Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
* oldal. PÉCSI NAPLÓ 1943. május 1. A tanyai gazdálkodásról rendelkező javaslat a Ház előtt Budapest, április 30. (MTI) A képviselőház pénteki ülésén Hunyadi Búzás Endre ismertette a tanyai igazgatás rendezéseiről szóló javaslatot. Piukovich József a Magyar Megújulás Nemzeti Pártszövetség vezérszónoka kérte a belügyminisztert, hogy ne csak a tanyai problémát hozza szőnyegre, hanem vegye kezébe a külterületi lakosság kérdését, bárhol lakik az országban. Pártja részéről üdvözöl minden olyan törvényalkotást, amely az elesett kisemberek támogatását szolgálja. A javaslatot nem fogadta el. Ezután Temesváry Imre a MÉP első vezérszónoka emelkedett szólásra. A törvényjavaslat részletes tárgyalása során megállapította, nagy érdeme a javaslatnak, hogy nem jelöl meg merev határokat és így lehetővé teszi a helyi adottságoknak megfelelő elintézését. A javaslatot elfogadta. Ezután báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter a Ház elé terjesztette a növényegészségügyről szóló javaslatot, valamint az 1936. évi V. t.-c. 24. §-a értelmében a közvetlenül vagy direkt termő szőlőkből szűrt borkészlet zár alá vételéről szóló , jelentését. A miniszter után ifj. Tatár Imre a Nyilaskeresztes párt vezérszónoka mondotta el beszédét. Beszéde elején hangsúlyozta a tanyai kérdés nagy fontosságát és az ezen a téren még megoldásra váró komoly problémákat. Szerinte a törvényjavaslat gátolja a tanyai központok kifejlesztését. Beszéde további során részletesen foglalkozott a javaslat egyes pontjaival és mindegyiknél felsorolta kifogásait. A javaslatot nem fogadta el. .Ezután Gesztelyi Nagy László a MÉP második vezérszónoka emelkedett szólásra, hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat jelentősége igen nagyszabású problémát érint és azt a tanyai lakosság a legnagyobb örömmel és hálával fogadja. Hálás szavakkal emlékezett meg a tanyai igazgatás problémájának eddigi harcosairól. Gesztelyi Nagy László beszéde befejező részében a tanyai gazdakörökről beszélt a legnagyobb elismerés hangján. Tars Tibor elnök Rajniss Ferencet háromszor rendre utasította. Ugyancsak rendre utasításban részesült Krantz Rajmund. Gesztelyi Nagy László végül hangsúlyozta, hogy a tanyai világ népe új gazdasági életformát alakított ki. Ennek a gazdasági életformának a jövőben is nagy jelentősége van és fejlesztésre vár. A javaslatot elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett. Vitéz Jaross Andor kiegészítő napirendi indítványt tett olyan értelemben, hogy a ma tárgyalt törvényjavaslat vitája után tűzzék napirendre még a miniszterelnöknek a mérnökegyesületben mondott beszédének egyes kitételeit. Rajniss Ferenc Jaross indítványát pártolta. Kállay Miklós miniszterelnök a kiegészítő napirendi indítvány elutasítását kérte és az elrendelt szavazás során a Ház többsége az elnök napirendi indítványát tette magáévá. Ezzel a Ház pénteki ülése 14 óra 15 perckorfejeződött be. Tizenhat ügy szerepelt a városi kisgyűlés pénteki tárgysorozatán Pécs, április 30. A város törvényhatóságának kisgyűlése Nikolits Mihály főispán elnöklete alatt pénteken délben fél 1 órakor tartott ülést a városháza tanácskozó termében. ( A kisgyűlésen mindössze nyolc törvényhatósági bizottsági tag jelent meg. A tárgysorozaton összesen 16 ügy szerepelt. A kisgyűlés módosította a város hatóságának a Baranya megyei Terményértékesítő Szövetkezettel a telekeladás ügyében kötendő szerződés feltételeit. Ugyanakkor a honvédigazgatással építési területek biztosítására kötendő szerződés feltételeit is módosította. Hozzájárult a kisgyűlés a Pécs-belvárosi egy új házközség ama kérelméhez, hogy a város térítse vissza a sírhelydíjat. A Hat utca elnevezése után a kisgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a pécsi rádióközvetítő állomás áramszolgáltatási megállapodásának megújítását, majd Hantos János szakaltisztnek újabb három heti betegszabadságot engedélyezett. Néhai Kálóczi József nyugvárosi napidíjas özvegyének 95 pengő nyugellátást állapítottak meg. A vasúton érkező anyagok fuvarozásának biztosítása érdekében a város hatósága versenytárgyalást tartott, amely azonban eredménytelenül végződött. Éppen ezért a kisgyűlés felhatalmazta a város polgármesterét, hogy ezt a munkát szabad kézből biztosítsa. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a város és dr. Urvölgyi András között létrejött bérleti szerződést három évre meghosszabbítsák és a bérlő részeié raktárhelyiséget adjanak bérbe. A folyó évi útfenntartáshoz szükséges kőanyagok beszerzése versenytárgyalási eredményének jóváhagyása után a kisgyűlés a MART és UART cégek kérelmére az 1943 .évi útburkolatfenntartási díjakat felemelte. Strausz Ferenc és neje pécsi lakosok részére csereházhelyet engedett át a város hatósága. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a város hatósága a Klimó u. 31. sz. alatt levő ingatlant 42.000 pengős áron megvásárolta, majd a Pécsi Kokszművek Rt. pécsi gyárvezetőségével kötött telekajándékozási szerződést olyképpen módosította, hogy a telken a Kokszmű 1941. helyett legkésőbb 1944. évig köteles gáztartályt építeni. A behajthatatlan tartozások leírása és az Inczédy Dénes u. 11. számú ház kisajátítási ügyének letárgyalása után Nikolits Mihály főispán őszinte, meleg szavakkal üdvözölte Csernyánszky Lajos igazgatótanító, szakfelügyelőt abból az alkalomból, hogy Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós, kormányzói elismerésével tüntette ki. A kisgyűlés délután fél 2 órakor ért véget. Vasárudrágításért két hónapi fogház Pécs, április 30. A kis törvényszék Vas- tanácsa péntek délelőtti főtárgyalásán vonta felelősségre Lévai József 63 éves mohácsi vaskereskedő-segédet 5 rendbeli árdrágítás bűntette miatt, Weiler Zoltán 62 éves mohácsi vaskereskedőt pedig egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett árdrágítás bűntette miatt. A tényállás szerint 1941 szepember és november között szeget, kötődrótot, sint, ekevasat árusítottak maximális árnál jóval drágábban. A mohácsi járásbíróság Weilert annak idején 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, az ítélőtábla azonban megsemmisítette az ítéletet és így került az ügy a kir. törvényszék tanácsa elé. A tárgyalás folyamán vádlottak tagadták a terhükre rótt bűncselekményeket. A bíróság tanút hallgatott ki, akik azonban ellentétes vallomást tettek. A kir. törvényszék hármas tanácsa a bizonyító eljárás lefolytatása után Lévait kétrendbeli árdrágítás vétségében mondta ki bűnhődnek és ezért kéthónapi fogházbüntetésre ítélte, míg Weilert bizonyítékok hiányában a bíróság felmentette a vád és következményei alól. Az ítélet jogerős. „Történjék bármi, mi sohasem adjuk meg magunkat”– mondotta Ley dr, Berlin, április 30. (MTI) Ley dr., birodalmi miniszter,szervezési vezető pénteken a birodalom munkaügyi kamarájában, az új birodlmi kancellária épületében tartott ülésen beszédet mondott a német munkaarcvonal tíz évéről— A Führer — mondotta — megbízást adott neki a 216 egyesületet magába foglaló szakszervezetek és munkaadóegyesületek közös szervezetbe tömörülésére. Alig négy nap alatt végzett a nehéz munkával és még ugyanazon a héten jelenthette a Führernek a feladat teljesítését. 1933 végén alapították meg a „Kraft durch Freud“ mozgalmat és 1934 elején megtörtént a német munkaarcvonal megalapítása. A munkások, alkalmazottak és munkaadók eddigi képviseleteik szerint elkülönülő oszlopaiból létrejöttek az üzemi közösségek, amelyekben munkások és alkalmazottak, mérnökök és kereskedők, vállalkozók és munkásaik üzemi családdá egyesültek. Ezeknek az ,üzemi közösségeknek a magvát az üzemi csapatok, illetőleg üzemi női csoportok alkotják— Ma tíz év után — folytatta Ley dr. — az elért eredmény mutatja a nemzeti szocialista tanok helyességét. A háború okozta nehézségek mellett isa munkásság teljesítménye egyre fokozódik. A gyárakban a fegyverek és lőszer, valamint minden fegyverkezési cikk mennyisége állandóan növekszik és a német véderő a fegyverek mennyisége és minősége tekintetében nagy fölényben van az ellenséggel szemben. így a német munkaarcvonal működése kifizetődött. Mindaz, amit a béke éveiben előreláthatóan életre hívott ma döntő mértékben hozzájárul a háború megnyeréséhez. — A Führer volt az, aki a legnehezebb órákban segített — fejezte be beszédét Ley dr. — és megadta az irányt, megmutatta a célt és az utat. A munkahelyek, a gyárak és irodák legyenek e háborúban a népközösség és a rendíthetetlen győzniakarás legszilárdabb bástyái. Történjék bármi, mi soha sem adjuk meg magunkat. AZ ÚJ EURÓPÁÉRT DOLGOZÓKRÓL EMLÉKEZIK MEG LEY Dr. MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL Berlin, április 30. (NTI) Ley dr. birodalmi szervezésügyi vezető a május 1-én a német nép nemzeti ünnepén egy cikkében ezeket mondja: — Ma ismét egy munkás év maradt mögöttünk, amelyben a német férfiak és nők újra egészen szokatlan teljesítményt vittek véghez a termelésben, a gyárakban és műhelyekben, nemcsak a németek rendkívül sok fegyvere és katonai felszerelése készült el, hanem a német fegyvereket újra tökéletesítették és részben teljesen újakkal egészítették ki. Ezáltal a német nép a háború negyedik esztendejében megint ellátta véderejét minden szükséges hadianyaggal. A német nép — folytatja a cikk, — a nemzeti ünnepen a bajtársi érzülettel tekint a határain túl élő többi országra, amelyek vele együtt küzdenek és dolgoznak Anglia, Amerika és a bolsevizmus gyámságától mentes Európa győzelméért. A többi európai nemzet hozzátartozói részint maguk is Németországban dolgoznak a harctéren küzdők felfegyverzésén, részint pedig saját országuk gyáraiban és műhelyeiben dolgoznak, hogy fegyvert adjanak azoknak a katonáknak a kezébe, akik életükkel védik Európát a bolsevista áradattól. ■SfpTíi FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ