Pécsi Napló, 1943. február (52. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-02 / 26. szám
4. oklai. PÉCSI NAPLÓ nmurviTiW niai mii—m—a 1943. február 2. gy ,y^„ vMtSifc -- - —■ ifc .. Szigorúan ellenőrzik a légvédelmi rendelkezések betartását A város polgármestere — különös figyelemmel arra, hogy az elrendelt honi légvédelmi készültség mindeddig érvényben van — a jövő hónapban soron kívül és a legszigorúbban fogja elenőriztetni, váljon a város területén lelkiismeretesen és pontosan végrehajtották-e azt a korábban kiadott és több ízben megismételt rendelkezést, hogy robbanó és gyúlékony anyagokat úgy az épületekben, mint azoknak a közvetlen környékén tárolni csak az előírásoknak megfelelő módon szabad. A polgármester, mint a város légoltalmi vezetője, ezúton újból felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy az ezen a téren észlelt szabálytalanságok és mulasztások szigorú büntetést vonnak maguk után. Ezért, de elsősorban azért, mert ez a magatartás a mai viszonyok között súlyosan sérti a közérdeket, súlyt helyez a polgármester arra, hogy ezek a már több ízben kifogásra okot adott állapotok most már végre megszűnjenek Felhívja tehát az érdekeltek figyelmét arra, hogy ezeknek az anyagoknak a tárolására fordítsák a legnagyobb gondot, alkalmazkodjanak minden tekintetben az előírásokhoz és mindenekelőtt szüntessék meg már használt csomagolóanyagoknak (ládák, rekeszek, faforgács, szalma, csomagolópapír) üzlethelyiségeikben, raktáraikban, pince- és padláshelyiségekben tárolását. Vidám borozgatás szomorú vége Négyévi fegyházra ítéltek egy hercegmároki napszámost, aki veszekedés hevében halálos sérülést ejtett ivópajtásán Pécs, február 1. A kir. törvényszék Vas-, tanácsa ma tárgyalta Kiss József 28 éves hercegmároki napszámos bűnügyét, akit a kir ügyészség szándékos emberölés bűntettévelvádolt. A tényállás szerint a vádlott a múlt esztendő szeptember 20-án Vinkó István társaságában együtt borozgatott Tatai Sándor présházában. Már valamennyien alaposan a pohár fenekére néztek, amikor Vinkó István csípős megjegyzéseket tett Kissre. A beborozott fiatalembert ekkor elöntötte a Szent Antal tüze és a szóváltást hamarosan verekedés váltotta fel. Csattantak a pofonok és az ütlegek. A közelharcban Kiss marad a vesztes aki sértett hiúságában ekkor hazarohant konyhakésért, botot vett magához és viszasietett Tatai lakásához, ahonnét éppen akkor lépett ki Vinkó. — Kidöntöm a beledet — kiabálta az izgalomtól lihegve Kiss, majd nekiugrott Viskónak és konyhakéssel hasba szúrta. Vinkó hangos jajkiáltással rogyott össze és súlyos sérülései következtében rövidesen elvérzett A főtárgyalás folyamán vádlott beismerte bűnösségét, nagyfokú italosságával és azzal védekezett, hogy sértett őt folyamatosan sérte-gette. A bizonyító eljárás lefolytatás után a Vas-tanács ítélethozatalra vonult vissza. Vas- tanácselnök hirdette ki a bíróság ítéletét, amelynek értelmében a vádlottat bűnösnek mondta ki a vádbeli bűncselekményben, de a nyomatékos enyhítő szakaszok figyelembevételével négyévi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. " - -------- ---- “ ~ ... " pécsi gyalogsági hadapródiskola története A Kormányzó Ur Őfőméltósága, mint a magyar honvédség legfelsőbb Hadúr... 1922- ben elrendelte, hogy a honvédség csapatai és nevelőintézetei valamely kiváló magyar történeti hősről legyenek elnevezve. A Kormányzó Ur ,e rendeletével a nemzet hálájának és hódolatának adott a magyar hadimúlt kimagasló személyeivel szemben kifejezést, ugyanakkor a magyar katonai hagyományok ápolását, az izzó nemzeti szellem kinevelését tette a honvédségben lehetővé, mert a rendeletben meghagyta azt is,hogy a csapatok és intézetek a névadó hős életének valamely nevezetes dátumán nagy katonai parádéval, a polgári közönség bevonásával emléknapot rendezzenek. MIÉRT KAPTA ISKOLÁNK ZRINYI-TÓL NEVÉT? A hajmáskéri és kismartoni katonai iskolákból 1922-ben Pécsett, a volt pécsi hadapródiskolában megalakult honvéd reáliskolai nevelőintézet névadó hőséül gróf Zrínyi Miklóst a szigetvári hőst és vértanút választotta. A nevelőintézet a honvéd iskola céljait jobban kifejező hőst keresve sem találhatott volna,, mert Zrinyi Miklós a magyar történelem sok kimagasló hős katonája között elszántságával ,kemény egyéniségével, vértanúi halálával a legnagyobb magasságban emelkedett hős. Emellett ez a táj az ő emlékét idézi. Itt, a 27 kilométerre fekvő Szigetvárban vívta meg a török császárral csodálatos harcát, mellyel önmagának és Szigetvárnak nemcsak a magyar, de az egyetemes történelemben is örök nevet szerzett. KI ALAPÍTOTTA az iskolát? pécsi m. kir. honvéd hadapródiskola létesítését az 1897. évi 23. t.-c.-nek köszöni. Ez a törvénycikk abból a célból hogy a honvédség titikárában mutatkozó hiány megszűnjék, a honvéd Ludovika tisztnevelőintézetet hadiapródiskolából főiskolai, vagyis akadémiai fej közútra emelte, egyben elrendelte, hogy a honvéd tiszti fogyaték pótlására 2 honvéd hadapródiskola és 1 honvéd főreáliskola létesíttessék. A 2 honvéd hadapródiskola létesítésénél az akkori honvédelmi miniszter, báró Fejérváry Géza választása, Pécsre és Nagyváradra esett. Egyébként az iskola előcsarnokában márványtábla hirdeti, hogy I. Ferenc József uralkodása alatt, báró Páhffy Dező miniszterelnöksége és báró Fejérváry Géza honvédelmi minisztersége idejében az 1897 98. években épült a milleneum korának híres építőművésze, Alpár Ignác tervei szerint. Az első évfolyamot benne 104 növendékkel 1898. október 4-én, a király, Ferenc József nevenapján nyitották meg. Mint említésre méltó tényt kell említeni, hogy az első 100 növendék között lett az új iskola növendéke Sztójay Döme, berlini követünk. Növendéke volt még a pécsi hadapród iskolának Gömbös Gyula, továbbá vezérkari főnökünk, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes és még sok kiváló tagja honvédségünknek. A pécsi hadapródiskolából kerültek ki Terstyánszky Ödön és Jekelfalussy Pillér György olimpiai világbajnokok is. FERENC JÓZSEF ŐFELSÉGE LÁTOGATÁSA A pécsi hadapródiskola falai között 1901 szeptember 18-án 1 órás szemlén megjelent Őfelsége I. Ferenc József. Az első felavatást benne 1902 augusztus " 18-án tartották, 84 növendéket avattak tiszthelyetesé. 1908-tól kezdve a végzet növendékeket zászlóssá avatták. A SZERB MEGSZÁLLÁS Amikor a szerbek 1918 november 14-én Pécset megszállták, a hadapródiskola sorsa is meg volt pecsételve. Az akkori parancsnok, Riffi Sándor alezredesnek sikerült az iskolát 1919 márciusig, mint szigeti országúti állami reáliskolát fenntartani. De a szerb katonai hatóságnak az iskola így is szálka volt a szemében. Március 4-én az iskola parancsot kapott, hogy 36 óra alatt mindenkinek el kell az épületet hagynia. A tanárok és növendékek március 6 án hagyták véglegesen a hadapródiskolát. A szerbek már másnap megkezdték 20 fogattal az iskola, gazdag készleteinek Szerbiába szállítását. AZ EMLÉKKÖNYV SORSA. Hogy hogyan bántak a szerbek a hadapródiskola 20 év alatt nagy költséggel és szorgalommal összegyűjtött berendezésével, arra világot vet az iskola emlékkönyvének sorsa. A díszes emlékkönyv is a szerbek birtokába került. Hogy mi lett vele, azt a baranyai háromszög felszabadulásakor tudtuk meg, amikor az emlékkönyv előkerült. 1941 május utolsó napjaiban az iskolaparancsnokság értesítést kapott egy pécsi ügyvédtől, hogy ennek vidéki ügyfele, Stajevics Uros dárdai lakos, műszerész a hóapródiskola emlékönyvét az iskolának felajánlja. A parancsnokság gondoskodott róla, hogy az emlékkönyvért a megadott címre bizottság utazzék ki Dárdára, a most felszabadult helységbe. Stajevics Uros a következőkép adta elő, hogyan jutott a nevezetes könyv birtokába. 1919-ben ,amikor a szerbek a hadapródiskolát megszállták, az emlékkönyvet egy katona vette magához. Ezt a katonát nemsokára Dárdára, vezényelték, az emlékkönyvet magával vitte. Stajevics, mint kisgyermek a katonánál meglátta a díszes művet, s elkérte tőle. Csak akkor kapta meg, mikor a katonának Dárdáról más helyőrségbe kellett távozni Röstelte a nehéz darabot tovább hurcolni, azért oda adta, így jutott az emlékkönyv Stajevicsék birtokába. Egy rokonuk felismerte, miről van szó, a család őrizetbe vette a könyvet azzal, hogy adandó alkalommal visszaszolgáltatja Erre most felszabadulás után nyílt alkalom. MIÓTA ISMÉT HADAPRÓDISKOLA A PÉCSI INTÉZET? A világháború után, midőn a trianoni békeparancs miatt tisztképzésünket a legminimálisabbra kellett korlátoznunk, a nagymúltú pécsi hadapródiskolából 8 évfolyamos főreáliskola lett, majd az 1941/42. tanévtől ismét átoalkult gyalogsági hadapródiskolává. Az új hadapródiskola átvette a régi hadapródiskola feszes katonás, fegyelmezett szellemét, de tanulmányi tekintetben is igykszik a kor követelményeinek megfelelni. A régi hadapródiskolával ellentétben öt éves tanfolyamot tart fenn. A IV évfolyam végén növendékei érettségit tesznek. Az első négy évfolyam közműveltségi oktatása és az érettségi biztosítja a középfokú iskolák anyagának elsajátítását. Az ugyanez idő alatt folyó gyakorlati kiképzés és az V. évfolyam, mely teljesen a katonai képzésnek van szánva, biztosítja azt, hogy növendékeink kitűnő tisztekké válhassanak. TÁNCESTÉLY A NŐEGYLETBEN. A pécsi „összmunkásság“ hagyományos farsangi mulatságát február 6-án, szombaton este 7 órai kezdettel rendezi meg a Nőegyletben. A munkásegyesületek a táncestély tiszta jövedelmét a hadbavonultak hozzátartozói javára fordítják. Ameghívók kikézbesítése megtörtént, aki azt tévedésből nem kapta meg, forduljon a rendezőséghez. Zrinyi utca 13. szám. Telefon: 23-76.