Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-06 / 101. szám
1943. május 6. PÉCSI NAPLÓ A HÁBORÚ SODRÁBAN Qamerati, evviva Mussolini! Várat Lám olasz kívánság hangverseny vegyes résztvevőkkel egy pécsi étteremben Tavaly még grill volt, most étterem. A tarka falak között tompa villanyfény borong. Apró asztalok, kényelmes székek és padkák- Intim sírok egy lépcsővel feljebb barátságos összejövetelekre valósággal hívogató szoba. Ez a Mátyás-pince, amely a háború sodrában éjszakai szórakozóhelyből étteremmé avanzsált. A bejárattal szemben őszhajú legény muzsikál Amikor ez a haj még eredeti, koromfekete színét viselte, tulajdonosa a svéd király udvarában muzsikált. De onnét idáig hosszú utat tett meg Banka Pista, akinek társa egy tangóharmonikás. Ujjai tüneményes gyorsasággal szaladgálnak a vajsárga billentyűkön. A kéttagú zenekar tökéletes zenei élvezetet nyújt. A harmonikás nappal droglistasegéd, este klasszikusokat interpretál. Arca álmi tag, néha mintha csak saját magának muzsikálna Pedig vendég van. Salamon úr tulajdonosi elégültséggel legelteti szemeit s nyüzsgő képen. Háború van, könnyen megy a pénz, ha nehezen is jön. A fal mellett vidám társaság kacsintgat a cigányprímás felé. A hangulat tíz óra tájban forrósodni kezd. És ekkor lép be a két oksz katona. Minden tekintet rájuk szegeződik. Csendesen ülnek le az egyik sarokban. Feketét kérnek és ekkor robban ki a vidám társaság egyik tagjából a szövetségi hűség. Töltött pohárral a kezében feláll, aztán már dörren is hangja a két olasz katona felé.) — Camerati! Evviva Mussolini! (A két olasz katona talpraszökik, mozdulatlan arcukon széles mosoly ömlik el. Kezük fellendül és egyszerre kiáltják.) — Evviva Ungheria! (A nemes kadarral töltött poherát fenékig üríti mindenki. De a találkozásnak még nincs vége- Az asztaltársaság rokonszenvtüntetésbe kezd és már szárnyal is a bűbájos olasz dal.) — O sole mio ... (Háromszor is megismétlik a csodálatosan szép dalt, a közönség tapsol. Azután az olaszok asztalán csendül fel.) — O santa Lucia ... (Utána a Sorrentói emlék következik. Most már mindenki énekel. Ki halkan, ki érces tenorral. Egy kipirult arcú hölgy finom szopránja csilingel a hangverseny szólójában. Egyik ismétlés a másik után. Az étterem hangversennyé alakul át, kizárólag olasz műsorral. Amikor a műdalok elfogynak, az olasz zeneköltészet klasszikusai következnek. A két olasz katona arcán zavart öröm tükröződik. Pécsett vannak-e, avagy már hazakerültek? A dal verőfényét és minden azúrját varázsolja az étterem falai közé. Aztán az asztaltársaság előtt váratlanul megjelenik a két olasz katona. Viszont ők se értik a szülruplét, de a nehmen Sie platz-ram egyik olasz széles mosollyal válaszol: Bitte. A másik ragaszkodik anyanyelvéhez és csak ennyit mond: prego. A kórus jelentős hanganyaggal bővülve most már a legteljesebb siker jegyében ismétli műsorszámait. Óriási taps, aztán halk beszélgetés indul meg kölcsönösen rossz németséggel. — Honnét jöttök. Kamerád? — Messziről. Lembergből. — És mit csináltok itt? — Hát azt még nem tudom megmondani. —Csak annyit tudok, hogy sokáig maradunk itt. — Nagy utat jártatok be eddig? — Nagyot. De a kollégám még nagyobbat. — Hogy-hogy? — Ő már az egész világot bejárta. Oroszországban nem jártatok? (Brúnó szemedkomoru, de felhős lesz Luciano tekintete is. Ennyit ő is tud magyarul és az a szó, hogy Oroszország, nyilván kellemetlen emlékeket ébreszt benne. A hangja is sötétebb árnyalatú, mialatt válaszol:) — Jártunk. Bár ne jártunk volna. Gyalázatos egy föld. Rettenetes hideg, mocskos emberek, férgek. Brr... Az nem Európa. Az a hideg nem nekünk való. Tunisz annál inkább, bár ott néha túlságosan is meleg volt, főképpen az amerikaiak miatt. — Mikor jártál otthon? — Nemrégen. — Mióta vagy katona? — Huszonöt éves vagyok, öt éve. — Hogyan viseli Olaszország a háborút? — Győzni fogunk.A két szó olyan, mint egy pont a mondat végén. A háborúról ennél se többet, se kevesebbet nem lehet mondani. Bruno nem politikus, nem diplomata. Csak katona. Fegyelmezett és egészséges ösztönnel érzi, mennyit lehet mondani. Csak ennyit: győzni fogunk. Künn a harctereken millió és millió olasz katona áll fegyverben, várva a parancsra, amely megindítja a modern barbarizmus ellen a rohamot. És fegyvereik mellett az a tudat kölcsönöz nekik megtörhetetlen lelkierőt, hogy az otthon hisz bennük, hogy a hazai front rendíthetetlenül hisz fegyvereik végső győzelmében. A beszélgetésnek vége. Banka Pista mosolygó arccal hajol a társaság felé és a húron és az alkalmi kórusban egyszerre csendül fel a dal, amely az olasz eget, az olasz pálmákat, a szerelmet, szépséget, vágyódást, amely Sorrentót és messze Olaszországot idézi... Aztán két zord szó vet véget a szövetségi barátkozásnak: Záróra! Fizetni! És mélabúsan szólal meg ! Brúnó: Si, sa Pagare!) (cs) ______________________________5.oldal.l Adatok a város 1942. évi zárszámadásából KÖTÖTT GAZDÁLKODÁS A közületi gazdálkodás súlypontja*, a közigazgatás vonaláról, a közellátási vonalra tolódott el. A város közellátási tevékenysége 3 irányú volt: 1. a jegyrendszer adminisztrálása, 2. közszükségleti cikkek beszerzése. Mind a három irányú tevékenység, az e célból létesített közellátási ügyosztály keretében bonyolódott le. A világháború elhúzódása következtében *a m. kir. kormány mind több és több ipari és terményt helyez zár alá és a lakosság egyenletes ellátása érdekében mind több és több közszükségleti cikk vásárlását köti jegyhez. De a város saját kezdeményezésére is több cikkre kiterjesztette az utalványrendszert. A jegyrendszer adminisztrálása teljes egészében a város háztartását terhelte. Ennek költsége a közellátási ügyosztályhoz beosztott tisztviselők illetményeit is beszámítva 117.638.96 P volt. A város minden egyes lakosának jegyekkel való ellátása tehát 1.63 P-be került. A város lakosságának közszükségleti cikkekkel való ellátása céljaira 2 millió pengő hitelkeretet állapított mega t. bizottság közgyűlése. Az év folyamán lebonyolított beszerzési akciók forgalmának összege 2.246.686.720 volt. Ennek keretében beszereztetett 2.841 drb. sertés, 877 drb. juh, 9 vagon tojás. A sertésekből nyert 3.663 q 77 kg hús, zsír és szalonna a húsiparosok útján került kiosztásra. 1943. éviesedékességre 5.864 drb. sertésre köttetett bérhizlalás és erre 491.683.643 hiztási előleg folyósíttatott. A város a beszerzéseket a vonatkozó kormányrendeletekben megállapított egységárakon eszközli és adja át fogyasztásra. Mivel a beszerzésekkel kapcsolatosan jelentős költségek merültek fel, minta kölcsönkamat, szállítási költség, jutalék, állat, elhullás stb., itt tehát, számottevő veszteséggel kel számolni. A veszteség összege, mivel az 1942. évi bérhizlalások aquidálása átnyúlik az 1943. évre, még nem volt megállapítható. A város intézményei szükségletének zavartalan biztosítása, valamint a város közellátási akcióinak támogatása céljából kibérelt 1000 holdas Rádfa-pusztai gazdaság első számadása nem egy teljes gazdasági évnek eredményét mutatja. Ennek oka a gazdaság késedelmes átvétele, aminek következtében az üzemterv teljes egészében nem volt végrehajtható, az őszi munkálatok egy része elmaradt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a terméseredmény gyenge-közepes volt. Az elavult gazdasági épületek részbeni átalakítása és bati árazási költsége, valamint a rendszeres gazdálkodás megfelelő előkészítése az első év számadását jelentősen megterhelte. Ezek következtében a gazdasági első évi gazdálkodásában jelentős veszteséggel kell számolni. A veszteség összege számszerűleg az év végéig nem volt megállapítható, mivel a sertéshizlalás eredménye csak a folyó évben fog jelentkezni és a gazdaságinak több elszámolása a folyó évben történt meg. A Rádfa-pusztai gazdaság sertéshizlalási célokra a közellátási alapból 200.000.-- P kölcsönt vett fel. Ennek keretében 1600 drb. sertést vásárolt. A sertések egy részét bérhízlalási célokra átadta, míg a másik részét a gazdaság hizlalja. December 31.-én 764 drb. sertés áltett hizlalásalatt. A közélelmezés terén jelentkező nehézségek miatt, a város önellátásra való törekvése mind nagyobb mértékben jelentkezett. A város az év folyamán átvette a Városi Közjóléti Szövetkezet Wortmann telepi tehenészetét, mellyel a fejőstehenek száma 61 darabra emelkedett. A két tehenészet együttesen 170.236 liter tejet juttatott a város és intézményei részére. A vágóhídon létesített vérfeldolgozó 224.67 g vérlisztet termelt 11.234.0 P értékben takarmányozási célokra. A gyepmester telepen létesített szappanfőző is eredményesen működött és 1.792 kg. szappant biztosított a városi intézmények számára. I. HÁZTARTÁSI ALAP A szab. kir. város törvényhatósági bizottsága, az 1941. évi október hó 13.-án tartott rendkívüli közgyűlésében 152 jkv. szám alatt hozott határozatávala város háztartási alapjának 1942. évi költségvetését 6,749.146.— P szükséglettel 6,055.858.— P fedezettel és így 693.338.— P hiánnyal állapította meg. A hiány fedezéséről, az 1.389.001.— P-vel számításba vett állami adóalap után, 50%-os pótadóban, kivetendő 694.500.— P-rel gondoskodott, így a költségvetés 1.162.— P. felesleget mutatott. Am. kiír. belügyminiszter, az 54.306/1942.—IV. számú rendeletével a költségvetés végösszegét: 7.201.658.— P szükséglettel 6.507.158.— P fedezettel és így 694.500.— P hiánnyal állapította meg. A hiány fedezésére 1,389.000.— P-vel számításba vett álllami adóalap után 50%-os pótadó kivetését engedélyezte, melynek összege teljesegészében fedezte, melynek összege teljes egészében fedezte a költségvetési hiányt. Az év folyamán a rendkívüli helyzetből adódóan jelentkező rendkívüli szükségletek kielégítése miatt, pótköltségvetéseik készítése vált szükségessé. A 60.216/1942—IV. B. M. sz. alatt jóváhagyott 1-fő pótköltségvetésnek úgy a szükségleti, mint a fedezeti összegét 305.046-ben állapította meg a th. bizottság, iaz 1942. június 17.-én tartott rendkívüli közgyűlésében, 100. jfcvi. szám alatt hozott határozatával. A 65.709/1942—IV. B. M. szám alatt jóváhagyott II. számú pótköltségvetésnek úgy szükségleti, mint a fedezeti összegét 186.600-ben állapította meg a th. bizottság 1942. október 30. napján tartott rendkívüli közgyűlésében,az 178. tkvi. szám alatt hozott határozatával. A th. bizottság közgyűlése az 1942. évi október 30.-án tartott rendkívüli közgyűlésében a 180. tkvr. sz. határozatával, a tisztviselők egyéb alkalmazottak és munkások részére karácsonyi segélyt szavazott meg. A m. kir. Belügyminiszter Úr ezen határozatot pótköltségvetésnek tekintve a 65.891/1942—IV. sz. rendeletével jóváhagyta. Ezen pótköltségvetés úgy a szükségleti, mint a fedezeti főösszeget 189.355.— P-vel emelte. Az 1942. évi költségvetés főösszege, tehát a 3 rendbeli pótköltségvetés összegével együtt — fedezet összegébe m. 50%-os pótadó összegét is beszámítva a következő képet mutatja: Szükséglet — — — 7,882.659.— P Fedezet — — — — 7,882.659.— P A zárszámadás szerint az előírás a következő: Kiadási előírás — — — 7,620.003.75 P ^ Bevételi előírás — — 8,376.402.32 P