Pécsi Napló, 1941. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)
1941-08-06 / 177. szám
2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1941 augusztus 6. Meghalt Babits M Mihály kei a magyar irodalomnak. Babits Mihály 1940 óta tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak, gondnoka a Baumgarten Ferenc írói alapítványnak. Babits Mihályt szoros szálak fűzték Pécshez. Itt végezte a gimnáziumot és, amikor tehette, ellátogatott a mecsekalji városba, amelyhez annyi emlék kötötte. Legutóbb a Janus Pannonius Társaság alakuló ülésére érkezett ide. Harmincéves iskolatársi találkozóján nem jelenhetett meg, maga helyett elküldte szép versét, amely így kezdődött: Nem merek közétek jönni, régi társak! Kit vártok? Nem vagyok már az, akit vártok Az már régen meghalt. Megfojtotta lassan a napok özönje, s aki helyette ma, ha jöhetne, jönne, tán úgy néznétek rá, mint egy idegenre kijöttével megcsalt. A harmincéves találkozóra nem mert eljönni, helye üresen maradt és üres lesz Babits Mihály helye a következő találkozón is. Pécshez való tartozását dokumentálta híressé lett verse, az „Emlékezés egy pécsi uszodára“ is. A Szekszárdon tartózkodó Babits Mihály szombaton rosszul érezte magát, szívroham lépett fel és ezért a fővárosi Siesta-szanatóriumba szállították. Vasárnap este műtétet akartak végrehajtani rajta, de nem lehetett már, mert a műtétet nem bírta volna el. Temetése csütörtök délután lesz. амииаааавааавав^шзаащйаидиа^жг-яя -...........-щшгщятятят Pécs, aug. 5. Babits Mihály, kiváló író, költő és esztétikus éjjel 12 órakor a Siestaszanatóriumban meghalt. Babits Mihály 1883-ban született Szek- Szárdon. Budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett és 1917-ig a középiskolai tanári pályán működött. Azóta tisztán irodalmi működést fejtett ki. Szerkesztője volt a „Nyugat“ című folyóiratnak. Már első önálló verses kötete is kivételes sikert aratott. Egymás után jelentek meg költeményei, regényei, tanulmányai, fordításai, amelyek mind kiváló terme- Emlékezés egy nagynevű magyar püspökre Pécs, augusztus 4. Ilyenkor nyáron, amikor vakációzó, hozzánk ellátogató idegenek ott állnak a fényképezőgéppel a kezükben, a híres Dóm előtt, jut hely a lemezen a Szepesy-szobornak is, a szobornak, amely Pécs egykori híres püspökének emlékét hirdeti. Az idegenek nemcsak a Székesegyházat csodálják, de ámulatukból kijut a szobornak is, amely hibátlan, szép művészi munka, mentes minden páthosztól, életet sugárzó, hatásában pedig tökéletes. Ott álltunk ma délelőtt Szepesy Ignác szobra előtt és, amikor a négy tagból álló pesti társaság kérdésekkel ostromolt, bizony-bizony,dadogva adtam meg a választ. A restelkedés késztetett a mulasztás pótlására, régi, sárguló füzeteket kutattam fel és most, pótlólag, egyúttal pedig mások okulására is, felelevenítem a szobor történetét, még inkább azt, amit egykori, nagynevű püspökünkről tudni illik. Közel 70 évvel ezelőtt, 1872 július 29-én egy Gründer nevű egyszerű pécsi iparos 300 forintot hagyományozott Szepesy emlékének állítandó ércszoborra. A pénzt elhelyezték, kamatozott és 1885-ben Mendik Ágoston apátplébános a város közgyűlésén szóbahozta a szobor felállításának ügyét. Egyhangú lelkesedés fogadta az indítványt és csakhamar megindult a gyűjtés. A gyűjtést szervező választmány tagjai lettek: Aidinger János polgármester, Majorossy Imre főjegyző, Jilly Alajos gazdasági tanácsos, Nendtvich Sándor és Rauch János mérnökök, Bánffay Simon, Bolgár Kálmán, Böhm Félix, Dischka Győző, Egry József, Erreth Antal, Förster Béla, Gadó Nagy József, Hoffmann Károly, Hölbling Miksa dr. Kindl József, Moháríts Károly dr. Krasznay Mihály, Littke József, Mendl Lajos dr. Mendlik Ágoston, Papp József, Ráth Mátyás, Schapringer Joachim, Szeredy József dr., Tamássy Ferenc, Troll Ferenc, Weidenger Ferenc és Zsermay Vilmos biz. tagok. A gyűjtés megindult és kitűnő eredményt hozott. A megyebeli születésű Kiss Györgyöt bízták meg a szobor elkészítésével, aki azt 10 ezer forintért vállalta is. A szobor és a reliefek ércbeöntése 1893 júniusában elkészült Budapesten, ahonnan csakhamar Pécsre szállították és november 5-én leplezték le. Szepesy Ignác báró 1828-ban foglalta el Pécsett a püspöki széket. Tíz évi nagyjelentőségű tevékenykedés után halt meg. 1780-ban született Egerben, Pesten filozófiát, Bécsben theologiát hallgatott és 1803-ben szentelték pappá. 1808-ban kanonok lett s mint ilyen, bor- sódi főesperes, majd kisprépost. Amikor Rudnay Sándor erdélyi püspök esztergomi érsekké lett, Ferenc király Szepesyt nevezte ki helyébe. A népnevelés ügyében már itt is sokat tett, évenként 10 ezer forintot adott sajátjából papnevelésre és számos községnek épített templomot. 1828 február 24-én érkezett Pécsre és elfoglalván új megyéje székét, sorra járta a községeket, fáradhatatlan buzgóságot fejtve ki a vallási és erkölcsi élet fejlesztésében. Megvetette alapját a püspöki tanítóképző intézetnek, legkiválóbb műve pedig a jogakadémia, amelyre jelentős összegeket költött. 1828-ban nyitott a megyei papnövendékek számára bölcseleti tanfolyamot és annak nyilvánossági jogot szerzett. 1831-ben, két évvel később pedig megnyitotta a jogi tanfolyamot is. Először 100 ezer váltó forinton impozáns épületet emelt, később Baranya vármegyétől megvette a Paulinusok zárdaépületét és azt újabb 100 ezer forint költséggel restauráltatta. A líceum számára 50 ezer forint befektetéssel, könyvnyomó intézetet is létesített. A jogi főiskola számára nyilvános könyvtárat létesített, olymódon, hogy Klimó püspök hagyatékát 4000 kötettel szaporította. Ezreket költött természettani, mechanikai szerekre, a nyilvános vizsgákon mindig megjelent, examinált, vitákat rendezett és a győztesnek 5 aranyat szokott ajándékozni. A város kultúréletében vezető szerepet játszott. Szepesy püspök 1834-ben kezdte meg a szentírásnak bő jegyzetekkel és magyarázatokkal kísért magyar kiadását. Magyar és latinnyelvű egyházi szónoklatait Petfer Antal püspöki titkár gyűjtötte össze Nemzeties érzületének bizonyítéka, hogy elrendelte az anyakönyvnek magyarul való vezetését. Különben is élénk részt vett a nemzeties irányú országos mogzalmakban is. Az országgyűlés elé véleményt terjesztett, hogyan lehetne a magyar nyelvet leghatásosabban, erőszak nélkül terjeszteni. E célból 100 ezer forint tőke elhelyezését kívánta, amelynek 6000 forintnyi évi kamatából Szombathelyen, Komáromban, Szegeden és Miskolcon iskolákat kellene felállítani. Nyelvügyi téren kifejtett buzgó tevékenysége elismeréséül, 1830-ban az Akadémia beválasztotta igazgató-tanácsába, 1831-ben pedig tiszteleti tagjául. 1831 július 16-án halt meg. Korai halálát pótolhatatlan veszteségnek érezte mindenki. Letartóztattak kilenc kommunistát Pécs, aug. 5. A „8 Órai Újság“ írja: Az utóbbi hetek folyamán Budapesten és főként Budapest külvárosaiban, továbbá néhány vidéki városban különféle alakú és tartalmú röpiratok jelentek meg. Ezek a röpiratok részint sokszorosításban, részint szabályos nyomdai előállításban láttak napvilágot. Az aláírások szövege egyöntetűen „Magyar Autonóm Szovjetköztársasági Front“ volt. Azonkívül valamenynyin hamis impressziumként egy debreceni nemlétező nyomda volt feltüntetve. A budapesti főkapitányság e röpcédulák szerzői és előállítói, valamint terjesztői után a nyomozást azonnal a legszélesebb körben megkezdte. A nyomozást az a körülmény, hogy a sajtótermékeket éjjel terjesztették, nagyon megnehezítette. A nyomozás azonban tegnapra eredménnyel járt. Megállapítást nyert, hogy egy kommunista társaság, melynek feje Petruska Andrásné, született Kovács Zsuzsanna karcagi születésű, 51 éves gyári munkásnő, Csongor ucca 24 szám alatti lakos terjesztette az izgató tartalmú röpiratokat. Petruska Andrásné annyira meggyőződéses kommunista, hogy az őt kihallgató detektívet is meg akarta, győzni eszméi igazságáról. A kommunista társaság többféle röpcédulát gyártott. Az első önálló Szovjetmagyarországot hirdetett, a második tengelyállamok ellen izgatott. Petruskáné ezeket a röpiratokat Almer István nyomdai küldönccel együttesen állította elő, sokszorosításban. A sokszorosítást Tamási Géza grafikus végezte. Miután a társaság látta, hogy az ügy így kissé nehézkes és megfelelő példányszámot nem sikerült előállítani, a nyomdatechnikára tértek át. A nyomdai költségek fedezésére találtak is egy férfit, Fekecs Sándor kézimunkakereskedő személyében. Ekkor adták ki a hármas számú nyomtatványt, melyet Bruck Andor nyomdász Csengery ucca 27 szám alatt lévő nyomdájában állítottak elő . A negyedik számú röpiratot Fekecs Sándor gumibélyegzővel nyomta. Ez a röpirat a szovjet csillag jele mellett a sarló és a kalapács jelvényt is tartalmazza. Az ötödik röpirat ismét nyomdai úton készült. A vidéki röpiratok terjesztése leginkább Debrecen és Losonc környékére korlátozódott. A terjesztésben a nevezett személyeken kívül részt vett még Finisch Béla plakátragasztó, Petruska András segédmunkás, Almer Istvánna gyári munkásnő, Tamás Gézáné gyári munkásnő. A megindult bűnvádi eljárás során a főkapitányság bűnügyi osztálya valamennyit előzetes letartóztatásba helyezte és a budapesti királyi ügyészséghez kísértette át.