Pécsi Napló, 1943. április (52. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-02 / 74. szám
4. oldal. FECSI NAFLÓ Megnyílik a Menyasszonyok iskolájának harmadik tagozata .Az iskola új rendje A város népjóléti ügyosztálya a következőkre hívja fel mindazon leányok figyelmét, akik házasodási kölcsönt szándékoznak kérni, valamint azokét az asszonyokét, akik ilyen kölcsönt már kaptak: Házasodási kölcsönben csak azok a leányok esetleg özvegy, de nem elvált (asszonyok) részesülhetnek Pécsett, akik a miniszteri rendeletben előírt minimális feltételek igazolásán kívül azt is igazolják, hogy a Menyasszonyok iskoláját elvégezték. Ezt azért kell ismételten hangsúlyozni, mert az eddigi tapasztalatok szerint olyanok végzik el az iskolát, akik nem is szándékoznak kölcsönt kérni, ez utóbbiért viszont olyanok folyamodnak, akik az iskolát nem végezték el. Ez a kérelmek elintézésénél sok nehézséget okoz, és általában azok elutasítására vezet. A Menyasszonyok Iskoláját évenként rendezik és az három tagozatból áll: egészségügyi, élelmezési és általános háztartási tanfolyamból. Egészségügyi tanfolyamot első ízben a ma, nyáron, élelmezésit most januárban és februárban rendeztek. Az első évfolyam harmadik befejező tagozata, az általános háztartási tanfolyam előreláthatóan áprilisban kezdődik. Ezen a tanfolyamon varrást, lakásgondozást, háztartásvezetést és erkölcsi nemzeti tárgyakat tanítanak. Beiratkozni már most lehet. Eddig az egyes tagozatokra külön-külön lehetett beiratkozni. Ez a rendszer megváltozik az első évfolyam befejeztével. A nyár elején kezdődő és megfelelő szünet után szeptemberben folytatódó, majd karácsony előtt befejeződő II. évfolyamra, amely az előzőtől független iskola lesz, nem lehet majd tagozatonként külön-külön beiratkozni. Ezért, a most meginduló harmadik tagozatra általában csak olyanokat vesznek fel, akik az első két tagozatot, tehát a múlt nyári egészségügyit és a januárit vagy februári élelmezésit már elvégezték, hogy ezek számára az iskola befejezését lehetővé tegyék . Ez alkalommal kivételesen felvesznek olyanokat is, akik házasodási kölcsön ügye tárgyalás alatt áll, vagy a kölcsön iránti kérvény (akár mellékletek, okmányok nélkül is) a beiratkozással egyidejűleg benyújtják. Felveszik azokat is, akik eddig házasodási kölcsönt kaptak, sőt ez utóbbiak beiratkozása kötelező Ismételjük, hogy különösen ajánlatos azoknak is beiratkozni, akik az eddigi tagozatokra jártak, mert később nem lesz alkalmuk az iskolát befejezni, hanem azt élőtről kell kezdeniük. Beiratkozni lehet mai naptól kezdve április 10-ig bármely hétköznap délelőtt 0—11-ig Apácsa u. 8. szám alatt (emelet 3-ik ajtó). A kölcsön iránti kérvényt ugyanott lehet beadni. Ismételten felhívják mindazok figyelmét, akik házasodási kölcsönt szándékoznak kérni, hogy ezirányú kéréseiket — akár mellékletek nélkül is — ezen idő alatt nyújtsák be és a tanfolyamra iratkozzanak be, ha köcsönügyük kedvező elintézését óhajtják. De ettől eltekintve is, a nyáron meginduló új Menyasszonyok Iskolája sokkal több megkötöttséggel fog járni. Érthetetlen, hogy a városokban aránylag több ilyen alacsony iskolai képzettségű bába működik. Pedig ez igazán indokolatlan és ezért ilyenek kiképzését a jövőben a városokban nem szabad megengedni. A gyakorlatot folytató bábák 94,5 százaléka, a városokban 100 százaléka rendelkezik oklevéllel. Lassan tehát megoldódik a bábakérdésnek ez a nagy problémája is A még gyakorlatban lévő, úgynevezett „cédulás“ bábák már elöregedésüknél fogva is hamarosan leválásra kerülnek. Szükség van a bábák szakismereteinek állandó felfrissítésére, kötelező ismétlő tanfolyamok útján. Ezért fontos a bábaoklevél kiállítási időpontot figyelemmel kísérni. Legalább 30 új továbbképző tanfolyam létesítésére van szükség, ahol az alapismeretek felújítására és a gyakorlati kiképzésre kell fektetni a súlyt. Erre azért van szükség, mert a gyakorlatot folytató bábák több, mint fele nem vett részt ismétlő tanfolyamokon. A bábák között még mindig van 130 írástudatlan, ezek valamennyien a visszacsatolt részekkel kerültek hozzánk. A cikkíró megállapítja, hogy a szülészeti rendtartás több mint 10 éves munkája eredményes volt, amennyiben az ország elhanyagolt szülészeti viszonyaira irányította a közfigyelmet. A jelenlegi törvények lehetőséget, módot adnak a bábaképzés tökéletesebb megoldására, korszerűsítésére mindaddig, amíg egyszer elérkezik a bábák államosításának ideje. A kérdés gyökeres rendezését ugyanis véglegesen csak az államosítás fogja megoldani. Vasárnap (április 4-én) este 7-kor zárul ff ff ff m a Korzó Kávéház fél- mm msai mjm a #m. gg m gsgpi ggy am a mV8iker KÉPKIÁLLÍTÁS Siessen, ne kfzssen, hogy ön is vehessen 8 havi részletre örökbecsű értéket, vagy legszebb ajándékot . _ Miksén Józtef, mint a Kiállítás rendezője a BELÉPŐDÍJ NINCS ! tiszta jövedelem 10% át a Siót- TEKINTSE MEG ! fiat javára fordítja A bábakérdést véglegesen az államosítás fogja megoldani 6331 bába működik a megnagyobbodott ország területén. Öt éven belül 1040 új bábára van szükség . A szakkörök 30 új továbbképző tanfolyam létesíését sürgetik A belügyminisztérium közegészségügyi osztálya megbízásából Margitay-Bodist Dénes dr. főorvos érdekes tanulmányt jelentetett meg Magyarország ez időszerinti bábaviszonyairól. Megállapítja, hogy a bábák létszáma az ország területén 6331, aki közül 4774 hatósági, 1557 pedig magánbába, így országosan minden 10.000 lakosra 381 bába jut, a nagyobb szaporaságú vármegyékben 5,43, úgy, hogy az ország bábáinak létszámát ideálisnak lehet mondani. A bábalétszám szaporítása felesleges, sőt káros lenne és csak a meglévő bábák megfelelő elosztásáról kellene gondoskodni. A jövőben hatósági bábát csak a 10.000 lakosnál kisebb létszámú községben fognak tartani, az ennél nagyobb helyeken csak a magánbábák fognak működni. Megállapítja a tanulmány, hogy a bábák 60 százaléka alul van az 50. életéven. Ezek tekinthetők teljes munkabírásúaknak. Azonnali leváltást tesz szükségessé a 70. évnél idősebb 150 bába, valamint az 50—70 év közöttiek szorulnak évekre felosztva pótlásra. Ezek az összes létszám 37 százalékát teszik ki. Elöregedés miatt tehát öt év alatt 1040 bábát kell leváltani. Régen vitáznak a bábák előképzettsége felett. Sokan magasabb iskolai végzettséghez szeretnék kötni a bábaképző intézeti felvételt, amely esetben természetesen a bábák életnívóját is ennek megfelelően kellene javítani. A magasabb iskolai képzettséghez kötéssel szemben az az aggályt vetik fel, hogy a község asszonyainak bizalmát nehezen nyerné el olyan műveltebb bába, aki nem közülük való. A bába gyakorlattal járó fáradtságos munka erős szervezetet kíván. A magasabb szellemű színen álló nő kevésbé bírja a falu vagy tanya elzárt magányát. Különben is a bába díjazása csak mint mellékjövedelem jöhet számításba és nem biztosít önálló megélhetést. De ettől függetlenül az az általános tapasztalat, hogy a hat elemit végzett, józan ítélőképességű paraszt menyecske sokszor értékesebb bábának bizonyult, mint néhány középiskolát végzett, kevésbé kiegyensúlyozott városi nő. Ezek után érthető, hogy az ország bábalétszámának kétharmadát a hat elemit végzettek teszik. Sajnos, sok helyen még ez a minimális követelmény sem volt keresztülvihető év, a bábák 33,44 százalékának ennyi iskolázottsága sincs. • M/egjelent a „Sorsunk" ápr. száma Pécs, április 1. A Janus Pannonius Társaság közművelődési és szépirodalmi folyóirata, a „Sorsunk“ áprilisi száma gazdag és nívós tartalommal most jelent meg. A dr. Várkonyi Nándor egyetemi magántanár szerkesztésében megjelenő folyóiratban ezt Takács Gyula az ismert kaposvári költő és tanár a Szép Dunántúl“ című most kezdődő cikksorozatban „Láp és orom“ címmel írt cikket, míg Tóth Béla székelyudvarhelyi tanár a Tiszántúlról a Dunántúlra megtett útjának benyomásairól számol be. Kodolányi János, az ismert dunántúli költő, a Janus Pannonius Társaság díszelnöke folytatja Arvi Juventussal kapcsolatos emlékeiről megkezdett cikkét. Csuka János szabadkai hírlapíró érdekes cikket írt a folyóiratban a délvidéki magyar sajtónak a kisebbségi életben játszott fontos szerepéről. Horváth János marosvásárhelyi tisztviselő a székely szórványokért folytatott harcról írt értékes tanulmányt. Féja Géza budapesti hírlapíró Tersánszky J. Jenőről, a kiváló magyar íróról írt tanulmányt. Ottó Ferenc gödöllői zeneszerző a mai német zeneszerzőkkel és azok műveivel ismerteti meg a „Sorsunk" olvasóközönségét. Temesd Mihály dr. pécsi tanár az ormánsági gyermekjátékokról írt komoly és értékes tanulmányt. Az „Élet és irodalom“ rovatban Csuka Zoltán, Tűz Tamás, Kovács Endre, P .Tátrai Gyula Gosztonyi Gyula, Baránszky- Jób László, László István és Szíj Gábor írtak, míg Paku Imre, Tűz Tamás, Harcos Ottó, Borbély Gábor, Kerecsendi Kiss Márton, Vincze László, Ágoston Julián, Dömötör Sándor és Arató László a legújabb magyar könyveket ismertetik. Molnár Miklós elbeszéléssel, míg Harsányi Lajos, Gulyás Pál, Solymos Ida, Zsikó Gyula, Csuka Zoltán, Z. Csukás Irén versekkel szerepelnek a „Sorsunk“ áprilisi számában. örömmel állapítjuk meg, hogy a „Somunk“ állandóan napirenden tartja a legégetőbb magyar sorskérdést, a szórványmagyarság problémáját. A dunántúli szórványkérdésről szóló alapos tanulmány után most az áprilisi számban a Székelyföld szórványkérdéséről olvashatunk értékes cikket. 1943. április 2.