Pécsi Napló, 1941. november (50. évfolyam, 249-272. szám)

1941-11-01 / 249. szám

X.. (ötvenedik) évfolyam, 249. szám. Ara 20 fill 1941 november 1. SZOMBAT Sí*, г teszt­­ség és kiadóhivatal: Ммжкаму «. M. Kéziratokat nem adunk vissza. Szert. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tál.: 21 X27. ~ m inii "i iii'i'ninii iiiiaiiaiwiMiinin—>imiiiiwimiiiiiI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP »тшяивтаттявтT Slőfizd­ési ásat házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 12 oldalas 20 fillér. ÜZEN A MA A HOLNAPNAK. Irta: Lakatos L. István ref. lelkész Október 31... november 1... november , 2... Három ünnepnap. Reformáció emlék­ünnepe, Mindenszentek ünnepe, Halottak Napja. Az ember-szellem történetének három egymásba fonódó láncszeme. Az időn túl a végtelenből indult el, végig szánt az időben és beletorkollik az időntúliságba. Dogmatikus szemmel, dogmatizáló ér­telemmel, fölmérni ezt a végtelen távlatot nem lehet, mert dimenziót kap, határok közé szorul, s nagyon kis horizontú lesz a látása és fölmérése ennek a térbe szorított méricskélésnek. A szellem végtelen síkján léphet csak igazán teljes súlyával és igé­nyével a Ma elé. A három ünnep az örök Üzenetnek háromféle, de mégis egy és azonos értelmű meghatározása. Október 31 az életnek új kifejezési formája, november 1 az egy élet­nek egy lényegük de mégis sokszínű bemu­tatkozása, november 2 a színeiben egyéni­vé szétvált életnek egy azonos célba való összefutása. Végeredményben ez a három ünnep egy és ez az egy három, — ami lehet, hogy sokunk számára ma még érthetetlen, — de akárhogy is van: maga az Élet. Az értelemmel háromszínűre bontott élet átöleli véges és végtelen vonalaival az egész emberiséget és az emberiségben az egyedet. Hatása alól senki ki nem vonhatja magát. Mindannyian benne élünk, élünk, ■vergődünk, küzdünk, állunk, vagy elünk. Minden attól függ, hogy a nemzedékek és nemzetek, tömeg és az egyén, hogy fogal­mazza meg az életről alkotott fogalmát. Minden attól függ, hogy a fogalom szellemi értékét miként váltja fel kézzelfogható valósággá. Mert mindenkinek kell, hogy legyen határozott értékelése az életről. Az életnek e deffinitív értékelése a korokban és időben változik. Néha széles távlatú, merész horizontú, tökéletesebb megfogalmazású és alkotóképes. Intézmé­nyek, intézetek, alkotások a mérföldkövei. Ilyenkor az ember nagyon érzi, hogy „itt“ nem egészen van otthon és csak az élet praefációját énekli. Ezért alkot lázasan, tűzbe pirult arccal, mert az „ideig való“ átjáró­házat alakítja az Örökkévaló arcá­ra, hogy az „azután“ annál elérhetőbb, kéz­zelfoghatóbb legyen. Ezek az idők az em­beriség gyilkosai. Vannak korok, mikor a magasba len­­dül és megtorpan. Földízűvé és földszagú­­vá válik minden az élet körül. Az ember szerelmes lesz édes önmagába és egyedüli alkotása az „énnek“ bálványimádása. Ilyenkor alkotás helyett kontárkodik az ember. Pedig akár a szellem-horizonton jár, akár a mélységben bukdácsol az ember, akarva és nem akarva az Isten gondolatát hordozza, akinek munkatársa és örök gon­dolatainak időbeni megvalósítója. Ez adja magyarázatát október 31-nek, az élet elit gárdája seregszemléjének és a sírokra he­lyezett őszirózsáknak és krizantémoknak. Ilyen értelmezés nélkül ezek az ünnepek csak léleknélküli szimbólumok. Míg ha így látjuk az egymásba fonódó ünnepeket, mindannyiak együtt és külön-külön az életnek szent kinyilatkoztatásai. Ma eresztékeiben recseg, ropog, vajú­dik az élet. A múlt és a jelen két nagy ér­tékelése és világfelfogása vívja gigantikus harcát a hadak útján. Az emberek nagy tömegeinek keserű lett a szájaíze a régi ki­egyenlítetlen formától, a színben szép, de tartalomban sekélyes kiélési lehetőségek­től, ezért akar magának új világot. Az em­bermilliók ma fészket raknak. Ez a fészekrakás az élet tökéletesebb kiélésének a megteremtését szolgálja és az áldozatok oltárán épül meg. Mennyi önfe­gyelem, lemondás szövődött bele az ember életébe, s mennyi hőst találunk az élet minden frontján. El sem hinnék, ha nem édes önmagunkkal történne. Pedig úgy van, hogy az új teremtés lázának lávája már el­öntötte a régi életet. * * * A láva sokszor éget és feléget, de sok­szor és mindig ott van alatta az az új ter­mékeny humusz, ami a régi kevésbé tele­­vény talajjal együtt a leforrósodás után az új élet csiráját hordozza méhében. Vele van és benne van az átmenet a régi és az­­ új között, így a pusztító erő teremtő erő­­i vé hasonul. A kettőnek együttműködése­­ nem teszi hiábavalóvá a teremtés lázában­­ adott és meghozott áldozatok tömegét és­­ az áldozattá vált egyedeket. Ünnepek sorozatába lépünk be, ez egy­ben Memento, de egyben útmutatás is. Memento arra, hogy a régi világ örök érté­keinek átértékelése csak az örök fogalmak szerint mehet végbe. Útmutatás arra, hogy úgy kell berendezkednie az új világnak, hogy az is, mint a régi, olyan elit gárdát mutathasson fel, ami felvonul november 1-én és mind a kettőt úgy kell egybe fogni, hogy a sírhantokon túl kibontakozó örök élet olyan melegágyat kaphasson, hogy az új világ széles távlatú, merész horizontú, tökéletes megfogalmazású és alkotóképes lehessen. Mert ezek nélkül, mint feltételek nélkül, nem fogjuk megtalálni édes ottho­nunkat. Az Istennek ma is köze van a világ­hoz, mindannyian az időben ma is az ő tervét hajtjuk végre, amíg időben törté­nelmet írunk, s amíg hisszük, hogy új vilá­got építünk. Az alkotás lázában szüksé­günk van az örök Üzenet útmutatására és annak örök értelmét és értékét nem seké­­lyesítheti el az ember véges értékű meg­fogalmazása. Berlin, október 31. (MTI) Egy magyar fel­ , derítő osztag — a Német Távirati Iroda kato-­­­nai helyről szerzett értesülése szerint — októ­ber 30-án, a keleti arcvonal déli szakaszán is­mét előre tört és felmorzsolta a visszavonuló bolseviki utóvédeket. A magyarok az ellenség­gel való állandó érintkezésben újból és újból b­etörtek a szovjet utóvédek közé és szétvere ,­ték azokat. A szovjet éjjel-nappal tartó harcok­­­­ban súlyos és véres veszteségeket szenvedett.­­ Visszavonulási útvonalait szétlőtt járművek, a döglött lovak és sok szovjet katona holtteste borítja. Budapest, október 31. (MTI) Az ukrán arcvonalon küzdő szövetséges erők az ellensé­ges csapatokat széles szakaszon szorítják át a Donec folyón és veszik birtokukba a folyó jobb partját. A magyar csapatok legutóbbi si­kereiket kiszélesítve, újabb pontokat szálltak meg a Donec mentén. Teljesítményeikkel a szövetséges katonai körök meleg elismerését vívták ki. aflae­mm Honvédeink győzelmes harcai Részletes beszámoló a német hadsereg hadműveleteiről Berlin, október 31. (MTI) A véderő főpa­rancsnokság közli: Az ellenség a Krimi félszigeten, a német és szövetséges román csapatoktól kitartóan ül­dözve, nagy sietve menekül. Ezzel siker koro­názta azokat a hosszú, nehéz áttörő harcokat, amelyekkel Manstein gyalogsági tábornok hadseregének gyalogos hadosztályai, Flugbeil altábornagy légi haderejével együtt a félsziget­re vezető keskeny földszoroson keresztül ki­­kényszerítették az átkelést. A német és szövetséges csapatok a Donec medencében is sikeresen folytatják a megvert еШш­ség üldözését. ^~A Leningrád körül harcoló csapatok visz­­szaverték az ellenség több kitörési kísérletét. A tüzérség nehéz ütegei eredményesen tüzel­tek a város hadifontosságú célpontjaira. A ha­tást jól meg lehetett figyelni. A déli szakaszon a hadműveletek sikeresen tovább haladnak előre. A Fekete tenger vidékén harcoló repülő­kötelékek bombázták Eupatoria és Keres ki­kötőberendezéseit és az öbölben 5 teherhajót 13 ezer bruttó regisztertonna tartalommal el­süllyesztettek. Tengeralattjáróink a brit ellátást biztosító hajózás elleni harcukban 17 ezer tonna tarta­l­­ommal elsüllyesztettek hat ellenséges kereske­delmi hajót, egy torpedórombolót és két őr­­hajót. Egy brit ágyúnaszádot bombatelitalálat­tal súlyosan megrongáltak. Az Atlanti óceánon harci repülőgépeink Cadiztól északnyugatra elsüllyesztettek egy kétezer tonnás kereskedelmi hajót és súlyosan megrongáltak egy teherhajót. Különleges ten­geri felderítésre kiküldött repülőgépeink pén­tekre virradó éjszaka brit kikötőket eredmé­nyesen bombáztak a délnyugatangliai partsza­kaszon. Ellenséges repülőgépek nem törtek be bi­rodalmi terület fölé. (MTI) Berlin, október 31. (MTI) Katonai körökből jelentik a Német Távirati Irodának. A keleti harctér északi szakaszán október 30-án szov­jet csapatok megkísérelték, hogy visszafoglal­janak egy hídfőt, amelyet a német csapatok létesítettek. Ismételt támadások során a szovjet katonák százai estek el a német géppuskák és súlyos gyalogsági fegyverek tüzében. Az a né­met század, amely merész fellépéssel október 29-én a hidat elfoglalta és a partot az ellen­ségtől megtisztította, sikerrel visszaverte az összes támadásokat. A szovjet hadsereg 60 tisztje és 600 katonája maradt halva a német állások mellett. Lapunk mai száma 12 oldal-

Next