Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1943. május 1. Közellátási problémákat, bérkérdéseket és munkásügyeket vitatott meg a városi közgyűlés Pécs városát Jézus Szíve oltalmába ajánlják Pécs, április 30. A város törvényhatósági bizottsága pénteken délután 5 órakor Nikolits Mihály főispán elnöklete alatt tartotta meg havi rendes közgyűlését a városi székház közgyűlési termében. A közgyűlés iránt ez alkalommal a szokottnál élénkebb érdeklődés mutatkozott. A közgyűlést a magyar Hiszekegy nyitotta meg, majd vitéz dr. Zádor Imre főjegyző ismertette a polgármesteri jelentést. AZ ÁRVÁK ATYJA Ezután dr. Horváth Viktor ny. reáliskolai igazgató, törvényhatósági bizottsági tag emelkedett szólásra. Rámutatott arra hogy Barsy József immáron tíz éve gondnoka a Matessa árvaháznak. Évtizedes jubileuma alkalmából a törvényhatósági bizottság nevében köszönetét tolmácsolta és elismerését fejezte ki azért az áldozatos munkáért, amelyet városunkban kifejtett. Hangoztatta, hogy Barsos József az árvaházban nevelkedő gyermekeknek nemcsak hivatalos gondnoka, hanem jóságos atyja is volt. A Matessa árvaház az ő nevével már annyira összeforrott, hogy az nélküle és az ő irányítása nélkül jóformán már el sem képzelhető. A törvényhatósági bizottság tagjai percekig lelkesen éltették Barsy Józsefet, aki munkájával valóban kiérdemelte ezt az ünnepeltetést. Ezután Tolnai József törvényhatósági bizottsági tag kért szót. Beszédében hangoztatta, hogy a jövőben még több árvája lesz az országnak, mint amennyi eddig volt és éppen ezért, fokozottabb mértékben kell majd törődni ezekkel. Barsy József árvaházi munkássága mintaképül szolgálhat mindazoknak, akik a jövőben az árvák ügyeivel foglalkozni fognak. Tolnai József ezután áttért a közellátási problémák és munkáskérdések megvilágítására. Foglalkozott az elmúlt hónapban megmutatkozott húsellátási zavarokkal és hangoztatta, hogy Pécsett sok hentes csak titokban adott el húst. Ennek az állapotnak megszüntetését kérte a város polgármesterétől, örömmel üdvözölte a húsjegy bevezetését, mert ebben a húsárusítással kapcsolatos eddigi visszaélések megakadályozását látja. Hangoztatta, hogy a munkásság körében legfőképpen az a panasz, hogy Pécsett elég sok sertést vágnak le és ennek ellenére alig lehet szalonnát találni a városban. Azt kívánta, mondja ki a város hatósága, hogy a hentesek és mészárosok csomagolva előre kimérten eladhatják-e a húst, vagy sem. Felemlítette, a DGT bányászainak húsjegy-ügyét is MUNKÁSPROBLÉMÁK Tolnai József ezuán rátért az alkalmazottak és a munkások alacsony bérének problémájára hangoztatta, hogy a munkásságtól az ország érdekei azt kívánják, hogy fokozott munkateljesítményt nyújtson a mai rendkívüli viszonyoknak megfelelően. Ezt azonban csakis úgy lehet elérni, ha a munkásnak a keresete arányban van az árakkal. A mai munkásbérek azonban nincsenek arányban a jelenleg érvényben lévőélelmezési és ruházkodási árakkal. Foglalkozott a bogászok bérügyével is. Rámutatott arra, hogy a bányavállalatok jövedelme a mai konjunkturális viszonyok között államdóan növekszik, ezzel szemben a munkásság jövedelme nem mutat emelkedést. Arra kérte a város főispánját, hogy miként a múltban, úgy most is tolmácsolja a pécsi munkásság kérését és egészen őszintén tárja fel a munkások mai helyzetét a kormányhatóság előtt. A GYÁRVÁROSI CIGÁNYKÉRDÉS Foglalkozott a gyárvárosi cigánytelep problémájával is. Beszédében arra kérte a város polgármesterét, hogy szüntesse meg a gyárvárosi cigánytelepet, mert az ott élő, javarészt foglalkozás nélküli cigányok veszélyeztetik a gyárvárosi munkásság erkölcsi és egészségügyi életét. A cigányok kitelepítését indítványozta. Tolnai József végül olcsó munkásstrandjegyeket kért a város polgármesterétől. Rámutatott arra, hogy a város hatósága az elmúlt esztendőben ígéretet tett arra, hogy kéthárom munkásstrandot fog létesíteni. Amenynyiben a mai anyaghiányos világban ezek a munkásstrandok nem készülhetnének el a város legalább vasárnap és ünnepnap adjon ki olcsó strandjegyeket a munkásság részére, hogy a dolgozó emberek is látogathassák a már meglévő két pécsi strandot. A POLGÁRMESTER VÁLASZA Tolnai József felszólalásáraEsztergár Lajos dr. polgármester válaszolt. Hangoztatta, hogy a felszólaló erős kritikát gyakorolt a húsiparosokról, pedig nekik köszönhető, hogy a mai, igazán nehéz közellátási viszonyok között a város lakosságát hússal látják el. Rámutatott arra, hogy az emberek ma nagyon türelmetlenek és túlságosan idegesek. Már korán reggel odaállnak a hentesüzletek elé és órák hosszat ácsorognak, jóllehet erre semmi szükség nincsen és ezt az időt hasznosabb munkára fordíthatnák. " Ami a fekete kereskedelmet illeti mondotta a polgármester — megteszünk minden intézkedőt, hogy a szabálytalan üzérekről lerántsuk a leplet és átadjuk őket az igazságszolgáltatásnak. A város közellátásügyi hivatala és a rendőrség között a legbensőségesebb együttműködés áll fenn a feketepiac és a zugkereskedelem leküzdése érdekében. Ara kérte a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy minden egyes visszaélést hozzanak tudomására. Ami a DGT munkásainak húsjegyét illeti, a polgármester rámutatott arra, hogy a DGT önellátó szervezet és mint ilyet illesztették be a közellátásba. A munkabér kérdéssel kapcsolatban hangoztatta, hogy a város hatósága az alkalmazottak és a munkások bérét már felemelte s ezzel Pécs városa követendő példát akart adni minden vállalatnak. A bányász-munkabérek — mondotta a polgármester — kiesnek hatáskörünkből és ezért ebben az ügyben nem tehetünk mást, minthogy a kormányhatóság figyelmét felhívjuk erre a kérdésre. Ami a gyárvárosi cigánykérdés megoldását illeti, a cigányok kitelepítésére a jelenleg fennálló törvények nem adnak módot és lehetőséget. A rendőrség majd módot talál arra, hogy a gyárvárosi cigánytelepet fokozottabb mértékben ellenőrizze. A polgármester válaszbeszédét azzal ígérettel fejezte be, ha eljön az ideje a város hatósága gondoskodni fog arról, hogy a pécsi munkásság olcsó strandjegyeket kapjon. az PÉCS JÉZUS SZÍVE OLTALMÁBAN A közgyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadta azt a javaslatot, hogy Pécs városának az idegen uralom alól való felszabadulásának évfordulóján a várost ajánlják Jézus Szíve oltalmába és ezt június 6-án nagyszabású egyházi ünnepség keretében üljék meg. Ezután dr. Schaurek Ráfael a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora emelkedett szólásra. Örömének adott kifejezést, hogy a város hatósága ilyen javaslatot terjesztett a közgyűlés elé és hogy a közgyűlés ezt a javaslatot egyöntetűen elfogadta. A következő felszólaló dr. Szitz János országgyűlési képviselő volt, aki a következőket mondotta: — Ilyen magasztos javaslattal még nem lépett ebbe a terembe városi hatóság. Mi pécsiek, mindig büszkék voltunk városunk történetére és kultúrájára, a történelmi kövekre és ezeket mindig megmutattuk másoknak, most azonban ércnél maradandóbb emléket akarunk állítani és megmutatni az országnak: a lelkünket. Ezzel a javaslattal mi példát akarunk mutatni az egész keresztény országnak és az országgyűlésnek. A közgyűlés ezután tudomásul vette a kereskedelem és közlekedésügyi miniszternek azt a leiratát, amelyben értesíti a várost, hogy a telephelyen a közönség részére fenntartott gépjárművel űzött gépkocsikra kiadható engedélyek számát megállapítható szabályrendelet jóváhagyását a mai viszonyok között nem tartja időszerűnek. Tudomásul vette a közgyűlés a földművelésügyi miniszter leiratát is, amelyben közli, hogy az állatorvosok magángyakorlatának díjazása tárgyában alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a belügyminiszter a városi közüzemek szervezeti és igazgatási szabályzatát két lényeges módosítással elfogadta. KÖZERŐ IGÉNYBEVÉTELE Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a város hatósága a kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján szabályrendeletet alkosson a közerő igénybevételéről úti akadályok esetében. Elhatározta a közgyűlés, hogy a tüzér utcai sportpályát jó karba helyezi, pártolja Kassai városának a kormányhoz intézett azt a feliratát, hogy a katonai átvonuló szállásdíjakat a kincstár vállalja magára. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Székely Bertalan utcában 34.000 pengős költséggel csapadék-víz csatornát épít, a város hat külső részében pedig hat darab négyszobás szükséglakást és több más kislakást épít. • A kötelező rendkívüli fahasználat termelési- és fuvarköltségeinek biztosítása érdekében a közgyűlés 90.000 pengős póthitelt szavazott meg és hozzájárult ahhoz, hogy a város a DGT részére az 1857. évi bányaeladási szerződés alapján az 1943. évben kiadandó famennyiséget 125.000 pengő értékben eladja. Tudomásul vették, hogy dr. Eszterger Lajos polgármestert a Pécsi Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagjává választották meg két évre. Elhatározták, hogy megszerzik a Káptalan és Petrezselyem utcákat összekötő területet új utca megnyitására. A város közönsége által a Hadapródiskolánál létesített alapítványi helyre, tekintettel arra, hogy mindenekelőtt pécsi fiút kell előnyben részesíteni, az 1943—44-es évre első helyen Gadó Antalt, második helyen pedig Filipán Bélát javasolták. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az „Újvári Kamilla Segélyalap“ alapítvány alaptőkéjét 200 pengőre növelték. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés háromnegyed 7 órakor ért véget. Kormány Urunk és a japán császár táviratváltása Magyarország Kormányzója őfőméltósága* Budapest, április 30. (MTI) A Kormányzó Ur Őfőméltósága a japán császár őfelségének , nak! születésnapja alkalmából üdvözlőtáviratot küldött. Most Hirohita császár őfelsége a következő táviratban válaszolt: Mélyen meghatva Öfőméltóságod szívélyes jókívánságaitól, kérem Öfőméltóságod fogadja meleg köszönetömet.