Pécsi Napló, 1942. február (51. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-22 / 43. szám

4. oldal. m*­. Ллмшвашлт P­É­C­S­I N­A­P­L­C, 1942 február 22. J­eleznai Unger István színigazgató nyilatkozik művészi terveiről és húsz éves színészi Pécs, február 21. Pénteken este a pécsi Nemzeti Színház előcsarnokának fényes kivilá­gítása, a virágdísszel borított színpad harsányan hirdette, hogy városunkban megkezdte műkö­dését Beleznai Uttger István színtársulata. Mindenki kíváncsian találgatta, várjon a Ja­kab­ffy színtársulat után milyen művészi telje­sítményre képes az új színtársulat? A közönség kíváncsiságát teljes mértékben kielégítette a a pénteki megnyitó előadás, amelyen az új szí­nészek nívós játéktechnikáról tettek tanúbi­zonyságot. A közönséget a bemutatóelőadás után most már az érdekelte, vájjon az új szín­társulat igazgatójának mik a művészi tervei a télvégi és tavaszi pécsi színiidényben. Felkeres­tük tehát igazgatói irodájában Beleznai Unger Istvánt, akit arra kértünk, nyilatkozzék szín­házi programjáról. — Nem nagyon szeretek programot előre beharangozni — mondotta — mert én nem va­gyok a szavak embere, hanem a tetteké. A mai időkben nem is lehet programot adni, nem is szólva arról, hogy milyen kellemetlen az, ha­ az ember előre beharangoz valamit és azután előre nem látott akadály lehetetlenné teszi a hangos szóval bejelentett program megvalósí­­­tását. Számtalan budapesti példán okulva, én nem adok semmiféle programot, mert nem akarom azt, hogy a pécsi közönség csalód­jon. — És ha most mégis programot adok, ak­kor ,a következő mondatban foglalhatom össze: a mai lehetőségek között színészben, kiállítás­ban, játékban a legjobbat nyújtani a közönség­nek, szóval jó színházat adni és kellemes esté­ket rendezni. — Milyen darabok szerepelnek igazgató úr távolabbi programján? — tettük fel a kérdést, amelyre a következő választ kaptuk: — A pesti műsorok és darabok elég silá­nyak. Éppen ezért elhatároztam, hogy a pesti műsortól függetlenítem magam. Sok eredeti darabot fogok Pécsett bemutatni, különösen operettben. Ezek közül legelső Eise­­mann—Ambrózia „Éjfélkor várom“ című ope­rettje, amelyet szombaton este először mu­tatunk be Pécsett. Éppen most érkezett meg Budapestről Eisemann Mihály, hogy a nyitányt és közzenét saját maga vezényelje. — Debrecenben január 15-én mutattam be első ízben az „Éjfélkor várom“ című darabot, amelyet még Budapesten sem adtak elő. Deb­recenben egy hónap leforgása alatt tizenkilenc­szer ment ez a darab. — Az „Éjfélkor várom“ című eredeti be­mutató követni fogja Siniczkyt Kulinyi „Csip­keálarc“ című kedves operettje, amelyben elő­ször lép majd a közönség elé S­z­e­n­d­i Biri a Fővárosi Operett Színház primadonnája, aki egyben társulatunk állandó vendége lesz. — Tervbe vettem ezenkívül a „Boronkay lányok“, a „Száz piros rózsa“, a „Boldoggá teszlek“ című vígjáték bemutatását és számos más darab előadását. — A komolyabb prózai darabok közül a „Niskavouri asszonyokat“ mutatjuk be,, ame­lyet a­ budapesti Nemzeti Színházban is elő­adtak. Itt említem meg azt, hogy a „Nóra“ c. darabot szintén színre hozzuk. Ebben Bajor Gizi fog fellépni. Kedveskedni akarok ,a pécsi közönségnek a „Nem élhetek muzsikaszó nél­kül“ című darabbal is, amelyben Jávor Pál fog fellépni. — A már felsorolt budapesti vendégsze­replőkön kívül milyen pesti színészekért kötött le igazgató úr? — Nincsen szándékomban sok vendégsze­replőt felléptetni, mert az előttem működött színtársulat vezetője olyan sok pesti szí­nészt hozott le Pécsre, hogy a közönség már megunta a vendégszereplőket, nem is beszélve arról, hogy a közönség anyagilag sem bírja ki a sűrű vendégszereplést. — Mióta áll igazgató úr a magyar szín­pad szolgálatában? — Február 1-én volt pontosan húsz éve annak, hogy a színpadra léptem. Két évtizeddel ezelőtt Debrecenben kezdtem meg színészi pályafutásomat. A szini iskolából hozott el Kardoss igazgató. A „Yu-S­hi“ című operettben mutatkoztam be. Mint színésznek sikerem volt, mint bonviván szépségnek kevésbé. Sovány voltam, kölyök voltam, húsz éves voltam ... Bár még egyszer az lehetnék — mondja mosolyogva Beleznai Unger István. — Akkoriban volt a Helvey—­Nádasdy af­fér. A színház primadonna nélkül maradt nem­sokkal azután, hogy velem a bonviván-hiány megoldódott. Egyik primadonna a másik után jött a színházhoz. Köztük volt Kovács Terus is, akivel a debreceni színházban ismerkedtem­­ meg. Ott kötöttünk azután házasságot is. Olyan nagyszámú közönség jött el az eskü­vőnkre, hogy a templomajtónál elszakítottak bennünket egymástól és úgy kiáltottunk távol­ból keresve egymásnak: „Hol vagy, Terus“ — „Itt vagyok, Pista!“ Mindkettőnket megszeret­ték Debrecenben, abban a várósban, ahol az első színészsikert arattam, ahol házasságot kö­töttem, ahol először rendeztem és végül, ahol először buktam meg mint jogász. Csak az vi­gasztalt, hogy a kollokvium estjén arattam egyik legnagyobb színészi sikeremet. — Mindez húsz évvel ezelőtt volt. Rég volt, talán igaz sem volt. Húsz éves színészi jubileu­momat néhány héttel ezelőtt ünnepeltem meg Debrecenben. A jubileum alkalmával a Csokonai szín­háznak ugyanazon színpadán léptem fel, amelyen húsz évvel ezelőtt, mint bonviván.­­ Két évtizedes színészi múltam lezárult­a után most csak az a vágyam, ötven tagból álló szín­társulatomat, amely a legnagyobb a vidéki szín­­társulatok közül, a közönség tartsa meg sze­­retetében — fejezte be nyilatkozatát Beleznai Unger István igazgató, Pusztai-Popovits József Ezüst étkészleteket, kézzel vert ezüst tálcák, dísztárgyak dús választékban H­e­n­t­z K. Sái­m­á­n magyar államvasúti pilvaórás, ékszerész és látszerész Pécs. Jökei­lér­e siám. Zenés­ cukrászda Pécsett Pécs, február 21. A fejlődő Pécs új színnel gazdagodik. Régi cég új cukrászdát nyit a volt Schubert-féle étterem helyiségében, az Irgal­­m­asok utca 20. szám alatt. A Sirály-cukrászda megifjodva, új elgon­dolás alapján nyitja meg ma, vasárnap máso­dik üzletét. Az idősebb cégfőnöknő Szeli Mihá­yné, társa Szabó Emilné, az ország egyetlen mestervizsgás cukrásznője, aki ezeket mondotta munkatársunknak: — Alapos megfontolás, gondolkodás és tervezgetés eredménye az a cukrászda, amely­­lyel vasárnap fogok levizsgázni a pécsi publi­kum előtt. Újat, újszerűt akarunk nyújtani, olyat, amit a Világvárosok publikuma favorizál. Naponta 5—9-ig szalonzenekar játszik nálunk, kitűnő expresszó-kávét szolgálunk fel és ki­zárólag olyan süteményeket, amelyeknek fő­alapanyaga a vaj, a tojás. Megtekintettük az új helyiséget, amely teljesen készen várja a vasárnapi premiert. Nemcsak ízléses és elegáns, de kényelmes, ott­honos is. Nem kétséges, hogy az az úri publi­kum, amelynek számára készült, napról-napra helyet foglal majd az asztalok mellett és va­sárnap sikerrel mutatkozik be az ország egyet­len mestervizsgás, aranyszőke cukrásznője. Február 24: Fábián István dr. előadása a szabadaceixaiban A Pécsi Szabadlíceum­­előadóülésének mű­sorában újra változás állott be. Fodor Ferenc dr., tankerületi főigazgató február 24-ére hirde­tett előadását, közbejött hivatalos elfoglaltsága miatt, kénytelen volt lemondani, azonban a Szabadliceum vezetőségének sikerült megfelelő előadóról gondoskodni. Fábián István dr. gimnáziumi igazgató volt szíves egy rögtön­zött előadás tartására vállalkozni. Fábián István dr.-t már ismeri a Sza­­badliceum közönsége és a nagy felkészültségű és lebilincselően színes előadói képességekkel rendelkező tudós irodalomtörténész keddi elő­adását fokozott érdeklődés előzi meg. Fábián igazgató kitűnő érzékkel választotta meg elő­adása tárgyát. „Magyar önismeret és költészet Zrínyi műveiben“ címmel fog beszélni. Zrínyi, a magyar történelemnek ez a nagy hőse és a magyar irodalom egyik leggrandiózusabb alakja élete példázatosságával és magyar fajtáját féltő és őrző szellemével ma is időszerűségek­kel szól nemzetéhez. Zrinyi örök időtlensége meggyőző erővel fog kibontakozni Fábián Ist­ván dr. keddi előadásából. ******** ♦♦♦♦♦♦♦♦ Megfejtés: A „Pécsi Napló“ 1942. február 15-iki szá­mában megjelent 9. számú M. Schurz „Pat“ 1938. I. díjas sakk-feladványának helyes meg­fejtése a következő: 1. Hd4—X6! Fenyeget 2. Ve5 matt! Magyarázat: Helyet adó kitűnő kulcslépés után két kitűnő ellensakk „d2“-en és „f5“-ön! Igazi elsődíjas feladvány! Megfejtették: Dutka Ferenc, Oberszt Ág­­s­­ton és R. M. 10. számú sakk-feladvány: Ébend Tibor (Budapest) „Rákóczi Sakk­híradó“ 1942. Világos: Kb2, Vb5, Ba5, Be1, Fa8, Fb8, gv:b4. Sötét: Kd4, Vg8, Be8, Bh5, Hf7, Hg6, Fh7, gy :b6. Világos indul és a második lépésre mattot ad. Beküldési határidő február 26. A helyes megfejtők nevét a „Pécsi Napló“ 1942. márc. 1-ei számában közöljük. ♦­­ * О -9 ♦ ‚*♦♦*♦*‹ *•‡«*««** ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ‡‡♦♦♦❖♦♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦♦ !* ♦« ** ♦ ♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦ ❖ ♦ ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦ » ♦♦ S­AKK-HÍREK A Magyar Sakkszövetség most tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az elhunyt Szent­­ivány József országgyűlési képviselő helyett D­e­n­c­s Zoltán dr., országgyűlési képviselő választották meg a Magyar Sakkszövetség el­nökévé, ügyvezető elnök: Sipőcz László, szö­vetségi kapitány: Maróczy Géza, helyettesei: Sallay Roland dr. főtitkár és Vécsey József dr. Csapatkapitány: Balogh László. * A Német Sakkszövetség májusban tartja Berlinben az Európai Sakkszövetség alakuló kongersszusát, amelyre a Magyar Sakkszövet­séget is meghívta. A Szövetséget a berlini kon­gresszuson Balogh L­ás­zló csapatkapitány kép­viseli. A januárban elmaradt Európa-bajnok­­ságra, amelyen a kontinens hat legjobb játé­kosa játszik, a tavasz folyamán kerül sor Salz­burgban. A Magyar Sakkfeladvány Társaság február 6-án, Budapesten jól sikerült feladvány megfej­tési versenyt rendezei. Ezúttal Szöghy József 6 kétlépéses feladványát kellett megfejteni egy óra leforgása alatt. A versenyen a legjobb ma­gyar sakk-feladvány megfejtők indultak. A győztes: Bakay Béla 29 perces idővel, 6 meg­fejtéssel. 2. Boros Sándor 31 perc, 3. Drucker József 32 perc, 4. Telkes Imre 39 perc, 5. Klein György 46 perc, 6. Nagy Ödön. A versenyen összesen 22-en vettek részt.

Next