Pécsi Napló, 1943. június (52. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-18 / 136. szám

4. oldal I .­r. P­É­C­S­I NAPLÓ 1941. június 18. Pécs város hatósága dr. Székely Györgyöt bízta meg a pécsi színtársulat megszervezésével November első felében nyitja meg kapuit a Pécsi Nemzeti Színház Pécs, június 17. Pécs szab. kir. város szín­­ügyi szakbizottsága dr. Esztergár Lajos­­polgármester elnöklete alatt csütörtökön dél­­­­en 12 órakor­ tartott ülést, a városháza tanács­­ozó termében. . A színügyi szakbizottság tagjai részéről talán még sohasem nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés az ülés, illetve annak tárgysorozata iránt, mint éppen most. Az ülés tárgysorozatán mindössze egy tárgy szerepelt. Felirat intézése a m. kir­. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez­­a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetése ügyében. Mint ismeretes, Pécs város hatósága arra kérte a kultuszminisztert, járuljon hozzá ah­hoz, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetőt kapjon. A kultuszminisztériumból nem­rég meg is érkezett a leirat, amely tudomására ad­ta a város hatóságának,­­hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy dr. Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetését elvállalhassa. v. "• Tekintettel arra, hogy a város hatósága a kultuszminisztertől elvi hozzájárulást kért a művészi vezetői teendők ellátásához, a kultuszminiszter viszont személy szerint ne­vezte meg a művészi vezetőt, a város színügyi bizottsága elhatározta, hogy feliratot intéz a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, akit arra kér, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetője a bu­dapesti Nemzeti Színház mindenkori igaz­gatója lehessen. Ugyanebben a feliratban a város hatósága arra kéri a kultuszminisztert, hogy rendeletileg szabályozza a budapesti Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közötti kap­csolatot, a Pécsi Nemzeti Színház „nem­zeti“ színház legyen, végül pedig a kultusz­miniszter három évi időtartamra intendánsi jogkörrel ruházza fel Németh Antalt, a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetőjét. 1, A színügyi szakbizottság felhatalmazást adott dr. Esztergár Lajos polgármesternek arra, hogy dr. Németh Antal ebben a színi szezon­ban a Pécsi Nemzeti Színház színészeinek szer­ződtetéséről megbízottja útján gondoskod­jék. Németh Antal dr. a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészi vezetője dr. Székely Györ­gyöt, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét bízta meg a pécsi színtársulat megszervezé­sével. Ez azonban még koránt sem jelenti azt, mintha a Pé­csi Nemzeti Színház igazgatói kérdése megoldódott volna.­­Az igazgatói állás végleges betöltése még most is teljesen nyitott kérdés, mert Németh Antal dr. csak művészi vezető, Székely György dr. pedig csak adminisztratív irányító. Székely György dr-nak a Pécsi Nemzeti Színház adminisztratív irányításával való meg­bízatása biztosíték arra, hogy az adott körül­mények között olyan ember kerül a színház élére, aki fiatal, tehetséges, évek hosszú során ke­resztül dr. Németh Antal munkatársa volt és sokat járt külföldön, ahol a színházi kérdéseket tanulmányozta. Székely György dr. 1918-ban született Bu­dapesten. Középiskolai tanulmányait a magyar fővárosban végezte el. Ugyanott iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészet­tudományi karára, ahol német-angol nyelvet, valamint esztétikát tanult. 1940-ben bölcsészet­tudományi doktorátust­­szerzett­. Nagyon érde­kes, hogy doktori értekezése szd­haisi problémáról­­szólt. Székely György dr. doktori értekezésében az utolsó 50 év angol dramaturgiájával foglalko­zott. A doktori diploma megszerzése­ után 1941- ben Székely György dr. a budapesti Nemzeti­­Színházhoz került, ahol lektorként­ működött. Itt bőséges alkalma nyílott arra, hogy a színházi rendezést elsajátítsa. Részt vett a budapesti Nemzeti Színház kül­földi vendégjátékain is. Ő készítette elő Vö­­rösmarthy Mihály „Csongor és Tünde')' cím­ű darabjának berlini és mostani szófiai előadá­sát is. 1942. év májusában a weimar—firenzei eu­rópai kulturális találkozón a magyar csoport színházművészeti részét is ő vezette. 1942-től kezdve Székely György dr. a rádióban is több színdarabot rendezett ■már. Ez év januárjában pedig egy nagyobb színház­tudományi előadássorozat keretében Frank­furt am Meinban érdekfeszítő előadást tartott „Népi elemek a magyar színházi kultúrában“ címmel. ,­­ Székely György dr. a Pécsi Nemzeti Szín­ház adminisztratív irányítója egyébként csütör­tökön reggel a magyar fővárosból Pécsre érkezett. Első útja a városháza főjegyzői hivatalába ve­hetett, ahol a színügyi szakbizottság döntése után érdeklődött, itt tudta meg azt az öröm­hírt, hogy a Pécsi Nemzeti Színház adminisz­tratív irányításával őt bízták meg. Székely György dr. pécsi tartózkodását fel­használtuk arra, hogy megérdeklődjük milyen munkaprogramot készített magának és mik a jövőbeni tervei. — Mikor kezdi meg a pécsi színtársulat szervezését? —- tettük fel a legelső kérdést, amelyre Székely György dr. a következő vá­laszt adta: — Még ma. — Nem gondolja, hogy egy kissé későn lát hozzá a színtársulat megszervezéséhez? — A megbízást csak most kaptam és igy én tulajdonképpen csak most kezdhetem meg működésemet. — Tulajdonképpen most ki a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatója, Németh Antal dr. vagy én? — Jogi szempontból még nem döntötték el ezt a kérdést. A probléma megoldása még folyamatban van. — Milyen célkitűzésekkel kezdi meg mű­ködését? — A cél az, hogy egy országos decentra­lizálási folyamat induljon meg, amely azonban úgy értendő, hogy vidéken is legalább fővárosi nívójú előadá­sok kerüljenek a közönség elé. Ennek gyakorlati megvalósítása elsősorban a teljesebb prózai műsor, valamint minden mű­fajú színházi produkciók megjelenítésének kor­szerű és európai nívójú színpadra vitele. — A pécsi színtársulat tavalyi tagjai kö­zül szándékozik-e valakit leszerződtetni az idén is?­­— Ezt ebben a pillanatban még nem tu­dom megmondani. Lehetséges, hogy a tavalyi­­színészek közül megállapodást kötök valaki­vel. — Mikor kezdi meg működését a Pécsi Nemzeti Színház? — Az eddigi jelek szerint körülbelül ok­tóber végén, de legkésőbb november első felé­ben nyitja meg kapuit a Pécsi Nemzeti Szín­ház. — Az új színtársulat éppen úgy fogja járni a vidéket, mint a tavalyi? — Feltétlenül! Itt említem meg, hogy az általam, szerződtetett színészek és színésznők­ sokkal­­kedvezőb feltételek mellett fognak vi-­­dékre kiszállni, mint az elmúlt esztendőben. — Fenntartja-e ez évben a színészm­enzát? — Természetesen. A menza fenntartása a színészek kívánsága­, amit minden körülmé­nyek között­­ teljesíteni kell, annál is inkább, mert a menza már tavaly is nagyon szép ered­ménnyel működött.­­— Milyen, műsorral lepi meg a város kö­zönségét? — Ebben a színi szezonban a pécsi színtár-­ sulat két csoportra oszlik majd. Az egyik a prózai, a másik pedig az operettcsoport lesz. — Lesz-e valamilyen átalakítás a pécsi színház színpadán? — Én ebben a pillanatban érkeztem meg és még nem volt időm felvenni az érintkezést a város műszaki ügyosztályával. Tervem az, hogy még két napot töltök itt Pécsett csak azért, hogy a színház színpadának átalakításáról megbeszéléseket folytassak a műszaki ügy­osztály vezető tisztviselőivel. Ha azt akarjuk, hogy a Pécsi Nemzeti Szín­ház hivatása magaslatán álljon és egészen korszerű legyen, akkor feltétlenül szükség van arra, hogy a színházban és a színpadon bizo­nyos változtatásokat eszközöljünk. — Milyen anyagi támogatást kap a Pécsi Nemzeti Színház a város és a kultuszminiszté­rium részéről? — Tudomásom szerint Pécs szab. kir. vá­ros hatósága az elmúlt évben minden tőle tel­hetőt elkövetett, hogy a színházat anyagilag messzemenően támogassa. Az 1943—43-as évi színi szezonban a város hatósága igen tekinté­lyes összeggel támogatta a Pécsi Nemzeti Szín­házat. Úgy tudom, hogy dr. Esztergár Lajos polgármester rövidesen abban a helyzet­ben lesz, hogy bejelenthesse, miszerint a város hatósága a színház tavalyi szub­vencióját lényegesen felemeli. Ugyanakkor kilátás van arra is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter eb­ben az esztendőben már anyagilag is támo­gathatja a Pécsi Nemzeti Színházat. — A helyes tulajdonképpen az lenne, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter államosí­taná a Pécsi Nemzeti Színházat. A magyar színházi élet történetében van már példa arra, hogy a kultuszminisztérium messzemenő és ál­landó anyagi támogatásban részesít vidéki színházat. Itt van a kolozsvári Nemzeti Szín­ház, amely most, nemrég ünnepelte meg fenn­állásának 150-ik évfordulóját. Pécs éppen olyan fontos kultúrcentrum,­­ mint Kolozsvár. Az egyik Keleten, a másik Délen, az egyik Erdély­ szellemi fővárosá­ban, a másik pedig a Dunántúl szellemi központjában teljesít nagyon fontos kultúr­­missziót. Ez az a szempont, amelyet figyelembe kel­lene venni, amikor a színház állami támogatá­sáról esik szó — fejezte be nyilatkozatát Szá­­kely György dr., a Pécsi Nemzeti Színház ad­minisztratív irányítója. Pusztai-Popovits József — A tüzelőanyagellátás új rendje. Az új tüze­­lőanyagellátási rend elsősorban a készletek felhal­mozását akadályozza meg, másodsorban a kis ház­tartások tüzelőanyagszükségletét biztosítja. A feles­legesen felhalmozott készletgyűjtést oly módon fog­ják megakadályozni, hogy a házak tulajdonosai, gondnokai saját személyükben lesznek felelősek azért, hogy a házban senki se gyűjthessen felesleges tüzelőanyagkészleteket. Egyúttal minden házban ösz­­szeírják a tárolt tüzelőanyagmennyiséget. Az egé­szen kistípusú lakások tüzelőanyagellátását egész té­len át biztosítják oly módon, hogy a bevásárlási könyvhöz vásárló utalványt mellékelnek majd, a tü­­zelőanyagkereskedők erre az utalványra adják ki a kis háztartások fűtésére megszabott fűtőanyagot, amelyet a fűtőanyagkereskedő elsősorban az ő ren­delkezésükre köteles bocsátani .Mindaddig nem szol­gálhatnak ki más vevőket, amíg a kis háztartások részéről jelentkezik vásárló.

Next