Pécsi Napló, 1943. április (52. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
4. oldal. PÉCS JGNAPL 3 JT pécsi színház művészei Vasason kirobbanó siker mellett mutatták be a három gráciát” és a „Csárdáskirálynét’’ ** 91 Pécs, március 31. — Este Vs6 óra tájbankékszínű városi autóbusz gördül a színházi kiskapu elé. Az együttes autogramkérők gyűrűjében vár a beszállásra. Vidám zsivaj száll a levegőben. Elsőnek Sándor Anna száll be, aztán Turcsi Gitta, Csonka Bandi, Dalmady Géza, Nagy Ferenc, Borszéky Ferenc. Izsó Miklós főrendező szigorú arccal vizsgálja végig a kocsit. — Mind megvagytok? Nincsenek mind meg. Mosolygó arccal érkezik meg a titkár úr, aki már alig kap helyet, bár e kiránduáson roppant fontos szerepet tölt be: ő lesz a pénztáros. Néhány asztalkát tuszkolnak még be, felpréselnek egy hatalmas bőröndöt, felgurítanak egy kalapskatulyát és megérkezik a zenekar is: egy elsőhegedűs és egy csellós. A többit a vasasi zongora fogja pótolni. Az ablakba akasztott egyik frakk lehull a földre. Csonka Bandi bosszús mormogása közepette a kocsi meglendül és máris a forgalmas Rákóczi-úton gördül célja, a vasasi bányászotthon felé.* A hatalmas épület előtt a várakozás izgalmának minden külső jelét magán viselő tömeg várja az autóbusz érkezését. * Vasas község szenzációja a pécsi művészek vendégjátéka. Vasárnap a Három grácia ment zsúfolt ház mellett, kedden este a Csárdáskirálynő van műsoron. Erre az előadásra is minden jegy elkelt. Az előadás V*8. órakor kezdődik, de már 7 órakor mozogni se lehet a teremben. Ott van a község intelligenciája, rengeteg bányamunkás. Egyszerű földművesek és nagy tömegben az ifjúság. Közel ötszázan lehetnek a tágas, modern felépítésű teremben. A fánk mentén ácsorgók nyüzsögnek. A leghátsó sorban két mankóra támaszkodó munkás várja csillogó szemmel ,mikor gördül fel a függöny. Fél nyolckor ez is megtörténik. Percekig zúgó taps köszönti a népszerű együttest. Az előadás perdülő, a színészeket láthatóan animálja a feléjük áramló szeretet és lelkesülés. Minden szó és mozdulat viharos tetszést vált ki. Sándor Anna és Csonka Bandi az előadás ütemét a maximálisra fokozzák. Egyik újrázás a másikat követi. Ritkán látott siker ez. A közönség tombolva ünnepli az előadókat. A folyosón is érdeklődők nyüzsögnek, ők már nem fértek be a terembe. Nyolc óra sel néhány fiatal munkás tolakodik ki a teremből Löhr Károly igazgató tanító, aki tűzoltófőparancsnokuk, rájuk szól: — Hova mentek? Tiszteletteljesen hangzik a válasz. • — Műszakra, kérem. Mire az előadásnak vége, ők már néhány száz méterrel a föld színe alatt bányásszák nagy kincsünket, a fekete gyémántot. * Előadás után ujjongó ,lelkes tömeg állja körül az autót, amely lassan, tapogatózva igyekszik ki a vidáman integető tömegből, hogy éjjel fél óra tájban a csillaghímes éjszaka alatt Pécsnek vegye útját. * A pécsi színtársulat, élén Hlatky Endre igazgatóval azt a kulturmissziót teljesíti, amelyet számára itt Pécsett egy vitathatatlanul nagyszabású népművelési program körvonalazott. A vidék éhes és szomjas arra, amit neki egy nívós színielőadás nyújthat, nagy baj azonban, hogy ezeket az annyira várt előadásokat nem lehet mindig megfelelő keretek között megtartani. A vasasi bányászotthon modern épület, nagyterme dísze lehetne Pécsnek is. Ez a helyzet Komlón is. De tartott a társulat téli időkben Hitetlen hodályban előadást öltözők nélkül, összetákolt színpadon, amely egyik jelenetben a szereplők fejére dőlt. Sokhelyütt a higiéné elemi követelményeit se tudták a társulat számára biztosítani s más esetekben, amikor még nem állott rendelkezésre városi autóbusz, órákat voltak kénytelenek ácsorogni fűtetlen várótermekben. Hősi munka az, amelyet ez a társulat végez, de vájjon bírják-e az iramot sokáig. Ezek a kirándulások szabadidejük utolsó perceitől fosztják meg a színészeket s ha kárpótolja is őket a vidéki közönség rajongó szeretete, vájjon idegrendszerük nem mondja-e fel a szolgálatot ebben a hajsza tempóban? Hlatky Endre igazgatót minden elismerés megilleti vállalt kötelezettségeinek nobilis betartásáért és ugyanez az elismerés illeti meg a kitűnő társulatot is. Mégis meg kell állapítanunk, hogy a legnemesebb szándékú elhatározás és a valóság helyenkint leküzdhetetlen akadályokat gördít Nem lehet kétméteres, összeeszkábált „színpadról“ a nemzeti kultúrának komoly szolgálatot tenni. A megoldás módozatainak keresésében az eddiginél sokkal tovább kellene mennünk. Olasz mintára a kultusztárca keretén belül autókaravánnal ellátott vándortársulatot kellene szervezni, esetleg Pécs központtal egy olyan társulatot, amely kizárólag ,a vidék igényeit elégíti ki. A mostani megoldás csak fél megoldás, tehát csak provizórikus lehet. A kezdeti ered■gények mégis annyira biztatóak, a vidéki közönség kultúrszomja annyira őszinte és inten zív, hogy abban teljes anyagi biztosítékot látjunk egy minden igényt kielégítő, nagyvonalú kultúrvállalkozásnak is. (cs) 1943. április 1. Pécsre érkezett I. SILIRPA az abesszin négrus volt háziorvosa, aki most tenyérjóslással foglalkozik Pécs, március 31. — Szerdán éjjel, néhány perccel 12 óra után egy négymotoros utasszá 1ító repülőgéppel Pécsre érkezett I. Silirpa, Hané Szelasszié abesszin négus volt háziorvosa, aki a legjobb forrásból szerzett értesülésünk szerint a mecsekaljai metropolisban szándékozik letelepedni egyrészt azért, hogy szaporítsa az itt élő nagy emberek számát, másrészt azért, hogy bevezesse Pécs járatlan közönségét a tenyérjóslás tudományába, amelynek az addiszabebai nyári egyetem téli előadója volt. Silirpa professzor kijelentette munkatársunk előtt, hogy már nagy magasságból gyönyörködött Pécs ragyogó közellátásában, valamint az elsötétített utcákban. Pregnáns megállapítása szerint ilyen vastag, mondhatná kézzelfogható sötétséget még Afrikában sem látott. Elmondta még az afrikai hírű tudós, hogy útközben találkozott egy angol jelzésű repülőgéppel, amelynek motorjait viszkivel fűtötték. Meggyőződése szerint a repülőgépen Winston Churchill, az angol premier ült, útban a dünkircheni futás után a teljes összeomlás felé. A nem mindennapi érdekességű nyilatkozat végén a kiváló tudós kijelentette, hogy sátorfáját a misinai kilátótoronyban üti fel, de csak akkor fogad, ha az odatervezett drótkötélpálya elkészül. Végezetül szíves üdvözletét tolmácsolta Pécs közönségének és örömének adott kifejezést afelett, hogy itt üdvözölheti közeli rokonát, Április Egyet. Ön is vásárolhat 8 havi részletre a legnevesebb magyar ■ ■ • a * a a KÖRZŐ ÉTTEREM festőktől, válogatott O í €S J ¥ 0 § felÜl © kgX| félemeletén megnyilt KÉPKIÁLLÍTÁSON BELÉPŐ DÍJ NINCS ! TEKINTSE MEG! ! Miklós József mint a kiállítás rendezője a tiszta jövedelem 10%-át a Bajtársi Szolgálat javára fordítja. Egész cigány karavánt kisért a csendőrség a kir. ügyészség fogházába n A cigányok fél év óta lopásból éltek Pécs, március 31. Ma délelőtt a kir ügyészség udvarában egész cigánytelep ütött tanyát. Huszonhat tagból álló cigánykaravánt hozott be a peltérdi csendőrség két tagúi a pécsi kir. ügyészség fogházába. Ott mezsgött a cigánynépség apraja és nagyja minden holmijával dumával és teknőjével a karónülő csecsemőtől a szakállas cigányvajdáig. A lármás cigánybanda között akkor hágott tetőfokára a jajveszékelés, amikor megtudták, hogy hajkoronájuktól meg kell válni, ruhájuk pedig fertőtlenítőbe kerül. Mikor pedig arra került a sor, hogy az elhanyagolt, éhes és piszkos rongyokba csavart csecsemőket és kisgyermekeket a menhelybe szállítsák, az asszonynépség valóságos sivalkodásba kezdett. Ezután megfürdették a cigányokat, akik közül egy aggastyán bevallotta, hogy vizet ilyen közelről még sohasem látott 1943 január, február és március havában a pécsi és szigetvári járás területén sorozatos , betöréses lopások fordultak elő. A lopások felderítésében az érdekelt őrsök támogatásával a pécsi csendőrkerület nyomozó alosztálya folytatta a sikeres nyomozást. A mágocsi őrszökényes község határában őrizetbe vette a tolvaj cigányokat, akik beismerték, hogy Pellérd, Malom, Botyka, Peterd, Mozsgó, Szentlászló,Magyarlukafa, Patosfa, Darány, Kátújfalu és Bürüs községekben sorozatos lopásokat követtek el. Kihallgatásuk során a kóbor cigányok elmondták, hogy 1942. szeptember második felében indultak vándorútra. Nem messze Pesttől hajóra ültek és Mohácsra utaztak. Azon a címen, hogy drótos ipart űznek, végig kószálták Baranya és Somogy vármegyét. Mivel munkájuk csak itt-ott akadt, betöréses lopásból éltek, amelyeket saját bevallásuk szerint az elsötétítés ideje alatt követtek el. A csendőri nyomozás tovább folyik.