Pécsi Napló, 1943. április (52. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

4. oldal. FECSI NAFLÓ Megnyílik a Menyasszonyok iskolájának harmadik tagozata .Az iskola új rendje A város népjóléti ügyosztálya a követke­zőkre hívja fel mindazon leányok figyelmét, akik házasodási kölcsönt szándékoznak kérni, valamint azokét az asszonyokét, akik ilyen kölcsönt már kaptak: Házasodási kölcsönben csak azok a leá­nyok esetleg özvegy, de nem elvált (asszonyok) részesülhetnek Pécsett, akik a miniszteri ren­­d­eletben előírt minimális feltételek igazolásán kívül azt is igazolják, hogy a Menyasszonyok iskoláját elvégezték. Ezt azért kell ismételten hang­súlyozni, mert az eddigi tapasztalatok sze­rint olyanok végzik el az iskolát, akik nem is szándékoznak kölcsönt kérni, ez utóbbiért viszont olyanok folyamodnak, akik az iskolát nem végezték el. Ez a kérelmek elintézésénél sok nehézséget okoz, és általában azok eluta­sítására vezet. A Menyasszonyok Iskoláját évenként ren­dezik és az három tagozatból áll: egészségügyi, élelmezési és általános ház­tartási tanfolyamból. Egészségügyi tanfolyamot első ízben a ma­, nyáron, élelmezésit most januárban és február­ban rendeztek. Az első évfolyam harmadik be­fejező tagozata, az általános háztartási tanfo­lyam előreláthatóan áprilisban kezdődik. Ezen a tanfolyamon varrást, lakásgondozást, háztar­­tásvezetést és erkölcsi nemzeti tárgyakat taní­tanak. Beiratkozni már most lehet. Eddig az egyes tagozatokra külön-külön lehetett beirat­kozni. Ez a rendszer megváltozik az első év­folyam befejeztével. A nyár elején kezdődő és megfelelő szünet után szeptemberben folyta­tódó, majd karácsony előtt befejeződő II. év­folyamra, amely az előzőtől független iskola lesz, nem lehet majd tagozatonként külön-kü­­lön beiratkozni. Ezért, a most meginduló harmadik tago­zatra általában csak olyanokat vesznek fel, akik az első két tagozatot, tehát a múlt nyári egészségügyit és a januárit vagy februári élel­mezésit már elvégezték­, hogy ezek számára az iskola befejezését lehe­tővé tegyék . Ez alkalommal kivételesen felvesznek olya­nokat is, akik házasodási kölcsön ügye tárgya­lás alatt áll, vagy a kölcsön iránti kérvény (akár mellékletek, okmányok nélkül is) a be­iratkozással egyidejűleg benyújtják. Felveszik azokat is, akik eddig házasodási kölcsönt kaptak, sőt ez utóbbiak beiratkozása kötelező Ismételjük, hogy különösen ajánlatos azok­nak is beiratkozni, akik az eddigi tagozatokra jártak, mert később nem lesz alkalmuk az is­kolát befejezni, hanem azt élőtről kell kezde­ni­ük. Beiratkozni lehet mai naptól kezdve áp­rilis 10-ig bármely hétköznap délelőtt 0—11-ig Apácsa­ u. 8. szám alatt (emelet 3-ik ajtó). A kölcsön iránti kérvényt ugyanott lehet beadni. Ismételten felhívják mindazok figyelmét, akik házasodási kölcsönt szándékoznak kérni, hogy ezirányú kéréseiket — akár mellékletek nélkül is — ezen idő alatt nyújtsák be és a tanfolyamra iratkozzanak be, ha kö­csönügyük kedvező elintézését óhajtják. De ettől eltekintve is, a nyáron megindu­ló új Menyasszonyok Iskolája sokkal több megkötöttséggel fog járni. Érthetetlen, hogy a városokban aránylag több ilyen alacsony iskolai képzettségű bába műkö­dik. Pedig ez igazán indokolatlan és ezért ilye­nek kiképzését a jövőben a városokban nem szabad megengedni. A gyakorlatot folytató bábák 94,5 száza­léka, a városokban 100 százaléka rendelkezik oklevéllel. Lassan tehát megoldódik a bába­kérdésnek ez a nagy problémája is A még gyakorlatban lévő, úgynevezett „cédulás“ bá­bák már elöregedésüknél fogva is hamarosan levá­lásra kerülnek. Szükség van a bábák szak­ismereteinek állandó felfrissítésére, kötelező ismétlő tanfolyamok útján. Ezért fontos a bá­baoklevél kiállítási időpontot figyelemmel kísér­ni. Legalább 30 új továbbképző tanfolyam lé­tesítésére van szükség, ahol­ az alapismeretek felújítására és a gyakorlati kiképzésre kell fek­tetni a súlyt. Erre azért van szükség, mert a gyakorlatot folytató bábák több, mint fele nem vett részt ismétlő tanfolyamokon. A bábák között még mindig van 130 írástudatlan, ezek valamennyien a visszacsatolt részekkel kerül­tek hozzánk. A cikkíró megállapítja, hogy a szülészeti rendtartás több mint 10 éves munkája ered­ményes volt, amennyiben az ország elhanya­golt szülészeti viszonyaira irányította a köz­figyelmet. A jelenlegi törvények lehetőséget, módot adnak a bábaképzés tökéletesebb meg­oldására, korszerűsítésére mindaddig, amíg egy­szer elérkezik a bábák államosításának ideje. A kérdés gyökeres rendezését ugyanis végle­gesen csak az államosítás fogja megoldani. Vasárnap (április 4-én) este 7-kor zárul ff ff ff m a Korzó Kávéház fél- mm msai mjm a #m. gg m gsgpi ggy am a mV8iker KÉPKI­ÁLLÍTÁS Siessen, ne kfzssen, hogy ön is vehessen 8 havi részletre örökbecsű értéket, vagy legszebb ajándékot . _ Miksén Józtef, mint a Kiállítás rendezője a BELÉPŐDÍJ NINCS ! tiszta jövedelem 10% át a Siót- TEKINTSE MEG ! fi­at javára fordítja A bábakérdést véglegesen az államosítás fogja megoldani 6331 bába működik a megnagyobbodott ország területén. Öt éven belül 1040 új bábára van szükség . A szakkörök 30 új továbbképző tanfolyam létesí­és­ét sürgetik A belügyminisztérium közegészségügyi osz­tálya megbízásából Margitay-Bodist Dénes dr. főorvos érdekes tanulmányt jelentetett meg Magyarország ez időszerinti bábaviszonyairól. Megállapítja, hogy a bábák létszáma az ország területén 6331, aki közül 4774 hatósági, 1557 pedig magánbába, így országosan minden 10.000 lakosra 3­81 bába jut, a nagyobb szaporaságú vármegyékben 5,43, úgy, hogy az ország bábái­nak létszámát ideálisnak lehet mondani. A bá­balétszám szaporítása felesleges, sőt­ káros len­ne és csak a meglévő bábák megfelelő elosz­tásáról kellene gondoskodni. A jövőben ható­sági bábát csak a 10.000 lakosnál kisebb lét­számú községben fognak tartani, az ennél na­gyobb helyeken csak a magánbábák fognak működni. Megállapítja a tanulmány, hogy a bábák 60 százaléka alul van az 50. életéven. Ezek tekinthetők teljes munkabírásúaknak. Azonnali leváltást tesz szükségessé a 70. év­nél idősebb 150 bába, valamint az 50—70 év közöttiek szorulnak évekre felosztva pótlásra. Ezek az összes létszám 37 százalékát teszik ki. Elöregedés miatt tehát öt év alatt 1040 bá­bát kell leváltani. Régen vitáznak a bábák előképzettsége fe­lett. Sokan magasabb iskolai végzettséghez szeretnék kötni a bábaképző intézeti felvételt, amely esetben természetesen a bábák életnívó­ját is ennek megfelelően kellene javítani. A magasabb iskolai képzettséghez kötéssel­ szem­ben az az aggályt vetik fel, hogy a község asszonyainak bizalmát nehezen nyerné el olyan műveltebb bába, aki nem közülük való. A bá­ba­ gyakorlattal járó fáradtságos munka­ erős szervezetet kíván. A magasabb szellemű szín­­en álló nő kevésbé bírja a falu vagy tanya elzárt magányát. Különben is a bába díjazása csak mint mellékjövedelem jöhet számításba és nem biztosít önálló megélhetést. De ettől füg­getlenül az az általános tapasztalat, hogy a hat elemit végzett, józan ítélőképességű paraszt menyecske sokszor értékesebb bábának bizo­nyult, mint néhány középiskolát végzett, ke­vésbé kiegyensúlyozott városi nő. Ezek után érthető, hogy az ország bábalétszámának két­harmadát a hat elemit végzettek­­ teszik. Sajnos, sok helyen még ez a minimális köve­telmény sem volt keresztülvihető év, a bábák 33,44 százalékának ennyi iskolázottsága sincs. • M/­egjelent a „Sorsunk" ápr. száma Pécs, április 1. A Janus Pannonius Társa­ság közművelődési és szépirodalmi folyóirata,­­ a „Sorsunk“ áprilisi száma gazdag és nívós­­ tartalommal most jelent meg. A dr. V­á­r­­konyi Nándor egyetemi magántanár szer­kesztésében megjelenő folyóiratban ezt Takács Gyula az ismert kaposvári költő és tanár a Szép Dunántúl“ című most kezdődő cikk­sorozatban „Láp és orom“ címmel írt cikket, míg Tóth Béla székelyudvarhelyi tanár a Ti­szántúlról a Dunántúlra megtett útjának be­nyomásairól számol be. Kodolányi János, az ismert dunántúli költő, a Janus Pannonius Társaság díszelnöke folytatja Arvi Ju­­ventussal kapcsolatos emlé­keiről megkezdett cikkét. Csuka János szabad­kai hírlapíró érdekes cikket írt a folyóiratban a délvidéki magyar sajtónak a kisebbségi élet­ben játszott fontos szerepéről. Horváth János marosvásárhelyi tisztviselő a székely szórványokért folytatott harcról írt értékes tanulmányt. Féja Géza budapesti hír­lapíró Tersánszky J. Jenőről, a kiváló magyar íróról írt tanulmányt. Ottó Ferenc gödöllői ze­neszerző a mai német zeneszerzőkkel és azok műveivel ismerteti meg a „Sorsunk" olvasó­­közönségét. Temesd Mihály dr. pécsi tanár az ormán­sági gyermekjáték­okról írt komoly és értékes tanulmányt. Az „Élet és irodalom“ rovatban Csuka Zoltán, Tűz Tamás, Kovács Endre, P .Tátrai Gyula Gosztonyi Gyula, Baránszky- Jób László, László István és Szíj Gábor írtak, míg Paku Imre, Tűz Tamás, Harcos Ottó, Bor­­bély Gábor, Kerecsendi Kiss Márton, Vincze László, Ágoston Julián, Dömötör Sándor és Arató László a legújabb magyar könyveket ismertetik. Molnár Miklós elbeszéléssel, míg Harsányi Lajos, Gulyás Pál, Solymos Ida, Zsikó Gyula, Csuka Zoltán, Z. Csukás Irén versekkel szere­pelnek a „Sorsunk“ áprilisi számában. örömmel állapítjuk meg, hogy a „Somunk“ álla­ndóan napirenden tartja a legégetőbb ma­gyar sorskérdést, a szórványmagyarság problé­máját. A dunántúli szórványkérdésről szóló alapos tanulmány után most az áprilisi szám­ban a Székelyföld szórványkérdéséről olvas­hatunk értékes cikket. 1943. április 2.

Next