Pécsi Napló, 1942. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-20 / 15. szám

4. oldal. fi partraszállás mesterei és kontárai... A ködbe burkolt történelem előtti időkben Kréta lakói a tenger hullámaitól körülnyaldosott szigetü­kön olyan biztonságban érezték magukat, hogy szá­razföldi hadsereg szervezését vagy partvédő erődít­mények építését teljesen feleslegesnek tartottak­. A híres krétai kultúra pompás palotáit még csak egy­szerű fal sem vette körül. Hogy halandó ember a tenger hullámain keresztül intézhessen a meredek­­sziklapartok ellen támadást, Kréta őslakói nyilván tökéletesen lehetetlennek gondolták. Könnyelmű bi­zakodásukban csakugyan évszázadokon át nem csa­lódtak, mígnem egyszer mégis csak megtörtént a hihetetlen. Idegen hódítók jelentek meg a gazdag­ság és pompa élvezetében merült szigeten — hogy kik és mikor, a történelemtudomány teljes bizton­sággal még nem tudta kideríteni — és a megtámad­­hatatlanság legendájával együtt a krétai kultúra is mindörökre elpusztult. Bármennyire annak lássék is ma, a krétaiak hite mégsem volt teljesen alaptalan. A fegyveres partraszállás a hajóépítési és fegy­vergyártási technika minden előrehaladottsága ellenére mind a mai napig nehéz vállalkozás maradt ,és nagyobb tömegű katonaság messze fekvő kiin­dulási pontról való átszállítása nem túlságosan sok­szor sikerült. Nem egyszer már a nyílt tengeren be­teljesedett a csapatszállító flotta végzete, vagy pedig a védők egyszerűen a tengerbe kergették a partra­­szállott csapatot. Még gyakoribb az az eset, hogy a megszálló csapatok kezdeti sikerek után előbb vagy utóbb mégis csak kénytelenek voltak újból hajóra szállni, mert támadó lendületüket nem tudta kellő utánpótlás tovább táplálni. Ennek a nehézségnek tudatában a görög világ­­ meghódítására induló perzsák sokkal szívesebben választották a nagy kerülővel és még több fárada­lommal járó szárazföldi utat. Egyetlen nagyobb szabású partraszállási vállalkozásuk a marathoni csatával végződő attikai partraszállás kudarcba ful­ladt, mivel a fogadásukra jól felkészült görögökkel szemben tengeri utón nem tudtak megfelelő erőt­­felvonultatni. Ám a hajózásból és a tengeri kereskedelemből élő görög nép történelme sem tud példát felmutatni nagyobbszabású sikeres partraszállásra. A pelopon­­­nésosi partok végigpusztítása, egyes felkészületlen városok meglepetésszerű megrohanása sikerült ugyan Athénnek, az ötvenéves háború keretében végre­hajtott szicíliai vállakozás azonban egy csapásra vé­get vetett nagyhatalmi állásának. Az athéni ifjúság­­ színevilága pusztult el nyomorultan Szicília kőbá­nyáiban és a vakmerő terv bukásával a görög tör­ténelem fénykora is bezáródott. A történelem hajósnépei közül először a nor­mannok érdemelték ki a partraszállás mesterei­nek nevét. Izland meghódítása, Nyugat-Franciaország megszál­­­­lása és Páris ostroma, majd Szicília kézrekerítése­­ csak olyan harcratermett néptől telhetett ki, mely­­ nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldi csatatere­­­­ken is egyformán meg tudta állni helyét. Tengeri fölény és fölény a szárazföldi hadvise­lés terén, é­­s sikeres partraszállási hadművele­tek titka. Az angolok­ tengeri fölénye miatt kellett­ Napol­leon le nem győzött, de utánpótlás nélkül maradt hadseregének az egyiptomi hadszínteret vesztes­ként elhagynia és ж szárazföldi egyenrangúság hiánya magyarázza, hogy ж tengerek korlátlan uralmával büszkélkedő Anglia történelme miért nem tud na­gyobbszabású sikeres partraszállási hadműveletet felmutatni. Ahol múzeumba való fegyverekkel fel­szerelt bennszülöttekkel szemben kellett hatalmát megmutatnia „sikert" sikerre halmozott ugyan, első nagyobb méretű kísértete azonban, amikor korsze­rűen felszerelt ellenféllel találta magát szembeni, a Gallipoli-i válalkozás, kevésbé dicsőségesen végző­dött. Hónapokon át tartó makacs kísérletezés után, a százezres expedíciós hadsereg tömérdek ember­anyag és hajótérveszteséggel kénytelen volt ejnek idején titokban elhagyni a maga választotta csata­teret. Ami ugyancsak Churchill kezdeményezésére éppen egy negyedszázaddal később Norvégiában lejátszódott, méltóképpen csatlakozik a gallipoli kudarchoz. Andalsnaes, Nemsos és Narvik annál szomorúbb nevek az angol hadtörténetemben, mert Anglia ez alkalommal a megszállandó ország barát­ságával is számolhatott. A partraszállás újkori mesterei, a nyugateurópai­­ normannok művészetének távolkeleti örökösei a ja­pánok. A fiatal japán haderő fennállásának rövid fél­százada alatt három nagy partraszállási had­műveletet hajtott végre. Az 1894—95. évi kínai háborúban a koreai­­ liatjungi és santungi partraszállással Japán már meg-­­­mutatta, hogy haditengerészetét és szárazföldi had-­­­seregét mintaszerűen kiképezte az együttműködésre.­­ A mintaszerűen végrehajtott főpróba után a tíz év­a múlva kitört orosz-japán háborúban Japán az oro­szokkal szemben is kivívta a korlátlan tengeri fö­lényt és ennek birtokában milliókat szállított parta, mindezt veszteség nélkül Mandzsúriában s látott el a szükséges utánpótlással. A Csangkaisek-kormány és Japán között immár négy esztendeje folyó konfliktusban a japán had­erő a szerencsés kimenetelű partraszállások égése sorát hajtotta végre. A japánok egyenesen szak­értői a partraszállási hadműveleteknek — írja a leg­újabb távolkeleti események kapcsán a londoni „Manchester Guardian" — és például 1937-ben, amikor sikerült tíz nap alatt 75.000 embert partra­­szállítaniuk Sanghajnál, az­ egész világ bámulatát til­tották ki, mert a katonai szakértők addig lehetet­lennek tartottak ilyen teljesítményt. Nos, a partraszállási hadműveletek terén szerzett bőséges tapasztalataikat a japánok most Angliával és Amerikával szemben kamatoztatják. Guam is Wake szigetén, a Maláj-félszigeten, a Fülöp-szige­­tek legnagyobb szigetein, Borneón és Szumátrán is bizonyára még számos kevésbé ismert déltengeri szigeten ma már mindenütt ott lengeti a szél a föl­kelő nap lobogóját. Fraser, a londoni rádió katonai szakértője nem nagyított,, amikor Amerikára cé­lozva keserűen felpanaszolta, hogy a japánok pillanatnyilag ott és akkor szállíthat­nak partra csapatokat, ahol és amikor csak akarnak. Ám ez a megnyugtatási szándékból hangsúlyo­­zott pillanat előre láthatólag nagyon hosszúnak bi­zonyul majd. Az amerikai hadiflottának a hawai rajtaütés alkalmával történt megbénításával és a két angol csatahajónak elsüllyesztésével Japán­­vi­tathatatlanul hosszú időre magának biztosította a tengeri fölényt, szárazföldi és légi hadereje pedig szintén bebizonyította már, hogy modern felszere­lés és­ Harckészség tekintetében a világ bármelyik haderejével legalább is egyenrangú. A folyamatban lévő és már befejezéshez köze­ledő hadműveletek befejezése után Japánnak előreláthatólag továbbra is lesz alkalma művé­szetének gyakorlására. (dr. A. I.) * 1 ■ .. „ — ■--------------------------­A lelkek találkozása írta BUS MARIANNA Naponta megszólal a telefon a szerkesz­tőségben. Minden nap hallják egymás hang­ját. A fiúnak erős, mély és mégis lágy, simo­gató hangja van. Mikor megszólal, szinte meg­áll a leány szívverése-A leánynak szinte gyermekies a hangja beszéde úgy hallatszik, mintha egy kis madár csipogna a telefonba. Egy napon a fiú már nem bírja tovább Megszólal. A hangja csendes, lágy. — Honnan jött maga, kislány, még nem hallottam a hangját? Meddig marad? Hogy hívják? — Teszi fel kíváncsian a kérdést. A leány hallgatja, nem szól semmit, meg­lepődik a fiú hangja hallatára. Majd félénken megszólal: — Mária a nevem. E naptól kezdve minden nap beszélgettek, tréfálkoztak. Elmesélik egymásnak életük tör­ténetét. Elpanaszolják a bajokat, érdeklődnek egymás sorsa iránt­ A fiú elmeséli, hogy Csik megyében szü­letett. Szegeden járt iskolába. Ott élt sokáig Aztán lekerült egy kis városba, ahol állást ka­pott. Most azt várja, hogy mi lesz vele, hová sodorja a sors ... A leány meghatottan hallgatja. Azt kí­vánja, bár soha ne lenne vége ennek a mesé­nek. De most a fiú, akit Lacinak hívnak, erő­sen követeli, hogy ő is mesélje el eddigi életét Mária halk hangon mesél- Árva lány. Korán elhaltak szülei. Egy házsártos vén kisasszony nagynénje nevelte eddig­­ Pesten. Azért kellett állásba mennie, hogy végre meg­szabaduljon tőle. Laci gyönyörködve hallgatja a lány hang­jának dallamosságát. Úgy érzi, mintha már évek óta ismerné. Aztán önkéntelenül azt gon­dolja, olyan ez a kislány közvetlen kedvessé­gével, mint egy játékos kis mókus, így is szó­lítja: — Mondja kis Mókuska, hogy néz ki maga? A leányt meglepi új neve. — Miért hív engem Mókusnak? — kérdi kíváncsian. — Tudja Isten. •. valahogy az az érzésem, hogy olyan, mint egy kis mókus. A leánynak tetszik a név, már azért is, mert a fiú olyan szívből jövő melegséggel mondta, hogy nem lehet érte megharagudni. — Jó! Ha én mókus vagyok, akkor maga Mackó lesz. A fiú felnevetett. Nevetése úgy hangzott, mint a patak csobogása. — Látja, ez találó név, mert otthon is min­­dig így hívtak. De még mindig nem tudom, hogy néz ki? — szólal meg Laci a drót má­sik végén. — Ne is legyen rá kíváncsi, mert úgyis kiábrándulna belőlem. Találja ki, hadd, lám, milyennek képzel­ — mondta Mária huncut­kása­n. — Kis Mókusom, én úgy képzelem, hogy barna a haja, kedves, nevetős pofija van. Egy­szóval helyes kislány. — Ez majdnem pontos személyleírás. Most én mondom el, milyennek képzelem magát. Világos barna a haja, magas, erős, szürke ru­hában és bordó nyakkendővel. — Mókuska! Honnan tudja ezt ilyen pon­tosan? — lepődik meg Laci a személyleíráson — Csak a nyakkendőm nem bordó, hanem kék A következő nap szó jött az ideálokról. — Hogy hívják a maga ideálját? — kérdi Mária kíváncsian­— Klotildnak — mondja Laci. Máriát mintha megütötték volna, nem tud I szólni. Végre maga sem tudja miért, ezt­­ mondja: — Akkor én csalódtam magában, Laci! — Mért Mókuskám? Nem tudja, hogy én­­ nem szerethetem úgy magát mint a többi I lányt? —­ De miért nem? — tör ki Máriából ke­­­­serűen a kérdés. — Azért, mert én magának csak a lelkét , és a hangját szeretem. Ez az ideális szerelem. Az emberek is ezt nevezik ideális szerelem­nek. (Vége köv.) PÉCSI N­A­PL­Ó шнншмяиШяапшоюпя 1942 január 20. шштшизмявмш Új feltételek mellett kerülnek folytftsítássra a középlejáratú mezőgazdasági hitelek Régóta nélkülözte a magyar agrártársasa­­lom a középlejáratú mezőgazdasági hitelek fo­­lyósítását. Éppen ezért a­­ legszélesebb körök­ben örömmel fogadták a pénzügyi kormányzat­intézkedését, amely még az elmúlt évben meg­nyitotta az útját e hitelpótlás folyósításának. A­ kormány közbenjárására a Magyar Nemzeti Bank harmincmillió pengőt meghaladó hitelke­retet bocsátott az Országos Földhitelintézet és az OKH rendelkezésére, mely összeget ezek az intézetek ötvenmillió pengőre egészítettek ki hogy 15 évi lejáratra megkezdjék a kedvező feltételű mezőgazdasági beruházás kölcsönök nyújtását. Tavaly 5 millió­­ beruházási hitelt folyósítottak s e kölcsönök legnagyobb­ részét az állattenyésztés növelésére és a többtermelés céljait­­szolgáló mezőgazdasági épületek eme­­lésére és helyreállítására­ adták. A pénzügyi kormány e­z évtől új és az ed­diginél kedvezőbb feltételek mellett nyújtja a középlejáratú mezőgazdasági hiteleket. Ezek szerint egy-egy adós részére a jelzálogot szol­gáló ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének húszszoros szorzatáig terjedhető összegű köl­csön folyósítható, még­pedig nemcsak első helyre és a kölcsön összege elérheti a százezer pengőt is. A folyó­sításkor fizetendő mintegy fél százalékos kamatot térítenek. A kormány természetesen továbbra is fenntartja azt a jo­got, hogy ellenőrizteti, váljon a hitelek tényleg beruházási célokra fordíttatnak-e­...................

Next