Pécsi Napló, 1941. június (50. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
L. (ötvenedik) évfolyam, 124. szám. шашниагаамви«ihi simhikh 'in 1 ними' Ara 20 Ш1. NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. | FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. штшшнавпиаипвш Mi az, ami elválaszt és ami egyesít? Irta: VÉRTESI ZOLTÁN ág. ev. lelkész Minden józan egyházi és világi ember, államférfiú és népvezér, író és politikus, az emberiség összefogásáról, a keresztény testvériségről ír, beszél és érette hadakozik. És ime mit látunk? Azt, hogy emberek és népek, országok és világok között, nem lobogott még olyan magasan a viszály és gyűlölség tüze, mint ma. Már jövő reménységünknek, az életbe kilépő ifjainknak is, korán tisztában kell lenniük avval, hogy tulajdonképpen, melyek is azok az okok, melyek az egységre és testvériségre hivatott, isten képmására teremtett emberiséget egymástól elválasztják és melyek azok, melyek őket egyesíthetik. Azok az okok, melyek az emberiséget egymástól elválasztják, lehetnek külső okok, pl. földrajzi, gazdasági határ, népiség, nyelv, rang, vérmérséklet, természeti kincsek, vagyonkülönbség, aztán lehetnek belsők, pl. hitbeli (dogmák), lelki adottság, műveltségi fok stb. Fentieknek azonban még mindig nem szabadna okot szolgáltatniok arra, hogy ezek miatt az emberiség lelki egységét s a keresztény testvériséget megbontsák, mert hiszen az összes vallási szentírások szerint: egy a mi menynyei Atyánk és egymás közt testvérek vagyunk; a Teremtő Ur Isten mindenkinek helyet biztosított a nap alatt s a „talentumok is különbözők“ és az Ur mondása szerint „szegények is lesznek mindenkor velünk“. De hát a Sátán, a bűn, az önzés, személyi és hatalmi gőg annyira elhatalmasodott a szívekben, hogy ember ember ellen, testvér testvér ellen — a nyelv, faj, rang, vagyon s hitbeli különbségek miatt — kész véres háborút is folytatni. Ami pedig az emberiséget testvéri közösségében összehozza és egyesíti, az az első pünkösd története (Ap. Csel. 2, 1—13) szerint nem más, mint a Szentlélek, Istennek és Jézus Krisztusnak szent és jó lelke. „Hiszek Szentlélekben“ azt jelenti: „hiszem, hogy a Szentlélek az egész kereszténységet, sőt az egész emberiséget hívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és egyesíti“. A Szentléleknek, a szeretetnek nyelve volt az, amelyet az első pünkösdkor Jeruzsálemben összegyűlt különböző nemzetbeliek megértettek s ez által nem a maguk, hanem egyedül az őket teremtő és megváltó Gondviselő Isten nagyságos dolgai dicsőítésében egy akarattal összeforrtak. Milyen gyönyörű egy virágos kert, melynek, bár különböző alakú, nagyságú, színű és illatú virágai vannak, de kelyhüket egyformán mind a Teremtő Isten éltető napsugara felé fordítják; mily megható a Szentlélek hatása alatt összegyűlt egy-egy nemzetközi vallásos társulatnak imaórája, midőn annak tagjai, az őket teremtő egy és ugyanazon kegyelmes Isten előtt megalázva, saját nyelvén rebegi el az úri imát és mily felemelő egy különböző rendű és rangú tagokból álló, mégis pompás harmóniába olvadó s égbe szárnyaló, egyet dicsőítő és egyért könyörgő himnusza: „Te Deum laudamus“ — „Téged Isten dicsérünk“ és „Veni sancte spiritus“ — „Jövel Szentlélek Úz Isten!“ A régi, bölcs egyházi atyák a hitviták alkalmával, a lelki békesség megőrzése végett, híveiket arra intették, hogy „In necessariis unitas“, vagyis a hívő emberek a legszükségesebb, a legfőbb dolgokban legyenek egyek. „In dubiis libertas“ a kétes és vitás ügyekben szabadok, egymás véleményét megbecsülök, de „In omnibus caritas“, vagyis minden kérdésben és cselekedetükben vezesse őket a szeretet. A Szentlélek éppen a lelkiismereti szabadságnak, az egyetértésnek és a szeretetnek a lelke. Midőn az államfők és nép vezérek és mi is tanácskozásra összegyülekezünk, egymás létét, jogait és igazságait elismerve, tanúsítsunk egymás iránt jóakaratot s magunkat megalázva és Istent dicsőítve, könyörögve kérjük összejöveteleinken a Szentlélek eljövetelét, mert e nélkül Európa és a világ tartós és boldog újjárendezése, népek és nemzetek erkölcsi és gazdasági újjászületése, nemzetiségek, felekezetek közti békés harmónia soha meg nem valósul. Bár szükséges, hogy megismerjük a népek, fajok, vallások közötti különbséget, a keresztényeket elválasztó főbb vallanokat, de ezzel párhuzamosan emeljük ki, hangsúlyozzuk összes iskoláinkban új tantervként, mai nemzedékünk körében a legkomolyabban tanítsuk azokat a hittételeket és törvényeket is, amelyekben ezek megegyeznek és testvéri szeretetben öszszeforradhatnak. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy több van, ami az emberiséget, népeket, nemzeteket s az idők folyamán sok felekezetre bomló keresztényeket egymással összeköti, mint ami elválasztja. Ennek bizonyítására csak a következőket sorolom fel: Egy Istenünk, Teremtünk van, egy vérből származunk és származik az egész emberiség (Ap. 17, 26). Mindnyájunknak egyformán testet és lelket adott a Teremtő. Egy mennyei Atyánk van a Krisztus által s így az összes emberek egymás közt testvérek. Az eredendő bűn folytán mindnyájan bűnösök vagyunk és kegyelemre, megváltásra szorulunk. Egy közös 10 parancsolatunk, egy Messiásunk, Megváltónk van. Ha az egyes keresztény felekezetek némileg különbözőképpen is veszik és értelmezik, egy fő lelki táplálékunk van: Isten igéje és a sakramentumok, egy közös hitvallásunk van, az apostoli hitvallás, mely szerint a szentháromság egy Istenben hisznek, egy a jelvényünk a kereszt, egy a fő imánk a „Mi Atyánk“. Minden ember halandó s előbb, vagy utóbb, de búcsút kell vennie e földi élettől s mindenki meg fog ítéltetni az égi, igazságos Bíró által és pedig nem neve, nyelve, színe, nemzetisége, vagyona, hanem az Urban való hite s az ebből folyó jócselekedete, szíve-lelke szeretete szerint. Ha sokszor különböző utakon is megyünk, egy a célunk, egy a reménységünk, egy boldogabb haza felé tart vándorlásunk, Isten országa, a mennyország felé, hol az Úr eltöröl minden könnyhullatást, hol a megtért, hívő, szerető szívek viszontlátják egymást. Íme már ezekből is láthatjuk, mily sok közös vonás és tanítás van az emberek és felekezetek között, melyek folytán ők, az egymást pusztító gyűlölködés helyett, a bűn és hitetlenség ellen egységes frontot alkotva, a háborúk okozta sebek gyógyításában, a szociális, család nemzetvédelmi és nemzetgyarapító munkában, egymást támogató testvéri közösségben egyesülhetnek. Ehhez kérjük ma, piros pünkösd napján, a szíveket egyedül ujjáteremteni, egyesíteni s meleg szeretetre lobbantani képes Szentlélek isteni szikrájának eljövetelét: „Veni sancte spiritus“ — „Jövel Szentlélek Uz Isten!“ Kréta szigetén folytatták a németek a megvert ellenség üldözését Berlin, május 31. (MTI) A véderő főparancsnoksága közli: Kréta szigetén a német csapatok folytatták a megvert ellenség üldözését kelet felé és felvették az érintkezést a Heraklion közelében álló német ejtőernyős vadászokkal. A kelet felől előnyomuló olasz csapatokkal való egyesülés csak rövid idő kérdése. Német harcirepülőgép kötelékek pénteken ismét bombázták az ellenséges csapatösszevonásokat és viszavonulási útvonalakat. Különösen élénken támadták a déli partokon fekvő kikötőket. Ezekből kísérlik meg a brit csapatok maradványai a menekülést. Krétától délre német harcirepülőgépek megtámadtak egy brit tengeri erőkből álló köteléket és egy rombolót olyan súlyosan megrongáltak, hogy valószínűleg elpusztult. Támadást intéztünk a Gaudos szigetre menekült brit kötelékek ellen. Egy jelzőállomást elpusztítottunk. Észak-Afrikában meghiúsítottuk az ellenségnek Tobrukból való éjjeli kitörési kísérletét. Tüzérségünk tüzelése felrobbantott egy nagyobb brit lőszerraktárt. Zuhanóbombázó alakulataink Tobruk közelében elhallgattattak több brit légvédelmi üteget. Rombolórepülőgépeink géppuskázták az ellenséges csapatöszszevonásokat. Német és olasz repülőgéposztagok hatásosan támadták az ellenség üzemanyag raktárait. A Liebe Heinrich sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt álló tengeralattjáró összesen 44 ezer tonna ellenséges hajóteret süllyesztett el. A szombatra virradó éjszaka sikeresen bombázták a brit nyugati partok kikötővárosainak katonai berendezéseit. Sikeresen támadták Liverpoolt, Bristolt és Cardiffot. A repülőgép legénységei több tüzet figyeltek meg. Az ellenség sem a birodalom területére, sem a megszállott területekre nem repült be. (MTI) Berlin, május 31. (MTI) Mint a Német Távirati Iroda értesült, Rethymotól délre több Lapunk mai száma rádiómelléklettel 16 oldal.