Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1943. május 1. Közellátási problémákat, bérkérdéseket és munkás­ügyeket vitatott meg a városi közgyűlés Pécs városát Jézus Szíve oltalmába ajánlják Pécs, április 30. A város törvényhatósági bizottsága pénteken délután 5 órakor Niko­­lits Mihály főispán elnöklete alatt tartotta meg havi rendes közgyűlését a városi székház közgyűlési termében. A közgyűlés iránt ez alkalommal a szokottnál élénkebb érdeklődés mutatkozott. A közgyűlést a magyar Hiszek­­egy nyitotta meg, majd vitéz dr. Z­á­d­o­r Imre főjegyző ismertette a polgármesteri jelentést. AZ ÁRVÁK ATYJA Ezután dr. Horváth Viktor ny. reál­iskolai igazgató, törvényhatósági bizottsági tag emelkedett szólásra. Rámutatott arra hogy Barsy József immáron tíz éve gondnoka a Matessa árvaháznak. Évtizedes jubileuma al­kalmából a törvényhatósági bizottság nevében köszönetét tolmácsolta és elismerését fejezte ki azért az áldozatos munkáért, amelyet váro­sunkban kifejtett. Hangoztatta, hogy Barsos József az árvaházban nevelkedő gyermekek­nek nemcsak hivatalos gondnoka, hanem jósá­gos atyja is volt. A Matessa árvaház az ő ne­vével már annyira összeforrott, hogy az nél­küle és az ő irányítása nélkül jóformán már el sem képzelhető. A törvényhatósági bizottság tagjai percekig lelkesen éltették Barsy Józse­fet, aki munkájával valóban kiérdemelte ezt az ünnepeltetést. Ezután Tolnai József törvényhatósági bizottsági tag kért szót. Beszédében hangoz­tatta, hogy a jövőben még több árvája lesz az országnak, mint amennyi eddig volt és éppen ezért, fokozottabb mértékben kell majd tö­rődni ezekkel. Barsy József árvaházi munkás­sága mintaképül szolgálhat mindazoknak, akik a jövőben az árvák ügyeivel foglalkozni fog­nak. T­olnai József ezután áttért a közellátási problémák és munkáskérdések megvilágítására. Foglalkozott az elmúlt hónapban megmutatko­zott húsellátási zavarokkal és hangoztatta, hogy Pécsett sok hentes csak titokban adott el húst. Ennek az állapotnak megszüntetését kérte a város polgármesterétől, örömmel üdvözölte a húsjegy bevezetését, mert ebben a húsárusítás­sal kapcsolatos eddigi visszaélések megakadá­lyozását látja. Hangoztatta, hogy­ a munkásság körében legfőképpen az a panasz, hogy Pé­csett elég sok sertést vágnak le és ennek elle­nére alig lehet szalonnát találni a városban. Azt kívánta, mondja ki a város hatósága, hogy a hentesek és mészárosok csomagolva előre kimérten eladhatják-e a húst, vagy sem. Fel­említette, a DGT bányászainak húsjegy-ügyét is­ MUNKÁSPROBLÉMÁK Tolnai József ezuán rátért az alkalmazot­tak és a munkások alacsony bérének problé­májára hangoztatta, hogy­ a munkásságtól az ország érdekei azt kívánják, hogy fokozott munkateljesítményt nyújtson a mai rendkívüli viszonyoknak megfelelően. Ezt azonban csakis úgy lehet elérni, ha a munkásnak a keresete arányban van az árakkal. A mai munkásbérek azonban nincsenek arány­ban a jelenleg érvény­ben lévő­­élelmezési és ruházkodási árakkal. Foglalkozott a bogászok bér­ügyével is. Rámu­tatott arra, hogy­ a bányavállalatok jövedelme a mai konjunkturális viszonyok között állam­dóan növekszik, ezzel szemben a munkásság jövedelme nem mutat emelkedést. Arra kérte a város főispánját, hogy mi­ként a múltban, úgy most is tolmácsolja a pécsi munkásság kérését és egészen őszin­­t­­én tárja fel a munkások mai helyzetét a kormányhatóság előtt. A GYÁRVÁROSI CIGÁNYKÉRDÉS Foglalkozott a gyárvárosi cigánytelep pro­blémájával is. Beszédében arra kérte a város polgármesterét, hogy szüntesse meg a gyárvárosi cigánytelepet, mert az ott élő, javarészt foglalkozás nél­küli cigányok veszélyeztetik a gyárvárosi munkásság erkölcsi és egészségügyi életét. A cigányok kitelepítését indítványozta. Tolnai József végül olcsó munkás­­strandjegyeket kért a város polgármesterétől. Rámutatott arra, hogy a város hatósága az el­­m­últ esztendőben ígéretet tett arra, hogy két­­három munkás­strandot fog létesíteni. Ameny­­nyiben a mai anyaghiányos világban ezek a munkás­strandok nem készülhetnének el a város legalább vasárnap és ünnepnap adjon ki olcsó strand­jegyeket a munkásság részére, hogy a dolgozó emberek is látogathassák a már meglévő két pécsi strandot. A POLGÁRMESTER VÁLASZA Tolnai József felszólalására­­E­s­z­t­e­r­g­á­r Lajos dr. polgármester válaszolt. Hangoztatta, hog­y a felszólaló erős kritikát gyakorolt a húsiparosokról, pedig nekik köszönhető, hogy a mai, igazán nehéz közellátási viszonyok kö­zött a város lakosságát hússal látják el. Rámu­tatott arra, hogy az emberek ma nagyon tü­relmetlenek és túlságosan idegesek. Már ko­rán reggel odaállnak a hentesüzletek elé és órák hosszat ácsorognak, jóllehet erre semmi szükség nincsen és ezt az időt hasznosabb munkára fordíthatnák. " Ami a fekete kereskedelmet illeti mon­­­­dotta a polgármester — megteszünk min­den intézkedő­t, hogy a szabálytalan üzé­rekről lerántsuk a leplet és átadjuk őket az igazságszolgáltatásnak. A város közellátásügyi hivatala és a rendőrség között a legbensőségesebb együttműködés áll fenn a feketepiac és a zugkereskedelem leküz­dése érdekében. Ara kérte a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy minden egyes vissza­élést hozzanak tudomására. Ami a DGT munkásainak húsjegyét illeti, a polgármester rámutatott arra, hogy a DGT önellátó szervezet és mint ilyet illesztették be a közellátásba. A munkabér kérdéssel kapcsolatban han­goztatta, hogy a város hatósága az alkalmazot­tak és a munkások bérét már felemelte s ezzel Pécs városa követendő példát akart adni minden vállalatnak. A bányász-munkabérek — mondotta a polgár­­mester — kiesnek hatáskörünkből és ezért eb­ben az ügyben nem tehetünk mást, minthogy a kormányhatóság figyelmét felhívjuk erre a kérdésre. Ami a gyárvárosi cigánykérdés megoldását illeti, a cigányok kitelepítésére a jelenleg fenn­álló törvények nem adnak módot és lehe­tőséget. A rendőrség majd módot talál arra, hogy a gyárvárosi cigánytelepet fokozottabb mérték­ben ellenőrizze. A polgármester válaszbeszédét­ azzal ígérettel fejezte be, ha eljön az ideje a város hatósága gondoskodni fog arról, hogy a pécsi munkásság olcsó strand­jegyeket kapjon. az PÉCS JÉZUS SZÍVE OLTALMÁBAN A közgyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadta azt a javaslatot, hogy Pécs városá­­­­nak az idegen uralom alól való felszabadulásá­nak évfordulóján a várost ajánlják Jézus Szíve oltalmába és ezt június 6-án nagyszabású egy­­házi ünnepség keretében üljék meg. Ezután dr. Schaurek Ráfael a pécsi Erzsébet Tudo­mányegyetem rektora emelkedett szólásra. Örömének adott kifejezést, hogy a város ha­tósága ilyen javas­latot terjesztett a közgyűlés elé és hogy a közgyűlés ezt a javaslatot egy­öntetűen elfogadta. A következő felszólaló dr. Szitz János országgyűlési képviselő volt, aki a következő­ket mondotta: — Ilyen magasztos javaslattal még nem lépett ebbe a terembe városi hatóság. Mi pé­csiek, mindig büszkék voltunk városunk tör­ténetére és kultúrájára, a történelmi kövekre és ezeket mindig megmutattuk másoknak, most azonban ércnél maradandóbb emléket akarunk állítani és megmutatni az országnak: a lelkün­ket. Ezzel a javaslattal mi példát akarunk mu­tatni az egész keresztény országnak és az országgyűlésnek. A közgyűlés ezután tudomásul vette a ke­reskedelem és közlekedésügyi miniszternek azt a leiratát, amelyben értesíti a várost, hogy a telephelyen a közönség részére fenntartott gépjárművel űzött gépkocsikra kiadható enge­délyek számát megállapítható szabályrendelet jóváhagyását a mai viszonyok között nem tartja időszerűnek. Tudomásul vette a közgyű­lés a földművelésügyi miniszter leiratát is, amelyben közli, hogy az állatorvosok magán­­gyakorlatának díjazása tárgyában alkotott sza­bályrendeletet jóváhagyta. A közgyűlés jóvá­hagyólag tudomásul vette, hogy a­ belügymi­niszter a városi közüzemek szervezeti és igaz­gatási szabályzatát két lényeges módosítással elfogadta. KÖZERŐ IGÉNYBEVÉTELE Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a vá­ros hatósága a kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján szabályrendeletet alkos­son a közerő igénybevételéről úti akadá­lyok esetében. Elhatározta a közgyűlés, hogy a tüzér utcai sportpályát jó karba helyezi, pártolja Kassa­i városának a kormányhoz intézett azt a felira­tát, hogy a katonai átvonuló szállásdíjakat a kincs­tár vállalja magára. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Székely Ber­talan utcában 34.000 pengős költséggel csapa­dék-víz csatornát épít, a város hat külső ré­szében pedig hat darab négyszobás szükség­­lakást és több más kislakást épít. • A kötelező rendkívüli fahasználat terme­lési- és fuvarköltségeinek biztosítása érdeké­ben a közgyűlés 90.000 pengős póthitelt szava­zott meg és hozzájárult ahhoz, hogy a város a DGT részére az 1857. évi bányaeladási szer­ződés alapján az 1943. évben kiadandó fa­mennyiséget 125.000 pengő értékben eladja. Tudomásul vették, hogy dr. Eszterger Lajos polgármestert a Pécsi Takarékpénztár Rt. igaz­gatósági tagjává választották meg két évre. Elhatározták, hogy megszerzik a Káptalan és Petrezselyem utcákat összekötő területet új utca megnyitására. A város közönsége által a Hadapródiskolánál létesített alapítványi helyre, tekintettel arra, hogy mindenekelőtt pécsi fiút kell előnyben részesíteni, az 1943—44-es évre első helyen Gadó Antalt, második helyen pe­dig Filipán Bélát javasolták. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az „Újvári Kamilla Segély­alap“ alapítvány alaptőkéjét 200 pengőre nö­velték. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés háromnegyed 7 órakor ért véget. Kormány Urunk és a japán császár táviratváltása Magyarország Kormányzója őfőméltósága* Budapest, április 30. (MTI) A Kormányzó Ur Őfőméltósága a japán császár őfelségének , nak! születésnapja alkalmából üdvözlőtáviratot kü­l­dött. Most Hirohita császár őfelsége a követ­­kező táviratban válaszolt: Mélyen meghatva Öfőméltóságod szívélyes jókívánságaitól, kérem Öfőméltóságod fogadja meleg köszönetömet.

Next