Pécsi Napló, 1942. szeptember (51. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

2. oldal. ?­É­C ÖT NAP A Stefan Baby mozdalművászet isskolája szeptember hó 14-én WYIT. Stefán Baby nyári tanulmány­útjáról, melyet Budapesten, dr. Dienes Valéria országos hirtr orkesztikai intézetében folytatott — hazaérkezett és modernül felszerelt mozdulatművészeti Is kóláját Széchelyi-tér 2 szám, I. emelet, 3. alatt újból megnyitja, ahová szeretettel várja kedves növendékeit és minden érdeklődőt. Beíratások: szeptember hó 4—12-ig minden délután 5-7 óráig, ahol mindenben szíves felvilágosítással szolgál. Mától kezdve csak a közellátásügyi miniszter által engedélyezett fajtájú lábbelit­ szabad eladni Budapest, augusztus 31. (MTI) A közellá­tásügyi miniszter szeptember 1-én kiadott ren­deletével újból megállapította a készíthető láb­beli fajtákat. A rendelet értelmében 1942. évi , szeptember 1-től kezdve csak a k­özellásügy­i miniszter ál­tal engedélyezett fajtájú és minő­ségű lábbelit szabad előállítani és lábbeli készí­téséhez csak a közellátásügyi miniszter által engedélyezett műanyagokat szabad felhasz­­­nálni. Bőrtalp felhasználása nélkül készült olyan lábbeli, amely a megszabott követelmények­nek nem felel meg, továbbá bőrhulladékból, vagy nem bőrből készült olyan talpak, amelynek lábbeli készítéshez való felhasz­nálását a közellátásügyi miniszter nem en­gedélyezte, forgalomba hozni dics. A bőrtalp fel­használása nélkül készült lábbeli és bőrhulladékból, vagy nem bőrből készült talp forgalombahozója, előállítója, köteles az áru rendeltetésszerű használat melletti tartósságáért legalább 3 hónapig terjedő időre szavatosságot vállalni. A szavatosság vállalást tartalmazó írásbelii nyi­latkozatot a vevő részére az áruval együtt kell átadni. ÉRTESÍTÉSI ÉRTESÍTÉSI Értesítem a mélyen tisztelt vásárló közönséget arról, hogy a legelterjedtebb hitelszervezet egyikébe a HITEL OTTHONBA beléptem és dús választékkal állok a vásárló közönség rendelkezésére. —­ Tiszta gyapjú férfi, női szövetek, selyem- és bélés áruk, tatta pamut damaszt, antin, Pohovv­ári Király­ utca 11. szám. Tiffon, lepedő vásznak és egyéb textiláruk. Szaküzlet * d I és I­I«a Korzó Kávéházzal szemben. Az Alföldtől havasokig? írja: PUSZTAI-POPOVITS JÓZSEF Beszterce, augusztus 31. Este nyolc órakor a „Plugarul“ román szövetkezet irodahelyisé­gében találkozunk. Costan lelkész bemutatja Iosif Morutant, a tehetséges, fiatal román költőt, azután mindhárman útnak indulunk. A szitáló esőben elmegyünk a Kob­usz féle vendéglőbe egy kis zeneszóra. Sötét folyosó­kon, csigalépcsőkön keresztül jutunk el a szász vendéglőbe,­­amelynek belseje a pécsi „Kakuk­­csárdához“ hasonlít. A hangászok éppen egy andalító tangót játszanak, amikor bevonulunk a terembe. Megé érkezik dr. Stefan Pop, a „Plugarul“ román szövetkezet fiatal jogtanácsosa is, aki kitűnően beszél magyarul. Most már négyen fogyasztják a pompás besztercei bort, amelynek különös zamatja van. Pohárcsengés között kedélyesen elbeszélgetünk az északerdélyi román kisebb­ség kulturális helyzetéről és szellemi életéről. Costan lelkész elmondja, hogy „Ősi rög“ címmel rövidesen könyve jelenik meg,­­amely az északerdélyi románság részére „gondolato­kat“ tartalmaz majd. Morutantól megtudom, hogy a közeli napokban hagyja el a sajtót első önálló verseskötete. Végül Pop dr. panaszko­dik, hogy a besztercei román határőrvidéki köz­birtokosság történetéről szóló könyve, rajta kívülálló okok miatt, még mindig nem jelent meg. ROMÁN NÓTA Costan atyai asztalunkhoz hívja a cigá­nyokat. — Mi a kedvenc nótája? — kérdi tőlem. — „Esik eső hegyen, völgyön“, — válaszo­lom, mire a cigány hegedűjén felsír az édes-bús magyar nóta. Mindhárman figyelnek és hallgat­nak. Aztán ők is hümmögve énkelnek. Amikor a nóta végére érek, a cigányhoz fordulok és megkérdem: E­lismeri-e a „De ce m‘ati dus de langa voi“ című román nótát? Hogyne ismerné a cigány. A besztercei ci­gány három nép­dalba öntött örömét és bána­tát tudja eljátszani: a magyarét, a szászét és a románét. A prímás jelt ad a bandának és a következő percben a lószervonó alatt felsír a Goga Oct­i­vian­­versére írott mélabús román műnépdal. Záróra lelet már, mert az ajtóban meg­jelenik a rendőr. Elbúcsúzom Costan atyától és dr. Poptól, azután Morutannal a besztercei parkban sétálgatunk. Szereti a romantikát és ezt a ligetet, amelynek százados fái között bu­­jócskát játszik a teli­hold. Amikor már virradni kezd, nyugovóra térünk. Reggel későn kelek. Délelőtt elmegyek a „Besztercei Hírlap“ szerkesztőségébe és a Nemzeti Kaszinóba, azonban itt senkit nem találok. Megtekintem a római katolikus és a görögkeleti templomot, azután az Erdőigaz­­gatóság épülete elé megyek. Itt van már nász­nagyom acélszürke gépkocsija. Beülök az­­autóba és türelmesen várok. Mellettem egy ökrös­ szekér várakozik. Nagy szalmakalapos román paraszt ül rajta és cigarettázik. — Hogy van öreg? — kérdezem az isme­retlen román földművest. — Ragyogatok — feleli szippantva egyet cigarettájából. — Földje van? — Van. — Mennyi? — Tizenöt hold. — Elég kenyér van a községben? — Elég, csak most dekára adják minde­nütt. _____________ 1942. szeptember 1. ) ÚTBAN NAGYSAJÓ FELÉ Időközben megérkezik násznagyom, Kris-­­­t­­­ó г­­ Dezső főintézővel. Helyet foglalnak az autóban és így nekem már csak a pótülés jut, amely tele van csomagokkal. Nem valami kel­lemes itt hátul ülni, mert ш ember ruhája hófehér lesz a gépkocsi hátsó kereke által fel­csapott portól. — Nai Jóska, — mondotta násznagyom tudod-e, hogy most hova megyünk? — Fogalmam sincsen. — Elmegyünk Nagysajóra, ahol tegnap voltam vadászni. — Apropos, vadászat. Mi volt a tegnapi vadászat eredménye? — Egy gyönyörű őzbak. Dombnak fel, völgynek le­szalad gépko­csink a ringló- és szilvafák között vezető rossz országúton. A nap forrón süt és ha egy kis szellő nem lenne, kibírhatatlan volna­­a hőség. Hegyek, legelők, szántóföldek mellett ha­ladunk el, amig délután négy óra tájban meg­érkezünk Nagysajóra. (Folyt, köv.) Szeptember 9-én újra meg-­­ nyílik Pécs város harmadik gyors- és gépíró szakiskolája Pécs, augusztus 31 Szeptember 9-én újra megnyílik Pécs város harmadik gyors- és gép­író szakiskolája. Az iskola vezetője a népszerű Károlyi Ibolyka, aki mint ismeretes néhány évvel ezelőtt a magyar fővárosban gyors- és gépírásból kitűnő eredménnyel vizsgázott le. Amint visszatért Pécsre, maga is gyors- és gépíró szakiskolát nyitott, ahol a növendé­keknek alkalmuk volt a legújabb Radnai­­módszereket elsajátítani. Lelkiismeretes és szakszerű oktatásának kö­szönhető az a szép eredmény, amelyet a fiatal igazgatónő növendékei a legutóbb megtartott tanfol­yam során elértek. Egytől-egyig kitűnő eredménnyel vizsgáztak és ismerőseiknek is melegen ajánlották Károlyi Ibolyka gép- és gyorsíró szakiskoláját. Az iskola iránt Pécsett most már olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a tanfo­­l­­yam megtartására szolgáló tanterem szűk­nek bizonyul.­­ Éppen ezért Károlyi Ibolyka elhatározta,­­ hogy iskolája részére új helyiségről gondoskod­ó­­ik. Az új helyiség Rákóczi út 33. szám alatt van és szeptember 9-től kezdve itt folyik majd a tanítás.­­ Az új iskolahelyis­ég sokkal tágasabb, világo­sabb mint az eddigi és a növendékek is jobban elférnek benne. A szeptember 9-én kezdődő tanfolyam már nem a Ferenciek utca 37/2. szám alatti helyiségben nyílik meg, csak itt lehet beiratkozni a gyors- és gépíró tanfolyamra. Szeptember 9-től kezdve a következő cso­portok részére nyílik tanfolyam: 1 kezdők; 2. haladók csoportja. Akik napközi elfoglaltságuk miatt a tanfolyamon nem vehetnek részt, azok beiratkozhatnak az esti tanfolyamra vagy kü­lönórákra. Károlyi Ibolyka eddigi tanítási mód­szere biztosíték arra, hogy a növendékek a leg­rövidebb idő alatt elsajátálhatják a gyors- és gépírás titkát. NÉMET KÉZRE KERÜLT A DIEPPEI PARTRASZÁLLÁSI KÍSÉRLET HAD­PARANCSA Berlin, augusztus 31. (Inter inf.) A biro­dalmi kormány katonai szóvivője hétfőn né­hány külföldi újságírónak bemutatta a dieppei angol—amerikai partraszállási kísérlet során zsákmányolt hadműveleti parancsok fotókó­piáit. Ezek a fotókópiák egyöntetűen bizonyít­ják az ellenség ama állításának tarthatatlansá­gát, hogy ilyen hadműveleti parancs egyáltalá­ban nem is létezik.

Next