták az ellenség üzem­anyag raktárait. A Liebe Heinrich sorhajóhadnagy parancs­noksága alatt álló tengeralattjáró összesen 44 ezer tonna ellenséges hajóteret süllyesztett el. A szombatra virradó éjszaka sikeresen bom­bázták a brit nyugati partok kikötővárosainak katonai berendezéseit. Sikeresen támadták Liverpoolt, Bristolt és Cardiffot. A repülőgép legénységei több tüzet figyeltek meg. Az ellenség sem a birodalom területére, sem a megszállott területekre nem repült be. (MTI) Berlin, május 31. (MTI) Mint a Német Távirati Iroda értesült, Rethymotól délre több Lapunk mai száma rádiómelléklettel 16 oldal.

Next