Pécsi Napló, 1942. március (51. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

LI. évfolyam, 49. szám. farm 20 fill 1942 március 1. VASÁRNAP ÍMrkMZt6»ég !* kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Késiratokat nem adunk vissz* взЖгк. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20,27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50­0. Egyes szám ára 12 fillér. — 12 oldalas 20 fillér. ■ нявшшвнаашн&ш^ו шштшшжшжзштNo&штшт/1'тт&вж Győrffy Bengyel Sándor közellátási miniszter nyilatkozata az aktuális kérdésekről Budapest, február 28. (MTI) Győrffy Ben­­gyel Sándor­­közellátásügyi miniszter csütörtö­kön délután sajtóértekezletet tartott, amelyen a magyar s­ajtó képviseli előtt ismertette a köz­ellátási­­helyzetet. Legelsősorban, is a kenyér­magvak helyzetét kívánom ismertetni mon­dotta a miniszter. Itt a legutóbbi időben bi­­i­zonyos csökkentést voltam kénytelen elrendelni ! A csökkentés annak a következménye, hogy a kormányzat legfontosabb törekvése az, mi­sze­­­­rint a meglevő gabonakészletekkel úgy gaz­­­­dálkodjék, hogy azok a következő termésig a­­ háborús viszonyok megkövetelte takarékosság szem előtt tartásával az ellátatlan lakosság szükségletének­­fedezésére elegendők legyenek. Sajnálattal tapasztalom, hogy vannak lelkiisme­retlen emberek, akik eladagolják fejadagjaikat. Ezt természtesen megakadályozom, mert a rendelet célja az volt, hogy a készlet elegendő legyen az új termésig és ne kelljen kenyörtelen napokat, vagy heteket rendszeresíteni. A miniszter ezután a burgonya ellátásról beszélt. Hosszú és súlyos telünk volt, amely az ellátás szempontjából meghaladta mind­azokat a mennyiségeket és készleteket, amelyek tartalékolva voltak.­­Most, hogy ,­az időjárás megenyhült, a felhozatal is megindult és így a zavartalan burgonyaellátás máris biztosítva van. Győrffy Bengyel Sándor ezután a sertés­helyzetről szólt. Tavaly a sertéshiány okozta a­­nagy bajokat, az idén éppen fordított a hely­zet. A sertés elegendő, azonban takarmány nincs. A takarmánykrízis európai jelen­ség. A kevés takarmány arra kényszerít bennünket, hogy­­a meglevő készleteket minél gazdaságosabban használjuk fel. A 140-150 kilogrammos sertés hizlalásával el­értünk­­mindent, amit a takarmányból ki lehet hozni. Minden további­­hizlalás csak növeli az állat súlyát anélkül, hogy a feletetett takar­mány teljes eredményét learathatnánk.­­Egyik legnehezebb kérdésünk a zsírellátás. Vannak szerény készleteink, ez a mennyiség azonban még mindig nem elegendő. Karácsonykor köz­­­zöltem, hogy lelegedő készlet esetén országos­­ viszonylatban is rendszeresíteni fogjuk a jegy­­rendszert. Ez­­nem következett be, ahol zsír­­ van ,és a jegyeket biztosan be tudom­­váltani, s ott sor kerül­­a jegyrendszer bevezetésére. Ko­­­­moly elgondolások vannak arra nézve is, hogy a s zsírjegyre kell venni vajat és­­egyéb zsira­dékot is . A miniszter ezután a tojás­helyzetet is­mertette. Az idei ,rendkívüli hideg időjárás és a forgalmi­­akadály­ok a tojásforgalomban is átmeneti visszaéléseket okoztak. Az időjárás azonban­­megenyhült, a felhozatal napról-napra javul és így e téren semmi aggodalomra­­nincs ok, vak máris átálljanak erre a vonalra. Ennek a tervnek végrehajtását a közeljövőben felállí­tásra kerülő szextilközpon­t fogja lebonyolítani. Van annyi anyagom, hogy egy évben 40 millli fm. standardizált árut tudjunk előállítani. A nyersanyagutánpótlásra is van kialakult ter­vem ! Megszervezzük a csallángyűjtést, mert a csal­­lánrostból állítjuk­­elő az alapanyagot, amely­nek műselyemmel való keverése­­után gyártjuk ki majd a textíliákat. A közeljövőben bemu­tatjuk a csallánszövetből készült textiltermé­keket. A jövőben­­az elhasznált katonaruhákat is­­felhasználjuk, mert ezek összezúzva, alap­anyagát fogják képezni annak a hulladék anyagnak,­­amely textilgyártási rendszerünkben oly fontos szerepet játszik. A legolcsóbb gyapjúszövet ára 10 pengő, a legdrágább pe­dig 14 pengő lesz. A miniszter rámutatott­­a közelmúltban megalakult lábbeli központ működésére. A láb­beli­­központot azért hívták életre, hogy olyan központi szervünk legyen, amely egységesen irányítja a gyártást. A lábbeli központtól kere­ken 5,200.000 pár cipőt gyártunk ki egy évben. Ebből a mennyiségből 4,200.000 pár teljesen bőrből készül, 750 ezer pár műtalpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezen felül 6,200.000 pár cipőt lehet fejeltetni, javítani, felcsipalással, ez kereken 11,400.000 pár. Az első hónapra előirányzott mennyiség kerül. A gyártási munkába bevontuk a kisipart és a nagyipart egyaránt. Arra törekszünk azonban, hogy a cipőhelyzeten facipők gyártásával és széles forgalomba való elterjesztésével segít­sünk. Ezeket a facipőket elsősorban a bányá­szoknál, az erdő- és mezőgazdasági munkások­nál vezetjük be. Berendezzük a facipők töme­ges­­gyártását és gondoskodunk arról, hogy a fogyasztók a fapapucshoz igen olcsó áron 3,80 pengőért jussanak hozzá.­­A termelést hetenként 5000 párra kívánom fel­fokozni. Őszintén megmondhatom, hogy a műtalpú cipők a gyakorlatban nem váltak be, mert el­lenük­­a tartósság és a kivitel szempontjából igen sok panasz érkezett. Ezen a téren tűrhe­tetlen állapotok voltak. Ezen ,az állapoton sür­gősen változtatni kell. A jövőben csak azok­nak­­a­­műanyagoknak a gyártását engedélyez­zük talppótlásokra, amelyeket a lábeleli köz­pont anyagvizsgáló bizottsága erre alkalmas­nak talál­t anyagáért a kereskedő a vevővel szemben legalább háromhavi idő­tartamra írásbeli garanciát vállal. A miniszter tájékoztatása végén közölte, hogy rövidesen sor kerül a szappankérdés ren­dezésére is. Az ipari közellátás problémái Győrffy Bengyel Sándor közellátásügyi mi­niszter ezután áttért az ipari közellátás prob­lémáira. Annak idején már beszámoltam arról, hogy a­­dolgozó nép ruhapótlásáról kell a leg­jobban gondoskodni. A népruházati akció so­rán­­a következő fázisok zajlottak le: az első hullámban kiadott három millió fm. szövet és pamutáru. Januárban egy millió pengő értékű kötött,­­szövött áru, iszvetter, meleg harisnya, érmelegítő, trikó, stb. került forgalomba. A má­sodik­­hullámban még­­körülbelül 18-10 millió pengő értékű anyag került kiosztásra, amely­nek­­lebonyolítása most van folyamatban. Itt már konfekciós árut is kiadtunk, nadrágot, ka­bátot, bekecset, stb. Egy ruha, nadrág és kabát ára 12 pengő volt, egy nadrágot pedig 7.80 .pengőért ad­tunk. Ilyen olcsón ,sehol másutt nem lehet ruhához jutni jövőben a vállalatoknál dolgozó ipari munkás és a mezőgazdaságban dolgozó­­munkás részére a­­munkaadó veszi meg az árukat, illetve be­szerzésre a munkaadó ad hitelt. A harmadik hullám márciusban zajlik le. Itt a könnyebb áruk jönnek­­ki, főként az asszonyok és­­gyermekek részére. Ezzel párhuzamosan szabásmintákat adunk ki és­­megtanítjuk a legegyszerűbb i­arasztasszonyt arra, hogy saját, valamint a gyermekek ruháját maga varrja. Pont-rendszer nem lesz A iparügyi miniszterrel és a neki aláren­delt anyaggazdálkodási szervekkel tervet ké­szítettünk, amelynek alapján ott­­programba vett új gyártás­a már folyamatban van. Nyersanyagot csak azoknak a cikkeknek előállítására­­udunk, amelyek a nép részére szükségesek. Egyúttal ki akartuk használni a tömeggyártás előnyeit is, hogy az ár minél olcsóbb lehesen. Ezért az egész textil szakmára nézve legfeljebb 100 típusban jelöltük meg azt a keretet, amely­ben a pamutszövetek, gyapjúszövetek,­­kötött, szövött áruk,­­­kárpitos és lenáruk,­­valamint a legfontosabb bőr­áruk kigyártása beilleszthető. Ennek az előnye az, hogy a­­rendelkezésre álló anyagot oly nagy mértékben ki tudjam hasz­nálni, hogy abból egy­­év alatt 140 millió fm. állíthatunk elő, mégpedig pamutáruból 3 mil­liót,­­gyapjúszövetekből 250 ezret, kötött, szö­vött áruból pedig másfél millió darabot. Ennek jelentősége felbecsülhetetlen, mert ilyen mó­don tényleg rendelkezésre álló nyersanyagból nemcsak négy évi, hanem azt meghaladó szük­ségletet is­­ki tudunk gyártani. Pont­rendszer nem lesz. A jövőben tehát csak standardizált árut gyárt­hatunk és­­gondoskodni kell arról, hogy a­­gyá­ Lapunk mai száma 12 oldal Újabb német támadás Málta ellen Róma, február 28. (Stefani) Az olasz fő­hadiszállás 637. közleménye: Kirenaikában olasz és német légikötelékek több gépjárművet és néhány földön veszteglő repülőgépet elpusztítottak, vagy súlyosan meg­rongáltak. Az ellenség légiharcban két repülő­gépet­­vesztett. Ném­et repülőgépek szüntele­nül támadták­­Máltai szigetét és eredményes ta­lálatokat értek­­el hadianyagraktárakon és tár­házakon.­­La Valetta kikötője környékén szem­mel látható találat ért­­egy angol tengeralatt­járót. (MTI)

Next