Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

*­ oldal. PÉCSI NAPLÓ 1943. május 1. A tanyai gazdálkodásról rendelkező javaslat a Ház előtt Budapest, április 30. (MTI) A képviselő­ház pénteki ülésén Hunyadi Búzás Endre is­mertette a tanyai igazgatás rendezéseiről szóló javaslatot. Piukovich József a Magyar Meg­újulás Nemzeti Pártszövetség vezérszónoka kérte a belügyminisztert, hogy ne csak a tanyai problémát hozza szőnyegre, hanem vegye ke­zébe a külterületi lakosság kérdését, bárhol lakik az országban. Pártja részéről üdvözöl minden olyan törvényalkotást, amely az elesett kisemberek támogatását szolgálja. A javaslatot nem fogadta el. Ezután Temesváry Imre a MÉP első vezér­szónoka emelkedett szólásra. A törvényjavas­lat részletes tárgyalása során megállapította, nagy érdeme a javaslatnak, hogy nem jelöl meg merev határokat és így lehetővé teszi a helyi adottságoknak megfelelő elintézését. A javaslatot elfogadta. Ezután báró Bánffy Dániel földművelés­­ügyi miniszter a Ház elé terjesztette a nö­vényegészségügyről szóló javaslatot, vala­mint az 1936. évi V. t.-c. 24. §-a értelmé­ben a közvetlenül vagy direkt termő szőlők­ből szűrt borkészlet zár alá vételéről szóló , jelentését. A miniszter után ifj. Tatár Imre a Nyilas­keresztes párt vezérszónoka mondotta el be­szédét. Beszéde elején hangsúlyozta a tanyai kérdés nagy fontosságát és az ezen a téren még megoldásra váró komoly problémákat. Szerinte a törvényjavaslat gátolja a tanyai központok kifejlesztését. Beszéde további so­rán részletesen foglalkozott a javaslat egyes pontjaival és mindegyiknél felsorolta kifogá­sait. A javaslatot nem fogadta el. .Ezután Gesztelyi Nagy László a MÉP második vezérszónoka emelkedett szólásra, hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat jelentő­sége igen nagyszabású problémát érint és azt a tanyai lakosság a legnagyobb örömmel és hálával fogadja. Hálás szavakkal emlékezett meg a tanyai igazgatás problémájának eddigi harcosairól. Gesztelyi Nagy László beszéde be­fejező részében a tanyai gazdakörökről beszélt a legnagyobb elismerés hangján. Tars Tibor elnök Rajniss Ferencet három­szor rendre utasította. Ugyancsak rendre utasításban részesült Krantz Rajmund. Gesztelyi Nagy László végül hangsúlyozta, hogy a tanyai világ népe új gazdasági élet­formát alakított ki. Ennek a gazdasági élet­formának a jövőben is nagy jelentősége van és fejlesztésre vár. A javaslatot elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett. Vitéz Jaross Andor kiegészítő napirendi indítványt tett olyan értelemben, hogy a ma tárgyalt törvényjavaslat vitája után tűzzék napirendre még a miniszterelnöknek a mérnök­egyesületben mondott beszédének egyes kité­teleit. Rajniss Ferenc Jaross indítványát pár­tolta. Kállay Miklós miniszterelnök a kiegészítő napirendi indítvány elutasítását kérte és az elrendelt szavazás során a Ház többsége az elnök napirendi indítványát tette magáévá. Ezzel a Ház pénteki ülése 14 óra 15 perckor­­fejeződött be. Tizenhat ügy szerepelt a városi kisgyűlés pénteki tárgysorozatán Pécs, április 30. A város törvényhatóságá­nak kisgyűlése N­i­k­o­l­i­t­s Mihály főispán el­nöklete alatt pénteken délben fél 1 órakor tartott ülést a városháza tanácskozó termében. ( A kisgyűlésen mindössze nyolc törvény­­hatósági bizottsági tag jelent meg. A tárgysorozaton összesen 16 ügy szere­pelt. A kisgyűlés módosította a város hatósá­gának a Baranya megyei Terményértékesítő Szövetkezettel a telekeladás ügyében kötendő szerződés feltételeit. Ugyanakkor a honvéd­igazgatással építési területek biztosítására kö­tendő szerződés feltételeit is módosította. Hozzájárult a kisgyűlés a Pécs-belvárosi egy ú­j h­ázközség ama kérelméhez, hogy a város té­­­rítse vissza a sírhelydíjat. A Hat utca elnevezése után a kisgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a pécsi rá­­­­dióköz­vetítő állomás ára­mszolgáltatási megállapodásának megújítását, majd Hantos János szakaltisztnek újabb három heti betegszabadságot engedélyezett. Néhai Kálóczi József nyug­­városi napidíjas özvegyé­nek 95 pengő nyugellátást állapítottak meg. A vasúton érkező anyagok fuvarozásának biztosítása érdekében a város hatósága ver­senytárgyalást tartott, amely azonban ered­ménytelenül végződött. Éppen ezért a kisgyűlés felhatalmazta a város polgármesterét, hogy ezt­­ a munkát szabad kézből biztosítsa. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a vá­ros és dr. Urvölgyi András között létrejött bérleti szerződést három évre meghosszabbít­sák és a bérlő­ részeié raktárhelyiséget adjanak bérbe. A folyó évi útfenntartáshoz szükséges kő­anyagok beszerzése versenytárgyalási eredmé­nyének jóváhagyása után a kisgyűlés a MART és UART cégek kérelmére az 1943­ .évi útbur­kolatfenntartási díjakat felemelte. Strausz Ferenc és neje pécsi lakosok ré­szére csereházhelyet engedett át a város ható­sága. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a vá­ros hatósága a Klimó u. 31. sz. alatt levő in­gatlant 42.000 pengős áron megvásárolta, majd a Pécsi Kokszművek Rt. pécsi gyárveze­tőségével kötött telekajándékozási szerződést olyképpen módosította, hogy a telken a Kokszmű 1941. helyett legkésőbb 1944. évig köteles gáztartályt építeni. A behajthatatlan tartozások leírása és az I­nczédy Dénes u. 11. számú ház kisajátítási ügyének letárgyalása után N­i­k­o­l­i­t­s Mihály főispán őszinte, meleg szavakkal üdvözölte C­s­e­r­n­y­á­ns­z­k­y Lajos igazgatótanító, szak­felügyelőt abból az alkalomból, hogy Magyar­­ország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós, kormányzói elismerésével tüntette ki. A kisgyűlés délután fél 2 órakor ért vé­get. Vasárudrágításért két hónapi fogház Pécs, április 30. A kis törvényszék V­a­s-­­ tanácsa péntek délelőtti főtárgyalásán vonta felelősségre Lévai József 63 éves mohácsi vaskereskedő-segédet 5 rendbeli árdrágítás bűntette miatt, W­eiler Zoltán 62 éves mo­hácsi vaskereskedőt pedig egyrendbeli, folytat­­ólagosan elkövetett árdrágítás bűntette miatt. A tényállás szerint 1941 szepem­ber és novem­ber között szeget, kötődrótot, sint, ekevasat árusítottak maximális árnál jóval drágábban. A mohácsi járásbíróság Weilert annak idején 8 hónapi­­ börtönbüntetésre ítélte, az ítélőtábla azonban megsemmisítette az ítéletet és így került az ügy a kir. törvényszék tanácsa elé. A tárgyalás folyamán vádlottak tagadták a terhükre rótt bűncselekményeket. A bíróság­­ tanút hallgatott ki, akik azonban ellentétes vallomást tettek. A kir. törvényszék hármas tanácsa a bi­zonyító eljárás lefolytatása után Lévait két­rendbeli árdrágítás vétségében mondta ki bű­­n­hődnek és ezért kéthónapi fogházbüntetésre­­ ítélte, míg Weilert bizonyítékok hiányában a­­ bíróság felmentette a vád és következményei alól. Az ítélet jogerős. „Történjék bármi, mi sohasem adjuk meg magunkat”– mondotta Ley dr, Berlin, április 30. (MTI) Ley dr., biro­dalmi miniszter,­­szervezési vezető pénteken a birodalom munkaügyi kamarájában, az új bi­­rodlmi kancellária épületében tartott ülésen beszédet mondott a német munkaarcvonal tíz évéről­— A Führer — mondotta — megbízást adott neki a 216 egyesületet magába foglaló szakszervezetek és munkaadóegyesületek kö­zös szervezetbe tömörülésére. Alig négy nap alatt végzett a nehéz munkával és még ugyan­azon a héten jelenthette a Fü­hrernek a fel­adat teljesítését. 1933 végén alapították meg a „Kraft durch Freud“ mozgalmat és 1934 elején megtörtént a német munkaarcvonal megalapí­tása. A munkások, alkalmazottak és munka­adók eddigi képviseleteik szerint elkülönülő oszlopaiból létrejöttek az üzemi közösségek, amelyekben munkások és alkalmazottak, mér­nökök és kereskedők, vállalkozók és munká­saik üzemi családdá egyesültek. Ezeknek az ,üzemi közösségeknek a magvát az üzemi csapa­tok, illetőleg üzemi női csoportok alkotják­— Ma tíz év után — folytatta Ley dr. — az elért eredmény mutatja a nemzeti szocia­lista tanok helyességét. A háború okozta ne­hézségek mellett is­­a munkásság teljesítménye egyre fokozódik. A gyárakban a fegyverek és lőszer, valamint minden fegyverkezési cikk mennyisége állandóan növekszik és a német véderő a fegyverek mennyisége és minősége tekintetében nagy fölényben van az ellenséggel szemben. így a német munkaarcvonal működése kifizető­dött. Mindaz, amit a béke éveiben előrelátha­­tóan életre hívott ma döntő mértékben hozzá­járul a háború megnyeréséhez. — A Führer volt az, aki a legnehezebb órákban segített — fejezte be beszédét Ley dr. — és megadta az irányt, megmutatta a célt és az utat. A munkahelyek, a gyárak és irodák le­gyenek e háborúban a népközösség és a ren­díthetetlen győzniakarás legszilárdabb bástyái. Történjék bármi, mi soha sem adjuk meg magunkat. AZ ÚJ EURÓPÁÉRT DOLGOZÓKRÓL EMLÉKEZIK MEG LEY Dr. MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL Berlin, április 30. (NTI) Ley dr. birodalmi szervezésügyi vezető a május 1-én a német­­ nép nemzeti ünnepén egy cikkében ezeket­­ mondja: — Ma ismét egy munkás év maradt m­ö­­­­göttünk, amelyben a német férfiak és nők újra egészen szokatlan teljesítményt vittek véghez a termelésben, a gyárakban és műhelyekben, nemcsak a németek rendkívül sok fegyvere és katonai felszerelése készült el, hanem a német fegyvereket újra tökéletesítették és részben teljesen újakkal egészítették ki. Ezáltal a né­met nép a háború negyedik esztendejében me­gint ellátta véderejét minden szükséges hadi­anyaggal. A német nép — folytatja a cikk, — a nemzeti ünnepen a bajtársi érzülettel tekint a határain túl élő többi országra, amelyek vele együtt küzdenek és dolgoznak Anglia, Ame­rika és a bolsevizmus gyámságától mentes Európa győzelméért. A többi európai nemzet hozzátartozói részint maguk is Németország­ban dolgoznak a harctéren küzdők felfegyver­zésén, részint pedig saját országuk gyáraiban és műhelyeiben dolgoznak, hogy fegyvert ad­janak azoknak a katonáknak a kezébe, akik életükkel védik Európát a bolsevista áradat­tól. ■SfpTíi FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ

Next