Pécsi Napló, 1942. október (51. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-01 / 222. szám

4. oldal törvényhatósági bizotsággal egyetértve — pol­gármesterünk kijelöli, hogy háztartásunk, va­gyonunk, üzemeink épségét és vele együtt az egész gazdasági életünk ellenálló és teljesítő képességét megóvjuk arra az esetre, ha netán még nehezebb idők jönnének, mint amilyenek­ben ma élünk. — Rendes idők, rendes mértékével a mai helyzetet mérni nem lehet. De nyugodtan mer­jük állítani, hogy a többi város mértékével mérve, helyzetünk jobb és egészségesebb, mint a legtöbb városé. — Biztos felépítésű, egészében és részle­teiben arányos, jól kiegyensúlyozott s a köz­szolgáltatásokban változatlan mértéket tartó költségvetésünk szíven eelfogadását kérjük. A nagy tetszéssel fogadott költségvetés fontosabb adatainak ismertetése után Esz­ter­gár Lajos dr. a következő expozét mon­dotta: No Őszi Schwarcz Zsigmond és Fia, Pécs férfi ...................—­ Ferenciekub­a 6. Telefon: 17 -13. „Takarékosság" hitel. ——— átmeneti*, télkabátok, öltönyök, férfi*, Ha tormszoh­ák téli Komoly választék férfi-« fiú konfekcióban fiú PÉCSI N­A­P­L­Ó 1942. október 1. A polgármester expozéja — ígé­retet tettem arra, hogy bármilyen legyen a helyzet, azt teljes őszinteséggel fel­tárjuk. Az 1943-as évre szóló költségvetésben fel is tártuk a való helyzetet Ez a költségvetés ránk nézve kellemes, mert kiegyensúlyozott­ságról tesz tanúbizonyságot Ami a jövő ter­veit illeti igyekszünk terveinket az adott hely­zetnek megfelelően megvalósítani. A tervekkel kapcsolatban a legfontosabb az, hogy meg­őrizzük akció­szabadságunkat és képességün­ket. Tartalékolni szeretnénk, mégpediglen úgy, hogy tartalékaink értékállóak és készpénzre beválthatóak legyenek. _ Programomban legelső helyen a város­fejlesztés és a városszépítés áll. A városfej­lesztési program százszázalékos keresztülvite­lének, illetve megvalósításának útjában áll az anyaghiány. Ezt főleg az útépítésnél érezzük erősen Rövidesen a nemes burkolatokra kon­centráljuk útépítésünket. A városfejlesztéssel kapcsolatban a második nagy feladat a lakás­építés. Célom az, hogy a lakáshiányt a lehető­ségekhez mérten enyhítsem Nem arra törek­szem, hogy nagy bérházakat építsek a lakás­hiány enyhítése érdekében, hanem ezt a pro­blémát kislakások építésével kívánom megol­dani . Ami a városszépítést illeti, ez a munka folyamatban van. Már eddig is több értékes szobrot állítottunk fel a városban és elhatá­roztuk újabb szobrok felállítását is. A város­­szépítéssel kapcsolatban nagy súlyt kell he­lyeznünk arra, hogy a város jellegét meg­őrizzük. Az idegent mindenekelőtt a város ré­gisége, ódonsága szokta megkapni Ez annak a jele, hogy elődeink is nagy súlyt helyeztek arra, hogy a város jellegét megőrizzék. Ezen­nel bejelentem, hogy a város jellegének meg­óvása és külcsinjének megőrzése érdekében rövidesen szabályrendeletet hozunk . A fertőtlenítő intézet gyors elkészítése, az üzemek gyorsütemű fejlesztése, valamint e biztosítási helyzet tisztázása szintén szerepel programomban. — Ami a közellátást illeti, itt rá kell mu­tatnom arra, hogy ezen a téren csakis akkor fogunk eredményt elérni, ha a város minden polgára összefog és segítségemre lesz. A köz­ellátás terén sokszor bizonyos nehézségek mu­tatkoznak. Ennek okai a termelésben rejlenek. Jelenleg még mindig készletekkel gazdálko­dunk, jóllehet a cél az lett volna, hogy a ter­melést a maximumig fokozzuk és termés­többletet érjünk el. Ezen a helyen köszönetet mondok mindazoknak a vállalatoknak, intéz­ményeknek és hivataloknak, amelyek kérése­met teljesítették és embereikről saját maguk gondoskodtak. A közellátás zavartalan menete érdekében, mint ismeretes 14 kerületi panasz­irodát állítottam fel. Ezek a panaszirodák az idei ősz folyamán még intenzívebb munkát fognak eredményt elérni, ha a város minden is részt veszek majd és arra törekszem, hogy a panaszokat megszüntessük. — Azt szokták mondani, hogy: „Inter arma silent musae.“ Én azonban azon a vé­leményen vagyok, hogy éppen most, háború­ban van szükség élénk kulturális és szellemi életre amikor az emberek egy kissé elfárad­tak. Ezért szerveztem műkedvelő gárdákat, amelyek a perifériákon fejtenek ki tevékeny­séget és ezért szaporítottam a dalárdák szá­mát is. Rövidesen sor kerül zenekarok számá­nak szaporítására is. Szellemi életünk egyik legnagyobb feladata az Erzsébet Tudomány­­egyetem integritásának visszaállítása. Ez év ta­vaszán küldöttség kereste fel a miniszterelnö­köt, a kultuszminisztert és a pénzügyminisz­tert azzal a kéréssel, hogy a pécsi egyetem bölcsészettudományi fakultását állítsák vissza. A három miniszter erre nézve ígéretet is tett Bízom abban, hogy a legmagasabb kormány­­tényezők részéről érkezett ígéret rövidesen valósággá válik és 1943. év őszén az Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti kara már meg­kezdheti működését. (Viharos éljenzés és taps.) — Ami az iskolák helyzetét illeti, tudo­másomra jutott az, hogy a pécsi polgári iskola helyzete immár tűrhetetlen. A jövő év őszére azonban legalább г kereskedelmi iskolán se­gítünk olyképpen, hogy megfelelő helyiséget bocsátunk rendelkezésére. Két-három év alatt a polgári iskola is megépül majd. — Sok panasz hangzott már el a pécsi pol­gári iskolák tarthatatlan helyzete miatt is. Itt megemlítem azt, hogy a m. kir. kultuszminisz­ter ígéretet tett arra, hogy október végén ellátogat Pécsre. Minden reményünk megvan arra, hogy a kultuszminiszter látogatása során a pécsi elemi iskolák helyzete is tisztázódik. — Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a pécsi sport megfelelő helyet kapjon. A sport már nagyon sokszor szerzett dicsőséget a vá­rosnak és ezért a sportolók megérdemlik, hogy megfelelő hely álljon rendelkezésünkre, ahol sportbeli tehetségüket és tudásukat fejleszthe­tik. A leventekérdést rövidesen végleg meg­oldjuk leventeotthonok építésével. ■— Gazdasági téren arra törekszünk, hogy a városban minél több önálló kisegzisztencia létesüljön. Pécs városa gazdasági szempontból csak akkor nyugszik biztos alapokon, ha az önálló kisegzisztenciák száma szaporodik. Az önálló kisegzisztenciák támogatása és szaporí­tása érdekében a város hatósága elhatározta, hogy erőteljesebben bekapcsolódik a város gaz­dasági életébe. Ezen a téren sajnos sikertelen­ségekről is kell beszámolnom. Kisiparosokat hoztam össze szövetkezetbe. Három ilyen kí­sérletet tettem és nagy eredményeket érhet­tem volna el, azonban a kisiparosok nem ma­radtak meg a szövetkezet keretén belül. Én elhiszem azt, hogy a kisiparosok most kon­junkturális időket élnek és ezt a konjunk­túrát igyekeznek kihasználni, azonban a kon­junktúrát a háború termelte ki és a második világháború befejezése után a mai helyzet megváltozik. Éppen ezért ezen a helyen most arra kérem az önálló pécsi kisiparosokat, hogy vegyék revízió alá eddigi álláspontjukat, mert a háború után megbánják majd azt a lépést, amit a mostani háború alatt tettek.­­ A város hatósága a jövőben érdekelt­ségeket vállal olyan vállalatokban, amelyek fontos közérdeket szolgálnak. Meggyőződésem szerint elmúlt már régen az az idő, amikor a város csak közigazgatott. Ma már olyan idő­ket élünk, amikor a városnak nem szabad el­zárkóznia. Ma a közületekre vár a feladat, hogy eszméket, lehetőségeket, segítséget adjon a gazdasági életnek és egzisztenciákat teremt­sen. Hála Istennek, a mi törzsvagyonalapunk olyan szépen halad hogy lehetőség nyílik e cé­lok megvalósítására. — Nem szabad félni a város kezdemé­nyezésétől, mert a város a polgárság egyeteme és mint ilyen csakis olyan kezdeményezésekre vállalkozik, amelyek a város egyetemessége érdekét szolgálják.­­ A város hatósága mindenek előtt a ke­reskedelmi élet fejlesztése érdekében közleke­dési vállalkozásokat fog kezdeményezni. Ne­künk, akik a közlekedési vonalból valahogy ki­estünk, mindent el kell követnünk, hogy a vízi útba és a vasúti hálózatba bekapcsolódjunk. Szorgalmazni fogjuk azt, hogy a vasúti hálóza­tot, amelyet rosszul építettek meg, Pécs város javára megváltoztassák.­­ A belső közigazgatással kapcsolatban örömmel állapítom meg, hogy hátralékunk alig van. Ez annak a jele, hogy szakképzett munka­társaink kötelességüket becsületesen és gyor­san végzik el. Továbbképzésükre a jövőben is nagy gondot fordítunk. Fiatalabb munka­társak tudásának fejlesztése érdekében pálya­feladatokat adok és azokat díjazni fogom. A kisebb fizetési osztályban lévő munkatársak helyzetén is segíteni kívánok. E cél érdekében létrehoztuk a városi alkalmazottak fogyasz­tási szövetkezetét, amely enyhíteni fogja a ki­sebb fizetési osztályban lévő munkatársak köz­ellátási problémáit. — Elismeréssel kell szólanom a Bajtársi Szolgálat munkájáról. Innen erről a helyről üzenem, hogy dolgozzanak továbbra is kitar­tással, támogassák a hadbavonultak hozzátar­tozóit, védjék és gondozzák gyermekeiket, mert a fronton szolgálatot teljesítő katona csak úgy tud százszázalékos harci teljesít­ményt felmutatni, ha tudatában van annak, hogy odahaza családja gondtalanul él. Ha a Bajtársi Szolgálat továbbra is folytatja áldásos munkáját, akkor a frontról hazatérő katonák nem lesznek elkeseredve, hanem boldogok, megelégedettek lesznek.­­ Befejezésül csak egyet ígérhetek: azt, hogy a város polgárságát továbbra is a legna­gyobb lelkiismeretességgel kívánom szolgálni. Célunk az, hogy ez a város a maga magyar mivoltát megőrizze, fejlődjön és polgárai bol­dogok legyenek. Három Interpelláció A polgármester nagyhatású expozéját a törvényhatósági bizottsági tagok lelkesen meg­éljenezték és megtapsolták. A polgármester expozé után a Pécsi Polgári és Munkáspárt ne­vében Baumann Emil szólalt fel­, aki a költ­ségvetést elfogadta és a polgármesternek bi­zalmat szavazott. Másodiknak T­a­r­ó István evangélikus lelkész emelkedett szólásra. Kifo­gásolta azt, hogy az 1943. évi költségvetésben csak a közművelődési könyvtár szerepel. Kér­dést intézett a polgármesterhez, mi az oka an­nak, hogy a város nagyszabású kultúrprogram­ja csak ilyen lassú ütemben valósul meg. Han­goztatta azt, hogy kulturális célra többet kell fordítani a költségvetésben Ugyanakkor ke­veselte a gyermekvédelmi és egészségügyi cé­lokra költségvetésben fordított összeget is.­­ A harmadik felszólaló Som­sich Sán­dor törvényhatósági bizottsági tag volt, aki­­a hadigondozás problémáját vetette fel. Arra kérte a polgármestert, hogy amikor fontos közszükségleti cikkeket osztanak szét a pia­con, akkor a legelső napon a hadbavonultak hozzátartozóit szolgálják ki. Arra kérte a fő­ispánt, hogy az egyház által a hadbavonultak hozzá­tartozóinak kiutalt 200 úzköbméter fát a kincstár szállítsa le. Kifogásolta azt, hogy akik az erdélyi bevonuláson résztvettek azok 53­%-kal több hadisegélyt kaptak, mint azok, akik az orosz fronton megszakítás nélkül fél éve teljesítenek katonai szolgálatot. Ennek a hadisegélyezési rendszernek a megváltoztatá­sát kérte. Végül rámutatott arra, hogy köze­ledek a karácsony, ezzel kapcsolatban annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a hadba­­vonul­tak hozzátartozói a karácsonyi ünne­pekre a kiutalt hadisegély háromszorosát kap­ják meg.

Next