Pécsi Napló, 1942. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-29 / 96. szám

Pihenőben (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése) A hosszú és keserves tél után végre ide is­­megérkezett a tavasz s a­­kisváros girbe-görbe U­ccáin ömlik a hólé A kormos romokra arany napfény csordul. A nagy gyárudvaron honvé­dein­k sütkéreznek a napsütésben. A fagyos orosz éjszakák hidegében lezajlott kimerítő harcok után jólesik a pihenő. Látogatóba jöttünk a századhoz, hogy el­beszélgessünk a honvédekkel. A századpa­­rancsnok a nagy szerelőépület előtt üldögél egy kis padon és vidáman cigarettázik. — Hat hét óta ez az első igazi pihenőna­punk — mondja K. főhadnagy — persze, hogy mindannyian boldogan élvezzük a napsütést. Egyébiránt nem is igen lehetne mozogni, mert elsüllyednénk az olvadás okozta térdig érő la­tyakban. Amíg állt a hó, al­­ig voltunk egy-egy faluban néhány napig. Majdnem mindennap más faluban volt a szállásunk s rendszerint elég változatos és cifra. Hiszen örültünk, ha vala­hová sikerült bezsúfolódnunk. Másnap azután, előre j­u­t úgy, hogy harmincfokos fagyban, dühöngő hóviharban. — Nehéz harcai voltak a századnak? — kérdezzük. — Hát voltak meleg napjaink ebben a hi­degben. Általában azonban inkább járőr­har­­co­kat folytattunk. Jöjjön csak ide Kövér sza­­kaszvezető! — kiált az udvar másik oldalán foglalatoskodó honvéd felé. Kövér szakaszvezető katonásan jelentkezik — Mondja csak el — bíztatjta a főhadnagy — hogyan tisztították meg a szélmalom kör­nyékét a kóborló vörös katonáktól. — Úgy volt az kérem, hogy gyanús moz­golódást vettünk észre a 7. községbeli szélma­lomnál. Rajommal éjszaka megközelítettük­­a malmot, ahonnan mérgesen tüzeltek ránk. Mé­gis sikerült megrohannunk. Kovács tizedes meg én értük el először a malmot az ablakán át kézigránátot hajítottunk be. Irtózatos ordítást hallottunk, azután körülfogtuk az épületet. — Vagy harminc orosz rejtőzött benne. Elfogtuk őket s átadtuk valamennyit a németeknek. Egyre többen gyülekeznek körénk tiszthe­lyettesek, tisztesek és legénység. Mindegyikük tud valami érdekes apróságot. Aziránt érdek­lődünk, hogy az ukránok hogy viselkednek. * — Jó nép volna az kérem. Szívesen fogad­nak bennünket — mondják. — Újabban még segítenek is az orvlövésziek kipusztításában — teszi hozzá a szolgálatvezető. — Innen negyven kilométerre A, községben fegyverrel harcoltak velünk együtt. Megelégelték már ő­k is a kó­borló bandák­­garázdálkodását. S egyre jobban rájönnek arra is, milyen vérlázító nyomorúság veti az ő életük a miénkhez képest. A legénység a körletben rendezkedik. Ez már afféle katonaszokás, hogy két-három napra is úgy rendezkednek be, mintha legalább egy évig ott maradnának. Takarítják az udvart, táblákat szegecselnek a törött ab­lakok helyére. — Hogy ízlik az ukrajnai katonaélet — for­dulunk az egyik kopácsoló legényhez, akiről halljuk, hogy nem rég jött ki. — Jól. Ha már úgy hozta a sors, hogy itt i kelll lennem, majd csak meg leszek én is a többivel együtt. Csak az bosszant, hogy azok­nak egy része, akik erről a bolseviki paradi­csomról olyan soik szépet meséltek talán még mindig otthon vannak és lehet, hogy titokban még most is hívei. Azt szeretném, ha a szom­szédom a Vucsenyik cserepes itt lenne, mert itt a vörösöknél megtanult volna éhbérért dol­gozni. Akkor nem szálalna annyit arról, amíg még nem is látott. — Hát az élelmezés milyen — kérdezzük az egyik söpörgető honvédtől. — Nincs hiányunk semmiben, csak a té­len a cigarettánk volt kevés. Néha kifogytunk belőle, mert nem tudtunk eleget magunkkal hozni az Élótól. Élónak nevezik a katonák az élelmező osz­lopot, amely az egyes alakulatoknak előreszál­­lítja a szükséges élelmiszer és dohánymennyi­séget. — Nincs itt semmiben hiányunk — hajto­gatják az emberek. — Csak az idő tavaszod jön­­ ki, hogy végezni lehessen a vörösökkel ,s utána újra láthassuk családjainkat. Kegyetlenül vad tés sok kemény harc van ezeknek a fiúknak a háta mögött. De az első tavaszi napsütésre elfelejtették mindazt, amit átkínlód­ták. Vidáman fütyörésznek, tréfálkoz­nak egymással. Magyarok ... — Ismeretterjesztő előadások az OTI pre­ventív működéséről, a balesetek megelőzéséről és elhárításáról. Az OTI kiküldött szakelő­adója 1942 április hó 29-én este 7 órai kezdet­tel Pécs, József utca 15. szám alatt a munka­adók és munkavállalók részére filmekkel és Vetített képekkel kísért előadást tart. Belépő­díj nincs. Az 1942. évi április hó 30-án este 7 óra 30 perces kezdettel Pécs, Zrínyi utca 13. számi alatt hirdetett előadás a közbejött aka­dályok miatt elmarad. — A közellátási miniszter a hadbavonult kereskedők áruellátásáról. A közellátási mi­niszter megbízásából Lossonczy István állam­titkár a következő leiratot intézte a Baross szövetséghez: „Az új Európa megteremtéséért folyó küzdelemben nemzetünk is kiveszi részét, amikor a Haza hívó szavára a honpolgárok ez­rei katonai szolgálatra bevonulnak. A Haza iránti kötelességnek számos textilkereskedő is eleget tett. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy róluk és családjukról, valamint üzletük fennállásáról kellőképpen gondoskodjunk. Min­den magyar vállalat erkölcsi kötelessége tehát a hadbavonult textilkereskedők áruellátásáról fokozott mértékben gondoskodni és az ilyen cégek áruszállítás iránti megkereséseit egyéb cégek hasonló megkeresésével szemben előny­ben részesíteni. Felkérem a Szövetséget, hogy e kívánságot hozza tagjai tudomására azzal, hogy kívánságom mikénti teljesítését megbízot­­taim útján alkalomadtán ellenőrizni kívánom. Egyben értesítem a Szövetséget, hogy a hadba­vonult textilnagykereskedők áruellátása érde­kében felhívással fordultam a Magyar Textil­gyárosok Országos Szövetségéhez és a Textil­ipari kis- és középvállalatok egyesült szövet­kezetéhez. — A posta megértő rendelkezése a betegek és szülés előtt álló nők érdekében. A Magyar Tudósító jelenti: Érdekes rendeletet adott ki a postaigazgatóság. Tudvalevő, hogy egyes vi­déki helyiségekben a napnak bizonyos szaká­ban szünetel a telefonszolgálat. A postaigazga­tóság az orvosok, vagy mentők hívásának megkönnyítése végett megengedte, hogy be­tegség, vagy közeledő szülés esetében bárme­­lyik telefonelőfizető napokra is kérhesse, hogy • a távbeszélőállomást a saját központja szolgá­latának szünetelése alatt más, hosszabb szol­gálatú központtal, vagy másik előfizetői állo­mással kössék össze. Erről az intézkedésről a vidéki, nem folytonos szolgálatú telefonköz­pontok értesítik a hálózatukhoz előfizetőként csatlakozó orvosokat. A postaigazgatóság egy most kiadott másik rendeletével ismét életbe­léptette a tisztviselői távbeszélő díjkedvezmé­nyeket, úgy a budapesti, minit a vidéki hálóza­tokban. Az igényjogosultak részére időközben bekapcsolt teljes díjú állomásokat díjkedvez­ményessé minősítik át. — Életuntságában felakasztotta magát.­­ e­z 11­­ Jakab, 43 éves komlói bányász, szász­vári lakos hétfőn este 6 óraikor lakásának pad­lásán felakasztotta magát. A megállapítás sze­rint végzetes tettét életuntságában követte el. Minthogy bűncselekmény nem forog fenn, a kir. ügyészség a temetési engedélyt kiadta.­­ Az epekövek, az idősült epehólyaggyul­ladás és a hurutos sárgaság kezelésében regge­lenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz, kevés forróvízzel l­everve és lassan, kortyonként elfogyasztva, z­yakran rendkívül jótékony hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát! * — MEGKÖTÖTTE MÁR ÉLET­­BIZTOSÍTÁSÁT? — Új nyersanyag: az öntött fa. A Magyar tudósító jelenti: Az erdőgazdaságot és fafel­dolgozóipart közelről érdekli az a német fel­fedezés, amely a fának egészen újszerű fel­­használását teszi lehetővé. Wyss Oszvald ber­lini mérnök egy szakszerű és önthető fa­anyagról számolt be. Az új anyag gyantás, ri­deg kötőanyagba helyezett, elfoszlatott, nemez­szerű szerves rostokból áll. A természetes fá­val ellentétben minden irányban egyformák a tulajdonságai, mert hiányzik a szálak és ros­tok eredeti irányítottsága, a fának csomói, nö­­ve­kedése, kora, termőhelye, stb. által előidé­zett sok szabálytalan egyenlőtlensége. Az ön­töttfa nem korhad és nem penészedig. Fúr­ható, gyalulható, esztergályozható, lehet hor­­ganyozni, eggyel ragasztani. Alkalmas bútor­nak, épületasztalos anyagnak, ajtók, falburko­latok, hangszóró szekrények, padlóburkolatok,, vasúti kocsi, és hajók belső építőanyagául. I 7. oldal. ­ A színházi iroda hírei» Szerdán este U. Kováts Terus felléptével ope­rettfelújítás: „Nagymama.“ A főszerepeket U. Ko­váts Terus, Fogarassy Mária, Süli Manyi, Perényi Sári, Ladányi, Selmeczy, Hortobágyi, Vincze és Kormos játszák. Csütörtökön este ismét bemutatóval kedveske­dik a színház igazgatósága a közönségnek. Színre ke­rül a „Szép az élet“ című vígjáték, amelynek fősze­repeit Fogarasy Mária, Süli Manyi, Gál Manci, La­dányi, Selmeczy, Kormos és Vincze játszák. Pénteken este megismétli a színház a kitűnő vígjátékújdonság, „Szép az élet“ előadását. A darab főszerepeit a társulat legkiválóbb tagjai alakítják. Szombat délután filléres helyárakkal, a nagy­sikerű, kacagtató vígjáték, a „Boldoggá teszlek“ van műsoron. Szombat este ismét nagysikerű operettbemutató szerepel a színház játékrendjén, amikor is bemuta­tásra kerül Szondi Biri felléptével a „Zsuzsi kis­­aszony“ című operett. A darab többi főszerepeit a társulat erősségei játszák.­­ SZÍNHÁZI HETIMŰSOR: Szerdán este: Nagymama. Csütörtök este: Szép az élet. Péntek este: Szép az élet. Szombaton délután: Boldoggá teszlek Szombat este: Zsuzsi kisasszony.­ Vasárnap délután: Zsuzsi kisasszony. Vasárnap este: Zsuzsi kisasszony. --------- .... ---------1..........A — A hadiözvegyeik járadékánál figyelembe­veendő jövedelemhatár felemelése. A honvé­delmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értésben értesítette a hadigondozó bizottságo­kat, hogy az eddigi rendelkezések módosításá­val a hadiözvegyek megélhetését akkor kell biztosítottnak tekinteni, ha a tiszti özvegyek havi állandó tiszta jövedeleme 200 pengő, al­tiszti, vagy legénységi hadiözvegyeknek havi állandó tiszta jövedeleme pedig a 100 pengőt nem haladja meg. Ezekhez az összegekhez gyeremekenként 15 pengő számítandó még hozzá. — A Vakok József Nádor Kir. Orsz. Intézete az 1942—43 tanévre felvesz vallás, nemzetiség és nemre való tekintet nélkül világtalan gyermekeket, kik 5. életévüket betöltötték, de a vakságon kívül nem szenvednek olyan testi, vagy szellemi fogyatkozás­ban, mely eredményes nevelésüket és oktatásukat meghiúsíthatná, valamint korlátolt számban csökkent­látású gyeremekeket. Felveszi 14 éves korukig azo­kat a gyermekeket is, kik az iskolai oktatás folya­mán veszítették el látásukat, vagy mint vakok nyil­vános iskolákban, esetleg magánúton végzik tanul­mányaikat A felvételi kérvényhez szükséges nyom­tatvány az intézet igazgatóságától díjtalanul szerez­hető meg. Az intézet, növendékeit az oktatási idő alatt a szükséges polgári ismereteken kívül, tehetsé­güknek megfelelően gyakorlati pályára is (zenei, ipari) kiképezi. Ha a szülő szegénységét hatóságilag igazolja, akkor gyermekük felvétele és oktatása in­gyenes. A kérvényeket a m. kir. vallás- és közok­tatásügyi minsztériumhoz intézve folyó évi május hó 15-ig kell a Vakok József Nádor Kir. Országos Intézete Igazgatóságánál (Budapest, XIV., Ajtósi Dnere sor 39. Telefon: 496-911) benyújtani.

Next